Ugrás a tartalomhoz

Francia diplomáciai iratok 1. 1918.1919

Ádám Magda, Ormos Mária, Barabás József (translator) (2007)

Révai Digitális Kiadó

2. fejezet - Iratok

2. fejezet - Iratok

Tartalom

1918. november
A CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI FEGYVERSZÜNETI BIZOTTSÁG PARANCSNOKA, WEBER TÁBORNOK A BADENI OSZTRÁK-MAGYAR FŐPARANCSNOKSÁGHOZ
BENEŠ, CSEH-SZLOVÁK KÜLÜGYMINISZTER CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖKNEK ÉS HADÜGYMINISZTERNEK
A MAGYAR KORMÁNY AZ OLASZ FŐPARANCSNOKSÁGHOZ WEBER TÁBORNOK ÜGYÉBEN
BENEŠ CSEH-SZLOVÁK KÜLÜGYMINISZTER CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖKNEK ÉS HADÜGYMINISZTERNEK
FRANCHET D`ESPEREY TÁBORNOK, A SZÖVETSÉGES KELETI HADSEREG FŐPARANCSNOKA CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖKNEK ÉS HADÜGYMINISZTERNEK
FELJEGYZÉS AZ AUSZTRIA-MAGYARORSZÁGON KÖVETENDŐ FRANCIA POLITIKÁRÓL
SAINT-AULAIRE ROMÁNIAI FRANCIA KÖVET PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTERNEK
KÁROLYI, A MAGYAR NÉPKORMÁNY MINISZTERELNÖKE LANSING AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTERHEZ
KATONAI EGYEZMÉNY A SZÖVETSÉGES HADSEREGEK ÉS A MAGYAR KORMÁNY KÖZÖTT
BRĂTIANU ROMÁN MINISZTERELNÖK CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖKNEK, HADÜGYMINISZTERNEK
HENRYS TÁBORNOK, A FRANCIA KELETI HADSEREG PARANCSNOKA KÁROLYI MAGYAR MINISZTERELNÖKNEK
SAINT-AULAIRE BUKARESTI FRANCIA KÖVET PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTERNEK
FRANCHET D'ESPEREY, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKA HENRYS TÁBORNOKNAK, A KELETI FRANCIA HADSEREG PARANCSNOKÁNAK
CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖK ÉS HADÜGYMINISZTER PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTERNEK
CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖK ÉS HADÜGYMINISZTER FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOKNAK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK
DE LOBIT TÁBORNOK, A FRANCIA KELETI HADSEREG 2. IRODÁJÁNAK VEZETŐJE FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOKNAK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK
PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER A LONDONI, BERNI, BRÜSSZELI, RÓMAI ÉS WASHINGTONI FRANCIA NAGYKÖVETNEK
PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖKNEK ÉS HADÜGYMINISZTERNEK
VIX ALEZREDES, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJE HENRYS TÁBORNOKNAK, A FRANCIA KELETI HADSEREG PARANCSNOKÁNAK
VIX ALEZREDES, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJE HENRYS TÁBORNOKNAK,A KELETI FRANCIA HADSEREG PARANCSNOKÁNAK
HENRYS TÁBORNOK,A FRANCIA KELETI HADSEREG PARANCSNOKA VIX ALEZREDESNEK, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJÉNEK
VIX ALEZREDES, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJE HENRYS TÁBORNOKNAK, A FRANCIA KELETI HADSEREG PARANCSNOKÁNAK
HENRYS TÁBORNOK, A KELETI FRANCIA HADSEREG PARANCSNOKA FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOKNAK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK
1918. december
HENRYS TÁBORNOK, A FRANCIA KELETI HADSEREG PARANCSNOKA VIX ALEZREDESNEK, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJÉNEK
CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖK ÉS HADÜGYMINISZTER FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOKNAK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK
CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖK ÉS HADÜGYMINISZTER FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOKNAK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK
FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKA HENRYS TÁBORNOKNAK, A KELETI FRANCIA HADSEREG PARANCSNOKÁNAK
KÁROL YI MAGYAR MINISZTERELNÖK VIX ALEZREDES NEK, ABUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ PARANCSNOKÁNAK
HENRYS TÁBORNOK, A KELETI FRANCIA HADSEREG PARANCSNOKA VIX ALEZREDESNEK, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ PARANCSNOKÁNAK
PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖK ÉS HADÜGYMINISZTERNEK
HENRYS TÁBORNOK, A KELETI FRANCIA HADSEREG PARANCSNOKA FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOKNAK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK A PÁRIZSI SVÁJCI KÖVETSÉG ÁLTAL TOVÁBBÍTOTT KÉRELME A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG KORMÁNY ÁHOZ
PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER FELJEGYZÉSE
