Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

FARKAS, Aladár

FARKAS, Aladár

szobrász, (Újpest, 1909. március 27. - Budapest, 1981. december 11.)

1928-tól faszobrász tanuló, közben az Iparrajziskolába járt, mesterei: Fülöp Elemér, Ohmann Béla, Bouche. 1930-tól rendszeresen mintázott. 1937-1939: Párizsban tanult, École des Beaux-Arts; bekapcsolódott a francia munkásmozgalomba, a Francia Kommunista Párt tagja lett. Hazatérte után 1940-ben részt vett a Szocialista Képzőművészek Csoportja újjászervezésében, annak egyik vezetőségi tagja, az 1942-es, betiltott Szabadság és Nép kiállítás egyik szervezője, résztvevője volt. 1942-ben büntetőszázaddal Újvidékre, majd Ukrajnába került, ahol hadifogolyként Krasznogorszkban az antifasiszta iskola politikai megbízottja lett. 1946 őszén tért vissza Magyarországra, sokoldalú közéleti tevékenységet fejtett ki, tagja lett a Képzőművészek Szabadszervezetének, 1946-1948: Magyar Állami Szénbányák (MASZ) kulturális osztályának vezetője s a bányavidéki vándorkiállítások szervezője volt. 1948-ban részt vett a Képző- és Iparművészek Szövetségének megalakításában - annak később elnökségi tagja, első párttitkára -, majd 1949-1950-ben a Képzőművészek Szakszervezete és a Képzőművészeti Alap, valamint Lektorátus létrehozásában, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége (egykori MŰDOSZ) Központi Vezetőségének tagja haláláig. Kezdetektől tagja volt a Partizánszövetségnek és a Munkásőrségnek. A művészeti közélet jelentős személyisége, az I. Magyar Képzőművészeti Kiállítás szervezésének felelőse. 1950, 1953: Munkácsy-díj; 1967: Szocialista Hazáért Érdemrend; 1969, 1975: Munka Érdemrend arany fokozata; 1971: érdemes művész; 1972: Szakszervezetek Országos Tanácsa Művészeti-díj; 1937-1939 és 1966: párizsi, 1967: vietnámi tanulmányút. Pályáját a munkásmozgalmi tevékenység és a művészi alkotás különös egybefonódása jellemezte. Művészi szemléletét, témavilágát munkás származása, politikai beállítottsága, a mindenkori elnyomottak iránti szolidaritás határozta meg. A szocializmusnak elkötelezett magyar szobrászat egyik legszervesebb ouvre-ét megteremtő, következetes egyéniség, harcos forradalmár, aki az "ars militans" vagy a "politikus művész" típusát testesítette meg, csaknem teljesen egyedülállóan a magyar képzőművészetben. Szobrainak nyugtalan felületével, expresszív formavilágával a harmincas évek forradalmi romantikáját őrzi, melyek közül talán a legismertebbek a spanyol polgárháború megtorlását jelképpé formáló Spanyol anya (1937) című lendületes kisplasztikája, illetve a direkt szimbólumként értékelt, lépő csontvázat ábrázoló Fasizmus című domborműve. 1945 után rövid ideig a szocialista realizmus jellemzi, főként köztéri műveit, portréit. E politikai jellegű szoborsorozatokban ismét expresszív kifejezéssel (Koreai sorozat, 1952-1953) fogalmazta meg mondanivalóját. Politikai véleményét művészi eszközökkel tolmácsolta az "1956-os ellenforradalmat" felelevenítő sorozatában a pártállami rendszer ideológiájának szellemében. Nemzetközi hírnevet a vietnámi háború borzalmait megörökítő szoborsorozatával (1964-1965) szerzett. Kisplasztikai sorozatai kortörténeti dokumentumok, megrázó szellemű, egymás hatását erősítő drámai szobor-epigrammák, a csak rá jellemző epikus szobrászat csúcspontjai. 1956-tól a munkásőrökről több szobrot, plakettet készített. 1986-ban lánya közel 80 művet Püspökladánynak adományozott egy állandó kiállítás létrehozásához. Legtöbb köztéri szobrát eltávolították.

Mesterei . 

  • Fülöp Elemér, Ohmann Béla, Bouche.

Egyéni kiállítások . 

  • 1936 • Műterem [Preisz (Marton) Endrével]

  • 1948 • Magyar Képzőművészek Szabad Szakszervezetének Székháza [Nolipa Istvánnal]

  • 1957 • Munkásmozgalmi Múzeum, Budapest

  • 1960 • Ernst Múzeum, Budapest [Háy Károllyal], (gyűjt.)

