Ugrás a tartalomhoz

A katolikus egyház története Magyarországon 1919-1945

Gergely Jenő

Pannonica Kiadó

IV/8. A KALOT

IV/8. A KALOT

A legsikeresebb katolikus hivatásrendi mozgalom az 1935n1946 között müködő Katolikus Legényegyletek Országos Testülete, a KALOT volt. Történetét kellő mélységben és részletességgel feltárták és feldolgozták, részben publikálták.[413] Éppen erre való tekintettel mi itt a lsikertörténetr-nek csak témánk szempontjából fontosabb mozzanatait emelnénk ki.

A KALOT forrásvidéke, majd szerveződése, módszerei a hasonló indíttatású, hivatásrendi jellegű mozgalmak példái lettek. Jelen esetben háromféle előzményt kell kiemelnünk. Az első teoretikus: az 1931-es lQuadragesimo annor kezdetű szociális enciklika, és annak hazai intepretálása. A másik kettő inkább gyakorlati, mozgalmi jellegű volt. Az egyik a belga JOC, amelynek újszerűsége abban állt, hogy magukkal az érdekeltekkel együttműködve tett kísérletet helyzetük javítására. Ez jutott kifejezésre a lKöztük, általuk, értük!r jelszóban.

A korviszonyokhoz igazodó, újtípusú ifjúsági mozgalom hazai kezdeményezői a közvetlen impulzust azonban a felvidéki, JOC-hoz hasonló SZKIE-től nyerték. A Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület 1934-ben alakult a rozsnyói püspök, Bubnics Mihály támogatásával.[414] Ennek magyar tagozata a korábbi, progresszív keresztényszocialista hagyományokra n Prohászka Ottokár, de még inkább Giesswein Sándor örökségére támaszkodva n működött, nyitottan a baloldali mozgalmak, a Sarló felé is. A SZKIE-nek négy év múlva már mintegy 20 ezer tagja volt, közöttük 5 ezer leány.[415] A SZKIE a magyar nemzeti öntudat ébrentartását a katolicitással és a szociális érzékenységgel kapcsolta össze, ebben rejlett sikerének forrása. (A népi hagyományok, népdal, néptánc, népviselet és szokások ápolása mellett a fiatal munkások és parasztfiatalok üdültetése, pihenésének és szórakozásának a lehetővé tétele.) Ezen munka kapcsán n és a szlovákiai magyarság összefogásának jegyében n jól együtt tudott működni a már említett, baloldali vezetésű Sarlóval, valamint a katolikus egyházi jellegű Prohászka-körökkel is. Mondhatni, hogy módszereit, fogásait jól tudta hasznosítani a KALOT is. (1938-ban, a felvidéki magyar területek visszacsatolásakor a SZKIE 12 ezer tagja lett a KALOT része.)

A KALOT ot szervező jezsuiták P. Kerkai Jenő és P. Nagy Töhötöm reálisan felmérték, hogy esélyük nem a városokban, az ipari munkások és az itteni ifjúság között van, hanem sokkal inkább a még részben érintetlen magyar faluban. Ez eddig igaz is volt, de ugyanebből a helyzetértékelésből fakadt a mozgalom későbbi összes problémája, dilemmája: míg a városi munkavállalók gazdasági-szociális helyzetével az egyház nem állt kapcsolatban, a falusiéval már igen: ugyanis a katolikus felső klérus az adott struktúra része volt, a nagybirtokos érdekek részese. Autentikus katolikus paraszt-mozgalom miként támaszható ezek megnyerésével, vagy netán ellenükre?

Nagy páter emlékirataiban azt mondja, hogy a KALOT eredeti célja sem már csak ifjúsági szervezkedés volt, hanem egy láltalános parasztmozgalomr létrehozása. Ezt a nagy szociális reformok gondolatával akarták életre kelteni, lamely majd elvezet a legfőbb, legtitkosabb célhoz, megtartani őket az egyház számára.r[416] Ehhez a mondhatni transzcendens célhoz a parasztságot a reform gondolatával lehet megnyerni. lEgy nagy földreform lesz a célunk, de erről, ha kell, évekig hallgatni fogunk, mert a sok feudális nagyúr és főpap leállítana bennünket.r Valóban így is történt, a KALOT publikus dokumentumaiban nem található a földreform, a földosztás fogalma. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy erről nem beszéltek a bizalmas esti órákon a rájuk, mint messiásra figyelő legényeknek. De a dolog mégiscsak ambivalens volt: a mozgalom katolikusnak, egyházilag legitimáltnak vallotta magát, elvárta és részben el is nyerte a nagybirtokos főpapság támogatását, miközben ezen vagyon távlati felszámolását kontemplálta. Valakiknek valahol csalódniuk kellett. A súlyosabb konfliktust azonban a történelem loldotta felr: az 1945-ös földreform, amelynek során sem az egyházat, sem a KALOT-ot nem kérdezték meg.

