Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

ÁRKAY, Bertalan

ÁRKAY, Bertalan

építész, (Budapest, 1901. április 11. - Budapest, 1971. november 3.)

1925-ben építészmérnöki oklevelet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1926-ban a párizsi Academie des Beaux-Arts ösztöndíjasa volt, és Thier, párizsi építész irodájában dolgozott. 1926-1927 között a bécsi Akademie der Bildenden Künste főiskolán és a Meisterschule für Architekturon tanult, Peter Behrenstől; 1928-1930-ban a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. 1937-től a Szépirodalmi és Művészeti Akadémiának, 1940-től az Országos Egyházművészeti Tanács építészeti szakosztályának, 1941-től a Fővárosi Közmunkák Tanácsának volt tagja. 1961-ben a párizsi Salon des Beaux-Arts kiállításán festményeivel II. díjat nyert. ~ a két világháború közötti időszak egyik legtöbbet foglalkoztatott családiházó, villa- és bérháztervezője volt. Korai villái még art deco stílusban épültek, a harmincas évektől pedig lapos tetős, szalagablakos, modern stílusú épületeket tervezett. 1928-tól tervezett templomokat, eleinte apjával, Árkay Aladárral, annak 1932-ben bekövetkezett halála után pedig önállóan. Nevéhez fűződik a főváros első modern templomaként számon tartott és megépülése után jelentős vitákat kiváltott városmajori templom építése, melyen a Bauhaus és az itáliai novecento hatása mutatható ki. A 30-as, 40-es években több kiállításarchitektúrát is tervezett nemzetközi kiállításokra és a Nemzeti Szalon termeibe. Festészettel is foglalkozott: 1922-től kezdve rendszeresen szerepelt az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat kiállításain. 1945-1946-ban Mohácson élt, ahol részt vett a helyreállítási munkálatokban. 1946-tól több templomot tervezett, illetve épített át. 1947-1950 között számos villa, bérház és templom helyreállítását vezette. 1949-től a Fővárosi Épülettervező Iroda tagja volt, haláláig több budapesti tervezőirodának is dolgozott, főként a főváros és az egyház megbízásából; festményeivel pedig rangos külföldi tárlatokon szerepelt.

Főbb művei . 

  • 1931-1938: városmajori római katolikus templom, Budapest

  • 1932: Fogadalmi templom, Mohács

  • 1933: OTI bérház a Tisza Kálmán téren, Budapest

  • 1934: a római II. Arte Sacra kiállítás magyar pavilonja, Róma

  • 1936: az V. Milánói Triennálé magyar pavilonja, Milánó

  • 1938: OTI rendelő és kórház, Sopron

  • 1939: Leventeotthon, Budapest, II., Felvinci u. 6.

  • 1940: polgári iskola, Sátoraljaújhely

  • 1942: kertmunkás iskola, Kiskunhalas; Marianum bérház, Budapest, Fény utca

  • 1943: Szt. Kelemen-templom, Balatonlelle

  • 1946: római katolikus templomok, Cegléd, Hort, Gerje

  • 1948: a váci székesegyház altemplomának és a Szépművészeti Múzeum épületének helyreállítása, Vác, Budapest

  • 1950: az V. Kerületi Tanács épülete, Budapest

  • 1952: a berentei erőmű építészeti kialakítása, Berente

  • 1954: a római katolikus templom helyreállítása, Polgár

  • 1956: római katolikus templom, Taksony

  • 1960: római katolikus templom, Győr-Kisbácsa.

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1922-től rendszeresen szerepelt festményeivel a Képzőművészeti Társulat kiállításain

  • 1930 • a Képzőművészek Új Társasága kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest

  • XII. Budapesti Nemzetközi Építészeti Kongresszus kiállítása, Műcsarnok, Budapest

  • 1931 • Római magyar ösztöndíjasok kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest

  • 1932 • Nemzetközi egyházművészeti kiállítás, Padova

  • 1933 • II. Modern Nemzetközi Építészeti Kiállítás, Párizs • Klebelsberg Kunó-emlékkiállítás, Műcsarnok, Budapest

  • 1934 • Építészeti Világkiállítás, Milánó • II. Arte Sacra, Róma

  • 1936 • VI. Milánói Triennálé, Milánó • Világkiállítás, Büsszel

  • 1959 • Société des Artistes Français szalonjának kiállítása, Párizs

  • 1961 • Salon des Beaux Arts kiállítása, Párizs.

Irodalom . 

  • ~ építészhallgató rajzai, Megfagyott Muzsikus, 1922

  • ~, Magyarság, 1933. január 29.

  • Somogyi A.: A városmajori új templom, Budapest, 1934

  • Bierbauer V.: A magyar építészet utolsó tíz éve, Tér és Forma, 1938/1.

  • Preisich G.-Benkhard Á.: Budapest építészete a két világháború között, Építés és Közlekedéstudományi Közlemények, XI. köt., 3-4. sz., Budapest, 1967

  • Pusztai L.: ~, Magyar Építőművészet, 1972/5.

  • Gábor E.: A római iskola építészete, Művészet, 1977/12.

  • P. Szücs J.: A városmajori templom építéstörténete és kora, Ars Hungarica, 1977/1.

  • Pamer N.: Magyar építészet a két világháború között, Budapest, 1986

  • Ferkai A.: Buda építészete a két világháború között, Budapest, 1995

  • Ritoók P.: Városmajori plébániatemplom, Budapest, 1997.