Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

FELEDY, Gyula

FELEDY, Gyula

festő, grafikus, (Sajószentpéter, 1928. május 13. - )

1947-1948: Magyar Képzőművészeti Főiskola; 1949-1953: Krakkói Képzőművészeti Akadémia, mesterei: Koffán Károly, Pór Bertalan, Kmetty János, Szőnyi István, Hincz Gyula. 1952: a szellemi olimpia díja, Helsinki; 1955-1958: Derkovits-ösztöndíj; 1960, 1966: Munkácsy-díj; 1965: a III. Országos Grafikai Biennálé, Miskolc nagydíja; 1975: érdemes művész; 1976: SZOT-díj; 1978: Kossuth-díj; 1980: a Művészeti Alap nagydíja; 1984: Miskolc város díszpolgára; 1989: kiváló művész; 1994: a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje. 1954: a Magyar Képzőművészeti Főiskola litográfiai szakoktatója; 1958: a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége elnökségi tagja; 1955: Miskolcon telepedett le. 1989-ban állandó kiállítása nyílt Miskolcon. Tanulmányúton járt több kelet- és nyugat-európai országban. Az ötvenes-hatvanas évek fordulóján fellépő új grafikusnemzedék egyik vezéregyénisége, akinek dinamikus, gondolatgazdag művészete sokban hozzájárult a magyar grafika modern arculatának kialakításához. Jóllehet volt klasszicizáló jellegű, azaz a látványhoz szorosan tapadó periódusa is, mondanivalóinak komolysága okán a filozofikus igény sosem hiányzott munkáiból, ugyanakkor elvont lapjainak is van élményi hitele, mert következtetéseit mindig konkrétumokból, a természeti és társadalmi valóság jelenségeiből vonja le. Voltaképpen tőle eredeztethető az az absztraháló jellegű, a dolgok értelmezéséből fakadó grafikai gondolkodás, amely mára rajzművészetünk karakteres vonásának mondható. Tájékozódásának sokoldalúságából következik, hogy nem ragaszkodik valamely állandó stílusformához, hanem művészi eszközeit mindig az adott tartalom természetéhez, mondanivalóinak kívánalmaihoz igazítja. Mégsem vádolható stíluspluralizmussal, mert bizonyos sajátos formaelemei, így a töredezett kontúrvonal, a szerkezetes építettség, a folthatások kiaknázása, valamint a háttérben megjelenő színhangulatok megfelelő adagolásban és ritmusban valamennyi általa használt képszerkezetben feltűnnek. Formai változatosságról inkább csak abban az értelemben beszélhetünk munkásságában, hogy jelzett formaeszközeinek arányai esetenként mások és mások, s ennek megfelelően lapjai hol dekoratív, hol drámai, máskor viszont lírai színezetet öltenek. Ezt a nagy rugalmasságú, de ugyanakkor a szélsőségeket is mellőző, hagyományokból és újabb keletű eredményekből egyként táplálkozó formai konglomerátumot a 70-es években érlelte önálló közlésformává, kiteljesítése és finomítása azonban a mai napig állandó programja. Előszeretettel gondolkozik ciklusokban, s gyakorta fordul inspirációkért a magyar kultúra teljesítményeihez az ezekben exponált történelmi tapasztalatok aktualizálása céljából. Java alkotásai parafrázisok Madách Imre, Babits Mihály és József Attila műveinek témáira, bennük a művész és a művészet XX. századi helyének és feladatainak meghatározására tesz kísérletet. ~ eredményei elsősorban a sokszorosított grafikához, ezen belül is főként a színes litográfiához és a színes linómetszethez kötődnek, de jelentős díszlettervezői, illusztrátori, sőt festői munkássága is.

Mesterei . 

  • Koffán Károly, Pór Bertalan, Kmetty János, Szőnyi István, Hincz Gyula.

Egyéni kiállítások . 

  • 1952 • Krakkó

  • 1965 • Dürer Terem, Budapest

  • 1966 • XXXIII. Velencei Biennálé • Collegium Hungaricum, Bécs • Magyar Intézet, Prága

  • 1967 • Magyar Akadémia, Róma

  • 1971 • G. B.W.A., Katowice

  • 1973 • G. 10 Squardo, Torinó

  • 1974 • Tampere (FIN) • József Attila Könyvtár, Miskolc • Helikon Galéria, Budapest

  • 1975 • Művelődési Központ, Salgótarján

  • 1976 • Mini Galéria, Miskolc

  • 1979 • Műcsarnok, Budapest (kat.)

  • 1980 • Magyar Intézet, Berlin • Városi Kiállítóterem, Kazincbarcika • Csók Galéria, Budapest • Mini Galéria, Miskolc

  • 1985 • Vigadó Galéria, Budapest

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1951-től • állandó résztvevője az országos tárlatoknak, a magyar grafika hazai és külföldi bemutatóin egyes lapjai szerepeltek

  • 1960 • a Luganói Nemzetközi Grafikai Biennálé, Lugano

  • 1965 • a Ljubljanai Nemzetközi Grafikai Biennálé, Ljubljana

  • 1966 • a Krakkói Nemzetközi Grafikai Biennálé, Krakkó

  • 1967 • a Sao Paulói Nemzetközi Grafikai Biennálékon, Sao Pauló.

Művek közgyűjteményekben . 

  • Fővárosi Képtár, Budapest

  • Herman Ottó Múzeum, Miskolc

  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • Miskolci Képtár, Miskolc

  • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba

  • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest.

Irodalom . 

  • Ritly V.: A III. Miskolci Grafikai Biennálé, Művészet, 1966/2.

  • Solymár I.: Mai magyar rajzművészet, Budapest, 1972

  • Bán A.: Múló múltunk nyomai, Művészet, 1976/10.

  • Miklós P.: (kat., bev. tan., Műcsarnok, 1979)

  • Láncz S.: Képzőművészeti krónika, Jelenkor, 1980/2.

  • Kovács Gy.: ~, Művészet, 1981/3.

  • Láncz S.: ~, Budapest, 1983 (monogr.)

  • Menyhárt L.: "Rajzolj csak valamit, megmondom ki vagy". Beszélgetés ~val, Művészet, 1984/8.

  • Tasnádi A.: Szorongás és remény, in: Gondolatok a képtárban, Miskolc, 1996.