A KALOT születése n amint később a Hivatásszervezeté is n Szeged városához és a jezsuita rendhez kapcsolódott. Mi lehetett ennek az oka? A kézenfekvőbb talán a jezsuiták szerepe. A fiatal jezsuita atyák alapos kiképzés után az innsbrucki egyetemen folytatták tanulmányaikat, és az 1930-as évek elején virágzó jezsuita szociológiai iskola anyagát sajátították el. A hazai kléruson belül így a jezsuiták voltak a leginkább felkészültek szakmailag a hivatásrendi jellegű társadalmi mozgalmak vezetésére. A jezsuita rend kellő érzékenységet mutatott a korszakban a társadalmi problémák iránt, és jelentős közéleti aktivitást fejtettek ki Bangha Bélától Csávossy páteren át a fiatalabb nemzedékig, Kerkai Jenő, Nagy Töhötöm, Hunya Dániel és mások neve lehetne említendő.

Szeged és környéke mint színhely már bonyolultabb kérdés. Formálisan a kapcsolat onnan adódik, hogy a csanádi püspökség, amelynek székhelye 1931-től hivatalosan is Szeged lett, ekkor szervezte meg szemináriumát, amelynek vezetését a jezsuita atyákra bízta. Szeged 1919 kapcsán is fogalommá vált a keresztény-nemzeti Magyarország életében. De társadalomtörténetileg ennél fontosabb az a tény, hogy az egyetemet kapó alföldi parasztvárosban kialakult egy a korkérdésekre fogékony értelmiségi réteg. A tanyavilággal övezett városban közvetlenül tapinthatók lettek a korszak belső társadalmi feszültségei, ám a fővárosi, budapesti lhagyományosr liberális és baloldali értelmiségi és polgári szempontok és értékek nélkül.

Így vált Szeged a falukutatás kiinduló pontjává, a népi írók irányzatának bölcsőjévé és a sokat emlegetett lszegedi gondolatotr korrigáló számos kezdeményezés otthonává. Nem véletlen, hogy a kellő felkészültségű fiatal jezsuita papok ráéreztek erre a helyzetre, és innen indították útjukra sikeressé váló mozgalmaikat.

Végül talán az sem elhanyagolható szempont, hogy a csanádi püspök, Glattfelder Gyula volt az 1930-as években n Prohászka halála után n a katolikus püspöki karban a közéleti és szociális kérdések lfelelőser, úgy is mint, 1935-től, az AC ügyvezető alelnöke.[417] Amikor Kerkai Jenő S. J. 1935 októberében felkereste a püspököt a munkás- és parasztfiatalság megszervezésének tervével, Glattfelder nem zárkózott el. A szervező munkában a jezsuitáknak n Kerkainak és Nagy Töhötömnek n kezdetben két kiváló világi ember: a jogi végzettségű Farkas György és az autodidakta módon vezetővé vált Ugrin József voltak a segítői. A munkát a csanádi püspök szerény összeggel n havi 50-50 pengő lfizetéssel támogatta.[418]

A szervezők faluról falura, tanyáról tanyára járva mérték fel azt az emberanyagot, amely számba jöhetett a mozgalom megindításához. A kezdeti gyors eredmények Glattfelder püspököt meggyőzték a támogatás további folyósításáról. 1936 őszén a püspöki kart is tájékoztatták a szervezkedés helyzetéről, jóváhagyást és támogatást kérve.[419] Ennek az lett az eredménye, hogy a püspöki kar engedélyével a Katolikus Legényegyletek Országos Szövetségének keretein belül felállíthatták külön titkárságukat az agrárifjúság szervezésére, amelynek élére Kerkai került. Így a legényegyleti szövetség égisze alatt, de megkezdődhetett a szervezkedés továbbépítése a csanádi egyházmegye határain túl is.

Véleményünk szerint Kerkaiék kezdeményezése merőben új volt, és nem véletlenül váltotta ki részint egyes püspökök, részint a nagybirtokosok aggodalmát. Ugyanis addig a magyar faluban tartósan és tömegméretekben jelen lenni egyetlen szervezetnek, főleg nem társadalmi és részben politikai, tehát a hitbuzgalmi kereteken túllépő mozgalomnak nem volt lehetősége. A depolitizáltság megőrzése a hatalom és az egyház közös érdeke volt. Nyilvánvalók voltak a veszélyek, amelyek ezen állapot megváltozásával járhattak.

A korszakban a KALOT volt az egyedüli olyan katolikus tömegmozgalom, amely nagyjából megállt anyagilag is a maga lábán. Számos brosúrájuk, lapjuk, közlönyük jelent meg. A legnagyobb példányszámú és leginkább népszerű a Dolgozó Fiatalság (némi torzítással a DOFI) volt, amely 1936. januártól jelent meg havonta Szegeden, és decemberben már 7000 példányú volt. A vezetők részére évente négyszer jelent meg a Forrás, először 1937. januárban. A Forrás 1938-tól havonta jelent meg 2000 példányban, a Dolgozó Fiatalság pedig már 20 000 példányszámot ért el.[420] Maga a püspöki kar az 1936. őszi konferenciáján hagyta jóvá a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Titkársága) műkődését, a Katolikus Legényegyletek Országos Szövetségének a keretében.

