Ugrás a tartalomhoz

Integrált gyümölcstermesztés

Soltész Miklós

Mezőgazda Kiadó

23.5. Rózsa

23.5. Rózsa

A rózsák kedvelt dísznövények. Egyes fajait azonban nagy C-, B2-, P-, K- és E-vitamin- továbbá karotintartalmuk valamint illatos, jól feldolgozható gyümölcsük miatt termesztik. Házikerti telepítésre a kiváló gyümölcsminőségű, tetszetős bokrú és szép virágú fajok ajánlhatók.

A csipkerózsát (Rosa canina L.) elsősorban Bulgáriában termesztik üzemszerűen. Más közép-európai államokban a vad gyümölcs szervezett begyűjtése és felvásárlása folyik. Hazánkban gyógyászati célokra (teakeverékekbe) évi 250 tonnát szárítanak. További 500-700 tonnát dolgoz fel a konzervipar szörp és íz gyártására. Kellemes zamatú bor is készíthető belőle.

A Rosa fajok páratlanul szárnyalt levelűek, pálhás, erősen tüskés cserjék, öttagú, magános vagy fürtökben álló virágzattal. Termésük aszmag, amelyek az elhúsosodó és éretten édes vacok kehelyszerűen vesz körül. A felül zárt, úgynevezett csipkebogyó megpuhult húsából a kedvelt csipkeízt, a „hecsedlit” főzik. Drogként is gyűjtik. Termesztése visszanyúlik a történelem előtti időkbe.

A japán rózsa botanikai neve Rosa rugosa Thunb. Alkalmas kerti dísznek is, nagy gyümölcse pedig feldolgozható. Bokra május végétől a fagyokig fehér vagy bordó virágokkal borított. Termése mintegy 15-16 mm hosszú és 30 mm széles (23.8. ábra). Egyes szelektált típusai dupla virágúak. Gyümölcse 770-800 mg% C-vitamint tartalmaz. A téli fagyoknak ellenáll.

23-8. ábra - A japán rózsa termése (Fotó: Porpáczy Aladár)

A japán rózsa termése (Fotó: Porpáczy Aladár)


A Rosa villosa L. (gyapjasrózsa) és a Rosa rugosa Thunb. fajok keresztezéséből nemesítették Csehszlovákiában a Kárpátia és az RB–2 fajtát, amit üzemben is termesztenek. Bokraik nagysága meghaladja a 2 méteres magasságot. Bogyóik nagysága eléri a 35 mm hosszúságot és a 25 mm szélességet. C-vitamintartalmuk 1200 mg% felett van.

A Rosa tomentosa Sm. (molyhos rózsa) középnagy bokra feltörő. Termése 20-22 mm hosszú és mintegy 20 mm átmérőjű. Virága nem olyan szép, mint az előzőké, de húsának ehető részében 1380 mg% C-vitamin van. Nem fagyérzékeny, megbízhatóan, kiegyenlítetten terem.

Az említettek mellett még általánosan termesztik a legnagyobb C-vitamintartalmú R. cinnamomea L. (1700 mg%) és a R. roopae L. (2700-3000 mg%) fajokat is (Uggla, M., 1986; Porpáczy és Porpáczyné, 1987) (23.8. táblázat).

23-8. táblázat - A rózsafajták fontosabb gyümölcs- és hozammutatói (Uggla, 1986)

Fajta

Bogyótömeg (g)

Gyümölcshús (%)

C-vitamin (mg/100 g)

Termés t/ha

Karpatia1

4,24

79

1680

5,2

RB–22

4,85

61

1740

6,5

Vitaminij3

2,9

2881

7,8

Krupnoplodnij4

7,6

1126

5,2

Vorontsovskij5

7,1

1301

6,4


1 R. villosa,

2 R. villosa × R. rugósa,

3,4,5 R. cinnamomea × R. webbiana

A vadrózsák mészben gazdag, jó vízgazdálkodású talajt igényelnek. Befüvesített, meredekebb lejtőkre is telepíthetők.

Ősszel és kora tavasszal is ültethetjük. Ültetés után a vesszőket négy-öt rügyre metsszük vissza. A kihajtó vesszőkből a harmadik évben hat-nyolc vázágat hagyunk meg. A vadrózsa az egyéves vesszőkön és a kétéves gallyakon hozza termését. Tápanyagellátása és ápolása a ribiszkééhez hasonló. Fás dugványozással szaporítják (Ivanicka és Sojak, 1983).

Üzemi telepítésben 3,5 m sor- és 2,5 m tőtávolságra ültetik (1140 tő/ha). Termőképessége a telepített fajtól függően 4-8 t/ha.