HENRYS TÁBORNOK, A KELETI FRANCIA HADSEREG PARANCSNOKA FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOKNAK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK
PICHON KÜLÜGYMINISZTER A LONDONI, RÓMAI, WASHINGTONI, BRÜSSZELI, KORFUI, ATHÉNI, BERNI ÉS MADRIDI FRANCIA KÖVETSÉGEKNEK
FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKA HENRYS TÁBORNOKNAK, A KELETI FRANCIA HADSEREG PARANCSNOKÁNAK
VIX ALEZREDES, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJE KÁROLYI MAGYAR MINISZTERELNÖKNEK
HENRYS TÁBORNOK, A KELETI FRANCIA HADSEREG PARANCSNOKA VIX ALEZREDESNEK, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJÉNEK
FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKA HENRYS TÁBORNOKNAK, A KELETI FRANCIA HADSEREG PARANCSNOKÁNAK
VIX ALEZREDES, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJE HENRYS TÁBORNOKNAK, A FRANCIA KELETI HADSEREG PARANCSNOKÁNAK
BERTHELOT TÁBORNOK, A DUNAI HADSEREG PARANCSNOKA CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖKNEK ÉS HADÜGYMINISZTERNEK
VIX ALEZREDES, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJE HENRYS TÁBORNOKNAK, A FRANCIA KELETI HADSEREG PARANCSNOKÁNAK
A MAGYAR FEGYVERSZÜNETI KORMÁNYBIZOTTSÁG VIX ALEZREDESNEK, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJÉNEK
HENRYS TÁBORNOK, A FRANCIA KELETI HADSEREG PARANCSNOKA FRANCHET D`ESPEREY TÁBORNOKNAK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK
CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖK ÉS HADÜGYMINISZTER FRANCHET D`ESPEREY TÁBORNOKNAK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK
CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖK ÉS HADÜGYMINISZTER PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTERNEK
CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖK ÉS HADÜGYMINISZTER BERTHELOT TÁBORNOKNAK, A DUNAI HADSEREG PARANCSNOKÁNAK
HODŽZA, A CSEH-SZLOVÁK KORMÁNY KÉPVISELŐJE VIX ALEZREDESNEK, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJÉNEK
VIX ALEZREDES, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJE HENRYS TÁBORNOKNAK, A FRANCIA KELETI HADSEREG PARANCSNOKÁNAK
HENRYS TÁBORNOK, A FRANCIA KELETI HADSEREG PARANCSNOKA VIX ALEZREDESNEK, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES MISSZIÓ VEZETŐJÉNEK
FRANCHET D'ESPEREY, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKA HENRYS TÁBORNOKNAK, A FRANCIA KELETI HADSEREG PARANCSNOKÁNAK
BERTHELOT TÁBORNOK, A DUNAI HADSEREG PARANCSNOKA HENRYS TÁBORNOKNAK, A FRANCIA KELETI HADSEREG PARANCSNOKÁNAK
VIX ALEZREDES, A SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJE HENRYS TÁBORNOKNAK, A FRANCIA KELETI HADSEREG PARANCSNOKÁNAK
A FRANCIA KELETI HADSEREG ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSE A MAGYARORSZÁGI HELYZETRŐL
PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER A BUKARESTI KÖVETSÉGNEK, VALAMINT A LONDONI, RÓMAI, WASHINGTONI ÉS BRÜSSZELI NAGYKÖVETSÉGEKNEK
KÁROLYI MAGYAR MINISZTERELNÖK VIX ALEZREDESNEK, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJÉNEK
1919. január
VIX ALEZREDES, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJE HENRYS TÁBORNOKNAK, A FRANCIA KELETI HADSEREG PARANCSNOKÁNAK
SAINT-AULAIRE, BUKARESTI FRANCIA KÖVET PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTERNEK
BERTHELOT TÁBORNOK, A FRANCIA DUNAI HADSEREG PARANCSNOKA CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖKNEK ÉS HADÜGYMINISZTERNEK
GRÓF KÁROLYI MIHÁLY, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK MINISZTERELNÖKE VIX ALEZREDESHEZ, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJÉNEK
HENRYS TÁBORNOK, A KELETI FRANCIA HADSEREG FŐPARANCSNOKA FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOKNAK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK
HENRYS TÁBORNOK, A FRANCIA KELETI HADSEREG PARANCSNOKA BERTHELOT TÁBORNOKNAK, A FRANCIA DUNAI HADSEREG PARANCSNOKÁNAK
HENRYS TÁBORNOK, A FRANCIA KELETI HADSEREG PARANCSNOKA FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOKNAK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK
LAROCHE, A FRANCIA KÜLÜGYMINISZTÉRIUM EURÓPAI ALIGAZGATÓJA FONTENAY BELGRÁDI FRANCIA KÖVETNEK
CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖK ÉS HADÜGYMINISZTER BERTHELOT TÁBORNOKNAK, A FRANCIA DUNAI HADSEREG PARANCSNOKÁNAK
CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖK ÉS HADÜGYMINISZTER BERTHELOT TÁBORNOKNAK, A FRANCIA DUNAI HADSEREG PARANCSNOKÁNAK
JEGYZÉK BUDAPEST MEGSZÁLLÁSÁNAK LEHETETLEN VOLTÁRÓL
