Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

BAK, Imre

BAK, Imre

festő, (Budapest, 1939. július 5. - )

1958-1963: Magyar Képzőművészeti Főiskola. 1971-1979: Népművelési Intézet képzőművészeti osztálya; 1979-1987: Film Színház Muzsika tördelőszerkesztő, 1987-1991: Magyar Iparművészeti Főiskola Művelődéselméleti és Tanárképző Intézet igazgatója, 1987: docens, 1990: egyetemi tanár, 1988: Munkácsy-díj; 1996: kiváló művész; 1998: Herder-díj, 1999: Magyar Művészeti Akadémia tagja. ~ a 60-as években indult festőnemzedék talán legintegratívabb alkotója. A progresszív művészet fonala a 40-es évek végén, az Európai Iskola felszámolásával megszakadt, a magyar és az egyetemes művészet közötti kapcsolat másfél évtizedre megszűnt. A pályakezdés idején a kiinduló tájékozódási pont egyrészt a párizsi iskola (Bazaine, Manessier), másrészt a 10-es évek végi magyar avantgárd lehetett. ~ számára ez az időszak, amikor nagy, egymáshoz illesztett foltszerű, organikus egységekből építette fel a képmezőt, rövid ideig tartott. A 60-as évek közepén talált rá arra, hogy festői karaktere valamiféle geometrikus formálást, rendezett felületeket, tiszta színeket igényel. Létrehozott egy képrendszert, amelyen sávok futottak a képfelületeken különböző irányokba. Próbálták a területet valahogyan rendezni, és egy idő után meghatározni a képterületnek a formáját is. A képen belül mozgó formaelemek a képet abban az értelemben is alakították, hogy a képnek a körvonalát is meghatározták (Sávok, 1968). A kapcsolódási irány az egyetemes művészet fő törekvéseihez ekkor már az amerikai művészet, a hard edge, minimalizmus és igen áttételesen a pop-art, s mindez európai, elsősorban német közvetítéssel. Ezt a fajta, geometrikus újabsztraktnak is nevezett művészetet abban az időben a világon többfelé művelték, ~ számára ez azt jelentette, hogy magyar létére valamilyen módon úgy kellett alakítani ezeket az abban az időben általánosan elismert formálási módszereket, hogy ebben a személyes jelenlét és a magyar avantgárd tradíció is kifejezésre jusson. Ezt a magyar népművészet különböző motívumaiban találta meg. Ezek lehetőséget adtak arra, hogy a bizonyos mozgó és kanyargó sávok olyanfajta mintákat, formákat írjanak le, amelyek itt-ott hímzés motívumokra, vagy más folklorisztikus jegyekre emlékeztetnek. Ezekből a motívumokból színharmóniákat, színösszefüggéseket emelt ki, a formai vonatkozások mellett színfogalmazási karaktert is keresett, amiről azt gondolta, hogy más, mint amit például az amerikaiak csináltak (Zöld-fekete-lila, 1968, Sávok I.-II., 1968). A 60-as évek végére, az Iparterv kiállítások idején már nagyon karakteresen megfogalmazódott a résztvevőkben, így ~-ben is, hogy az élő, progresszív magyar művészetnek egyszerre kell kapcsolódnia saját tradícióihoz (Kassák, Korniss, az Európai Iskola) és az eleven egyetemes művészethez. 1971 a programkészítés pillanata volt, Fajó Jánossal és Nádler Istvánnal együtt fogalmazták meg művészeti elképzeléseiket. A törekvések első komoly visszaigazolása az 1971-es esseni kiállítása volt, ahol a bemutatott képeken a színek redukálódtak, eltűntek és a főszerepet a szerkezetek vették át. A 70-es évek első felében következett ~ számára a konceptuális periódus, amikor az idea, a művészeti program vált döntővé. A kivitelezés másodlagos szerepet kapott, és mintegy négy éven keresztül fotókat készített, szövegeket írt, xerox grafikákat gyártott, ami elég alapos ízlésváltást jelentett. Mindez nem formai kérdés volt csak, hanem egész művészeti programjának újragondolása is. A művek jórészt fekete-fehérek voltak, a kép szerkezetével, a jel-jelentés viszonnyal foglalkoztak. (Sky-Field, 1972, Három kék négyzet, három vörös négyzet, 1972, Geometria fotóval, 1973). ~től idegen volt a magyar koncept art politikai indíttatású iránya. 1973-ban Fajó Jánossal, Keserü Ilonával, Molnár Sándorral és Nádler Istvánnal létrehozták a Budapesti Műhelyt. A 70-es évek második felében újra visszatért a festészethez. Döntő változás volt a korábbi hard edge időszakhoz és az újabsztrakt időszakhoz képest, hogy itt a formák jelekké szerveződtek. A forma mint jel, egy nyelvi rendszernek az eleme, ami kifejez bizonyos téri, dinamikai, hangulati és érzelmi tartalmakat. A konceptuális periódus utáni időszakában ez a nyelvi jelentés alapot képezett, s egy másik, szimbolikus jelentésanyaggal is társult. A nagyon leegyszerűsített jelek: kör, négyzet, vonal, félkör a szimmetria és tükrözés rendjébe építve jelentek meg. (Nap-ember-arc, Nap-madár-arc, Nap-bika-arc, 1975-1976) Ugyanakkor az egyre színesebbé váló képek (Tükröződés I.-II., 1976) mellett még jelen voltak a fekete-fehér, fekete-vörös képek is. (Virág-ember, 1977, Alfa-Omega, 1979) A 80-as évek fordulóján a geometrikus rendszer egyre összetettebbé vált, a képsíkokon tereket, mélységeket jelenített meg (Fekete-fehér 6., 1982). A neoavantgárd vége, a posztmodern-transzavantgárd fordulat 1983-1994-ben ~ egy hosszabb művészi szakasz végén érte, és egészen simán tudott alkalmazkodni a festészet radikális előretöréséhez. A posztgeometria internacionális trendje, valamint az eklektikus, idézetekkel dolgozó újfestészet egyaránt szervesen kapcsolható volt művészetéhez (Geometrikus kalligráfia I., 1982, Hommage a Giorgio de Chirico, 1986, Hommage a Kassák, 1986). Festményei megőrizték alapvetően geometrikus szerkezetüket, ugyanakkor elmélyült a képtér, a perspektíva egyre határozottabb szerephez jutott, valamint kivilágosodott, derűssé vált színhasználata, és ami szintén korjelenség, megnövekedtek képméretei. A következő lépésben néhány amorf és organikus motívum tűnt fel a háttérfelületeken: szív, levél, kör, pötty, felhő, lángforma, valamint műtörténeti motívumidézetek is szerepet kaptak: tulipánforma Kornisstól, Chirico árkádja, Kassák négyzete. A 90-es évekre a fő motívum az építészeti tagozatokból épített skruktúra lett. A mértani formákból felépített geometrikus "táj" és az organikus elemek perspektivikus hatással elrendezett egysége; a koporsó, felhőkarcoló, gerenda elemek monumentális egységet alkotnak ~ vásznain (Uralkodó, 1993; Tao, 1993; Kiscell II., 1994; E. Hopper Budaörsön, 1997; New York, 1999). Évtizedek alatt kimunkált munkamódszere, hogy egészen kis méretben, de tökéletesen megfesti új képeit, majd egy léptékkel nagyobban is, és ezután választja ki a számtalan, "vázlat" közül a véglegest. ~ oktatási és elméleti tevékenysége is igen jelentős.

