Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

EGRY, József

EGRY, József

festő, (Újlak, 1883. március 15. - Badacsonytomaj, 1951. június 19.)

A magyar festészet egyik legeredetibb, egyetlen irányzathoz sem tartozó alkotója. Leginkább az európai művészet szintén magányos fényfestőivel rokon. Szülei szegény napszámosok voltak, gyermekkorától fogva magának kellett megélhetéséről gondoskodnia, ezért művészeti tanulmányokra viszonylag későn nyílt módja. 1904-ben rövid ideig a müncheni Akadémián tanult, 1905-től egy évig Párizsban, a Julian Akadémián. 1906-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly növendéke volt, de csak néhány hónapig. 1907-ben festette első jelentős képét (Menhely előtt). 1911-ben Belgiumban töltött hosszabb időt, ahol Meunier szociális igazságérzettől áthatott tömör, erőteljes művei hatottak rá (Kikötőmunkások, Rakodómunkások). Az I. világháború idején katonaként súlyosan megbetegedett, és 1916-ban hazatérve, a Balatonnál lábadozott. A tó egész életére magához kötötte. 1918-tól Keszthely, 1928-tól Badacsonytomaj volt az állandó lakóhelye. Bár részt vett a főváros művészeti életében is (a Nemzeti Szalon, a Művészház kiállításai, a Gresham Társaság), a Balaton festője maradt. A tó párás fényeivel, lágyan hullámzó vonalaival nem elsősorban látványélményt, témát, motívumot jelentett számára, hanem stílusalakító tényezővé lett. Itt találta meg egyéni hangját. Képein a víz, a nap, a föld, a fa, a ház már nem konkrét jelenség, hanem fénytünemény, egy kozmikus világérzés vetülete. A 20-as évek expresszivitása (Fények a Balatonon, Vihar a Balatonon, Balatoni halászok) a későbbiekben mérséklődött (Balatoni fények, Támaszkodó, Nap a víztükörben, Visszhang). A társadalmi együttérzés elvont humánummá szublimálódott. Egyetemes szimbólumok, bibliai alakok is megjelennek a balatoni környezetben (Szent Kristóf, Keresztelő Szent János). Művészetében különleges helyet foglalnak el fájdalmas kifejezésű önarcképei. Sajátos stílusához sajátos technikát is kidolgozott, az olajfesték és a pasztell kombinációját, az olajpasztellt. 1973-ban emlékmúzeum nyílt egykori lakóházában, Badacsonytomajon.

Egyéni kiállítások . 

  • 1909 • Művészház (gyűjt.)

  • 1922 • Belvedere, Budapest (gyűjt.)

  • 1926 • Gurlitt Galerie, Berlin (gyűjt.) • Richter Salon, Drezda (gyűjt.)

  • 1928, 1930, 1933 • Tamás Galéria, Budapest (gyűjt.)

  • 1936 • Fränkel Szalon, Budapest (kat.) • Neumann u. Salzer Salon, Bécs (gyűjt.)

  • 1937 • Ernst Múzeum, Budapest [Barcsay Jenővel és Czóbel Bélával]

  • 1939 • Ernst Múzeum, Budapest (gyűjt.)

  • 1951 • Fővárosi Képtár, Budapest (emlékkiáll.)

  • 1957 • Világkiállítás, Brüsszel

  • 1958, 1962 • Balatoni Múzeum, Keszthely

  • 1966 • Tihanyi Múzeum, Tihany

  • 1968 • Thury Múzeum, Nagykanizsa

  • 1971 • Bakony Múzeum, Veszprém • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (emlékkiáll., kat.)

  • 1972 • Helytörténeti Múzeum, Pápa

  • 1983 • Tihanyi Múzeum, Tihany.

Művek közgyűjteményekben . 

  • Balatoni Múzeum, Keszthely

  • ~ Emlékmúzeum, Badacsonytomaj

  • Fővárosi Képtár, Budapest

  • Janus Pannonius Múzeum, Pécs

  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

Írásai . 

  • ~ breviárium (szerk.: Éri I., bev. Keresztury D.), Budapest, 1973

  • ~ arcképe, Budapest, 1980.

Irodalom . 

  • Rózsa M.: A magyar impresszionista festészet, Budapest, 1914

  • Hevesy I.: A posztimpresszionizmus művészete, Gyoma, 1922

  • [N. A.]: A Belvedere kiállítása, Magyarország, 1922. december 10.

  • Elek A.: ~, Nyugat, 1923/3.

  • Kállai E.: Új magyar piktúra 1900-1925, Budapest, 1925

  • Kállai E.: ~ gyűjteményes kiállítása Berlinben, Magyar Művészet, 1926/1.

  • Kállai E.: ~, Magyar Művészet, 1926/3.

  • Cselényi-Walleshausen Zs.: ~, Magyar Grafika, 1928/11-12

  • Rabinovszky M.: ~ és Medgyessy Ferenc, Nyugat, 1928. december

  • Péter A.: A magyar művészet története II., Budapest, 1930

  • Genthon I.: Az új magyar festőművészet története 1800-tól napjainkig, Budapest, 1935

  • Ybl E.: A magyar festőművészet fiatal mesterei, Magyar Művészet, 1935/3.

  • Kállai E.: (kat., bev. tan. Fränkel Szalon, 1936)

  • Oltványi-Artinger I.: ~, Írott kő, 1936/1-2.

  • Keresztury D.: ~, Korunk Szava, 1936. október 15.