A KALOT központi vezetői arra törekedtek, hogy a helyi agrárifjúsági vezetők kezébe világosan fogalmazott, konkrét útmutatókat adjanak a mozgalmi munkához. Ezt a funkciót töltötte be a lVezérkönyv agrárifjúsági vezetők számárar című kötet, amelyet Farkas György országos ügyvezető titkár állított össze 1937-ben.[421] A KALOT lszegedi korszakábanr keletkezett lVezérkönyvr előbb bemutatja a KALOT céljait, majd pedig a szervezési módszereit ismerteti.

A KALOT céljait n a korszellemnek megfelelően n rövid és közérthető jelszavakban foglalta össze. 1. Krisztusibb embert! 2. Műveltebb falut! 3. Életerős népet! 4. Önérzetes magyart![422] Nem hinnénk, hogy ezeknek a jelszavaknak valamiféle teoretikus elemzésére lenne szükség. Mögöttük ugyanis egyértelműen a keresztény szellemiség, a nemzeti meggyőződés és a szociális igazságosságra való törekvés (a perszonalizmus n szolidarizmus n szubszidiarizmus) általánosan követett értékrendszere állt. A szervezők találékonyságát dícséri, hogy ezt a viszonylag elvont értékrendszert a falusi fiatalság számára érthető módon lfordították ler a négyes jelszóval. A programot korszerű szervezési módszerekkel terjesztették, s mivel törekvésük végső soron találkozott az adott kormányzati szándékkal is n nemcsak a baloldallal, hanem a nyilasokkal szembeni fellépést illetően n adottak voltak a siker feltételei.

Az első agrárifjúsági vezetőképző tanfolyamot 1937. augusztus 2n5. között tartották Szegeden. A lVezérkönyvr az előadások közreadásával azok számára is hozzáférhetővé tette az ismereteket, akik ott nem tudtak megjelenni. Az előadók névsora jelzi a rendezvény magas színvonalát: P. Varga László S. J., Czettler Jenő professzor, Mikos Ferenc a hivatásrendiség jogász szakértője, Wünscher Frigyes a Hangya elnöke, Kiss István, a budapesti egyetem jogi karának tanára (Magyary Zoltán professzor tanársegéde), Közi-Horváth József lelkész, az AC országos titkára stb. Végül is ez a szerzői gárda képezte az 1930-as években nálunk a katolikus szociális mozgalmak teoretikus művelőinek az elitjét. A KALOT lVezérkönyvr II. kötete n amely 1940-ben Ugrin József szerkesztésében jelent meg n inkább gyakorlati kérdésekkel foglalkozott. Ez már egy tömegméretű mozgalom számára közölte a nélkülözhetetlen információkat, és éppen ezért kevéssé volt teoretikus.[423] Az Ugrin-féle lVezérkönyvr elhelyezte a KALOT-ot a hasonló indíttatású katolikus hivatásrendi mozgalmak spektrumában, részletesen tájékoztatott az EMSZO-ról és a Hivatásszervezet tevékenységéről.

A KALOT sőt tágabb értelemben a hivatásrendi mozgalmak elméleti kérdéseit egy másik brosúra, a lSzent rendiségr foglalta össze. Ebben a KALOT Érden 1940. augusztus 26n30. között tartott ún. papi nagytáborának előadásait és megbeszéléseit adták közre.[424] A papi konferenciára n mondhatnánk a katolikus papság KALOT vezetőinek a továbbképzésére n Kerkai 600 meghívót küldött szét, s ennek eredményeként 45 fő jelent meg az érdi népfőiskolán. Többségük fiatal világi pap, akik már KALOT vezetők voltak; a szerzetesrendeket azonban csak a jezsuiták képviselték 5 fővel. A résztvevők között bár akadtak esperesek és plébánosok is, országosan ismert közéleti nevek nincsenek. A konferenciát Kerkai és Nagy páterek szervezték. Az előadók többsége jezsuita volt, köztük Hunya Dániel és Nagy Töhötöm, a világiak közül pedig Ugrin, Farkas, Magyar Ferenc, Meggyesi Sándor, és nem utolsósorban Kovrig Béla miniszteri tanácsos, professzor. (A papi tábor az osztrák Seelsorger Institut által évente szervezett bécsi Seelsorger Tagung példájára jött létre.) Az elhangzott előadások lényege az volt, hogy a KALOT bár közvetlen egyházi irányítás alatt áll, a lelkészek ezt a háttérből teszik, míg a gyakorlati munkát a parasztfiatalok végzik. Természetesen megismertették a résztvevőkkel a KALOT egész működését, programjait, intézményeit. Az ilyen konferencia jó alkalom volt arra, hogy a főpapság gyakorlati küktatásával a KALOT jezsuita és világi vezetői az egyházmegyei papságot a maguk szándékairól és terveiről lelső kézbőlr informálják és annak megnyerjék.