Egyéni kiállítások . 

  • 1968 • Galerie Müller, Stuttgart

  • 1970 • ~-Konkoly, Fényes Adolf Terem, Budapest

  • 1971 • ~-Jovánovics, Folkwang Museum, Essen • Galerie Wildeshausen (Német Szövetségi Köztársaság)

  • 1972 • Art Agency, Bad Salzdettfurt (Német Szövetségi Köztársaság)

  • 1973 • G. Akkumulatory, Poznań (PL)

  • 1976 • G. Sztuki Najnowszej, Wrocław • Ifjúsági Ház, Pécs • Városi Művelődési Központ, Hajdúszoboszló

  • 1977 • Műcsarnok, Budapest • Tokaji Galéria, Tokaj

  • 1978 • Miskolci Galéria, Miskolc • Déryné Művelődési Központ, Karcag • Művelődési Központ, Szeged • Művelődési Ház, Budaörs

  • 1979 • Ifjúsági Ház, Székesfehérvár • ~-Fajó, Művelődési Központ, Ózd • Művelődési Központ, Dombóvár

  • 1981 • Művelődési Központ, Nyíregyháza • Várgaléria, Gyula

  • 1983 • Józsefvárosi Galéria, Budapest • Képek, kollázsok, grafikák 1980-1983, Galerie Steinek, Bécs

  • 1985 • Galerie Mana, Bécs • Grafikák 1976-1984, Erzsébetvárosi Műhely, Budapest • Városi Könyvtár, Makó

  • 1986 • XLII. Velencei Biennálé, Velence [Birkás Á., Kelemen K., Nádler I.]

