Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

BÁLINT, Endre

BÁLINT, Endre

festő, grafikus, (Budapest, 1914. október 27. - Budapest, 1986. május 3.)

1930-1934 között Iparművészeti Iskola, reklámgrafikai szakképzés; 1935: Vaszary János magániskolájában; 1936: Aba Novák Vilmosnál tanult. 1960: Illusztrációs pályázat I. díj, Edinburgh; 1971: Grafikai Biennálé III. díj; 1972: In memoriam Bartók pályázat fődíja, Debrecen; UNESCO Nemzetek díja, Cagnes-sur-Mer; 1973: Grafikai Biennálé III. díja, Miskolc; 1973: érdemes művész; 1975: A Munka Érdemrend arany fokozata; 1982: kiváló művész; 1985: Kossuth-díj. 1957-1961 közötti párizsi tartózkodásától eltekintve Budapesten élt. Meggyőződéssel készült reklámgrafikusnak, csak grafikai tanulmányainak vége felé kezdett egyre szenvedélyesebben érdeklődni a festészet iránt. 1934-ben ismerkedett meg Vajda Lajossal, és barátsággá mélyülő kapcsolatuk megerősítette Bálintot festői törekvéseiben. 1936-tól járt Szentendrére, ahol Korniss Dezső és Vajda Lajos köré csoportosuló fiatal művészek közé tartozott. Bár már 1938-ban gyűjteményes kiállítást rendezett, 1945-ig terjedő pályafutását nehéz megítélni, mert festményeinek zömét sajátkezűleg semmisítette meg. A fennmaradt műveken a vastag, sötét kontúrok közé szorított motívumok instabil, zaklatott kompozíciókba feszülve a látvány expresszív átírásának szándékáról vallanak, egyben Czóbel Béla festészetének hatását tükrözik (Szobám Bindorferéknál, 1937). Fiatalkori művei közül alig néhány utal érett korszakára, köztük az üldözött zsidók sorsát megjelenítő Gyertyafénynél c. linómetszet-sorozat lapjai (1939-1941), amelyeken később is használt, asszociatív erejű motívumok, motívumtöredékek jelképpé tisztulva épülnek be a kompozícióba. A háború és munkaszolgálat megpróbáltatásai után, 1945-ben az újrakezdés lendületével kapcsolódott be a művészeti életbe: a Szociáldemokrata Párt Dekorációs Osztályának vezetője, valamint a Munkás Kultúr Szövetség Képzőművészeti Szakosztályának titkára lett és alapító tagja az Európai Iskolának. Festészetében a régi tendenciák folytatódása mellett új vonás a háborús emlékképek felidézése az erőteljes gesztusokkal festett, halottakat, deportáltakat ábrázoló festményeken. 1947-ben Párizsban tanúja és résztvevője a második szürrealista világkiállításnak. Ennek hatására az 40-es évek végén és az 50-es évek elején képzeletbeli lények: manók, koboldok, antropomorf organikus lények népesítik be képeit. Alkotói válságában, az 50-es évek közepén tudatosan fordul Vajda transzparencia módszeréhez. A rajzokon - amelyeken elindul képi fantáziájának felszabadítása felé - egymásra montírozva már megjelennek későbbi jellegzetes motívumai: lófejes cégér, kerékforma, sváb és arab asszonyok képeinek fragmentumai (Falu éjjel, 1954). 1956 novemberében megválasztják a Magyar Képzőművészek Szövetségének titkárává, így közreműködik az 1957-es Tavaszi Tárlat megrendezésében, majd Párizsba utazik. 1958-ben jelenik meg az Édition Labergerie kiadásában ~ több mint ezer illusztrációjával a Jeruzsálemi Biblia. A megfeszített munka kényszerében, a sziluett hatásokra építő bibliai ábrázolásokban vizuális ötletek sokasága ölt testet, és ez jótékonyan befolyásolja saját stílusának kialakításában. 1959-től egymás után születnek jelentős festményei, köztük a Vándorlegény útrakél (1959), a Csodálatos halászat (1960), a Népligeti álom (1960), Itt már jártam valaha I-II. (1960). A szürrealizmus kései változatához sorolható műveken soha nem látott, belső tájakon a gyermekkor és a múlt nosztalgiával átitatott, ismerős emlékkép-töredékeinek sablonjai az álom és az emlékezés logikája szerint keverednek az ismeretlen, titokzatos, sokszor félelmet keltő figurációkkal, alakzatokkal, hogy egy elmondhatatlan történet szereplői legyenek. A sokszor vízszintesen elnyúló, nemegyszer öreg, mulandóságot sugalló deszkalapokra festett képeken a tudatosan ritmizált geometrikus és organikus színfoltok kemény áttűnéseit a faktúra érzékeny kezelése avatja líraivá. Párizsból hazatérve töretlenül folytatódik a megtalált képi világ építése. A 60-as évek végén, a 70-es évek elején az epikus jelleget felváltja a művész szimbólumértékű motívumainak felmutatása (Triptichon ikonosztáz, 1974). A megszokott, eredeti összefüggéseikből kiszakított, különös párbeszédet folytató elemek a főszereplői a festményeknél ironikusabb hangvételű montázsoknak (A lyuk mindenkié, 1959) és sokszor groteszkebb objekteknek is (Merde la chaise?). Több kötetben megjelentetett írásai, illetve visszaemlékezései a kor művészeti életére vonatkozó fontos források.

