Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

HENCZE, Tamás

HENCZE, Tamás

festő, (Szekszárd, 1938. március 6. - )

Autodidakta. 1960: Kirakatrendező iskola, dekoratőr, majd reklámgrafikusként dolgozott. 1969: Pannónia Biennálé díja; 1989: érdemes művész. 2004-ben a Széchenyi Művészeti Akadémia tagjai sorába fogadta. 1961-ben Párizsba utazott, ahol a modern művészet mély hatást gyakorolt rá. Hazatérte után megismerkedett progresszív pályatársaival, majd 1965-ben Korniss Dezsővel is, akit mesterének tekint. 1968-ban az IPARTERV kiállítás résztvevője. A 60-as évek közepén színes és szürke gesztusfestészettel kezdődött festői tájékozódása (Cím nélkül I., 1963; Anziksz, Mediterrán atmoszféra, 1965), mely a tasizmus hatását viselte magán. Az évtized második felére megtalálta a számára legjelentősebb képtípust, amelyben négyzetháló elrendezésben elmosódó szélű foltokat, oválisokat vitt fel a vászonra szórópisztollyal, gumihengerrel. Ezt a szürke foltrendszert sokfokozatú árnyék kísérte az általában fehér, sárga vagy vörös alapon. Az egymásba mosódó - "pöttyös" - motívumritmus vibráló, rezgő hatást kelt, amely csak távoli rokonságban van az op-arttal (Vörös oktáv, 1967; Dinamikus struktúra I-II., 1969; Kör struktúra, 1970). Az évtizedfordulón, a korszak szelleméhez híven megérintette a konceptuális művészet is, szitanyomatokat, land-art vázlatokat készített. Egy akció keretében vásznakat is elégetett, amit diasorozaton rögzített (Tűzképek, 1974), majd visszatért a festészethez. Mindig vonzotta a fekete-fehér kapcsolata, a festészet határterületének málevicsi értelmezése, a festészet narratív lehetőségeinek tagadása, egy tisztán vizuális érzékelési forma megteremtése. Rendkívüli módon érdekelték a különféle geometrikus képformák is, ebben az időben például a kör (Forgás, 1970). Ugyancsak a 70-es évek első felében a vízszintes-függőleges sávok viszonya is foglalkoztatta, az egymás fölött elhelyezett vízszintes szürke, szürkéskék sávrendszert elmosódó kontúrú, színes függőlegesekkel ütköztette (Monoton struktúra I-V., 1972). Vásznai gyakorta több táblából álltak, sorozatműként felfogva (Vertikális osztás I-VI., 1976). A 70-es évek második felére állandósult a festészete gerincét jelentő technikai és formai megoldásrendszer: gumihengert és takarást használ festőeszközként, ami biztosítja az egyenletes színt és tónust, a forma közepétől a széle felé egyre sötétedő, illuzionisztikus térbeliséget. Formái, csakúgy, mint színei redukálódtak, vertikális hengerformák, monokróm színek, és a ritmus váltak kifejezőeszközeivé. A minimalizált szín- és formarend, a repetitív ritmus, amelyet egy-egy képfelületen csak ritkán, de határozottan bont meg, különös, illuzionisztikus tereket hoz létre a vásznak síkján (Rezonens tér I., 1978; Rezonens tér III., 1979; Vertikális atmoszféra I-IV., 1980). Mint a címekből is kiderül, rendkívül gyakran foglalkoztatja a szinte anyagtalan festészeti tér, amelyet a végtelenül finom tónusátmenetek segítségével teremt meg. A szigorú vertikalitást először az egyik legmonumentálisabb vásznán (Ismétlések I-V., 1982) bontja meg egy átlóval és egy fél U-alakkal, úgy, hogy valójában ez a kép az, amely a hengertest motívum leggrandiózusabb darabja is. Ugyancsak a 80-as évek első felében festette