Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

BUKTA, Imre

BUKTA, Imre

festő, szobrász, performer, (Mezőszemere, 1952. július 20. - )

1970-ben érettségizett Egerben, és egyben szakmunkásvizsgát is tett. Autodidakta. Állami gazdaságban dolgozott, közben rajziskolákba járt. 1970-1971: művésztelepet szervez Bernáth(y) Sándorral Tiszafüreden, ezzel elkötelezte magát a művészetnek. 1971-1973: katona, majd vállalati dekorátor Egerben és Tiszaújvárosban. 1975: visszatér szülőfalujába, és megteremti sajátos, ún. mezőgazdasági művészetét. 1975-1990-ig tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületnek (1987-től elnöke). 1977-ben a Tiszai Vegyikombinát művésztelepén műanyagokkal kísérletezik, itt ismerkedik meg a Vajda Lajos Stúdió művészeivel. 1978-as budapesti kiállítása ráirányítja a figyelmet, ettől kezdve folyamatosan jelen van a hazai és a külföldi kiállításokon. 1982-1985 között Derkovits-ösztöndíjas. Különféle művésztelepeken dolgozott: 1979: Zalaegerszeg; 1979-1984: Makó és Csongrád; 1986 és 1988: Dombóvár. 1986-1989: résztvevője az Új Hölgyfutár Revue-nek, 1980-1994: tagja a Szentendrei Grafikai Műhelynek. 1990-től a Várfok 14 Galéria művésze. Fontosabb díjai: 1987: Smohay-díj; 1989: Munkácsy-díj; 1997: érdemes művész. Művészetének témája a mezőgazdaság, a falusi élet, a szokványos paraszti munkák: trágyahordás, kaszálás, cséplés, permetezés, gyümölcsszedés stb. E munkák eszközeit és anyagait használja fel szobraihoz, képeihez, installációihoz, performance-aihoz. Művei finom iróniával, szeretetteljes groteszkséggel jelenítik meg azokat az abszurditásokat, amelyeket a paraszti életforma felemás kelet-európai modernizációja hozott magával. Munkái az 1990-es években keményebbé és keserűbbé váltak, és ezt a hangvételt csak néha enyhíti valamilyen transzcendens vonás. Pályáját egyszemélyes performance-okkal kezdte (Alkalmi kiállítás a majorságban tartott állatoknak, 1974; Kényelmi helyzet keresése elevátoron, 1976), majd létrehozta jellegzetes abszurd gépeit: Mezőgazdasági gép a köztisztaság szolgálatában, 1977; Műanyagból tiszta búzát készítő cséplőgép, 1985 stb. Festményein, rajzain apró, ismétlődő elemekből álló texturát alakít ki (Falusi tapéta-sorozat, 1985), de kedveli a grafikává alakított, manipulált fotót vagy a hagyományos tusrajzokat is (Éjszakai orvvadász, 1991; Spiritiszta falusi kislány, 1991). Műveiben a tárgyak, állatok, emberek és gépek metamorfózison esnek át, a vasvilla - mint egy növény - kis villákat növeszt, az állatok emberi helyzetekbe kerülnek (A zuhanyozó disznó, 1990), a gépek emberi tulajdonságokat vesznek fel (Gyöngytyúkot etető férfi, 1986), az ember - az orvvadász - pedig az üldözött állattal azonosul (Nyári orvvadász. Az orvvadász megtér, videofilm, 1980). Ebben az individuális mitológiában minden egyszerű tárgy - kasza, öntözőkanna, de a vízsugár vagy a szilva is - úgy jelenik meg, mint a hétköznapok emlékműve (Kasza vízsugárral, 1987-88). A Bukta által megteremtett sajátos "agro art"-ot, amely az arte poverával rokonítható, természetközelség, az anyagok átszellemítése jellemzi. Műveit gyakran kíséri leírásokkal, kvázi útmutatókkal (Útmutató természeti témájú művek alkotásához 1992-re, 1991). A 80-as évek elejétől installációkat is készít természeti anyagokból (szalma, széna, trágya, fű stb.) és tárgyakból: Mezei részlet, 1981; Pára, 1993 stb. Az 1990-es évek legfontosabb művei nagyszabású tereminstallációk, amelyekben már nem életformát, hanem világállapotot mutat fel a rá jellemző anyagokból, barkácstechnikával (Okos táj, 1993; Longing and Belonging, 1995; Elfogyott táj, 1997; Járás egy áldás nélküli térben, 1998 stb.). Pályáját végigkísérik akciói, performance-ai - így pl. az Új Hölgyfutár Revue keretében 1986-1989-ig évente, továbbá: Kinn a bárány, benn a farkas, 1989, Lund; Fehér mágia, 1991, Szentendre; A tej mindenütt fekete, 1991, Torontó; Fény-Tó-Rés, 1995, Szent-Anna-tó, Erdély stb., 1980-ban, 1988-ban és 1999-ben részt vett a XXXIX., XLIII., XLVIII. Velencei Biennálén.