  • Lyka K.: A Balaton festője, Új Idők, 1936/18.

  • Tolnay, Ch.: La peinture hongroise contemporaine, Pécs, 1937

  • Radocsay D.: A fény festője, Képes Krónika, 1941. május 29.

  • Kassák L.: Vallomás tizenöt művészről, Budapest, 1942

  • Keresztury D.: Egy dunántúli festő, Magyar Csillag, 1943/7.

  • Gerlőtei J.: ~, Sorsunk, Pécs, 1943/3.

  • Kállai E.: ~, Új Idők, 1945. december

  • Szauder J.: ~ Badacsonyban, Magyarok, 1945/4.

  • Kassák L.: Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig, Budapest, 1947

  • Pogány Ö. G.: A magyar festészet forradalmárai, Budapest, 1947

  • Genthon I.: ~, Budapest, 1948

  • Bernáth A.: ~ sírjánál, Szabad Művészet, 1951/7.

  • Végvári L.: ~, Szabad Művészet, 1951/7.

  • Oltványi I.: ~ halálára, Kis Újság, 1951. június 24.

  • Markos E.: ~ emlékkiállítás, Szabad Művészet, 1952/1.

  • Katonáné Czobor Á.: ~ hagyatéka a Szépművészeti Múzeumban. A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve, Budapest, 1952

  • Lyka K.: Festészeti életünk a millenniumtól az első világháborúig, Budapest, 1953

  • Takáts Gy. (Versei) - ~ (Rajzai): Víztükör, Pécs, 1955

  • Lyka K.: Festészetünk a két világháború között, Budapest, 1956

  • Bor P.: Emlékezés ~re, Műterem, 1958/4.

  • Horváth B.: ~, Művészettörténeti Értesítő, 1959/4.

  • Farkas Z.: ~, Budapest, 1959

  • Gerlóczy G.: A magyar képzőművészet Brüsszelben, Magyar Építőművészet, 1959/1-2.

  • Németh, L.: La peinture de ~, Acta Historiae Academiae Scientiarium, 1960

  • Németh L.: ~ művészetéről, Művészettörténeti Tanulmányok, Budapest, 1961

  • Szabó J.: ~ kiállítása Keszthelyen, Művészet, 1962/10.

  • Láncz S.: Problémák az új ~ irodalomban, Művészettörténeti Értesítő, 1963/1.

  • Láncz S.: ~, Jelenkor, 1963. július

  • Steiner L.: ~ről, Művészet, 1963/11.

  • Láncz S.: ~ alkotásai a Balatoni Múzeumban, A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei, 1965

  • Bernáth A.: ~ temetése, Élet és Irodalom, 1965

  • Keresztury D.: (kat., bev. tan., Tihanyi Múzeum, 1966)

  • Láncz S.: ~ kiállítás Tihanyban, Művészet, 1966/9.

  • Rácz I.: ~ halálának 15. évfordulója, Művészet, 1966/6.

  • Tüskés T.: ~, Látóhatár, 1967/1.

  • Németh L.: Modern magyar művészet, Budapest, 1968

  • Zalai Tóth J.: ~ halála, Művészet, 1969/4.

  • Rácz I.: A badacsonyi ~-házak, Művészet, 1969/11.

  • Szíj B.: (kat., bev. tan. Magyar Nemzeti Galéria, 1971)

  • Rácz I.: ~ Olaszországban, Művészet, 1971/3.

  • Fónay T.: ~ Badacsonyban. (1916), Veszprém Megyei Művelődésügyi Szemle, 1972

  • Rácz I.: Küzdelem és harmónia ~ eszmevilágában, Művészet, 1972/3.

  • Berecz M.: Az ember megújuló világáért. ~ kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában, Művészet, 1972/4.

  • Haits G.: ~ emlékkiállítása, Művészet, 1972/4.

  • Heitler L.: ~ emlékkiállítása a Magyar Nemzeti Galériában, Életünk, 1972/3.

  • Nagy T.: ~, Élet és Tudomány, 1972. február 25.

  • Szabó Gy.: ~, Élet és Irodalom, 1972/3.

  • Szíj B.: ~ munkásságának korai szakasza, A nagykanizsai Thúry György Múzeum jubileumi emlékkönyve, 1972

  • Németh L.: ~ emlékkiállítása, New Hungarian Quarterly, 1972/47.

  • Éri I.: Az ~ Emlékmúzeumról (kat., bev. tan., Badacsonytomaj, 1973)

  • Keresztury D.: ~re emlékezve, in: ~ breviárium, Budapest, 1973

  • Láncz S.: ~, Budapest, 1973

  • Rácz I.: Hódolat ~nek, Művészet, 1973/3.

  • Németh L.: ~ teremtő ereje, Somogy, 1974/2.

  • Láncz S.: Kompozíciós modellek ~ életművében, Ars Hungarica, 1974/1.

  • Láncz S.: ~ művészete, Jelenkor, 1976. június

  • Hárs É.-Romváry F.: Modern Magyar Képtár, Budapest, 1981

  • Kertészné Bárány D.: ~ bibliográfia, Veszprém, 1982

  • Szíj B.: ~ grafikái (kat., bev. tan., Tihanyi Múzeum, 1983)

  • Fónay T.: ~ badacsonyi évei, Veszprém, 1989

  • Láncz S.: ~ festészetének korszerűsége, Ars Hungarica, 1994/2.