DE LOBIT TÁBORNOK, A FRANCIA KELETI HADSEREG PARANCSNOKA FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOKNAK, A SZÖVETSÉGES KELETI HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK
VIX ALEZREDES, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJE DE LOBIT TÁBORNOKNAK, A FRANCIA KELETI HADSEREG PARANCSNOKÁNAK
FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKA
DE LOBIT TÁBORNOK, A FRANCIA KELETI HADSEREG PARANCSNOKA FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOKNAK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK
CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖK ÉS HADÜGYMINISZTER FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOKNAK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK
DE LOBIT TÁBORNOK, A FRANCIA KELETI HADSEREG PARANCSNOKA VIX ALEZREDESNEK, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJÉNEK
DE LOBIT TÁBORNOK, A FRANCIA KELETI HADSEREG PARANCSNOKA VIX ALEZREDESNEK, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJÉNEK
CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖK ÉS HADÜGYMINISZTER FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOKNAK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK ÉS BERTHELOT TÁBORNOKNAK, A FRANCIA DUNAI HADSEREG PARANCSNOKÁNAK
VIX ALEZREDES, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJE DE LOBIT TÁBORNOKNAK, A FRANCIA KELETI HADSEREG PARANCSNOKÁNAK
1919. február
DE LOBIT TÁBORNOKNAK, A FRANCIA KELETI HADSEREG PARANCSNOKÁNAK JELENTÉSE
A ROMÁN ÉS JUGOSZLÁV ÜGYEK BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
A ROMÁN ÉS JUGOSZLÁV ÜGYEK BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
BERINKEY MAGYAR MINISZTERELNÖK VIX ALEZREDESNEK, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJÉNEK
A ROMÁN ÉS JUGOSZLÁV ÜGYEK BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOK, A SZÖVETSÉGES KELETI HADSEREGEK FŐPARANCSNOKA CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖKNEK, HADÜGYMINISZTERNEK ÉS FOCH MARSALLNAK A SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK
A ROMÁN ÉS JUGO-SZLÁV ÜGYEK BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
BERINKEY MAGYAR MINISZTERELNÖKNEK VIX ALEZREDESHEZ, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJÉHEZ INTÉZETT FÖLJEGYZÉSE
A ROMÁN ÉS JUGO-SZLÁV ÜGYEK BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
A ROMÁN ÉS JUGO-SZLÁV ÜGYEK BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
A ROMÁN ÉS JUGO-SZLÁV ÜGYEK BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
A CSEH-SZLOVÁK ÜGYEK BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
1919. március
CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖK, HADÜGYMINISZTER FRANCHET D’ESPEREY TÁBORNOKNAK, A SZÖVETSÉGES KELETI HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK
A ROMÁN ÉS JUGO-SZLÁV ÜGYEK BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
A CSEH-SZLOVÁK ÜGYEK BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
A CSEH-SZLOVÁK ÜGYEK BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
A CSEH-SZLOVÁK ÜGYEK BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
A CSEH-SZLOVÁK ÜGYEK BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
A CSEH-SZLOVÁK ÜGYEK BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
A ROMÁN ÉS JUGO-SZLÁV ÜGYEK BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
A CSEHSZLOVÁK ÜGYEK BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
A ROMÁN ÉS JUGO-SZLÁV ÜGYEK BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
A ROMÁN ÉS JUGO-SZLÁV ÜGYEK BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
A ROMÁN ÉS JUGO-SZLÁV ÜGYEK BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
A CSEHSZLOVÁK ÜGYEK BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
A ROMÁN ÉS JUGO-SZLÁV ÜGYEK BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
FÖLJEGYZÉS A CSEH-SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR KÉRDÉSÉRŐL
BESZÉLGETÉS DE LOBIT TÁBORNOK VEZÉRKARI FŐNÖKE, DOSSÉ EZREDES ÉS A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJE, VIX ALEZREDES KÖZÖTT
DE LOBIT TÁBORNOK, A MAGYARORSZÁGI HADSEREG PARANCSNOKA VIX ALEZREDESNEK, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJÉNEK
A CSEH-SZLOVÁK ÜGYEK BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
DE LOBIT TÁBORNOK, A MAGYARORSZÁGI HADSEREG PARANCSNOKA VIX ALEZREDESNEK, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJÉNEK
KUN KÜLÜGYI NÉPBIZTOS FÖLJEGYZÉSE BORGHESE HERCEG OLASZ KÜLÖNMEGBIZOTTNAK