Egyéni kiállítások . 

  • 1938 • Tamás Galéria, Budapest

  • 1942 • Ámos műterem, Budapest

  • 1946 • Európai Iskola, Budapest

  • 1947 • Galerie Creuze, Párizs • Európai Iskola, Budapest (kat., bev. tan. • Mezei Árpád)

  • 1948 • Európai Iskola, Budapest

  • 1957 • G. Espace, Haarlem

  • 1958 • Galerie t'Oud, Wevershuys, Amersfoort • Palais des Beaux-Arts, Brüsszel

  • 1959 • Galerie Furstenberg, Párizs • Galerie Art et Tradition Chrétienne, Párizs • Galerie les Contemporains, Brüsszel

  • 1960 • Galerie les Contemporains, Brüsszel

  • 1961 • Galerie "1. bis quai aux fleurs", Párizs

  • 1962 • Műterem-kiállítás, Clamart

  • 1963 • Jókai Klub, Budapest

  • 1964 • Színművészeti Főiskola, Budapest

  • 1965 • Rákosligeti Művelődési Ház, Budapest

  • 1967 • Hazafias Népfront Klub, Budapest • Balassa Múzeum, Esztergom • Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest

  • 1968 • Galerie Anne Colin, Párizs • Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest

  • 1970 • Modern Magyar Képtár, Pécs • Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen

  • 1971 • Győri Műcsarnok, Győr

  • 1972 • Herman Ottó Múzeum, Miskolc • Műcsarnok, Budapest (gyűjt., kat.)

  • 1973 • Uitz Terem, Dunaújváros

  • 1974 • Móra Ferenc Múzeum Képtára (kat.), Szeged • Közgazdasági Egyetem Klubja, Budapest

  • 1975 • Művésztelepi Galéria [Korniss Dezsővel], Szentendre • Magyar Intézet, Varsó

  • 1976 • Somogyi Képtár, Kaposvár • Iparművészeti Múzeum, Budapest

  • 1977 • Jókai Klub, Budapest • Jósa András Múzeum, Nyíregyháza

  • 1979 • Műhelykiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, Helikon Galéria, Budapest • Erkel Ferenc Múzeum, Gyula • Könyvtár, Szombathely

  • 1980 • Bartók Művelődési Központ, Szeged

  • 1981 • Megyei Művelődési Központ, Eger • Csontváry Terem, Pécs • Madách Imre Művelődési Központ (kat.), Vác • Szentendrei Képtár (gyűjt., kat.) • Uitz Terem, Dunaújváros • Nádasdy-vár, Sárvár

  • 1982 • Szentendrei Műhely Galéria, Szentendre (kat.) • Vigadó Galéria, Budapest (kat., bev. tan. • Szabadi J.) • Óbudai Pincegaléria (kat.) • Erzsébetvárosi Művelődési Ház, Budapest

  • 1983 • Miskolci Galéria, Miskolc • Debreceni Képtár, Debrecen • Fészek Klub, Budapest • Gulácsy Galéria, Budapest

  • 1984 • Műcsarnok, Budapest (gyűjt., kat.)

  • 1985 • Megyei Művelődési Ház és Ifjúsági Központ (kat.), Szolnok • Collegium Hungaricum, Bécs • Szentendrei Műhely Galéria, Szentendre • Magyar Intézet, Varsó • Csikász Galéria, Veszprém

  • 1986 • Művészetek Háza, Szekszárd

  • 1992 • Montázs, Szent István Király Múzeum [Vajda Lajossal, Jakovits Józseffel, Ország Lilivel], Székesfehérvár (kat.)