  • 1987 • Festmények 1984-1986, Galerie Eremitage, Nyugat-Berlin • Festmények/Gemälde/Paintings, Műcsarnok, Budapest

  • 1988 • Pécsi Galéria, Pécs • Galerie Eremitage, Nyugat-Berlin

  • 1989 • Pozíciók I. [Robert Adriannal], Fészek Galéria, Budapest • Megyei Könyvtár, Békéscsaba • Imre Bak, István Nádler, Podunajské M., Komárno és G. Umeni Karlovy Vary

  • 1990 • Élő mű-vészet: ~ est, Műcsarnok, Budapest

  • 1991 • Z Galerie Operngasse, Bécs

  • 1992 • 101 kép, Bartók 32 Galéria, Budapest • Galerie Pedit, Innsbruck

  • 1993 • Fészek Galéria, Budapest • Galerie Pedit, Lienz (A) • Artéria Galéria, Szentendre

  • 1994 • Új képek, Fővárosi Képtár, Budapest • Új képek, Műcsarnok Palme Ház, Budapest (kat.)

  • 1995 • V.A.M. Design Center, Budapest

  • 1996 • Ludwig Múzeum, Budapest • Goethe Intézet, Budapest (kat.)

  • 1997 • Fészek Galéria, Budapest • Bartók 32 Galéria, Budapest

  • 1999 • Fészek Galéria, Budapest (akadémiai székfoglaló kiállítás) • Kétszer tizenöt, Szent István Király Múzeum és Csók Képtár, Székesfehérvár (gyűjt., kat.).

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1976 • Műhely - Budapest '76 [~, Fajó, Hencze, Keserü, Mengyán, Nádler], Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba • Országos Grafikai Művésztelep kiállítása, Békéscsaba • A vázlattól a műig, Egyetem Galéria, Debrecen • Expozíció, Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan • Ungarische Avantgarde, Galerie von Bartha, Basel • Zehn Jahre Internationale Malerwochen in der Steiermark, Künstlerhaus • Graz • 3. Norske Internasjonale Grafikk Biennálé, Bibliotek, Fredrikstad (DK)

  • 1977 • Műhely, Ifjúsági Ház, Pécs • A népművészet szellemében II., Katona József Múzeum, Kecskemét • Szimpozionok '76, Józsefvárosi Kiállítóterem, Budapest

  • 1978 • Tízéves a szimpozionmozgalmunk, Józsefvárosi Kiállítóterem, Budapest • Budapesti Műhely, Járási Művelődési Központ, Dorog • Magyar grafika 1978, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Festészet '77, Műcsarnok, Budapest • 5. Internationale Grafik Biennálé, Kunstverein zu Fechen, Fechen • Nemzetközi Rajz Triennálé, Wrocław

  • 1979 • Budapesti Műhely • [~, Fajó János, Hencze Tamás, Keserü Ilona, Mengyán András, Nádler István], Szoboszlói Galéria, Hajdúszoboszló és Karcagi Galéria, Karcag • Utcabútorok, Józsefvárosi Kiállítóterem, Budapest • Ungarische konstruktivistische Kunst 1920-1977., Kunstverein, München • Ungarische konstruktive Kunst, Kunstpalast, Düsseldorf • Junge ungarische Maler und Grafiker der Gegenwart, Esplanade 39., Hamburg

  • 1980 • Tendenciák 1970-1980, 3., Geometrikus és strukturális törekvések, Óbuda Galéria, Budapest • IPARTERV 1968-1980, Iparterv • Rajzkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • A népművészet szellemében III., Megyei Művelődési Központ, Kecskemét • Képeslap, Józsefvárosi Kiállítóterem, Budapest • Jel-jelentés, Józsefvárosi Kiállítóterem, Budapest