KRAMÁŘ CSEHSZLOVÁK MINISZTERELNÖK ÉS BENEŠ CSEHSZLOVÁK KÜLÜGYMINISZTER CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖKNEK ÉS HADÜGYMINISZTERNEK
BENEŠ CSEHSZLOVÁK KÜLÜGYMINISZTER PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTERNEK
FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKA CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖKNEK, KÜLÜGYMINISZTERNEK ÉS FOCH MARSALLNAK, A SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK
FONTENAY BELGRÁDI FRANCIA KÖVET PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTERNEK
VIX ALEZREDES, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJE DE LOBIT TÁBORNOKNAK, A MAGYARORSZÁGI HADSEREG PARANCSNOKÁNAK
PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖKNEK ÉS HADÜGYMINISZTERNEK
A CSEH-SZLOVÁK ÜGYEK BIZOTTSÁGÁNAK A SZÖVETSÉGESEK LEGFELSŐBB TANÁCSA ELÉ BETERJESZTETT JELENTÉSE
A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS-TERVEZETBE FOGLALANDÓ CIKKELYEKNEK A CSEH-SZLOVÁK ÜGYEK BIZOTTSÁGA ÁLTAL ELŐTERJESZTETT VÁZLATA
1919. április
FONTENAY BELGRÁDI FRANCIA KÖVET PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTERNEK
FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKA CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖKNEK ÉS HADÜGYMINISZTERNEK
CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖK ÉS HADÜGYMINISZTER FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOKNAK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK
FELJEGYZÉS A MAGYAR BOLSEVIZMUS ELLENI SZERB TÁMOGATÁSRÓL
DE LOBIT TÁBORNOK, A MAGYARORSZÁGI HADSEREG PARANCSNOKA FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOKNAK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK
A ROMÁN ÉS JUGOSZLÁV ÜGYEK BIZOTTSÁGÁNAK A SZÖVETSÉGESEK LEGFELSŐBB TANÁCSA ELÉ BETERJESZTETT JELENTÉSE
A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS-TEVEZETBE FOGLALANDÓ CIKKELYEKNEK A ROMÁN ÉS JUGOSZLÁV ÜGYEK BIZOTTSÁGA ÁLTAL ELŐTERJESZTETT VÁZLATA
A ROMÁN ÉS JUGOSZLÁV ÜGYEK BIZOTTSÁGÁNAK A SZÖVETSÉGESEK LEGFELSŐBB TANÁCSA ELÉ TERJESZTETT JELENTÉSE
A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS-TERVEZTBE FOGLALANDÓ CIKKELYEKNEK A ROMÁN ÉS JUGOSZLÁV ÜGYEK BIZOTTSÁGA ÁLTAL ELŐTERJESZTETT VÁZLATA
A TERÜLETI KÉRDÉSEK KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK A LEGFELSŐBB TANÁCS ELÉ TERJESZTETT JELENTÉSE
HALLIER TÁBORNOK, A BÉCSI FRANCIA KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJE CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖKNEK, HADÜGYMINISZTERNEK ÉS A HADSEREG VEZÉRKARÁNAK
ĽHôPITAL SZÁZADOS JELENTÉSE
PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER FONTENAY BELGRÁDI FRANCIA KÖVETNEK
FONTENAY BELGRÁDI FRANCIA KÖVET PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTERNEK
PH. BERTHELOT, A FRANCIA KÜLÜGYMINISZTÉRIUM EURÓPAI ALIGAZGATÓJA A HADÜGYMINISZTÉRIUMNAK
FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKA DE LOBIT TÁBORNOKNAK, A MAGYARORSZÁGI HADSEREG PARANCSNOKÁNAK
DE LOBIT TÁBORNOK, A MAGYARORSZÁGI HADSEREG PARANCSNOKA CHARPY TÁBORNOKNAK, A 76. GYALOGOS HADOSZTÁLY PARANCSNOKÁNAK
SAINT-AULAIRE BUKARESTI FRANCIA KÖVET PICHON KÜLÜGYMINISZTERNEK
1919. május
A CSEH-SZLOVÁK ÜGYEK BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
ALLIZÉ BÉCSI FRANCIA KÖVET PICHON KÜLÜGYMINISZTERNEK
DE LOBIT TÁBORNOK, A MAGYARORSZÁGI HADSEREG PARANCSNOKA FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOKNAK, A KELETI SZÖVETSÉGES CSAPATOK FŐPARANCSNOKÁNAK
CHARPY TÁBORNOK, A 76. GYALOGOS HADOSZTÁLY PARANCSNOKA DE LOBIT TÁBORNOKNAK, A MAGYARORSZÁGI HADSEREG PARANCSNOKÁNAK
CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖK ÉS HADÜGYMINISZTER HALIIER TÁBORNOKNAK, A BÉCSI FRANCIA KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJÉNEK
PÉTIN TÁBORNOK, BUKARESTI FRANCIA KATONAI ATTASÉ CLEMENCEAU MINISZTERELNÖKNEK ÉS HADÜGYMINISZTERNEK
DE LOBIT TÁBORNOK, A MAGYARORSZÁGI HADSEREG PARANCSNOKA FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOKNAK A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK
GRAZIANI TÁBORNOK, A FRANCIA DUNAI HADSEREG PARANCSNOKA CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERLENÖKNEK, HADÜGYMINISZTERNEK, FOCH MARSALLNAK, A SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK, FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOKNAK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK, DE LOBIT TÁBORNOKNAK, A MAGYARORSZÁGI HADSEREG PARANCSNOKÁNAK ÉS SAINT-AULAIRE BUKARESTI FRANCIA KÖVETNEK
