Ugrás a tartalomhoz

Az információszabadság elektronikus kézikönyve

Dr. Szilágyi Károly, Jóri András, Szabó Máté Dániel

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

A közvélemény gyors és pontos tájékoztatásának kötelezettsége, 19. § (1) bekezdés

A közvélemény gyors és pontos tájékoztatásának kötelezettsége, 19. § (1) bekezdés

19. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

Alkotmányos kiindulópontok

Az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata szerint a véleménynyilvánítás szabadságából mint anyajogból eredeztetett kommunikációs jogcsoport teszi lehetővé az egyén megalapozott részvételét a társadalmi és politikai folyamatokban. Ebbe a jogegyüttesbe tartozik – egyebek mellett – az informáltsághoz való jog, az információk megszerzésének szabadsága is. Az információszabadság, a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog a véleményszabadság érvényesülésének, a közéletben való részvételnek a nélkülözhetetlen előfeltétele. Az állam működésével kapcsolatos információk megszerzése és szabad terjeszthetősége teszi lehetővé, hogy véleményt formáljunk az állami és önkormányzati szervek tevékenységéről, annak törvényességéről és hatékonyságáról, ellenőrizzük tevékenységüket.

Az Alkotmánybíróság megfogalmazásában: „Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó jogot is alkotmányos alapjogként garantálja, amely a kommunikációs alapjogok jogegyütteséből az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát és állami elismerését, továbbá biztosítását jelenti. Az információkhoz való hozzáférhetőség, az információk szabad áramlása különösen a közhatalom és az állam szervei tevékenységének átláthatósága körében alapvető jelentőségű. A közérdekű adatok nyilvánossága, megismerhetősége gyakran előkérdése és feltétele a szabad véleménynyilvánításhoz való jog gyakorolhatóságának, és azzal más vonatkozásban is szorosan összefügg.” [34/1994. (VI. 24.) AB határozat] „A közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés lehetővé teszi a választott népképviseleti testületek, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését, serkenti azok demokratikus működését. A közügyek bonyolultsága miatt a közhatalmi döntésalkotásra, az ügyek intézésére gyakorolt állampolgári ellenőrzés és befolyás csak akkor lehet hatékony, ha az illetékes szervek felfedik a szükséges információkat.” [32/1992. (V. 29.) AB határozat]

Az Alkotmánybíróság a fentiek mellett megállapította, hogy az Alkotmány 61. §-ából nemcsak az egyéni véleménynyilvánítási szabadság szubjektív, alanyi joga következik, hanem a demokratikus közvélemény kialakulása feltételeinek és működése fenntartásának biztosítására irányuló állami kötelezettség is. A szabad véleménynyilvánításhoz való jog tehát nem csupán alapvető alanyi jog, hanem e jog objektív, intézményes oldalának elismerése egyben a közvélemény, mint alapvető politikai intézmény garantálását is jelenti. [Lásd 30/1992. (V. 26.) AB határozat, 36/1994. (VI. 24.) AB határozat.]

A kommunikációs jogokkal kapcsolatos ezen intézményvédelmi kötelezettségeknek egyik összetevőjét nevesíti az Avtv. itt elemzett szabálya.

Történet

E rendelkezés az idők folyamán folyamatosan duzzadt, egyre hosszabb lett. Eredeti szövege szerint: „Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv és személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben – ideértve a gazdálkodásával kapcsolatos ügyeket is – köteles elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.” A rendelkezést először az 1995. évi LXVI. törvény módosította 1995. VII. 1-i hatállyal, ekkor az alanyi kör kiegészült a „jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és személy” körével, ezzel egyértelművé vált, hogy a közérdekű adatokat a közfeladatot ellátó szervek kezelik, illetőleg, hogy az állami és a helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv közfeladatot ellátó szervnek minősül. Ezt követően e rendelkezést az üvegzseb-program keretében módosították, ekkor egyrészt a szerv és a személy közötti logikai kapcsolatot „és” helyett „vagy”-ra változtatták, másrészt a gondolatjelek közötti kiegészítést, amely eredetileg a feladatkörhöz tartozónak tekintette a szerv gazdálkodásával kapcsolatos adatokat is, egy exemplifikatív felsorolással helyettesítette, amely a feladatkörbe tartozó adatok körét magyarázza. Feltűnő, hogy e felsorolás kizárólag gazdálkodással, költségvetési kérdésekkel kapcsolatos adatokat sorol a feladatkörhöz tartozó adatok példái közé, ennek magyarázata, hogy e módosítás kifejezetten a közpénzügyek átláthatóságával, a korrupció felszámolásával kapcsolatos társadalmi igényt volt hivatott kielégíteni. A rendelkezés e módosítás óta változatlan.

Értelmezés

1. A kötelezettség alanyai. E rendelkezés jelentősége abban áll, hogy az Avtv. itt határozza meg a törvény számos további rendelkezésében előírt kötelezettségek alanyi körét, azokban visszautal az itt meghatározottakra. A törvény szerint ez a kör megegyezik azzal a körrel, amelynek a kezelésében álló adatok, vagy amelyekre vonatkozó adatok közérdekű adatok lehetnek (vö. a 2. § 4. pontához írtakkal): a rendelkezés az alanyi kört „az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy” megfogalmazással határozza meg, amelyeket a továbbiakban együtt szervnek nevez, függetlenül attól, hogy személyekről vagy szervnek nem minősülő szervezetekről van szó.

2. A kötelezettség tartalma. A hosszú – és a II. pontban tárgyaltak szerint elsősorban jogpolitikai célokat tükröző – exemplifikatív felsorolás után a törvény szerint a kötelezettség tartalma, hogy e szerveknek a feladatkörükbe tartozó ügyekben elő kell segíteniük a közvélemény gyors és pontos tájékoztatását. A tájékoztatás részben közérdekű adatok közzétételével, részben az adatigénylések teljesítésével valósul meg, e kötelezettségekről a törvény más rendelkezései szólnak részletesen. Érdemes azonban észrevenni, hogy az itt megfogalmazott általános tájékoztatási kötelezettség ennél tágabb: a közvélemény gyors és pontos tájékoztatása érdekében a szervnek feladatai vannak, akár az is, hogy előállítson esetleg még nem létező, vagy nem közérdekű adat formájában létező adatokat annak érdekében, hogy azokról tájékoztathassa a közvéleményt.

3. E rendelkezéssel függ össze az adatvédelmi biztos azon állásfoglalása, amely az önkormányzatok képviselőtestületei zárt üléseinek elrendelésével, a zárt ülésen hozott döntések nyilvánosságával kapcsolatos. A biztos állásfoglalásaiban hangsúlyozta, hogy a jogalkalmazóknak különös gonddal kell vizsgálni, fennállnak-e egyáltalán a zárt ülés elrendelésének és ezáltal a nyilvánosság korlátozásának feltételei. A közérdekű adatok megismeréséhez való jog, az önkormányzatok demokratizmusa alapján mind az Avtv., mind az Ötv. szabályai az önkormányzati működés, a közpénzekkel, a vagyonnal való gazdálkodás nyilvánosságát, átláthatóságát kívánják garantálni, és az ezzel kapcsolatos adatok, információk nyilvánosságát deklarálják. Csak szűk körben, törvény által meghatározott esetekben van lehetőség a nyilvánosság korlátozására.