  • 1994 • 22 kép Szerb Antalné hagyatékából, Pegazus-Art Galéria, Erdész Galéria Szentendre

  • 1995 • Montázsok, Vigadó Galéria, Budapest

  • 1998 • Vintage Galéria, Francia Intézet, Budapest

  • 1999 • Ráday Galéria, Budapest

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1938 • Szinyei Merse Társaság Fiatalok Szalonja

  • 1940, 1941, 1942 • Képzőművészek Új Társasága kiállítása

  • 1942 • A Szabadság és a Nép, Vasas Székház

  • 1945 • Szocialista és munkás képzőművészek tavaszi kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest • A Magyar Szociáldemokrata Párt Képzőművészeinek Társasága és meghívott művészek kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1946 • Fiatal magyar képzőművészek, Fővárosi Képtár, Budapest

  • 1947 • Magyar Művészhetek reprezentatív képzőművészeti kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest • A művész két arca, Alkotás Művészház, Budapest • Ötven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest • Képzőművészetünk a felszabadulás óta, Fővárosi Képtár, Budapest • a KORTÁRS képzőművészeti kiállítása, Budapest; Exposition Internationale du Surréalisme, Galerie Maeght, Párizs • Réalité Nouvelle, Musée d'Art Moderne, Párizs

  • 1956 • a Hetek művészcsoport kiállítása, Keresztény Múzeum, Esztergom

  • 1961 • Groupe Saint-Luc, Párizs

  • 1973 • Galerie F 15 (NOR)

  • 1981 • Bartók Béla jubileumi kiállítás, Duisburg.

Művek közgyűjteményekben . 

  • Ferenczy Múzeum, Szentendre

  • Fővárosi Képtár, Budapest

  • Herman Ottó Múzeum, Miskolc

  • Janus Pannonius Múzeum, Pécs

  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • Szombathelyi Képtár, Szombathely.

Írásai . 

  • Konstruktív tendenciák a magyar művészetben, Magyar Műhely, 1968/28.

  • Hazugságok naplójából, Budapest, 1972

  • Életrajzi törmelékek, Budapest, 1984

  • Sorsomról van szó, Budapest, 1987.

Irodalom . 

  • Román J.: ~, Budapest

  • (E. A.): ~ és Andrássy Kurta János, Újság, 1938. november 1.

  • Szegi P.: ~, Tér és Forma, 1947/1.

  • K. L.: Két kiállítás, Kortárs, 1947/6-7.

  • Dévényi I.: Látogatás ~nél, Jelenkor, 1964/5.

  • Passuth K.: ~ művészete, Kortárs, 1964/6.

  • Szabó J.: ~ kiállítása, Művészet, 1964/8.

  • Szabadi J.: ~, Művészet, 1965/ 7.

  • Passuth, K.: ~'s Painting, New Hungarian Quarterly, 1965/18.

  • Mándy, S.: ~, Desclée de Brouwer, 1966

  • Dévényi I.: ~ festményei, Művészet, 1967/10.

  • Bodri F.: ~ művészetének megközelítése, Látóhatár, 1967/12.

  • Passuth K.: ~ festészete, Új Symposion, 1968/33.

  • Szabadi J.: ~, Budapest, 1969

  • Perneczky G.: Egy álom maradványai, Élet és Irodalom, 1970. március 28.

  • Rózsa Gy.: A Bálint-ügy vége, Népszabadság, 1973. január 14.

  • D. I.: Bálint-kiállítás a Műcsarnokban, Vigilia, 1973/3.

  • Nagy, Z.: From Pictures to Objects. ~'s Exhibition in the Museum of Applied Arts, New Hungarian Quarterly, 1976/6.

  • ~ művészetéről, Művészet, 1977/6.

  • Mándy S.: Emberi formában a csend. Kísérlet ~ képvilágának megközelítésére, Jelenkor, 1977/11.

  • Szabadi J.: Montázsok, Budapest, 1979

  • Vadas J.: ~ változásai, Budapest, 1980/4.

  • Lóska L.: ~ fotómontázsai a Fészek Galériában, Művészet, 1983/4.

  • Mándy S.: ~ összegyűjtött lélegzetvételei, Életünk, 1984/1.

  • Bodri F.: A Tisztaság könyvétől a Hazugság naplójáig. ~ hét évtizede, Művészet, 1985/2.

  • Áts, E.: Eine Kathedrale der unseren Befreiung. Der imaginarische Maler E. Biennálé, Pannonia, 1985/3-4.

  • Mándy S.: Oly távol s oly közel, Magyar Hírlap, 1994. október 29.

  • Levendel L.: "Élek a haláltól". ~re emlékezem, Kritika, 1994/10.