  • 1981 • XX. századi művészet Pogány Zsolt gyűjteményében, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár • A népművészet szellemében, Türr István Múzeum, Baja • Magyar Művészet 1905-1980, Liljevalchs Konsthall, Stockholm • Nemzetközi Grafikai Biennálé, Moderna G., Ljubjana

  • 1982 • Fehér-fekete [Csiky, Fajó, Gulyás, Haraszty, Hencze], Műcsarnok, Budapest • Országos Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Szín és tér, Józsefvárosi Kiállítóterem, Budapest • Bélyegmunkák, emlékbélyeg-tervek Galántai György gyűjteményéből, Fészek Galéria, Budapest • Kalligráfia • írás-jel, jel-írás, Fészek Galéria, Budapest • Magyar Művészet 1905-1980, Konstmuseum, Göteborg, Konsthall, Malmö

  • 1983 • Táj/Landscape, Pécsi Galéria, Pécs • Pesti Műhely 1974-1983, Józsefvárosi Galéria, Budapest • Meditáció II, Bartók 32 Galéria, Budapest • Makói művésztelep 1979-1983, József Attila Művelődési Központ, Makó • ~, Birkás, Károlyi, Kelemen, Lengyel, Sarkadi, Tolvaly, Vajda Lajos Stúdió Galéria, Szentendre • I. Táblakép Festészeti Biennálé, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Helyzet, Budapest Galéria Lajos u., Budapest

  • 1984 • ~ Birkás, Molnár, Szirtes • Festmények és rajzok, Pécsi Galéria, Pécs • Frissen festve, Ernst Múzeum, Budapest • Országos Képzőművészeti kiállítás '84, Műcsarnok, Budapest • Hommage a Giorgio de Chirico, Fészek Galéria, Budapest

  • 1985 • Pillanatkép - Magyar festők három nemzedéke, Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz • és Műcsarnok, Budapest

  • 1986 • Eklektika '85, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Öt kortárs magyar festő, M. de Bellas Artes, Caracas • G. las Malvinas, Buenos Aires • M. Nacional, Bogota • Museo Carillo Gil, Mexico

  • 1987 • Új szenzibilitás • magyar festészet a 80-as években, Galerie der Stadt Villa Merkel, Esslingen • Kunsthalle, Dortmund (Német Szövetségi Köztársaság) • Zeitgenössische bildende Kunst aus Ungarn/Kortárs magyar képzőművészet, Galerie der Künstler, München/Műcsarnok, Budapest • Post-geometria, Fészek Galéria, Budapest • Új szenzibilitás IV., Pécsi Galéria, Pécs, Pécsi Kisgaléria • Mágikus művek, Budapest Galéria Lajos u., Budapest • Régi és új avantgárd 1967-1975. A 20. század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár • Bachman, ~, Birkás, Fehér, Kelemen, Kovács, Rajk, Wahorn, Espace Lyonnais d'Art Contemporain, Lyon

  • 1988 • 5. Európai Grafikai Biennálé, Schloss und Alte Universität Heidelberg, Heidelberg • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest • Budapest '88, Galerie Knoll, Bécs • Kortárs magyar festészet, M. de Mallorca • Art Kites, Art M. Miyagi, Sendai (JP) • Eredendő formák II., Fészek Galéria, Budapest • Új konstruktivizmus Magyarországon, Magyar Kultúra Háza, Berlin (Német Demokratikus Köztársaság)

  • 1989 • Art Kites, Contemporary Art Museum, Nagoya (JP) • Kortárs magyar művészet, Walker Hill Art Center, Szöul • Szimmetria és aszimmetria, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Más-Kép • Experimentális fotográfia az elmúlt két évtizedben Magyarországon, Ernst Múzeum, Budapest • XX. századi magyar művészet, 1945-1988, Nemzeti Galéria, Prága

  • 1990 • Kunstzene Budapest, Salzburger Künstlerhaus, Salzburg • Triumf, a lakhatatlan • Kortárs dán és magyar művészet, Charlottenburg (DK), és Műcsarnok, Budapest • Kunst der 80er Jahre, Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz • Budapesti műtermek, Budapest Galéria, Budapest • Mozgás '70-'90, Modern Magyar Képtár, Pécs • Tisztelet Korniss Dezsőnek, Fészek Galéria, Budapest

