Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

FRIEDMAN, Yona

FRIEDMAN, Yona

építész, (Budapest, 1923. június 23. - )

A kortárs építészet egyik legjelentősebb teoretikusa. 1943-ig a budapesti Műszaki Egyetem építészhallgatója volt. A háború után a haifai Technion egyetemen folytatta tanulmányait. 1948-ban szerzett építészdiplomát. 1957 óta Franciaországban él. Tagja a World Academic of Arts and Sciencesnak, az Európa Tanács tanácsadója, a holland tudományos akadémia tiszteletbeli tagja. Animációs filmjeiért 1962-ben nagydíjat kapott a Velencei Filmfesztiválon. Számos építészeti könyvet írt (L' Architecture mobile, 1958; Utopies réalisables, L' Architecture de survie, 1978; Alternatives énergetiques, 198?; L' Univers erratique, 1994; Structures Serving the Unpredictable, 1999). Rendszeresen tart előadásokat a világ legrangosabb egyetemein, Cambridge-ben, Princetonban, Pittsburghben, New Yorkban, Bécsben. 1956-ban részt vett Dubrovnikban a Le Corbusier által alapított CIAM (Congres International d Architecture Modern) tizedik kongresszusán, ahol ismertette a használó igényeihez alkalmazkodó újfajta építészeti szemléletét. A negatív fogadtatást Richard Fuller, Konrad Wachsmann és Le Corbusier bátorítása ellensúlyozta. Már 1945-ben elkezdte az egyéni és idők folyamán változó kívánalmak maximális kielégítését lehetővé tevő építészeti és technikai megoldások kidolgozását, és ennek továbbfejlesztésére 1958-ban megalapította a GEAM-munkacsoportot (Groupe d Étude d Architecture Mobile). A személyes igények és a demográfiai szempontok messzemenő figyelembevételével készítette el 1959-ben a Ville spatiale tervét, amelyből 1966-ban a párizsi Galerie J.-ben Une ville spatiale címmel kiállítást is rendeztek. A földdel csak minimális felületen érintkező, oszlopokon nyugvó városban a több szinten egymás felett elhelyezkedő építmények szükség szerint átalakíthatók, szétszedhetők, áthelyezhetők. Alapító tagja volt az 1965-ben létrehozott építészeket, képzőművészeket, szociológusokat és műkritikusokat tömörítő GIAP-nak (Groupe International d' Architecture Prospective). Az alkotó szakember tapasztalatát a leendő használók elképzeléseivel ötvöző elméletének gyakorlati megvalósíthatóságát példázza egyik legjelentősebb munkája, az angers-i Henri Bergson Gimnázium (1982). 1985-ben épült meg Indiában a helyi anyagokból, agyagtéglából és bambuszból tervezett épületegyüttese, a madrasi Museum of Simple Technology. Egyike volt az elsőknek, akik az urbanisztikában elterjesztették a mulandó dekorációt (például festmény a házak tűzfalán). Tervei, makettjei a Pompidou Központban állandó kiállításon láthatók. 2000-ben Théorie et images címmel a párizsi Francia Építészeti Intézetben rendeztek jelentős kiállítást munkáiból.

Művek közgyűjteményekben . 

  • Musée National d'Art Moderne/Centre Georges Pompidou, Párizs • Fonds Régional de l'Art Contemporain (FRAC), M. of Designe, Osaka, Madras.

Irodalom . 

  • Comment habiter la Terre? BT2, Cannes, 1990

  • LEBESUE, S. - FENTENER VAN VLISSINGE, H.: Yona Friedman, structures serving the unpredictable, Rotterdam, 1999.