DE LOBIT TÁBORNOK, A MAGYARORSZÁGI HADSEREG PARANCSNOKA FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOKNAK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK
FONTENAY BELGRÁDI FRANCIA KÖVET PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTERNEK
1919. június
CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖK ÉS HADÜGYMINISZTER A MAGYAR KORMÁNYNAK
KUN, A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYI NÉPBIZTOSA CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖKNEK ÉS HADÜGYMINISZTERNEK
A KÜLÜGYMINISZTEREK TANÁCSA ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
DE LOBIT TÁBORNOK, A MAGYARORSZÁGI HADSEREG PARANCSNOKA CHARPY TÁBORNOKNAK, A 76. GYALOGOS HADOSZTÁLY PARANCSNOKÁNAK
FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKA DE LOBIT TÁBORNOKNAK, A MAGYARORSZÁGI HADSEREG PARANCSNOKÁNAK
DE LOBIT TÁBORNOK, A MAGYARORSZÁGI HADSEREG PARANCSNOKA FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOKNAK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK
CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNŐK, HADÜGYMINISZTER A MAGYAR, CSEH-SZLOVÁK ÉS ROMÁN KORMÁNYNAK
KUN BÉLA, A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYI NÉPBIZTOSA CLEMENCEAU-NAK, A BÉKEKONFERENCIA ELNÖKÉNEK
A CSEH-SZLOVÁK HADSEREG VEZÉRKARA 2. IRODÁJÁNAK BESZÁMOLÓJA
BARRERE, RÓMAI FRANCIA NAGYKÖVET PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTERHEZ
ISMERETLEN SZERZŐ FÖLJEGYZÉSE
CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖK ÉS HADÜGYMINISZTER FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOKNAK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐP ARANCSNOKÁNAK
KUN BÉLA, A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYI NÉPBIZTOSA CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖKNEK ÉS HADÜGYMINISZTERNEK
PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖKNEK ÉS HADÜGYMINISZTERNEK
CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖK ÉS HADÜGYMINISZTER PELLÉ TÁBORNOKNAK, A PRÁGAI FRANCIA KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJÉNEK, A CSEH-SZLOVÁK HADSEREG FŐPARANCSNOKÁNAK
1919. július
KÁROLYI GYULA, A SZEGEDI IDEIGLENES MAGY AR KORMÁNY ELNÖKE DE LOBIT TÁBORNOKNAK, A MAGYARORSZÁGI HADSEREG PARANCSNOKÁNAK
A LEGFELSŐBB HADITANÁCS JELENTÉSE
PELLÉ TÁBORNOK, A PRÁGAI FRANCIA KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJE A CSEH-SZLOVÁK HADSEREG FŐPARANCSNOKA CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖKNEK ÉS HADÜGYMINISZTERNEK
PELLÉ TÁBORNOK, A PRÁGAI KATONAI MISSSZIÓ VEZETŐJE, A CSEHSZLOVÁK HADSEREG FŐPARANCSNOKA BENEŠ CSEHSZLOVÁK KÜLÜGYMINISZTERNEK
KUN KÜLÜGYI NÉPBIZTOS CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖKNEK ÉS HADÜGYMINISZTERNEK
A LEGFELSŐBB TANÁCS ÜLÉSE
ALLIZÉ BÉCSI FRANCIA KÖVET PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTERNEK
PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER ALLIZÉ BÉCSI FRANCIA KÖVETNEK
KUN KÜLÜGYI NÉPBIZTOS CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖKNEK ÉS HADÜGYMINISZTERNEK
A LEGFELSŐBB TANÁCS ÜLÉSE
A LEGFELSŐBB TANÁCS ÜLÉSE
FÖLJEGYZÉS CLEMENCEAU, BALFOUR, WHITE ÉS TITTONI MEGBESZÉLÉSÉRŐL
FÖLJEGYZÉS CLEMENCEAU, BALFOUR, WHITE ÉS TITTONI MEGBESZÉLÉSÉRŐL
PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER ALLIZÉ BÉCSI FRANCIA KÖVETNEK
FÖLJEGYZÉS CLEMENCEAU, BALFOUR, WHITE, HOOVER ÉS COOLIDGE MEGBESZÉLÉSÉRŐL
ALLIZÉ BÉCSI FRANCIA KÖVET A FRANCIA KÜKÜGYMINISZTÉRIUMNAK
FÖLJEGYZÉS CLEMENCEAU, BALFOUR, TITTONI, PICHON, WHITE, HOOVER ÉS FOCH MARSALL MEGBESZÉLÉSÉRŐL
FÖLJEGYZÉS CLEMENCEAU, BALFOUR, TITTONI, WHITE ÉS FOCH MARSALL MEGBESZÉLÉSÉRŐL
A SZÖVETSÉGES ÉS TÁRSULT KORMÁNYOK NYILATKOZATA
FRANCHET D'ESPEREY, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKA DE LOBIT TÁBORNOKNAK , A MAGYARORSZÁGI FRANCIA HADSEREG PARANCSNOKÁNAK
BENEŠ CSEHSZLOVÁK KÜLÜGYMINISZTER CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖKNEK ÉS HADÜGYMINISZTERNEK
ALLIZÉ BÉCSI FRANCIA KÖVET PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTERNEK
CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖK ÉS HADÜGYMINISZTER FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOKNAK, A SZÖVETSÉGES KELETI HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK
BENEŠ CSEHSZLOVÁK KÜLÜGYMINISZTER FOCH MARSALLNAK, A SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK
CLEMENCEAU BERTHELOT TÁBORNOKNAK, STRASBOURG KATONAI KORMÁNYZÓJÁNAK