A KALOT alapszabályait 1938 júliusában Kerkai páter dolgozta ki.[425] Az 5. s szerint az egylet célja: lA katolikus nőtlen földműves és földmunkás egyének valláserkölcsi nevelése, nemzeti, szociális érzésük elmélyítése, földmívelő élethivatás s a család gondolatának ápolása; szak- és általános műveltség szolgálata és a nemes szórakozásról való gondoskodás.r A cél elérésének eszközei: közös misehallgatás, áldozás, lelkigyakorlatok; népművelési, vezetői, szövetkezeti, szociális tanfolyamok, előadások, kultúrtevékenység, műkedvelés, dalárda, sport (6. s). Az egylet tagja lehet a 16n24. év közötti, magyar honos, katolikus, földműves vagy földmunkás, aki valláserkölcsi és nemzeti szempontból kifogás alá nem esik. (A tagdíj havi 10 fillér volt az induláskor.) Az egylet élén egyházi elnök áll, aki csak katolikus pap lehet, s akit meghatározatlan időre a megyés főpásztor nevez ki. Mellette működik a tagok közül választott világi elnök vezetésével a tisztikar. Ez az első alapszabály kimondottan hangsúlyozta, hogy a KALOT szervezetek fővédője és teljes felügyeleti joggal rendelkező felettese a területileg illetékes ordinárius. Ezzel nyilvánvalóan eleve el akarták hárítani a püspökök ellenkezését. A 42. s szerint lA Katolikus Legényegyletek Országos Szövetsége megfelelően a magyar Püspöki Kar jóváhagyó elvi döntését magában foglaló 3139/1936. sz. hercegprímási leiratnak, kötelékében ügyvezető szervi minőségben felállította a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Titkárságát (röviden KALOT).

Keresztes-Fischer belügyminiszter 1938. október 11-én láttamozta a KALOT alapszabályait, és az azzal kapcsolatos teendőkről körlevélben értesítette alárendelt szerveit.[426] Ez azért érdemel figyelmet, mert ugyanekkor a kormány több rendelettel korlátozta az egyesületek működését, sőt több tevékenységét be is tiltotta. A szegedi KALOT központ az egységes alapszabályokat sokszorosította, és abba a kipontozott helyekre az alakuló gyűléskor csak be kellett írni a megfelelő adatokat (hely, időpont, vezetőség stb.). A BM körrendelet szerint a lKatolikus Agrárifjúsági Legényegyletek csak az említett egységes szövegű alapszabályokkal alakulhatnak meg, amelyeket az elöl említett titkárság bocsájt az érdekeltek rendelkezésére, és működésüket is csak az alapszabályok kormányhatósági láttamozása után kezdhetik meg. Felhívom Címedet, utasítsa az alája rendelt illetékes helyi hatóságokat, hogy a működési területükön megalakuló illetőleg megalakult Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek fentebb említett egységes szövegű nyomtatott alapszabály példányait abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a 77 000/1922. BM sz. körrendelet és az egyéb jogszabályok rendelkezéseinek, ne vizsgálják.r Az alapszabály jóváhagyási kérelmeket pedig lehetőleg soron kívül terjesszék fel a miniszterhez. Ez a körrendelet tehát messzemenő támogatást jelentett a KALOT helyi szervezeteinek legális megalakításához. 1938 végére a mozgalom valóban országossá vált. A szegedi titkárságon Kerkai mellett már 10 munkatárs dolgozott és kb. 300, alapszabályszerűen megalakult helyi szervezetük volt, mintegy 30 000 taggal.[427]

A KALOT létével és törekvéseivel kapcsolatos katolikus dilemmákra már utaltunk. Amikor azonban a nagybirtokos arisztokrácia egyes képviselői a hercegprímást a mozgalommal szembeni fellépésre szólították fel, a püspöki karban is tisztázni kellett (volna) a kérdést. Erre Serédi hercegprímás sem mentalitásánál, sem ismereteinél fogva nem tűnt atentikusnak.[428] A KALOT pártfogója, Glattfelder püspök megintette a vezetőket a lradikalizmusr miatt, ám lényegében egyetértett velük, és azt közölte is az AC központjával. lVilágos előttem, ha tömegmozgalmat akarunk n főleg szociális vonatkozásban n szalonhanggal nem megyünk semmire. Kétségtelen tény, hogy ezek a keresztény szervezetek sokszor a szociáldemokraták hangját kópiázzák, bizonyára abból a téves elgondolásból kiindulva, hogy csak ezzel lehet hatást elérni n írta a csanádi püspök 1938. november elején Mihalovics Zsigmondnak, az AC országos igazgatójának n. Az tehát a kérdés, komoly és esetleg fájdalmas reformokra és intézkedésekre el vagyunk-e szánva, s akkor biztatni kell a mozgalmat, vagy sem, s akkor csendben kell maradni és ártatlan hitbuzgalmi, meg kulturális próbálgatásokkal megelégedni.r[429] Glattfelder püspök, aki a prelátusok között a gyengén javadalmazottak közé tartozott, világosan fogalmazta meg azt a dilemmát, amit fentebb említettünk. Ám a többség a KALOT ot feljelentő Somssich gróffal és Széchényi grófnővel értett egyet n akik 10 000 agrárproletár 6n600 holdas házhelyhez juttatásának felvetése okán ragadtak tollat n és igyekeztek a mozgalmat megtartani azon keretek között, ahol még nem veszélyezteti az egyházi nagybirtok érdekeit.