a háromszög alakú piramis és trapéz képeket, ezek formázott vásznak, melyek képhatárai már önmagukban rendkívül erős külső formát teremtenek, hol csúcsukra, hol pedig talpukra állítva monumentális építményként jelennek meg. Magán a képfelületen a térbe domborodó hengerformák néha a háromszög összes oldalát övezik, hol csak kettőt, vagy éppen szaggatott, papírtépésre emlékeztető, lüktető formákkal hasadnak szét (Fehér tér 45 fokban, 1981; Háromszögletű tér, 1981). A trapéz képeknél pedig megjelenik a belső átló, amely relatív belső teret teremt (Fekete trapéz, 1981; Fehér tér, 1981; Sötét tér, 1981). A hengerformákból kialakított geometrikus szerkezetek mindig a tér illúzióját keltik. Nemcsak a formák, de a színek is redukáltak, fehérek, szürkék, feketék és átmeneteik. A háromszög- és trapézformájú képek festmény jellege megszűnik, a kép úgy viselkedik, mintha egyszerű mértani formákból emelt absztrakt emlékmű lenne. Ebben az időszakban jelenik meg újra a fekete-fehér-szürke színvilágon túl a vörös, majd pedig a kék, már nem mint finom tónuselem, hanem meghatározó uralkodó színfelület (Vörös háromszög, 1981). 1982-1983 a nemzetközi kortárs festészetben fordulópont, a Frissen festve című kiállítással az új festészet áttörése Magyarországon is megtörtént. ~ a 80-as évek új festészeti mozgalmában továbbra is kiemelkedő szerepet töltött be, hasonlóan generációjának neoavantgárd társaihoz. Kifejezetten magyar jellegzetesség, hogy a fiatal festők mozgalma és az előttük járók törekvései összekapcsolódtak. ~ tulajdonképpen saját pályakezdéséhez nyúlt vissza megújulásakor, az egy lendülettel felrakott, vibráló ecsetgesztusához. A különbség mégis lényegi. A szaggatott, tépett szélű, roncsolt vonalú kalligrafikus motívumok a korábban megszokott hengereléses technikával készülnek, így a finom tónusátmenetek, a törtvonalak is megőrzik a neon-szerűen hideg fény aurájának hatásait. Egy spontán mozdulatnak a színét és az irányát lehet megszabni, minél spontánabb, minél szabadabb, annál informatívabb, annál szebb, annál anyagszerűbb maga a gesztus. Ebből kiválaszt egy kitüntetettebb helyzetet és az válik a művé, komponálódik tovább. A primer gesztust csak vázlatnak, kiindulópontnak használja, a kivágásos, hengereléses festőtechnika következtében a képen a motívumok már eltávolodnak önmaguktól, a kimerevített ideogrammák nem mások, mint megfagyott gesztusok. Kezdetben kombinálja a két festői metódust, a hengerformák és a kalligrafikus motívumok együtt jelennek meg (Vörös hangsúly, 1983; Jel és gesztus I-II., 1986). A korábbi, nagyon fegyelmezetten puritán szín- és formarendszert egyre gazdagabb, tobzódó gesztus-motívumok váltják fel. A 80-as években a hátterek többnyire fehérek, (Piros-fehér-zöld gesztus, 1987; Vörös írás, 1989), míg a 90-es évekre már az alapfelületek is színesek (Sötét szféra I-II., 1993; Fehér fény triptichon, 1995). A spontaneitás és a ráció festészeti összhangját teremti meg ~ ezekkel a képekkel, úgy hogy az ecsetlendület véletlen festékcseppeit is kimerevíti, beemeli kalligráfiai rendszerébe, és ezzel transzcendens értelmet biztosít számukra. A kalligrafikus motívumrendszer következetes használata állandósult a 90-es években, ugyanannak a festői koncepciónak végtelen számú variációját viszi vászonra.

