Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

BREUER, Marcell

BREUER, Marcell

építész, bútortervező, (Pécs, 1902. május 2. - New York, 1981. július 1.)

1920-1924: Bauhaus, Weimar, mestere: Gropius; 1962: AIA/American Institute of Architects/Award of Merit; National Honor Awards. 1965: az AIA New York-csoportjának érdemérme; 1968: AIA-aranyérem; Budapesti Műszaki Egyetem doctor honoris causa. ~ a Bauhaus asztalosműhelyének vezetőjeként kezdte pályáját (1925-1928). Ő tervezi és készíti munkatársaival 1925-1926-ban az új dessaui épület és a tanári lakások egész berendezését. Elsősorban székmodelljei teszik ismertté. Szakítva a hagyományos formákkal, afrikai és De Stijl hatásra jut el saját megoldásaihoz: Wasilly-karosszék, B 32, a hajlított acélcső teherbíró képességére építve merész konzolos formát alakít ki. 1928-1931 közt Gropius berlini irodájában dolgozott. 1930-ban részt vett a harkovi színház pályázatán. Építészeti műveiben Le Corbusier purizmusához közelítő, konstruktivista stílust képviselt (Harnischmacher-ház, Wiesbaden, 1932). 1932-1935 közt vándor életmódot folytatott, a Földközi-tenger vidékén és Észak-Afrikában utazott. 1933-ban székeivel két első díjat nyert Párizsban, a nemzetközi alumínium bútor-pályázaton. 1934 őszén visszatért Magyarországra, Fischer Józseffel és Molnár Farkassal társulva elnyerte a Budapesti Nemzetközi Vásár és főbb pavilonjai koncepciójára kiírt pályázat első díját, ennek megvalósítására csak kis részben került sor. 1935-től Angliában működött, elkészítette A jövő városának központja ideáltervét, mely későbbi építészeti megoldásait előlegezte, rétegelt falemezből készített ülőbútorokat tervezett az Isokon cégnek. 1937-ben Gropiusszal együtt meghívják tanítani a Harvard egyetem építészeti fakultására. 1941-ig Gropius társaként magántervezői tevékenységet folytatott, majd önállósult. 1946-ban az egyetemtől is megvált, és irodáját New Yorkba helyezte át. Hatott rá a New England-i vernakuláris építészet anyaghasználata, gyakran alkalmazta a terméskő falak és a finoman vakolt felületek, a fa és a beton kontrasztját lakóházaiban, ahol igen érzékenyen formálta meg az enteriőröket. A Bauhaus-ideálok szellemében minimális alapterületű lakások létrehozására törekedett, minimális költséggel, iparilag előállított szerkezeti elemekkel, sorozatgyártásra is alkalmas típusokat keresve. Dolgozott az ipari építészet terén is, s kiemelkedő műveket alkotott a középület-tervezésben. Az UNESCO székháza Párizsban nemzetközileg is ismertté tette, a folyamatos balkonsorral oldott homlokzatú, Y alakú monumentális tömeg egyesíti magában az irodaházként való használhatóság és az intézményi reprezentáció szempontjait. Az IBM Kutató Központ természeti közegbe helyezett épületét (1960-61) kettős Y-ná fejlesztette, minden oldalon szép kilátást, világos helyiségeket biztosítva a mélyített, hajlított oldalfalakkal képzett ablakfülkéken át. A Whitney Museum of American Art New Yorkban (1963-66) konzolosan előrelépő homlokzatszintjeivel, geometrikusan keretezett kiülő ablakaival, komoly szürke gránitburkolatával különül el a környező irodaépületektől. Talán egyházi épületeiben aknázta ki legteljesebben, Le Corbusier nyomán, a vasbeton szobrászi megformálásának lehetőségeit, hatásos, figyelemkeltő homlokzatokat és puritánul visszafogott, méretükkel imponáló belsőket alkotva (Szt. János Apátság és Egyetem, 1953-68). ~ életműve hagyományos és modern anyagokat összekapcsoló, korszerű ipari technológiát felhasználó, mozgalmas homlokzatalakítású, plasztikus tektonikájú épületeivel jelentős helyet foglal el a XX. századi építészet történetében.

Mesterei . 

  • Gropius.

Főbb művei . 

  • 1947: Breuer-ház I., New Canaan, Connecticut

  • 1953-1957: De Bijenkorf-áruház, Rotterdam

  • 1953-1957, 1953-1958: UNESCO-székház, Párizs

  • 1953-1968: Szt. János Apátság és Egyetem, Collegeville, Minnesota

  • 1954-1959: Convent of the Annunciation, Bismarck, North Dakota

  • 1960-1961, 1968-1969: IBM Kutató Központ, La Gaude (FR)

  • 1963-1966: The Whitney Museum of American Art, New York

  • 1961-1967: St. Francis de Sales Church, Muskegon, Michigan

  • 1956-1961: New York University, Technology Building I., - Bronx Campus, New York

  • 1967-1970: The Cleveland Museum of Art, Cleveland, Ohio

  • 1967-1969: Geller-ház II., Long Island, New York.

Egyéni kiállítások . 

  • 1949 • Ház a múzeumkertben, Museum of Modern Art, New York

  • 1972-1973 • Metropolitan Museum of Art, New York

  • 1981 • Furniture and Interiors, Museum of Modern Art, New York

  • 1992 • Bauhaus Achiv, Berlin.

Irodalom . 

  • Breuer, M.: Sun and Shadow, London-New York-Torontó, 1956

  • Argan, G. C.: ~ disegno industriale e architettura, Milánó, 1957

  • Jones, C.: ~ 1921-1962, New York-Stuttgart, 1962

  • Papachristou, T.: ~ New Buildings and Projects 1960-1970 and Work in Retrospect 1921-1960, London, 1970

  • ~ at the Metropolitan Museum of Art (kat., New York, 1972)

  • Wilk, Ch.: ~ Furniture and Interiors (kat., MOMA, New York, 1981)

  • Droste, M.-Lude, M.-Wig-Bauhaus Archiv: ~ Design, Köln, 1994

  • Major M.: ~, Budapest, 1970.