Feltehető akkor a kérdés: mi volt az oka annak, hogy a püspöki kar 1938-ban, tehát a szegedi helyi mozgalomból történő kilépés pillanatában nem rendszabályozta meg komolyabban a KALOT-ot és nem kényszerítette a hitbuzgalmi-karitatív-kulturális keretek közé az AC segítségével? A mozgalom történetét feldolgozó szakirodalom szerint erre külső körülmény: a nyilasok megjelenése és viharos ütemű térnyerése késztette.[430] Ez eléggé kézenfekvő magyarázat, ám a kérdés mégis bonyolultabb. Több forrás azt támasztja alá, hogy a katolikus közéletben, de magában az AC vezetésében is létezett olyan álláspont, mely szerint a nyilasok nem tekinthetők újpogányoknak, közöttük számos ljó katolikusr van stb. Valóban, a nyilas mozgalom ezekben az években nagy hangsúlyt helyezett keresztény, sőt katolikus voltának igazolására, és bírálata inkább a konzervatív nagybirtokos főpapság ellen irányult. Bár a püspöki kar 1938 októberében leszögezte, hogy laz ún. nyilas mozgalom különbözö árnyalatainak eddig ismeretes programja sem egyházi, sem pedig nemzeti szempontból el nem fogadhatór, nem tiltotta meg a katolikusoknak a benne való részvételt.[431]

A KALOT megerősödéséhez és végül egyházi elfogadásához szerintünk ennél is nagyobb súllyal esett a latba az a körülmény, hogy a kormány(ok), előbb Imrédy Béla miniszterelnök, majd gróf Teleki Pál hatékonyan támogatták a mozgalmat, és őket ebben nem befolyásolta a főpapság esetleges nemtetszése. Úgy is mondhatnánk, hogy a KALOT előbb nyerte el Imrédy támogatását, mint a püspökökét, és a kormány segítségével költözött a fővárosba és kezdett terjeszkedni.[432] Imrédy, de még inkább Teleki a KALOT-ban már valóban az agrártársadalom nyilas fertőzésének fő gátját látta. Alátámasztotta ezt a felvidéki visszacsatolás után a KALOT-ba tagozódó SZKIE példája, amely az ottani területeken sikerrel akadályozta meg a nemzetiszocialista térnyerést. (És ugyanez igazolódik majd Észak-Erdélyben is.) A kormánytámogatás tényét a főpapság sem hagyhatta figyelmen kívül, és bár jónéhányuk fanyalogva és nem titkolt ellenszenvvel kezelte a KALOT-ot, derékba törni nem tudták.

A KALOT központja 1939. február 1-jétől Imrédy támogatásával Szegedről Budapestre, a Cukor utca 3. sz. alá költözött. A probációjáról visszatért Kerkai vette át ismét az elnökséget az 1938-ban őt helyettesítő Nagy pátertől. A szervezetnek ekkor 97 690 rendes és 150 000 pártoló tagja volt.[433] Az 1939 elején kiadott mozgalmi brosúra lÚj harcra fel!r címmel jelent meg és igencsak Imrédy befolyását mutatja.[434] Az ívnyi propagandairat magán hordozza ezen hónapok légkörét, átvéve számos jobboldali radikális mozgalmi fogást és jelszót: ilyeneket, mint lMozgósítunk!r, lHadparancs!r, lIndulás a tűzvonalba!r stb. Ugyanakkor a mondanivaló a már bemutatott lVezérkönyvr gondolatait tartalmazza. Így pl. a Krisztusibb embert-jelszót akként oldja fel, hogy harcolni fognak a kommunisták, a zsidó liberálisok, a nyilasok és a fajmagyarok ellen.[435] Ekkor jelenik meg a KALOT legyenruha-szabványánakr a leírása is: kék ing, árvalányhaj a kalap mellett és a rézfokos.

A KALOT emancipálódását a katolikus legényegylettől, még inkább az AC-tól az 1940-ben láttamozott új alapszabálya rögzítette. A szervezet tel esen önálló és független lett, nevében a Titkárság helyébe a Testület szó került.[436] A KALOT mint önálló jogi személy alakuló közgyűlésére 1940. november 28-án került sor. Az országos főtitkár, Ugrin József beszámolója szerint 5 év alatt 14 606 vezető került kiképzésre. Az észak-erdélyi székely szervezetek csatlakozásával szerinte a legényegyletek száma meghaladta a 2500-at, a tagság pedig kb. fél millióra tehető. A taglétszámról igen eltérő adatokat közöltek. Van ahol 3000 helyi szervezet szerepel; a taglétszám viszont a 250 000n300 000-től tűnik reálisnak.[437] Az újjáalakuló kongresszus, amelynek egyik fő szónoka Kovrig Béla, Teleki bizalmasa volt, határozottan nyilasellenes hangnemben zajlott le.[438] Az ugyanekkor megszűnő Dolgozó Fiatalság helyében Magyar Vetés címmel indult a KALOT hetilapja, 20 000 példánnyal.[439] A háború alatt a KALOT továbbra is bizonyos kiváltságokat élvezett. A BM kivette a KALOT-ot a 8110/1939. BM sz. rendeletben foglalt egyletalakítási tilalom alól. Ugyanekkor a KALOT kultúrestjei után nem kellett vigalmi adót fizetniük.[440]

A KALOT nép felé fordulása, népművelői és népfőiskolai tevékenysége része volt az 1930-as évek hasonló típusú, protestáns vagy nem is feltétlenül egyházi-vallási indíttatású kezdemé-nyezéseinek. A KALOT kultúrmunkáját a Műsorközpont irányította. A helyi szervezeteket, színjátszó csoportokat ez látta el katolikus szempontból lkifogástalanr n műsoranyaggal. De a központ ezen túl szakkönyvekkel és szépirodalommal is igyekezett segíteni a helyi legényegyletek működését.