Egyéni kiállítások . 

  • 1968 • Budapesti Műszaki Egyetem Vásárhelyi Kollégium, Budapest [Csiky Tiborral]

  • 1969 • Központi Fizikai Kutató Intézet, Budapest [Siskov Ludmillal]

  • 1970 • Struktúrák, Megyei Könyvtár, Veszprém (kat.)

  • 1974 • Tűzképek (diabemutató), Fiatal Művészek Klubja, Budapest

  • 1977 • Vizuális történetek, Józsefvárosi Galéria, Budapest • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár (kat.)

  • 1979 • Fekete-Fehér+Piros [Gulyás Gyulával], Francia Intézet, Budapest

  • 1980 • Tűzképek, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • 1981 • Dorottya u. Galéria, Budapest (kat.), Budapest

  • 1984 • Gipsz és festék [Gulyás Gyulával], Fészek Galéria, Budapest (leporelló)

  • 1987 • Ernst Múzeum, Budapest

  • 1988 • Galerie Eremitage, Berlin

  • 1990 • Galerie Bawag Foundation, Bécs • Pozíciók Bécs/ Budapest VII. [Herwig Steinerrel], Fészek Galéria, Budapest (kat.)

  • 1992 • Galerie Synthese, Lienz (A)

  • 1993 • Galerie Gaudens Pedit, Insbruck • G. MM, Tokió

  • 1994 • Körmendi Galéria, Budapest • G. MM, Tokió

  • 1996 • Rátz Galéria, Budapest

  • 1997 • ~ festmények 1963-1997, Műcsarnok, Budapest (kat.)

  • 2004 • KoGart Ház.

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1966 • Zuglói kör, Ady Endre Művelődési Ház, Budapest

  • 1968 • Kassák Lajos emlékkiállítás, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár • Iparterv I., IPARTERV • Az öreg és fiatal generáció kiállítása, Budapesti Műszaki Egyetem Vásárhelyi Kollégium [Veszelszky Béla, ~, Korniss Dezső, Bak Imre, Tót Endre, Csiky Tibor, Gyarmathy Tihamér] • Kassák Lajos emlékkiállítás, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen

  • 1970 • Mozgás '70, Janus Pannonius Múzeum Modern Képtár, Pécs • R-kiállítás, R-épület, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest • Amerika H. Galerie, Bécs • II. Internationale Malerwochen im Burgenland, Kismarton • Új geometrikus és strukturális törekvések, Művelődési Ház, Salgótarján • Poznań (PL)

  • 1971 • Minimal Art, Balatonboglári kápolnatárlat, Balatonboglár • Druckgrafik der Avantgarde Ungarn, Galerie Wildeshausen, Oldenburg (Német Szövetségi Köztársaság) • 6 magyar művész, Galerie im Griechenbeisl, Bécs • Új művek, Műcsarnok, Budapest

  • 1972 • Balatonboglári kápolnatárlat, Balatonboglár • Fiatal művészek Magyarországról, Urednici G., Újvidék

  • 1973 • VIII. Internatioanle Malerwoche, Forum Kunst, Rottweil (Német Szövetségi Köztársaság) • Ungarische Künstler '73, Kunstverein, Frechen (Német Szövetségi Köztársaság)

  • 1974 • Utak, Eötvös Kollégium • Künstler machen Fahnen, Forum Kunst, Rottweil (Német Szövetségi Köztársaság) • Ungarische Kunst 74, Kunstverein, Oldenburg (Német Szövetségi Köztársaság)

  • 1975 • Neue Ungarische Konstruktivisten, Kunstmuseum, Bonn

  • 1976 • Ungarische Avantgarde, Galerie von Bartha, Bázel • Modern grafika 1976, Pécsi Galéria, Pécs • Sorozatművek. Kortárs művészet magángyűjteményekben 2, Csók Képtár, Székesfehérvár

  • 1978 • Tízéves a szimpozion-mozgalmunk, Józsefvárosi Kiállítóterem, Budapest

  • 1979 • Budapesti Műhely, Budapest [Bak Imre, Fajó János, ~, Keserü Ilona, Mengyán András, Nádler István], Szoboszlói Galéria, Hajdúszoboszló és Karcagi Galéria, Karcag • Ungarische konstruktivistische Kunst 1920-1977, Kunstverein, München • Ungarische konstruktive Kunst, Kunstpalast, Düsseldorf

  • 1980 • IPARTERV 1968-1980, Iparterv, Budapest • Tendenciák 1970-1980, 1., Új művészet 1970-ben, Óbuda Galéria, Budapest • Tendenciák 1970-1980, 3., Geometrikus és strukturális törekvések a hetvenes évek művészetében, Óbuda Galéria, Budapest • Tendenciák 1970-1980, 5., Egyéni utak - öt művész, Óbuda Galéria, Budapest • XXXIX. Velencei Biennálé, Velence

  • 1981 • XX. századi művészet Pogány Zsolt gyűjteményében, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár • Magyar Művészet 1905-1980, Liljevalchs Konsthall, Stockholm • Nyitás II., Fészek Galéria, Budapest

  • 1982 • Fehér-fekete [Bak, Csiky Fajó, Gulyás, Haraszty, ~], Műcsarnok, Budapest • Meditáció, Bartók 32 Galéria, Budapest • Magyar Művészet 1905-1980, Konstmuseum, Göteborg, Konsthall, Malmö • Mai Magyar Művészet Hamburgban, Galerie Levy • Irányzatok a mai magyar festészetben, Musée Cantini, Marseille

