Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

ANTAL, Károly

ANTAL, Károly

szobrász, (Budapest, 1909. június 23. - Budapest, 1994. május 26.)

1925-1927: Iparművészeti Iskola, díszítőszobrász szak; 1928-1934: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Mátrai Lajos, Szentgyörgyi István. 1931: Balló Ede-díj; 1934-1935: római ösztöndíjas; 1935: Ferenczy István-díj; 1937: Főváros Ferenc József díja; 1937: Párizsi világkiállítás, ezüstérem; 1952: Helsinki szellemi olimpia kitüntetettje; 1954: Munkácsy-díj; 1958: Csók István-érem; 1992: a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, polgári tagozat; 1993: Kossuth-díj. Tanulmányúton járt Olaszországban, Ausztriában, Németországban, Csehszlovákiában, Bulgáriában és Romániában. 1935-től a Százados úti művésztelepen élt és dolgozott. 1931 óta kiállító művész, minden jelentős csoportos kiállításon részt vett. A római iskola második nemzedékéhez tartozik, és ide sorolja stílusa, a múlt iránti fogékonysága, művészi szemlélete is. Klasszicizáló stílusa Ohmann hatására alakult ki, akinél 1931-től dolgozott. A harmincas évek elején indult szobrászgeneráció egyik legtöbbet foglalkoztatott, tehetséges mestere volt. Monumentalitás iránti hajlama (pécsi Dóm apostolfigurái), kompozicionális merészsége emlékműszobrászatában nyilvánult meg, míg a dekorativitáshoz való vonzódása, az architektúrához való igazodás képessége épületplasztikáin érvényesült. Kedvelt témája az emberi alak, mely hagyományos témát biztos mintázással, változatos módon formázta meg. Korai szobrait tömörítés, egyszerűség jellemzi, aktfiguráin az archaikus kuroszó és korészobrok hatása dominál. Portréit, még a konkrét személyekről készülteket is, tartózkodó arckifejezéssel, a korhoz köthető frizura ellenére időtlenséggel ábrázolta (Grantner Jenő). A Római Iskola stílusának jellegzetes példája s egyben a műfaj egyik kiemelkedő alkotása, a szobrász számára sikert hozó Gellért és Julianus (1935-1937) emlékmű. Az 1935-1944 között rendszeresen kiállító 8 festő 8 szobrász csoportosulás tagjaként nemzeti hangvételű (Kőrösi Csoma Sándor, 1941-1968), de a klasszikus hagyományokat őrző magyar emlékműszobrászat újjáélesztésén, megteremtésén fáradozott. A realista és neoklasszicista törekvés érvényesül későbbi műveinél is, ennek köszönhetően pályája zökkenőmentesen folytatódott a világháború után. Ő készítette el 1945-ben az első - az obeliszk típusnak modellül szolgáló - szovjet hősi emlékműveket (Szabadság tér, Gellért tér). Az ötvenes évektől rendszeresen kapott épületplasztikai, restaurálási megbízatásokat a nagy köztéri feladatok mellett. Birkózók című szobrát felállították a Népstadion szoborparkjában, részt vett az Operaház szobordíszeinek elkészítésében. A hatvanas évektől jól érzékelhető köztéri műveinél az adott évtizedre jellemző modernizáló stiláris felfogás (Solymász, 1975).

Mesterei . 

  • Mátrai Lajos, Szentgyörgyi István.

Síremlékek . 

  • Klapka György, Balassa János (Kerepesi temető).

Egyéni kiállítások . 

  • 1973 • Kemenesaljai Művelődési Központ, Celldömölk

  • 1979 • Műcsarnok, Budapest

  • 1985 • Városi Könyvtár, Érd.

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1934 • Egyházművészeti kiállítás, Róma

  • 1935, 1936, 1938, 1939, 1941, 1944 • 8 festő 8 szobrász, Nemzeti Szalon, Budapest

  • 1936 • Újabb római magyar művészek kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest

  • 1936, 1938, 1940 • XX-XXII. Velencei Biennálé, Velence

  • 1937 • Párizsi világkiállítás

  • 1938 • Téli Tárlat, Műcsarnok, Budapest

  • 1939 • Krakkó • V. Nemzetközi Képzőművészeti kiállítás, Kassa

  • 1940 • Magyar Művészetért, Műcsarnok, Budapest • Sport-díj kiállítás, IPM

  • 1941 • Magyar Egyházművészeti kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest

  • 1942 • "1942", Nemzeti Szalon, Budapest

  • 1943 • Őszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest

  • 1944 • Svájci magyar kiállítás • 7. Nemzeti Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

  • 1946 • Magyar Képzőművészetért Mozgalom I. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1947 • Ötven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest • A Magyar Képzőművészek Szabadszervezetének II. Szabad Nemzeti kiállítása, Fővárosi Képtár, Budapest

  • 1948 • Kilencven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest • Rippl-Rónai Társaság, Nemzeti Szalon, Budapest

  • 1950, 1951, 1952, 1953, 1954, 1955, 1959, 1962 • 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 9. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

  • 1951 • A magyar katona a szabadságért, Műcsarnok, Budapest

  • 1952 • Helsinki • Bukarest • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest • Arcképkiállítás, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1954 • Magyar Plasztikai és Grafikai Kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest

  • 1957, 1964 • III., VIII. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítás, Miskolc

  • 1959 • Moszkva

  • 1960 • Felszabadult Budapest művészete, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • 1965 • Százados úti művésztelep kiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • 1966 • Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar művészete, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

  • 1967, 1969 • I., II. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs

  • 1969 • Magyar Művészet 1945-1969, Műcsarnok, Budapest.

Köztéri művei . 