  • 1968 • Budapest-Hanoiért [Kasitzky Ilonával, Tedesco Annával], Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Székház

  • 1971 • Harcolnak az életért [Hincz Gyulával], Csók Galéria, Budapest • Galerie im Turm [Hincz Gyulával], Berlin

  • 1972 • Fészek Klub, Budapest • Néphadsereg Központi Klubja • Glockenspielpavillon [Hincz Gyulával], Drezda • Helsinki [Hincz Gyulával]

  • 1973 • Stockholm [Hincz Gyulával] • Galerie de Paix [Hincz Gyulával], Párizs • Bécs [Hincz Gyulával]

  • 1974 • Munkásőrség Központi Parancsnokképző Iskola

  • 1975 • Horváth E. Galéria, Balassagyarmat

  • 1976 • Csontváry Terem [Hincz Gyulával], Pécs

  • 1978 • Magyar Munkásmozgalmi Múzeum [Fenyő A. Endrével] • Hanoi [Hincz Gyulával]

  • 1982 • Ipari Vezetőképző Intézet, Esztergom

  • 1983 • Rideg Sándor Művelődési Ház, Budapest • HH Hevesi Sándor Művelődési Központ, Nagykanizsa (emlékkiállítás)

  • 1985 • Magyar Munkásmozgalmi Múzeum • Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, Zalaegerszeg (emlékkiállítás) • Szakszervezetek Országos Tanácsa Központi Iskolája

  • 1988 • Magyar Munkásmozgalmi Múzeum (emlékkiállítás).

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1934 • Téli Tárlat, Műcsarnok, Budapest

  • 1936 • Tavaszi Szalon, Nemzeti Szalon, Budapest

  • 1937 • IV. Csoport kiállítás, Műterem

  • 1941: Szocialista képzőművészek csoportkiállítása, Magántisztviselők Szövetsége Székháza

  • 1942 • Szabadság és Nép, Vasas Székház

  • 1944 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest

  • 1946 • Magyar Képzőművészek Szabad Szervezete I. kiállítása, Pécs

  • 1948 • A dolgozó nő és anya, Ernst M • Új magyar képzőművészet, Fővárosi Képtár, Budapest vándorkiállítás

  • 1949 • Magyar érem és plakettművészet 1800-tól napjainkig, Fővárosi Képtár, Budapest

  • 1950-1955, 1959, 1960, 1962, 1968 • 1.-6., 7., 8., 9., 11. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

  • 1951 • Magyar képzőművészeti kiállítás, Moszkva • Magyar katona a szabadságért, Fővárosi Képtár, Budapest

  • 1952 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest

  • 1954: Magyar Kisplasztikai és Grafikai Kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest

  • 1957 • "Magyarországi ellenforradalom" vándorkiállítás • Magyar forradalmi művészet, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest; III. Miskolci Országos Képzőművészeti kiállítás; A felszabadult Budapest művészete, Műcsarnok, Budapest

  • 1958: Mai magyar festészet, szobrászat és grafika, Antwerpen

  • 1959 • Munkásélet, Magyar Nemzeti Múzeum Legújabbkori Múzeum, Budapest

  • 1962 • Szabadság és Nép, Csók Galéria, Budapest

  • 1964 • Szoc. Képzőművészek Csoportja 1934-1944, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1965 • Százados úti művésztelep kiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Magyar képzőművészek a fasizmus ellen, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • 1967 • Lenin a képzőművészetben, Balassi Múzeum, Esztergom

  • 1968 • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1971 • Új művek, Műcsarnok, Budapest

  • 1974 • Angyalföld művészeinek Tárlata, Műcsarnok, Budapest • A Szocialista Képzőművészek Csoportja, Magyar Nemzeti Galéria-GANZ-MÁVAG Művelődési Központ

  • 1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest

  • 1980 • Művészek az üzemekben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • 1981: Szocialista szobrászat 1919-1945, Savaria Múzeum Szombathely

Köztéri művei . 

  • Szovjet hősi emlékmű (kör-dombormű, kő, bronz, 1948-1951, Makó, Szabadság tér)

  • Anya és gyermek (kő, 1954, Nagy Lajos király úti lakótelep)

  • Dombormű I-II. (kő, 1954, Felsőszentiván, Általános Iskola)

  • Dombormű I-II. (kő, 1955, Kerepesi úti iskola)

  • Testvérek (bronz, 1957, Tatabánya)

  • Írás, olvasás (mészkő dombormű, 1957, XIV., Nagy Lajos király úti Iskola)

  • Munkásőr (bronz mellszobor, 1958, Munkásőrség Központi Iskola)

  • Marx Károly (bronz, 1956-1959, Közgazdaságtudományi Egyetem, aula)

  • Simon Ferenc emléktábla (mészkő dombormű, 1959, Bőripari Szakközépiskola, IV., Rezi K. u. 5.)