1918. november

A CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI FEGYVERSZÜNETI BIZOTTSÁG PARANCSNOKA, WEBER TÁBORNOK A BADENI OSZTRÁK-MAGYAR FŐPARANCSNOKSÁGHOZ

irat FDD száma: 21

iratszám:1

irat típusa: 45. sz. távirat

keltezési hely: Padova,

keltezési idő: 1918. november 2. 23 óra 52

Az olasz főparancsnokságról származó legutóbbi értesülésem szerint az antanthatalmak, valamint az Egyesült Államok Diaz olasz vezérkari főnököt bízták meg Ausztria-Magyarország minden frontjára érvényes fegyverszünet megkötésével. Így - amint arra a vezérkar részéről fölhívták a figyelmemet - a balkáni vagy román fronton nem jöhet szóba esetleges osztrák-magyar fegyverszüneti bizottság fölállítása. Következésképpen az itt megkötött fegyverszünet Ausztria-Magyarország minden frontjára érvényesnek tekintendő.

levéltári jelzet: AG.6N71

BENEŠ, CSEH-SZLOVÁK KÜLÜGYMINISZTER CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖKNEK ÉS HADÜGYMINISZTERNEK

irat FDD száma: 23

iratszám:2

irat típusa: Szám nélkül.

keltezési hely: Párizs,

keltezési idő: 1918. november 3.

Miniszterelnök úr!

A következő kéréssel szeretnék Miniszterelnök úrhoz fordulni:

A cseh-szlovákok három éve az önök oldalán harcolnak, egy éve reguláris hadsereg katonáiként. Nemzetünket szövetséges és hadviselő félként ismerték el az összes szövetséges hatalmak, sorrendben Franciaország, Anglia, Olaszország, az Egyesült Államok és Japán. Megalakítottuk kormányunkat, melyet hasonlóképpen minden szövetséges hatalom elismert. [1] Wilson elnök egyértelműen Ausztria-Magyarország tudomására hozta, hogy a béke- és a fegyverszüneti tárgyalások ügyében hozzánk kell fordulnia.

Az Ausztria-Magyarországgal kötendő fegyverszünet kérdése különösen fontos számunkra, hiszen még jelenleg is sok, mindkét felet érintő kérdés vár megoldásra, melyekről kívánatos lenne - mind a szövetségesek, mind hazánk érdekében - véleményt nyilvánítanunk. Ezért tehát úgy vélem, a tárgyalásokon való részvételünk - tekintve e közös ügyeket - a fegyverszünet aláírását követően is kívánatos.

A jog szerinti indokok és a dolog jelentősége mind e döntés mellett szólnak.

Kérem Miniszterelnök úrtól folyamodványom körültekintő vizsgálatát, majd - reményeim szerint - kedvező döntés meghozatalát.

Legmélyebb tisztelettel üdvözli Önt, Miniszterelnök úr, odaadó híve.

