Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

ALMÁSY, Aladár

ALMÁSY, Aladár

festő, grafikus, (Debrecen, 1946. április 28. - )

1969-1973: Magyar Képzőművészeti Főiskola; 1970-1973: Mesterképző, Magyar Képzőművészeti Főiskola; mesterei: Barcsay Jenő, Bernáth Aurél, Ék Sándor, Rozanits Tibor, Raszler Károly. 1976: Kondor Béla-díj; 1978: Derkovits-ösztöndíj; 1979: Párizs; 1980: Derkovits-emlékérem; 1985: Miskolci Grafikai Biennále nagydíja; 1986: Vásárhelyi Őszi Tárlat, Csongrád Megye díja; 1987: Munkácsy-díj; 1992: Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlat, Városi Önkormányzat díja; 1993: MAOE-díj; 1994: Hódmezővásárhelyi Servió Bt. díja; 1997: Koller-díj; 1998: Arte des Art ösztöndíj, Párizs. A Magyar Fotóművészek Sövetsége, a Magyar Grafikusok Szövetsége, a Szinyei Merse Pál Társaság tagja. Budapesten és Nógrádkövesden dolgozik. Látomásos, félabsztrakt látásmódja, mely felfokozott pszichológiai-emocionális érzékenységéből táplálkozik, a misztikus, spirituális élmények iránti affinitása egyfajta szuverén "lélektani szimbolizmus" kialakításához vezette, mely 1988-tól mindinkább telítődik romantikus-expresszív elemekkel és irodalmi-történelmi allúziókkal. 1976-1984 között főleg grafikákat készít, a rézkarc mellett aquatinta, mezzotinta technikával alkotja meg szuggesztív, szakadozott, tört formák szenvedés-sugallta lapjait. A 80-as évek második felében újra fest, nyugtalan, égő színek jellemzik a historizmus és a neobarokk által is érintett munkáit. Az utóbbi években a litográfiában egyedülálló lavírozási technikát dolgozott ki, eleddig ismeretlen összetételű emulziókkal (Zarathustra-sorozat, 45 lap). Caspar David Friedrich mellett Goya munkásságát is behatóan tanulmányozza, 1986-1989 között Milton Elveszett Paradicsomának inspirációjára készít 30 lapos sorozatot, 1996 óta dolgozik monumentális Nietzsche-sorozatán. A már címeikben is igen fantáziagazdag műveket egyfajta szimultaneizmus jellemzi, több mozzanat rétegződik egymásra, a tér- és idősíkok egymásra kasírozása az adott pillanat időtlenségét, örökkévalóságát sugallja.

Mesterei . 

  • Barcsay Jenő, Bernáth Aurél, Ék Sándor, Rozanits Tibor, Raszler Károly.

Egyéni kiállítások . 

  • 1976 • Medgyessy Terem, Hódmezővásárhely • Galéria Annie Hausmens, New York

  • 1978 • Galerie Lucien Servou Pierre, Párizs • Stúdió Galéria, Budapest

  • 1979 • Debreceni Orvostudományi Egyetem Galéria, Debrecen • Helikon Galéria, Budapest (kat.)

  • 1980 • Debreceni Orvostudományi Egyetem Galéria, Debrecen

  • 1981 • Forradalmi Múzeum [Záborszky Gáborral], Szombathely

  • 1982 • Mini Galéria, Miskolc

  • 1986 • Dürer Terem, Budapest (kat.) • Madách Imre Művelődési Ház (kat.), Vác

  • 1989 • Vigadó Galéria, Budapest

  • 1990 • Somogyi Képtár, Kaposvár

  • 1994 • Egy életmű töredéke, Műcsarnok, Budapest, Olof Palme Ház, Budapest

  • 1995 • Vigadó Galéria, Budapest [Szemethy Imrével]

  • 1999 • Újlipótvárosi Klubgaléria, Budapest

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1972 • Művésznövendékek kiállítása, Miskolci Képtár, Miskolc

  • 1975 • Csokonai-kiállítás, Miskolci Képtár, Miskolc • VIII. Országos Grafikai Biennálé, Miskolci Képtár, Miskolc

  • 1976 • 23. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely

  • 1977 • Szegedi Nyári Tárlat

  • 1982 • Országos Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

  • 1984 • Szürrealista grafika, Óbudai Galéria, Budapest

  • 1985 • 40 alkotó év, Műcsarnok, Budapest • XIII. Országos Grafikai Biennálé, Miskolci Képtár, Miskolc

  • 1986 • Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely

  • 1990 • SZETA-kiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • 1991 • Grafikai Műtermek '91, Csontváry Terem, Pécs

  • 1997 • A Merics-gyűjtemény, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár.

Művek közgyűjteményekben . 

  • Déri Múzeum, Debrecen

  • Hatvani Múzeum, Hatvan

  • Herman Ottó Múzeum, Miskolc

  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely.

Irodalom . 

  • Neuberger R.: ~, Egyetemi Lapok, 1976. február 2.

  • Neuberger R.: Bemutatjuk ~ rézkarcait, Egyetemi Lapok, 1978. október 16.

  • Supka M.: (kat., bev. tan., Helikon Galéria, Budapest, 1979)

  • Láncz S.: Képzőművészeti krónika, Jelenkor, 1980/2.

  • P. Szűcs J.: Szívre lépő szívtelen férfi, Népszabadság, 1980. január 11.

  • P. Szabó E.: Három kiállításról, Napjaink, 1982/7.

  • Krunák E.: Jöjj hozzám, rögeszme! ~ grafikáiról, Művészet, 1981/10.

  • Lóska L.: Képképzetek (beszélgetés), Új Tükör, 1984. október 14.

  • P. Szűcs J.: (kat., bev. tan., Dürer Terem, Budapest, 1986)

  • (Pszj) [P. Szűcs J.]: Trió, Mozgó Világ, 1986/2-3.

  • Bakó E.: A mai magyar grafika kalapos királya. ~ képi világáról, Alföld, 1986/11.

  • Gyárfás P.: Asszonyok, történetek, Művészet

  • Sümegi Gy.: Rozsdás galambok megváltója. ~ művészetéről, Kortárs, 1988/4.

  • Lóska L.: A formák tánca. ~ kiállítása a Vigadó Galériában, Művészet, 1989/11.

  • Supka M.: A Széchenyi-gondolat. Egy grafikai albumról, Kortárs, 1989/6.

  • Kováts A.: Szabadkézi regény. ~ életműtöredéke, Beszélő, 1994. február 10.

  • Kováts A.: ~ & Szemethy, Élet és Irodalom, 1995. augusztus 25.

  • Szemethy I.: Tisztelt Reunió!, Élet és Irodalom, 1995. augusztus 18.

  • Sinkó I.: Töredékherceg és ködgomolybáró, Új Művészet, 1996/1-2.

  • Szemethy I.: Egy önfúziós rajzköltő. ~ muzeális képeiről, Élet és Irodalom, 1996. január 26.