  • 1983 • Meditáció II., Bartók 32 Galéria, Budapest • Helyzet. A 70-es évek művészete a Sárospataki Képtárban, Budapest Galéria Lajos u., Budapest • Miskolci Galéria, Miskolc • Országos Képzőművészeti Kiállítás '84, Műcsarnok, Budapest • Frissen festve, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1985 • 7th International Drawing Biennálé, Cleveland (GB) • Magyar festők három nemzedéke, Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz (A) • Pillanatkép. Magyar festők három nemzedéke, Műcsarnok, Budapest

  • 1986 • Eklektika '85, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Öt kortárs magyar festő, M. de Bellas Artes, Caracas • G. las Malvinas, Buenos Aires • M. Nacional, Bogota • M. Carillo Gil, Mexico • Aspecte Ungarischer Malerei der Gegenwart, Bayer Agalerie, Leverkusen (Német Szövetségi Köztársaság)

  • 1987 • Aspecte Ungarischer Malerei der Gegenwart, Stadthalle, Hagen, Stadthaus Galerie, München • Új szenzibilitás • magyar festészet a 80-as években, Galerie der Stadt Villa Merkel, Esslingen • Kunsthalle, Dortmund (Német Szövetségi Köztársaság) • Zeitgenössische bildende Kunst aus Ungarn/Kortárs magyar képzőművészet, Galerie der Künstler, München/Műcsarnok, Budapest • Régi és új avantgárd (1967-1975). A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár • The Construction, M. Fodor, Amsterdam

  • 1988 • 8+1 Contemporary Art Exhibition, Alpine Gallery, London • 5. Európai Grafikai Biennálé, Heidelberg (Német Szövetségi Köztársaság) • Olympiai Művészeti kiállítás, National Museum of Contemporary Art, Szöul

  • 1989 • Kortárs magyar művészet, Walker Hill Art Center, Szöul • Ungarische Avantgarde, Kunstverein, Mannheim • Magyar festészet 1945-1988, Nemzeti Galéria, Prága

  • 1990 • 13 magyar művész, Zacheta G., Varsó • Budapesti műtermek, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, Budapest Galéria, Budapest • Mozgás '70-90, Janus Pannonius Múzeum Modern Képtár, Pécs • Tisztelet Korniss Dezsőnek, Fészek Galéria, Budapest

  • 1991 • Hatvanas évek. Új törekvések a magyar képzőművészetben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Kortárs művészet. Válogatás a Ludwig Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Művészet Európa/Magyarország, Kunsthalle, Bréma (D) • Pozíciók. Magyar művészet a kilencvenes években, Künstlerwerkstatt, München • Modern magyar művészet, Szöuli Művészeti Központ, Szöul

  • 1992 • Hungarica, a 80-as évek művészete, Modern Művészeti Múzeum, Bolzano (OL) • Redukcionizmus, Absztrakció Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon 1950-1980, Museum Moderner Kunst, Bécs

  • 1993 • Mi, "keletfranciák". Magyar művészet 1981-89. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár • Hungarica, a 80-as évek művészete, M. di Roma, Róma • Magyarország akkor és most, IMF Cultural Center, Washington • Magyar Ház, New York • Fővárosi Képtár, Budapest • Konfrontációk, Museum Moderner Kunst, Bécs

  • 1994 • 80-as évek - Képzőművészet, Ernst Múzeum, Budapest • Budapesti Art Expo '94, Hungexpo, Budapest • Európa - Európa, Kunst und Ausstellungshalle der BRD, Bonn

  • 1995 • Nel Dolla, Gianni Dessi, ~, Motti Mizrachi, Galerie Steineck-Halle, Bécs

  • 1996 • Artaria, Szépművészeti Múzeum, Budapest • Szegmensek, Vigadó Galéria, Budapest • Az én múzeumom. Vass-gyűjtemény, Ernst Múzeum, Budapest, Avantgarde der 60er und 70er Jahre in Ungarn, Kunstverein, Friedrichshafen • Figure, Form, Fantasy, Contemporary Art Center, Vilnius (Litvánia)

  • 1997 • Olaj/Vászon, Műcsarnok, Budapest

  • 1999 • Nézőpontok/Pozíciók Művészet Közép-Európában, Modern Művészeti Múzeum/Ludwig Alapítvány, Bécs

  • 2000 • Nézőpontok/Pozíciók Művészet Közép-Európában, Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, Budapest.

Művek közgyűjteményekben . 