  • 1991 • Kortárs képzőművészet • Válogatás a Ludwig Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Metafora, Pécsi Galéria, Pécs • Hatvanas évek, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Meditáció, Bartók 32 Galéria, Budapest • Kunst, Europa • Ungarn, Kunsthalle, Bréma • Tisztelet El Grecónak, Szépművészet Múzeum, Budapest • Modern magyar művészet, Arts Center • Arts Museum, Szöul

  • 1992 • Hungarica, M. d'Arte Moderna, Bolzano

  • 1993 • Mi, "Kelet-franciák". A 80-as évek művészete. A 20. század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár

  • Hungarica, M. di Roma • Magyarország, akkor és most, IMF Cultural Center, Washington • Magyar Ház, New York • Fővárosi Képtár, Budapest

  • 1994 • Formázott, Kassák Lajos Múzeum, Budapest • Több mint tíz, Ludwig Múzeum, Budapest • Piranéző, Szépművészeti Múzeum, Budapest • 80-as évek - Képzőművészet, Ernst Múzeum, Budapest • Avantgárd a 60-as és 70-es években Magyarországon, Kunstverein, Friedrichshafen

  • 1995 • Galerie Griechenbeisl, Bécs • Makói Grafikai Műhely, Budapest Galéria, Budapest • Keleti inspirációk, Sándor Palota, Budapest • Kortárs magyar grafika az Albertina gyűjteményéből, Budapest Galéria, Budapest • Új szerzemények, Fővárosi Képtár, Budapest • Gallery M to M, Tokió • Pictures for Sky, Sydney

  • 1996 • Avantgarde der 60er und 70er Jahre in Ungarn, Kunstverein, Friedrichshafen • Mítosz, Memória, História, Fővárosi Képtár, Budapest • Művek és magatartás. A 20. század magyar művészete. Csók Képtár, Székesfehérvár

  • 1997 • 114/7920 Válogatás a jelenkori gyűjtemény anyagából, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Olaj/Vászon, Műcsarnok, Budapest • A Merics-gyűjtemény, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

  • 1998 • A magyar neoavantgárd első generációja 1965-1972, Szombathelyi Képtár, Szombathely • Zene szemeinknek. MATÁV pályázat, Pécsi Galéria, Pécs, Miskolci Galéria, Miskolc • Városi Múzeum, Győr • Magyar avantgárd a 20. században, Neue Galerie der Stadt Linz, Linz • Observatorium, G. Sztuki Wspólczesnej Zacheta, Varsó

  • 1999 • A 90-es évek, Városi Képtár, Győr • Magyarország 2000, Galerie der Künstler, München • Kortárs művészet Magyarországról, Museum, Bochum.

Művek közgyűjteményekben . 

  • Albertina, Bécs

  • Déri Múzeum, Debrecen

  • Fővárosi Képtár, Budapest

  • Fonds National d'Art Contemporaine, Párizs

  • Folkwang Museum, Essen

  • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

  • József Attila Múzeum, Makó

  • Janus Pannonius Múzeum, Pécs

  • Herman Ottó Múzeum, Miskolc

  • Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, Budapest

  • Ludwig Múzeum, Aachen

  • Móra Ferenc Múzeum, Szeged

  • Museum Morsbroich, Leverkusen (D)

  • M. Narodowe, Szczecin (PL)

  • M. Okregowe, Chelm (PL)

  • Museum St. Pierre Art Contemporain, Lyon

  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • Národní G., Pozsony

  • Nationalgalerie, Berlin

  • Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz

  • Neue Galerie, Linz

  • Sárospataki Képtár, Sárospatak

  • Szombathelyi Képtár, Szombathely.

Saját írásai . 

  • Megjegyzések a modern művészet újabb fejleményeiről (in.: kat., ~, Konkoly, Fényes Adolf Terem, 1970)

  • Csináld magad, Budapest, 1973

  • Über die Situationen der modernen Kunst in Ungarn, Die Waage, 1974/4

  • Formateremtés, rendszerteremtés, Művészet, 1977/3.

  • A képzőművészet új funkciólehetőségei, in: Régi és új formák, Budapest

  • Kandinszkij aktualitása, Művészet, 1986/4.

  • Joachimidesnek földobtuk a labdát. Hozzászólás Attalai Gábor Kelet-európai művészet - Magazin Kunst? című írásához, Új Művészet, 1992/2.