A MAGYAR KORMÁNY AZ OLASZ FŐPARANCSNOKSÁGHOZ WEBER TÁBORNOK ÜGYÉBEN

irat FDD száma: 25

iratszám:3

irat típusa: 10.161. sz. távirat

keltezési hely: Budapest,

keltezési idő: 1918. november 4. 4 óra 37

Tekintettel Magyarországnak Őfelsége által is elismert függetlenségére, [2] a magyar királyi kormány nem fogadhatja el Weber gyalogsági tábornok közös megbízottként való részvételét a fegyverszüneti tárgyalásokon. A magyar királyi kormány kizárólag az események sürgető nyomásának engedve, valamint azon megfontolásból adja beleegyezését Weber gyalogsági tábornoknak a magyar érdekek képviseletének ellátására, hogy saját hibájából ne késleltesse a fegyverszüneti tárgyalások lezárását. Kérjük, jelen táviratunk vételét - a korábbiakhoz hasonlóan - az azonosító szám megjelölésével rádión igazolni szíveskedjenek.

levéltári jelzet: AG.6N71

BENEŠ CSEH-SZLOVÁK KÜLÜGYMINISZTER CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖKNEK ÉS HADÜGYMINISZTERNEK

irat FDD száma: 27

iratszám:4

irat típusa: Szám: B-125

keltezési hely: Párizs,

keltezési idő: 1918. november 6.

Miniszterelnök úr!

Amikor a múlt alkalommal a versailles-i konferencián szerencsém volt önnel az Ausztria-Magyarországgal kötendő fegyverszünet feltételeinek végrehajtására vonatkozó néhány részletről szót ejteni, arra kért, készítsek memorandumot e tárgyban. Ezennel bátorkodom mellékelve [3] megküldeni Miniszterelnök úrnak azon kéréssel, hogy azt megvizsgáltatni és tekintélye teljes súlyával támogatni szíveskedjék. A beadvány csehországi polgártársaink kívánságait foglalja össze, melyeket azért is igen fontosnak tartok, mivel megvalósulásuk döntő befolyást gyakorolhat mind a Közép-Európában jelenleg zajló katonai események, mind a háború utáni politika alakulására.

Legmélyebb tisztelettel mondva köszönetet Miniszterelnök úrnak, kérem, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.

MELLÉKLET

A CSEH-SZLOVÁK KÜLÜGYMINISZTER ELŐTERJESZTÉSE AZ AUSZTRIA-MAGYARORSZÁGGAL KÖTÖTT FEGYVERSZÜNET VÉGREHAJTÁSA TÁRGYÁBAN

1. Az általános helyzet

Az általános politikai helyzetet tekintve a Monarchia a teljes szétesés állapotában van. Az egymástól való függőség megszűntével az egyes nemzetek kisebb vagy nagyobb mértékben elszakadnak egymástól. Csupán a cseh-szlovákok, a lengyelek és a jugoszlávok között maradtak fönn meglehetősen szoros kötelékek. E nemzetek, melyek most saját hazában a maguk útját járják, szolidárisak egymással, hiszen tudják, hogy érdekeik megegyeznek. A gazdasági helyzet nagy mértékben különbözik. Cseh-Szlovákia különböző részeiben, mindenekelőtt Csehországban legfeljebb 5-6 hétre elégséges élelmiszer áll rendelkezésre, vagyis a cseh-szlovák lakosság addig még képes kihúzni. Ugyanakkor Bécsben küszöbön a katasztrófa, a tartalékok mindössze 8-10 napra elegendőek.

2. A bolsevik veszély

Ebben a helyzetben a bolsevizmus veszélye különösen súlyos Bécsben, és - sajátos okoknak köszönhetően - még inkább Budapesten. Való igaz, hogy a magyarok mindenütt a bolsevizmus legjobb tanítványainak bizonyultak. Budapesten nyomasztó ínség uralkodik, és a mozgalom számára igen kedvező táptalajt jelentenek a társadalmi és gazdasági viszonyok: a) a politikai jogaitól megfosztott nép elkeseredett harcot vív a háborúért felelős arisztokrácia ellen; b) az agrárkérdés ugyanolyan formában jelenik meg, mint Oroszországban; c) a nemzetiségek küzdelmet folytatnak a magyar elnyomás ellen.

A mozgalomnak egyedül a csehek vethetnek gátat, mindenekelőtt azért, mert időben megvalósították országuk közigazgatási, katonai, illetve gazdasági átszervezését, fönntartották a rendet és fegyelmet, és az új kormányzat már szabályszerűen működik, valamint azért is, mert még egy időre elegendő élelmiszertartalékokkal rendelkeznek. Mivel minden kapcsolatot elvágtak Németország és Bécs között - lehetetlenné téve így bárminemű forgalmat - a csehek különösképpen Bécset tartják markukban, már ami az élelmiszerellátást illeti.

A bolsevizmus bécsi hatalomra jutásának megakadályozása érdekben a csehek hajlandók a város élelmezéséről gondoskodni, de csak azon feltétellel, hogy a szövetségesek kezességet vállalnak az osztrák-németeknek eljuttatott élelmiszerek pótlására, valamint a csehek részére megfelelő időben történő további szállításokra.

