Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

BUDAY, György

BUDAY, György

grafikus, (Kolozsvár, 1907. április 7. - Coulsdon [GB],, 1990. június 12.)

Kolozsvári rajztanárai - Deák István, Manz Albert, Daday Gerő, Menczner Lajos - hatottak művészetére. A szegedi egyetemen jogot tanult (1926-34), majd doktorált. 1936-ban grafikusként ösztöndíjas a Római Magyar Akadémián; 1937-ben angliai állami ösztöndíjat nyert. 1931, 1933, 1936: az év legszebb könyve cím; 1937: párizsi világkiállítás nagydíja; 1938: Zichy Mihály grafikai díj; 1990-től: Szeged város díszpolgára. A szegedi egyetemisták Bethlen Gábor Körének vezetője (1927-32), tanyakutatásra, a magyar szegényparasztság életének megismerésére csoportos tanulmányutakat szervez. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának elnökeként (1932-38) tudományos és művészeti előadásokat szervez, könyvsorozatot indít (1935-ig 16 kötet jelent meg). Kinevezték a szegedi egyetem grafikai lektorává (1935), angliai ösztöndíja után azonban Londonban telepedett le. A BBC Petőfi Rádió magyar adásának volt szerkesztője, bemondója (1941-45), a Londoni Magyar Intézet szervezője és rövid ideig vezetője (1947-49) is. Utolsó évtizedeiben a Londonhoz közeli Coulsdon szanatóriumának területén berendezett műteremházában élt és dolgozott. A Royal Society of Painters Etchers and Engravers külső (1938), majd rendes tagja (1953). Elmélyült természeti stúdiumai mellett művészete alakulására közvetetten hatott a német expresszionizmus, a Blaue Reiter Kör, Kandinszkij és Máttis-Teutsch János művészete. Először tollrajzokkal próbálkozott (Székely naptár, Szeged, 1929), de 1930-tól a fametszet, a fametszetes könyv vált legfontosabb vizuális kifejezőeszközévé. Kisméretű metszeteiben, naptárillusztrációiban (Szegedi Kis Kalendáriumok, 1931-38) a késő szecessziós vonal a népművészeti motívumkincs dekoratív használatával párosítva teremt egyéni grafikai hangot. Éles valóságlátása misztikus, a közösségi együttlétben föloldódó tartalmakkal telítődik (Boldogasszony búcsúja, Szeged, 1930). Drámai hangoltságú, a fehér és fekete ellentéteire építő, zömében enyhe rálátásban bemutatott figurális illusztrációit fametszet sorozatokká rendezi. Illusztrációinak fontos része jelent meg a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának kiadványaiban (Ortutay Gyula: Mondotta Vince András béreslegény, Máté János gazdalegény, 1933; Radnóti Miklós: Újhold, 1935). Legjelentősebb ballada- és meseillusztráció-sorozataiban emblematikus tömörséggel, a misztikus és a kemény valószerűség ötvözeteként jeleníti meg a paraszti hitvilágot, a mesék és balladák továbbélésének közegét (Székely népballadák, Budapest, 1935; Nyíri és rétközi parasztmesék, Gyoma, 1935). Balladaillusztrációit önálló kötetben is kiadta: Book of Ballads (Gyoma, 1934). Színpadképeket, díszletterveket készített Madách Imre: Az ember tragédiája szegedi, Dóm téri szabadtéri előadásához. Illusztrációival megjelent kötetek: Berczeli A. Károly: Ádám bukása, Szeged, 1930; Karácsony Benő: Új élet kapujában, Kolozsvár-Cluj, 1933; Madách Imre: Az ember tragédiája, svéd kiadás, Malmö, 1935; Tamási Áron: Ábel trilógia, Budapest, 1937; François Mauriac: Jézus élete, Budapest, 1937; Omar Khayyam: Rubaiyat, London, 1947; W. Shakespeare: Athéni Timon, The Limited Editions Club, 1940. Szerkesztésében és illusztrációival megjelenő könyvsorozata, a Little Books (1943-56) magyar népmeséket és angol, angliai kultúrtörténeti érdekességeket közöl. Monográfiája: The History of the Christmas Card, London, 1954. Ex libriseket, illusztrációkat (Ovidius Metamorphoses című művéhez, Joyce-hoz), fametszet portrékat készít klasszikus írókról a Penguin Classics sorozat köteteihez (1952-78); elkészíti 25 magyar költő és író portréját (1970-72).

Egyéni kiállítások . 

  • 1924 • Farkas utcai református kollégium, Kolozsvár

  • 1947 • Vigadó, Budapest (gyűjt.)

  • 1967 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • 1980 • Medici Gallery, London

  • 1981 • Korunk Galéria, Kolozsvár

  • állandó kiállítása:

  • 1982 • Fekete-ház, Szeged

  • 1995 • Kassák Lajos Múzeum, Budapest (gyűjt.).

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1932 • Goethe centenáriumi kiállítás, Lipcse

  • 1934 • Grafikai kiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest

  • 1936 • Nemzetközi Fametszet Kiállítás, Varsó

  • 1937 • Magyar grafikai tárlat, Victoria and Albert Museum, London

  • 1982 • Tisztelet a szülőföldnek. Külföldön élő magyar származású művészek II. kiállítása, Műcsarnok, Budapest.

Írásai . 

  • A szegedi tanya problémái, Szeged, 1930

  • Az agrár settlement mozgalom útja, Nyugat, 1933. I. 34.

  • Újabb jegyzetek Kis Miklósról, a "Janson"-betűk megalkotójáról, Magyar Könyvszemle, 1976.

Irodalom . 

  • Kós K.: ~ grafikái, Erdélyi Helikon, 1932/1.

  • Ortutay Gy.: ~ művészete, Napkelet, 1934/3.

  • ~ színpadképei, bev.: Házy A., Szeged, 1935

  • Farkas Z.: ~ fametszetei, Nyugat, 1935

  • Boldizsár I.: Balladák feketében és fehérben, Napkelet, 1935

  • Dercsényi D.: Georges Buday, graveur sur Bois, Nouvelle Revue de Hongrie, 1936/5.

  • Vásárhelyi Z. E.: ~, Pásztortűz, 1936

  • Tolnai G.: ~ről, Kortárs, 1967. október

  • Baróti D.: Bevezetésféle ~ fametszeteihez, Kritika, 1968/10.

  • Váróné Tomori V.: ~ről, Korunk, 1968/10.

  • Perneczky G.: ~ fametszetei, Élet és Irodalom, 1970. november 14.

  • ~ fametszetei, Budapest, 1970

  • Haiman Gy.: A hetvenéves ~, Magyar Grafika, 1977/1.

  • Lengyel A.: ~ről, születése 80. évfordulóján, Tiszatáj, 1987/4.

  • Csaplár F.: ~ fametszetei (kat., Kassák Lajos Múzeum, 1995).