Egyéni kiállítások . 

  • 1978 • Stúdió Galéria, Budapest

  • 1981 • Helikon Galéria, Budapest

  • 1982 • Galerie der Künstlergruppe, Stuttgart

  • 1983 • Städtische Galerie, Erlangen

  • 1984 • Kecskeméti Galéria, Kecskemét

  • 1985 • Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, Székesfehérvár

  • 1988 • Ernst Múzeum, Budapest (kat.)

  • 1989 • Bel'Arte G. [Samu Gézával], Helsinki

  • 1993 • +Pára, Szentendrei Képtár (kat.) • Galerie der Stadt Wels (A)

  • 1994 • Házon kívül, Bartók 32 Galéria, Budapest

  • 1995 • Ifjúsági Ház, Szeged

  • 1996 • Barcsay Múzeum, Szentendre

  • 1997 • Elfogyott táj, Óbudai Társaskör Galéria, Budapest

  • 1998 • Járás egy áldás nélküli térben, Fővárosi Képtár, Budapest (kat.)

  • 1999 • Kortárs Műv. Intézet, Dunaújváros • Várfok 14 Galéria, Budapest

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1977-1988 között a Fiatal Művészek Stúdiója éves kiállításai

  • 1977-1980 és 1987-1990 • a Vajda Lajos Stúdió Galéria kiállításai, Szentendre

  • 1996-1997 • a Marosvásárhelyi Műhely kiállításai, Szentendre

  • 1979 • Határesetek, Iparművészeti Múzeum, Budapest

  • 1980 • XXXIX. Velencei Biennálé, Velence • Biennale de Paris, Centre Georges Pompidou, Párizs

  • 1982 • Egoland art, Többféle realizmus, Fészek Galéria, Budapest

  • 1983 • Európai Grafikai Biennálé Baden-Baden

  • 1985 • Contemporary Visual Art in Hungary, Eighteen Artist, Third Eye Center, Glasgow • Nemzetközi Grafikai Biennálé, Várna • 101 Tárgy. Objektművészet Magyarországon, Óbuda Galéria, Budapest

  • 1987 • Mágikus művek, Budapest Galéria Lajos u., Budapest • Mit Herz in Höchst-Ungarn, Höchst Kulturpalais, Frankfurt am Main • Régi és új avantgarde (1967-1975). A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár

  • 1988 • Szaft, Ernst Múzeum, Budapest • XLIII. Velencei Biennálé, Velence

  • 1989 • Kék irón, Duna Galéria, Budapest • Más-Kép, Ernst Múzeum, Budapest • Az avantgárd vége 1975-1980. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár

  • 1990 • Ressource Kunst/Erőforrások, Műcsarnok, Budapest • Triumph/Lakhatatlan, Műcsarnok, Budapest

  • 1991 • Unicornis, Vigadó Galéria, Budapest • Metafora '90, Pécsi Galéria, Pécs és Kennesaw (USA) • Oszcilláció, Műcsarnok és Komárno • Emblematikus művek, Budapest Galéria Lajos u., Budapest • Free World, Art Gallery of Ontario, Torontó

  • 1992 • Kolombusz tojása, Műcsarnok, Palme Ház, Budapest • 30x30x30, Soros-fesztivál, Merlin Színház, Budapest

  • 1993 • Polifónia • Über Grenzen, Galerie contact, Böblingen (D)

  • 1994 • Természetesen, Ernst Múzeum, Budapest • 80-as évek - Képzőművészet, Ernst Múzeum, Budapest • 22. Bienal International de Sao Paulo (BR)

  • 1995 • Helyzetkép/ Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest • Longing and Belonging, Santa Fé, New Mexico (USA) • Szarajevótól Budapestig, Műcsarnok, Budapest

  • 1996 • Szegmensek, Vigadó Galéria, Budapest

  • 1997 • Schwere-los, Landesmuseum Linz és Ludwig Múzeum, Budapest • Sept sculpteurs hongrois contemporains, Château de Biron, Dordogne (FR)

  • 1999 • Rondo, Ludwig Múzeum, Budapest • XLVIII. Velencei Biennálé, Velence

Művek közgyűjteményekben . 

  • Albertina, Bécs

  • Dobó István Múzeum, Eger

  • Ferenczy Múzeum, Szentendre

  • Fővárosi Képtár, Budapest

  • Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan

  • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

  • Janus Pannonius Múzeum, Pécs

  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • Modern Művészeti Közalapítvány, Dunaújváros

  • Neue Galerie der Stadt, Linz

  • Sammlung Ludwig, Aachen

  • Szombathelyi Képtár, Szombathely.

Irodalom . 

  • Bán A.-Novotny T.: ~, Budapest, 1998 (1998-ig komplett bibliográfiával)

  • Százados L.: "Csak egy kicsi szánkó. Csak egy kicsi havazás", Balkon, 1998/ 11.

  • Pataki G.: Innocence Lost (kat., XLVIII. Velencei Biennálé).