1941 után, részint a háborús körülmények miatt, részint mert Kállay Miklós kormánya már nem tulajdonított olyan fontosságot a KALOT-nak, mint Teleki, ez a tevékenység megtorpant. Ezekben az években a tömegméretűvé vált mozgalom helyi vezetőit a már említett vezérkönyvek mellett a folyóiratként kiadott Munkafüzetek, illetve a Forrás, majd Forrástár című kiadványok segítették. Nagy szolgálatot tett a magyar irodalom terjesztésének n közötte a népi írók legfrissebb könyveinek n a KALOT Könyvosztályának 1942-ben történt felállítása. Ez a szó szoros értelmében vett kulturális szolgálat arra törekedett, hogy az egyes KALOT tagok épp úgy, mint a helyi csoportok, saját kis lkönyvtárralr rendelkezzenek. Így került nem egyszer az istállóban alvó parasztlegény priccse fölé a székely fafaragók által készített szekrényében a magyar és a világirodalom gyöngyszemeit tartalmazó tucatnyi könyv.[441]

Az 1930-as évek elejétől Magyarországon az ún. népfőiskolai oktatást dán mintára a protestáns egyházak kezdeményezték. Ennek célja az iskolából kikerült fiatalok képzése, továbbképzése volt részint az általános műveltségi körben, részint bizonyos gyakorlati, szakmai irányban anélkül, hogy vetekedni akartak volna az ilyen célú oklevelet adó iskolákkal. A KALOT is magáévá tette ezt a formát és 1940. október 1-jén megnyitotta első népfőiskoláját Érden.[442] Ettől kezdve a KALOT érdi népfőiskolája lett a mozgalom szellemi-kulturális centruma. A népfőiskolák megválogatott, bentlakó hallgatói színvonalas előadásokon és foglalkozásokon vettek részt. A tanfolyamok célja a helyi és felsőbb vezetők kiképzése volt. Tehát nem kívülről, értelmiségi rétegekből jöttek a vezetők, hanem a mozgalom által kitermelt, arra rátermett fitalokból nevelődtek ki. A KALOT népfőiskolák száma gyorsan növekedett, létesítésüket a főpapok, az állam és magánosok egyaránt támogatták. A korszak végére 20 népfőiskola működött, amelyekben több tízezer parasztfiatal nyert felkészítést a közéleti munkára.

A világháború kitörésétől nálunk is előtérbe került az ifjúság katonai előképzése. 1940-ben amiatt alakult ki konfliktus a KALOT és a Levente között, mert ez utóbbi parancsnokai megtiltották a leventéknek, hogy egyidejűleg belépjenek a KALOT-ba is. A püspöki kar közbelépésére sikerült elérni, hogy 1940 márciusában a HM rendeletileg utasította a Levente-vezetőket, hogy a tagok beléphetnek a KALOT-ba.[443] Ám ezzel a probléma nem oldódott meg, mert az állam totális igényt tartott az ifjúság nevelésére és szervezésére.

A sokat emlegetett Leventeegyesületek Országos Központja (LOK) és a KALOT megállapodását annak idején a Forrástár című KALOT-közlöny is közzétette, s a következőket tartalmazza.[444] A honvédelemről szóló 1939: II. tc. szerint a 18. életévüket be nem töltött leventekötelesek a vallásos egyesületeknek, illetve a cserkészetnek is tagjai lehetnek. (Más szervezetnek azonban nem!) A KALOT a vallásos egyesületek körébe tartozik, a levente pedig nem ilyen. lKívánatos, hogy az egész magyar ifjúságot átfogó LOK és az önként jelentkező tagokat magába záró KALOT összhangba hozható legyen, ezért szükségesnek tartjuk a következő pontokra megegyezést kötni:

  1. A KALOT a népvezetők érdeklődését a Levente szolgálatába előmozdítja. A szlovák, ruszin és bunyevác tagozata népszerűsíti a Leventét.

  2. A KALOT évi munkatervét a LOK nak bemutatja.

  3. A KALOT-népfőiskolákat a Levente vezetőképző tanfolyamokra átengedi.

  4. A KALOT központi munkatársait Levente programok és propaganda anyagok írására rendel-kezésre bocsátja.

  5. A KALOT mint vallási szervezet, tagjait tervszerűen a Levente-egyesületekbe irányítja.

  6. A KALOT által alapított Magyar Müsorközpont anyagait a LOK on keresztül a Levente-egyesületek rendelkezésére bocsátja.

  7. A KALOT küld a LOK ba egy összekötő munkatársat.

  8. A KALOT helyi szervezeteinek programjából törli a sportot és a kifejezetten hazafias ünnepségek rendezését. Ilyenekre a KALOT tagjai a Levente kötelékén belül vonulnak fel.