  • Gellért és Julianus barát (bronz, 1937, 1976, Budapest, I. ker., Halászbástya, majd Hilton Szállóba áthelyezve)

  • Szent István megkoronázása (dombormű, mészkő, 1938, vár, Esztergom)

  • Szűz Mária (kőszobor, 1938, Budapest XII. ker., Városmajori templom mögött)

  • Szent I. László (szobor, ruskicai márvány, 1940, Budapest X. ker., Pataky tér)

  • 12 apostol (1940-1963, Pécs, Székesegyház oromzatán)

  • Szovjet hősi emlékmű (mészkő, 1945, Budapest XI. ker., Szt. Gellért tér, lebontva)

  • Szovjet hősi emlékmű (mészkő, bronz, 1945, Budapest V. ker., Szabadság tér)

  • Könyves Kálmán (Ezredéves emlékmű, dombormű, bronz, 1945 után, Budapest XIV. ker., Hősök tere)

  • Birkózók (alumínium, 1955, Budapest XIV. ker., Népstadion)

  • Építészet (dombormű, mészkő, 1956, Budapest XIII. ker., Máglya köz)

  • Női figura (szobor, bronz, 1956, Miskolc, Albert-telep, Hunyadi J. Művelődési Ház)

  • Tavasz (dombormű, bronz, 1957, Budapest VII. ker., Royal Szálló)

  • Bokszoló (kő, 1957, Almásfüzitő, Sportpálya)

  • Vízhordó csacsi - Csacsi korsókkal (alumínium, 1958, Budapest X. ker., állői út 136. előtt)

  • Lantos nő (plasztika, alumínium, 1960, Operettszínház, Budapest VI. ker., Nagymező u. 17.)

  • Melpomené (mészkő, 1961, Debrecen, Csokonai Színház, homlokzat)

  • Női akt (kútszobor, márvány, 1961, Szeged, Szegedi Orvostudományi Egyetem)

  • Csajkovszkij és Moniuszkó (1961, Budapest VI. ker., Operaház)

  • Csacsi (bronz, 1960, Budapest III. ker., Solymár u. 12., óvoda)

  • Vadorzó (bronz, 1960, Budapest II. ker., Törökvészi út 67-69., iskolakert)

  • Ifjúság (plasztika, alumínium, 1966, Gödöllő, Agrártudományi Egyetem, Koll.)

  • Jókai Mór (szobor, mészkő, 1966, Kazincbarcika, Jókai tér)

  • Kandó Kálmán (szobor, mészkő, 1967, Miskolc, Tiszai pu. előtt)

  • Kőrösi Csoma Sándor (szobor, bronz, 1968, Pécs, Kőrösi Cs.-Dandár u.)

  • Felszabadulási emlékmű (szobor, mészkő, 1969, Csanádpalota, Fő tér)

  • Táncsics Mihály (portrészobor, mészkő, 1969, Orosháza, Táncsics Múzeum Gimnázium)

  • Berzsenyi Dániel (mellszobor, mészkő, 1970, Egyházashetye, Berzsenyi Múzeum)

  • Eötvös-emlékoszlop (kő, 1971, Sághegy)

  • Vasúti centenáriumi emlékmű (bazaltkő, 1971, Celldömölk)

  • Szarvas (plasztika, bronz, 1972, Nagymáté, Vadászház)

  • Életfa (dombormű, diófa, 1973, Jánosháza, Házasságkötő t.)

  • Kisfaludy Károly (mellszobor, süttői mészkő, 1974, Tét, Kisfaludy Emlékház)

  • Auguszta tehén (szobor, bronz, 1975, Martonvásár, MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet)

  • Felszabadulási emlékkő (kő, 1975, Celldömölk)

  • Állatfigurák - Brémai muzsikusok (plasztika, bolgár mészkő, 1976, Nagykanizsa, Attila u., óvoda)

  • Thököly Imre (mellszobor, süttői mészkő, 1979, Vaja, Vay Ádám Múzeum parkja)

  • Sághegyi Vénusz (1979, Celldömölk, lakótelep)

  • Lovag és heroldja (kő, 1983, Budapest I. ker., Vár - Fehérvári rondella)

  • Kőrösi Csoma Sándor (portré, mészkő, 1984, Érd, Magyar Földrajzi Gyűjtemény)

  • Kisfaludy Károly (mellszobor, bronz, 1988, Győr, Kisfaludy Színház).

Művek közgyűjteményekben . 

  • Fővárosi Képtár, Budapest

  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • Museo d'Arte Moderna, Róma

  • Firenze

  • New York.

Irodalom . 

  • Gádor E.: Budapest szobrai, Budapest, 1955

  • Antal K.: Új szobrok hétköznapjai, Művészet, 1960. szeptember

  • N. Pénzes É.: Művészet, 1965. április

  • A magyar szobrászat 1920-1945 (bev. tan.: Kovács P., K. Kovalovszky Múzeum, Székesfehérvár, 1966/34.)

  • Százados úti művésztelep kiállítása (Csap. E., Elischer B., kat.-összeáll., Budapest 1966)

  • Romváry F.: II. Országos Kisplasztikai Biennálé (kat., Pécs, 1969)

  • D. Fehér Zs.: Jubileumi beszámoló helyett, Művészet, 1970. április

  • Rózsa Gy.: A "rómaiak" 1945 után, Művészet, 1977. december 26.

  • Kubassek J.: Kőrösi Csoma Sándor szobra Érden, Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1., 1985

  • Pótó J.: Emlékművek, politika, közgondolkodás, Budapest, MTA Történettudományi Intézet, 1990/47.

  • Kovács P.: Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Életünk, XXVIII. évf., 1990

  • Ónody É.: Türelmes ajándékozó.Új Tükör, XXI. évf. 39. sz., szeptember

  • Kovács P.: A tegnap szobrai, Szombathely, 1992