  • A konstruált mű mai lehetőségei, Új Művészet, 1992/2.

  • Neoavantgárd és/ vagy politika, Új Művészet, 1992/9

  • Festészet a 90-es években, Balkon, 1999/5.

Irodalom . 

  • Frank J.: ~nél, Élet és Irodalom, 1968. szeptember 20.

  • Perneczky G.: A líraiság és a konstruktivizmus új útjai a magyar festészetben, Képzőművészeti Almanach 1., Budapest, 1969

  • Perneczky G.: Só és kenyér, Élet és Irodalom, 1970. február 28.

  • Beke L.: Magyar nem-ábrázoló művészet, Kritika, 1970/7.

  • Aknai T.: Mozgás '70, Művészet, 1970/8.

  • Sinkovits P.: ~ és Konkoly Gyula kiállítása a Fényes Adolf Teremben, Művészet, 1970/9.

  • Groh, K.: Aktuelle Kunst in Osteuropa, Köln, 1972

  • Sík Cs.: Fiatal művészek fővárosi tárlatokon, Képzőművészeti Almanach 3., Budapest, 1972

  • Sík Cs.: Rend és kaland, Budapest, 1972

  • Hajdu I.: Beszélgetés ~vel, Művészet, 1974/5.

  • Hajdu I.: Beszámoló egy Benczúr utcai műhelyről és egy békéscsabai kiállításról, Művészet évkönyv, 1976

  • Hegyi L.: ~ Vizuális alkotás és alakítás, Ars Hungarica, 1977/2.

  • Vadas J.: Jel-képek, Élet és Irodalom, 1977. március 26

  • Horváth Gy.: ~ festőművész tárlata, Tükör, 1977/3.

  • Fábián L.: Triptichon L. B.-nek Mozgó Világ, 1980/12.

  • Beke L.: ~, Csiky, Fajó, Gulyás, Haraszty, Hencze: Fehér - fekete, Művészettörténeti Értesítő, XXXI. 1982/4.

  • Bánszky P.: ~, Budapest, 1982

  • Perneczky G.: Az új festőiség magyarországi jelentkezése, Új Symposion, 1984/9.

  • Sinkovits P.: Az új absztrakttól a posztmodernig, Művészet, 1984/10.

  • Simon Zs.: Forma és jelentés, Ars Hungarica, 1986/2.

  • Néray K.: Konstrukció és identitás, Fodor Bimonthly for Visual Arts in Amsterdam, 1986

  • Szabadi J.: Hagyomány és korszerűség, Budapest, 1987

  • Nagy Z.: Egy geométer "színeváltozása". ~ kiállítása a Műcsarnokban, Művészet, 1987/12.

  • Hegyi L.: A strukturalizmustól az új eklektikáig, in: Utak az avantgárdból, Pécs, é.n. [1987]

  • Hegyi L.: Az új eklektika és a regionalizmus. (kat. Pozíciók I., Fészek Galéria, 1990)

  • Frank J.: Dániai képek. Élet és Irodalom, 1990. április 27.

  • Hajdu I.: Budapesti műtermek, Navarra, Párizs, 1990.

  • K. I.: Szabadon, de elégedetlenül. "Eklektikus beszélgetés ~vel, Beszélő, 1990. április 21.

  • Andrási G.: A Zuglói Kör (1958-1968). Egy művészcsoport a hatvanas évekből, Ars Hungarica, 1991/1.

  • Földényi F. L.: Sík, tér, semmi, valami, templom, koporsó (kat. Új képek 1993-1994, Fővárosi Képtár, Műcsarnok, Budapest, 1994)

  • Hajdu I.: Érték és érvény. ~vel beszélget Hajdu István, Balkon, 1994/6.

  • Hegyi L.: Radikális eklektika - A nyolcvanas és kilencvenes évek magyar művészete (kat., Mítosz, Memória, História, MMKSLW/Fővárosi Képtár, 1996)

  • Sík Cs.: Változatok az azonosra (kat. 1994-1996, Goethe Intézet, Ludwig Múzeum, 1996.)

  • Kovalovszky M.: Kétszer tizenöt (kat., bev. tan. Szent István Király Múzeum, 1999).

Filmek . 

  • Klute, D.: Zeitgenössische Ungarische Malerei No. 1., WDR 1985

  • Fitz P.-Soós Á.: Varázsjel, MTV, 1990.