  9. A KALOT helyi szervezeteit szigorúan ellenőrzi, hogy alapszabályaik értelmében a napi politikának még a látszatától is tartózkodnak.l

  10. A 10. pont szerint a KALOT kifejtheti mindazt az egyesületi működést, amire a BM által láttamozott alapszabályai jogosítják. A megegyezés értelmében a LOK és a KALOT helyi szervezetei az évi munkaprogramjuk elkészítésekor azt egyeztetik. Vitás esetekben a LOK dönt! Az egyezmény 1941. október 18-án . kelt, és azt P. Kerkai Jenő S. J. a KALOT országos elnöke, P. Nagy Töhötöm S. J. a helyettes elnök, illetve vitéz Béldy vezérőrnagy, és vitéz Kudriczky ezredes, a LOK elnöke írta alá.

A megállapodás szövege egyértelműen mutatja, hogy a KALOT-nak a LOK-kal szembeni alárendelődéséről volt szó. Nem is lehet másként értelmezni, mint előremenekülésként: ezzel hárították el a jezsuita atyák a KALOT betiltását, illetve ellehetetlenülését. Hiszen, amennyiben a LOK megtiltja a fiataloknak a KALOT-tagságot, akkor az a mozgalom megszűnésével lett volna egyenlő. Ezen lféloldalúr kompromisszum révén viszont tovább folyhatott a munka.

A katolikus püspöki kar ebben a helyzetben úgy foglalt állást, hogy az egyház létérdeke a katolikus mozgalmak fennmaradása, autonómiájuk megőrzése. Az 1941. október 8-i püspöki konferencia határozata értelmében n tehát az ominózus egyezmény aláírását közvetlenül megelőzően n közös főpásztori körlevelet bocsátottak ki a katolikus ifjúsági szervezetekről, tartalmát illetően a KALOT-ról és KALÁSZ-ró1.[445] A főpapok a honvédelmi érdekek, a Levente fontosságának elismerése mellett rámutattak a külön katolikus, valláserkölcsi szervezetek szerepére és szükségességére. A terjedelmes irat KALOT-ra vonatkozó passzusait a Forrástár is közölte. A püspökkari megnyilatkozás azért volt fontos, mert ez adta meg a lhelyiértékétr a Leventével kötött paktumnak. lNem szabad némán elmenni a falusi legények agrárifjúsági mozgalma mellett, amely a legnépesebb és legfontosabb társadalmi osztály érdekeit képviseli n írták a püspökök n. Többszázezer testben n lélekben ép fiatalember nyer világnézeti, szellemi s gazdasági nevelést és irányítást oly férfiak részéről, akik nem a tömegek hátán felkapaszkodni, vagy politikai szabadcsapatot toborozni akarnak, hanem Krisztusnak s vele a tiszteletreméltó falusi munkásnépnek becsületes zászlaját kívánják diadalra vinni. Mutasson bárki hasonló önzetlen szervezkedésre példát, mint aminőt a katolikus agrárlegénység országos nagy szervezete, a KALOT fejt ki anélkül, hogy vezetői gazdagodni vagy egyénileg érvényesülni kívánnának. S ha nem talál, ne azon akadjon fel, hogy a fiúk egyszer-másszor elszólják magukat, ami sajnálatos, de a hibát jóvátenni mindig készek, hanem adjon hálát Istennek, hogy a magyar földműves legénység zöme annyi hűséget tanúsít Krisztus szent egyházával szemben.r[446]

Ezt követően a püspökök a KALÁSZ érdemeit méltatták, mint a KALOT testvérszervezetét. A közös pásztorlevél rámutatott a katolikus ifjúsági szervezetek n de mondhatjuk nyugodtan: általában véve a keresztény társadalmi és szociális szerveződések n elvi síkon mozgó fontosságára, szerepére a kötelező, állami és nemzeti mozgalmakhoz képest. lA katolikus ifjúsági szervezetek soraiban nagy erő rejlik nemcsak a keresztény világnézet, hanem a nemzeti szellem számára is n szögezték le n. Amint az ország összeomlása és a forradalmak pusztítása után a mi katolikus szervezeteinkből került ki a fölemelkedést lehetővé tevő ellenakció táborának zöme, éppúgy hagyatkozhatunk ma is szervezett katolikus ifjúságunkra. Az ő lelki és világnézeti beállítottsága nem divat és pillanatnyi jelszó, hanem a vallásos meggyőződés mélységeiből merített komolyság és megbízhatóság. Nincs semmiféle alakulat vagy divatos kísérlet, mely egyenrangú fegyvert állíthatna ezzel a lelki vértezettel szembe, s a nemzet vezetői, jövőnk intézői akkor cselekszenek bölcsen, ha erre a kipróbált lelkiségre építik terveiket.r[447]