  • Albertina, Bécs

  • Artaria Alaptvány/Szépművészeti Múzeum, Budapest, Fővárosi Képtár, Budapest, Folkwang Museum, Essen

  • Galerie der Stadt Esslingen (D)

  • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

  • Folkwang Museum, Essen

  • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

  • Kassák Lajos Múzeum, Budapest

  • Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, Budapest

  • Ludwig Múzeum, Budapest

  • M. Okregowe, Chelm (PL)

  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • Modern Művészeti Múzeum/Ludwig Alapítvány, Bécs

  • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba

  • National Museum of Contemporary Art, Szöul

  • Sárospataki Képtár, Sárospatak

  • Szombathelyi Képtár, Szombathely.

Irodalom . 

  • Frank J.: Kiállításokról, Élet és Irodalom, 1968. március 2.

  • Frank J.: ~nál, Élet és Irodalom, 1969. december 4., in: Frank J.: Szóra bírt műtermek, Budapest, 1975

  • Heitler L.: Műteremlátogatás ~nál, Életünk, 1971/6.

  • Sík Cs.: Rend és kaland, Budapest, 1972

  • Rózsa T. E.: Beszélgetés ~ festőművésszel, Mozgó Világ, 1976/6.

  • Frank, J.: From Iris Print to Idols, New Hungarian Quarterly, 1977/68.

  • Kovács P.: (kat. bev., Szent István Király Múzeum, 1977)

  • Gyetvai Á.: Tűzpróba. ~ műhelyében, Művészet, 1978/10.

  • Keserü K.: ~ sorozatairól, Ars Hungarica, 1979/1.

  • Keserü K.: Fekete-fehér+piros. ~ és Gulyás Gyula Francia Intézet-beli kiállításáról, Mozgó Világ, 1980/5.

  • Hajdu I.: ~ (monogr.), Budapest, 1980

  • Vadas J.: Játék a tűzzel, Élet és Irodalom, 1980. február 23.

  • Frank J.: Magyarok Belgrádban, Élet és Irodalom, 1980. november 15.

  • Vadas J.: Trapéz és trapéz, Élet és Irodalom, 1981. május 16.

  • ~ (kat. bev., Dorottya u. Galéria, 1981)

  • Frank, J.: Motions, Space, Kinetics, New Hungarian Quarterly, 1982/5.

  • Sík Cs.: Tények és jelek. ~ festészetéről, Művészet, 1983/11.

  • Csapó Gy.: Közelképek, Budapest, 1983

  • Fitz P.: Gipsz és festék (kat., Fészek Galéria, 1984)

  • Frank J.: Gipsz és festék. Gulyás Gyula és ~ kiállítása a Fészek Galériában, Budapest, 1984/9.

  • Sík Cs.: ~, - Hegyi L.: ~ művészetéről (kat., bev. tan., Ernst Múzeum, 1987)

  • Sík Cs.: Tények és történetek, in: Az értelem bilincsei, Budapest, 1987

  • Nagy Z.: Ki fél a pirostól, a fehértől, a feketétől? Művészet, 1988/1-2.

  • Hajdu I.: Budapesti műtermek, Párizs, 1990

  • Kozák Cs.: ~, Playboy, 1990/7.

  • Hegyi L.: Utak az avantgárdból, Pécs, 1989

  • Néray K.: Tiltott-tűrt-támogatott, Új Művészet, 1991/12.

  • Sinkovits P.: Reduktivizmus. Korszakok Frey, Nádler és ~ művészetében, Új Művészet, 1992/12.

  • Hajdu I.: Interjú ~sal, Kritika, 1993/3.

  • Hegyi L.: Konfrontationen Neuerwerbungen 1990-1993 (kat., Museum Moderner Kunst, Bécs, 1993)

  • Miklós P.: Fény-jelek. ~ kiállítása, Új Művészet, 1994/12.

  • Hegyi L.: Alexandria, Pécs, 1995

  • Beke L.: ~ a kortársak között, Frank J.: ~nál, Hajdu I.: A gesztus kalandja, Hegyi L.: ~ művészetéről, Képes G.: Kristályrendszerek ~nak, Keserü K.: ~ sorozatairól, Miklós P.: ~, Néray K.: Megnyitóbeszéd ~ kiállítására, P. Szűcs J.: A minőség reformja, Sík Cs.: ~, Tandori D.: ~ Át (kat. tanulmányok, ~ festmények 1963-1997, Műcsarnok, 1997); Hajdu I.: Hencze, KoGart Ház, 2004.

Film . 

  • Fitz P.-Kálmán J.: Megfagyott gesztusok (MTV, 1989); András F.: Hence-portréfilm, 2004.