  • Felszabadulási emlékmű (bronz, 1959-1960, Nagykanizsa)

  • Sej, a mi lobogónkat (alumínium, 1954-1960, Sopronkőhida, Kultúrház)

  • Munkás-paraszt hatalomért (bronz dombormű, 1960, BM)

  • Lengyel Gyula emléktábla (vörösmárvány, 1963, V., Nemzeti Bank előcsarnok)

  • Törülköző fiú (bronz, 1963, Fonyód Bélatelep, Komlói Szénbányászati Tröszt Üdülő)

  • Ülő lány könyvvel (kő, 1964, Nyékládháza)

  • Fiatal lány - Ülő nő (mészkő, 1965, Baktalórántháza, Gimnázium park)

  • Marx Károly (bronz mellszobor, 1958-1965, Budapest, MTA Közgazdaságtudományi Intézet)

  • Vándor Sándor síremléke (bronz, 1960-1965, Budapest, Kerepesi úti temető)

  • Vándor Sándor emléktábla (vörösmárvány dombormű, 1966, Budapest, VII., Dózsa Gy. út 68.)

  • Labdázó fiú (bronz, 1954-1966, Komló, Dávidföldi Általános Iskola)

  • Munkásmozgalmi harcosok emlékműve: Szamuely [Olcsai Kiss Zoltánnal és Herczeg Klárával] (bronz dombormű, 1966-1967, Budapest, VIII., Kun Béla tér)

  • Hintázó fiú mackóval (bronz, 1968, Kismaros)

  • Marx-Engels-Lenin (rézlemez-domborítás, 1967-1970, Pest megyei Magyar Szocialista Munkáspárt, Budapest, XII., Nagy Jenő u. 5.)

  • Ho-Si-Minh (bronz mellszobor, 1970, Budapest, XI., Bocskai út, park)

  • Felszabadulási emlékmű [Tar Istvánnal, Ungvári Lajossal, Varga Imrével] (Budapest, IV., Újpesti lakótelep)

  • Sallai és Fürst emlékmű (két alakos bronz szobor, 1973, Budapest, XIII., Munkásőr park, 1983-ban eltávolítva, lappang)

  • Zalka Máté (bronz mellszobor, 1972-1974, Tunyogmatolcs, Általános Iskola)

  • Fasizmus áldozatai (1968-1982, Budapest, VI., Magyar Szocialista Munkáspárt székháza)

  • Rezi Károly (bronz mellszobor, 1984, Budapest, IV., Rezi K. u. 1., áthelyezve a XXII. ker-i Szoborparkba 1992)

  • Női akt (műkő szobor, 1984, Budapest, XXI., Öregek Napközi Otthona)

  • Vándor Sándor (terrakotta mellszobor, 1985, Leninváros, Hámán K. u. 5.)

  • Petőfi Sándor (bronz mellszobor, 1996, Püspökladány, Általános Iskola).

Művek közgyűjteményekben . 

  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • Magyar Nemzeti Múzeum Legújabbkori Múzeum, Budapest

  • Szombathelyi Képtár, Szombathely

  • Türr István Múzeum, Baja.

Irodalom . 

  • Oelmacher A.: ~ szobrász, Irodalmi Szemle, 1947. december 26.

  • Pogány Ö. G.: ~ és Nolipa István gyűjteményes kiállítása (kat. bev., 1948)

  • Murányi Kovács E.: ~ és Nolipa István Pál, Szabad Művészet, 1948

  • Aradi N.: Háy Károly és ~ gyűjteményes kiállítása (kat. bev., Ernst Múzeum, Budapest, 1960)

  • Kontha S.: A szocialista képzőművészek jubileumi kiállításáról, Társadalmi Szemle, 1964. július

  • Cserjés J.: Himnusz az emberről. ~ vietnámi sorozata, Művészet, 1966/12.

  • Vietnam. ~ plasztikái, bev.: Goda G., Budapest, 1967

  • ~ 1909-1981, Budapest, 1984

  • Németh L.: A Szocialista Képzőművészek Csoportjának története, Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve, 1952

  • Gádor E.-Pogány Ö. G.: Magyar szobrászat, Budapest, 1953

  • Bölöni Gy.: Magyarság - emberség, Budapest, 1959

  • Erdős L.: Valami készül, Budapest, 1964

  • Magyar Nemzeti Galéria vezető, Budapest, 1965

  • Kunst im Widerstand Malerei Graphic Plastik 1922 bis 1945 Veb., Drezda, 1968

  • Czigány T.: Vietnámért. ~ művei, rövid film, MAFILM, 1968

  • Aradi N.: A szocialista képzőművészet története, Budapest, 1970

  • Aradi N.: Szocialista képzőművészet jelképei, Budapest, 1974

  • P. Szabó E.: ~ és Fenyő A. Endre kiállítása, Új Tükör, 1978. december

  • Aradi N.: A Szocialista Képzőművészek Csoportja és az egyetemes művészet, Művészet, 1980/3.

  • Várkonyi Gy.: A szocialista szobrászat, Művészet, 1981/4.

  • Oelmacher A.: ~ önéletrajzából, Kritika, 1982/4.

  • ~: A munkásság és művészet. Az új magyar képzőművészet bányavárosi vándorkiállítás (kat. bev. 1948)

  • ~: Hommage a Picasso, Guernica nélkül, Új Írás, 1981/1.

<