A múlékony divatok n a nyilas mozgalom n elutasítása, és az 1919-es keresztény kurzusra való utalás jelzi, hogy egy esetleges újabb összeomlásban megint csak a katolikus szervezetek és emberek jelentik a kibontakozást. A későbbiekben, 1942n1944 folyamán az erre való készülés még határozottabb kontúrokat kapott. A katolikus mozgalmakon belül a másutt tárgyalt Katolikus Szociális Népmozgalom formájában, amelynek középpontjában a KALOT állt, majd ezt követően 1944-ben már tudatosan egy új kereszténydemokrata párt szervezése során. De a KALOT vezetői más alternatívákat is kerestek, legalább is az 1940-es évek elején. A protestáns indíttatású Szárszó-konferenciákon 1942-ben részt vett a KALOT is, illetve annak nevében Nagy páter, s úgy tűnt, végre létrejön az I összefogás.[448] Nem így történt, az 1943-as sorsdöntő Szárszón a KALOT márnem jelent meg, 1944 tavaszán pedig már határozottan a népi baloldallal szemben foglaltak állást.[449]



[413] Balogh Margit: A KALOT története 1935n1946. Bp. 1990. Kézirat, kandidátusi értekezés. Megjelenés alatt. Ennek rövid összefoglalása Balogh Margit: A KALOT története 1935n1946. Történelmi Szemle, 1994. 3n4. sz., 283n298. p. Inkább visszaemlékezésekre alapulú információk Kovács K. Zoltán, Farkas György, Ugrin József, Babóthy Ferenc, Mézes Miklós írásai a Félbenmaradt reformkor. Id. mű, 19n56. p.

[414] Félbenmaradt reformkor. Id. mű, 29. p.

[415] Salacz Gábor: A magyar katolikus egyház a szomszédos államok uralma alatt. Id. mű, 48. p.

[416] Nagy Töhötöm: Jezsuiták és szabadkőművesek. Szeged, 1990.. Universum K. 110. p. (Első kiad. Buenos Aires, 1965.)

[417] Igazságot-szeretettel. Glattfelder Gyela élete és munkássága. Szerk. Zombori István. BudapestnSzeged, 1995. METEM Kiad.

[418] Csanádi Püspöki Lt. 2844/1935.

[419] EPL Ppki jkv. 1936. október 7.

[420] Forrás, 1938. 1. sz.

[421] Vezérkönyv agrárifjúsági vezetők számára. (Összeállitotta: dr. Farkas György országos ügyvezető titkár. Kiadja a Kat. Agrárifjúsági Legényegyletek Orsz. Titkársága. Szeged, 1937.

[422] Vezérkönyv I., 10. p.

[423] Vezérkönyv II. köt. Szerk. Ugrin Józref országos ügyvezető titkár. Bp. 1940. KALOT kiad.

[424] Szent rendiség. Bp. 1941. KALOT kiad.

[425] Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet Egységes Alapszabálya. Kiadja a Kat. Agrárifjúsági Legényegyletek Orsz. Titkársága. Szeged, 1938.

[426] BM 171.688/1938. BM-VII-a. szám. Közli Forrás 1938. 11. sz.

[427] Dolgozó Fiatalság, 1938. 3. sz.

[428] EPL Cat. 44/3121-1938.

[429] Csanádi Püspöki Lt. I/B. fond. AC 1933n1938. Glattfelder 1938. november 3-i levele Mihalovicshoz.

[430] Balogh Margir: A KALOT története 1935n1946. Tönénelmi Szemle, 1994. 3n4. sz. 288n289. p.

[431] EPL Ppki jkv. 1938. október 4.; Gergely Jenő: A keresztény párt és a katolikus egyház politikai útkeresése az 1930-as évek második felében. Levéltári Szemle, 1990. 2. sz., 47n63. p.

[432] Lásd Gergely Jenő: A KALOT indulása és az Imrédy-kormány. Vigília, 1983. 6. sz. 415n427. p.

[433] Forrás, 1939. 7. sz.; Veszprémi Püspöki Lt. 5131/1938.

[434] Új harcra fel! Kiadja a KALOT Bp. 1939.

[435] Uo., 15n16. p.

[436] BM 146.894/1940-VII.a.

[437] Forrástár, 1941. 4. sz.

[438] Dolgozó Fiatalság, 1940. 12. sz.

[439] Az első szám 1940. november 28-án jelent meg.

[440] BM 153.000/1940-VII.a. és BM 159.886/1941. V sz. Közli Forrástár, 1941. 2. ill. 3. sz.

[441] A könyvosztály vezetője Hajdók János, a kiváló író-költő volt.

[442] A hajdani Szapáry-kastélyt a szervezet a jezsuita rendtől vásárolta meg kedvezményes áron.

[443] HM 68.279/1940. eln. sz. 1940. március 2. Közli Forrástár, 1940. 4. sz.

[444] Forrástár, 1941. 11. sz.

[445] Közli Gergely Jenő: A püspöki kar tanácskozásai. Id. mű, 334n339. p.

[446] Forrástár, 1942. 1. sz.

[447] Gergely Jenő: A püspöki kar tanácskozásai. Id. mű, 336n337. p.

[448] Gergely Jenő: Egyházak és népi mozgalom. In: Sipos LeventenTóth Pál Péter szerk.: A népi mozgalom és a magyar társadalom. 1997. Napvilág K., 394n395. p.

[449] EPL Ppki jkv. 1944. március 14., 15. pont; EPL 1982/1944.