Ugrás a tartalomhoz

Az információszabadság elektronikus kézikönyve

Dr. Szilágyi Károly, Jóri András, Szabó Máté Dániel

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

A törvény hatálya, 1/A. §

A törvény hatálya, 1/A. §

1/A. § (1) E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén folytatott minden olyan adatkezelésre és adatfeldolgozásra kiterjed, amely természetes személy adataira vonatkozik, valamint amely közérdekű adatot vagy közérdekből nyilvános adatot tartalmaz.

(2) E törvényt a teljesen vagy részben automatizált eszközzel, valamint a manuális módon végzett adatkezelésre és adatfeldolgozásra egyaránt alkalmazni kell.

(3) Nem kell alkalmaznia e törvény rendelkezéseit a természetes személynek a kizárólag saját személyes céljait szolgáló adatkezeléseire.

Alkotmányos kiindulópontok

Az Alkotmány és a jogszabályok területi hatálya általában a Magyar Köztársaság területére terjed ki. A hatályt megállapító rendelkezéseknek elsősorban a törvény adatvédelmi rendelkezései tekintetében van jelentősége, mert személyes adat kezelői Magyarországon sem feltétlenül magyar adatkezelők, magyar adatkezelők is kezelhetnek személyes adatokat külföldön, továbbá külföldiek személyes adatainak kezelésére is sor kerülhet Magyarországon, ennek megfelelően rendezni kell, hogy ezekben a valamilyen külföldi elemet tartalmazó adatkezelési viszonyokban alkalmazandó-e a magyar adatvédelmi törvény, vagy sem.

Az információszabadság esetében a törvény magyar közhatalmi és más közfeladatot ellátó szervekre terhel kötelezettségeket, valamint Magyarországon nyújtott közszolgáltatásokat érintő rendelkezéseket tartalmaz. Funkciója a magyar közhatalom átláthatóságának a biztosítása.

Történet

Az adatvédelmi törvény eredetileg nem tartalmazott kifejezett rendelkezést a hatályára vonatkozóan, csupán az általános joghatósági elvek jelölték ki az alkalmazási körét, illetve csak az egyes konkrét szabályokból lehetett következtetni a hatályára. A jogalkotó azonban úgy látta, hogy az országnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása után ez értelmezési problémákat vetett volna fel, ezért indokoltnak látta a törvény személyi, tárgyi és területi hatályát pontosan meghatározni. Ennek megfelelően a rendelkezést a 2003. évi XLVIII. törvény illesztette be, és 2004. I. 1-től hatályos.

Értelmezés

Az (1) bekezdés információszabadság-szempontból releváns része szerint a törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén folytatott közérdekű adatot vagy közérdekből nyilvános adatot tartalmazó adatkezelésre terjed ki. A közérdekű és a közérdekből nyilvános adat meghatározására nézve lásd a 2. § 4. és a 2. § 5. pontjához írt magyarázatokat. Az adatkezelés tekintetében a törvény 2. § 9. pontja úgy rendelkezik, hogy az az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is. Ez utóbbiak elsősorban a személyes adatok kezelése szempontjából relevánsak, ettől függetlenül az adatkezelés definíciója a közérdekű adatokkal végzett műveletekre is vonatkozik. (A 2005. évi XIX. törvényt megelőzően a definíció kifejezetten a személyes adatokra vonatkozott, ekkor azonban a definícióból törölték az adat „személyes” jelzőjét.) A törvény tehát nincs tekintettel például a közfeladatot ellátó személyek vagy az adatigénylők állampolgárságára.

Az (1) bekezdés többi része adatvédelmi szempontból bír jelentőséggel. Ugyancsak elsősorban adatvédelmi szempontból releváns az automatizált és manuális adatkezelésekre vonatkozó (2) bekezdés, valamint a természetes személyek saját személyes céljait szolgáló adatkezelések kizárása a (3) bekezdésben.