Ugyanez a veszély Magyarországon csak úgy kerülhető el, ha a csehek Szlovákia egészét megszállják, mivel a bolsevizmus Magyarországról könnyűszerrel továbbterjedhet nyugati irányba, sőt a jugoszláv és olasz területeket is fenyegetheti, amennyiben zavargások törnek ki. Lengyelország hasonlóképpen ki van téve e veszélynek, melynek elhárítására egyedül a csehek képesek, az esetben, ha az alábbiakban javasolt fegyverszüneti föltételek teljesülnek.

3. A német-osztrákok

A cseheknek ekképpen módjában áll a német-osztrákok támogatása, hogy ne kerüljön sor német-osztrák területek via facti és azonnali annexiójára, a szövetségesek érdekei ellenére, katonai és politikai érdekeik ellenére. E tárgyban már folytak tárgyalások honi cseh politikusaink, valamint az osztrákok között, és amennyiben a párizsi cseh-szlovák kormány úgy rendelkezik, hogy Csehország támogassa az osztrákokat élelemmel, a parasztok valamint a prágai Nemzeti Bizottság ennek megfelelően fog cselekedni.

Erre való tekintettel a legnagyobb fontossággal bír a szövetségesek és Csehország kapcsolatainak minden körülmények között történő fönntartása Trieszten és Pozsonyon keresztül, Magyarország azon területeinek elfoglalásával, ahol a németek és magyarok közötti határ húzódik:

a) ily módon a két ellenséges nemzet (a magyarok és az osztrákok) el lennének vágva egymástól, és a Magyarország, valamint Ausztria közötti kapcsolatok megszűntével a fegyverszüneti feltételek érvényesítése mindkettőre nézve könnyebben valósulna meg.

b) A két baráti nemzet, a csehek és a jugoszlávok kapcsolatban maradnának egymással.

c) Az antant közvetlen érintkezést tarthatna fönn a cseh-szlovákokkal.

Ezenfölül hangsúlyozni kívánom, hogy szükséges Csehország északi, vegyes lakosságú területeinek megszállása. Egyébként ez könnyűszerrel végrehajtható, mivel a szóban forgó területek élelmezését csak Prága biztosíthatja, így azt is megakadályozhatja, hogy e területek német lakossága a szövetségesekkel szemben bármily nehézséget támasszon, különösen akkor, ha majd a szövetségesek hadműveletekbe kezdenek e területeken Németország ellen.

4. A cseh-szlovák területek központi helyzete

E javaslatok kivétel nélkül a következő gondolat jegyében fogantak: hogyan lehet előkészíteni a terepet Ausztria-Magyarországon úgy, hogy az antant és az Egyesült Államok e terület egésze fölött rendelkezhessenek, és hogy a megszállás végrehajtása során semmi se történhessen nélkülük vagy ellenük.

Ezen vállalkozásban Cseh-Szlovákia meghatározó szerepet játszik, mivel a) központi helyet foglal el, ezért aki az országot birtokolja, az egyben a rendkívüli jelentőségű vasúthálózat fölött is rendelkezik. b) A szövetségesek innét könnyűszerrel elérhetik és döntő befolyásuk alatt tarthatják egész Közép-Európát, c) és közvetlen hatást fejthetnek ki Német-Ausztriára, Magyarország magyarlakta részére, Galíciára és Lengyelországra, valamint rajta keresztül Romániára és Ukrajnára is. Megemlítendő még, hogy a cseh-szlovák területek nem szenvedtek a háború pusztításaitól, és a hadszínterektől való távolságuk következtében a közlekedési eszközök hiánytalanul és jó állapotban állnak rendelkezésre. d) Cseh-Szlovákia területe oly módon ékelődik be német földre, hogy stratégiai szempontból meghatározó jelentőséggel bír. Jelenleg Csehország határaitól a legrövidebb az út Berlinig.

Tudnivaló még, hogy a cseh-szlovák lakosság egésze határtalan lelkesedéssel fogadja majd a szövetségeseket és az amerikaiakat. Az államigazgatás kifogástalanul működik, a nép fegyelmezett, a rend és fegyelem jelenleg is biztosított, és ami a gazdaságot illeti - amennyiben a fegyverszünet alább ismertetendő föltételei teljesülnek - az ország, lévén rendkívül gazdag, nagyon rövid idő elteltével képes lesz a szokott gazdasági teljesítményt nyújtani, és így e tekintetben hathatós támogatással szolgálhat majd esetleges szövetséges hadműveletek bekövetkeztével. (Az ország ipara, különösen a vas- és acélipar igen fejlett, és hatalmas szénkészletek állnak rendelkezésre.)

5. A fegyverszüneti föltételek

A kitűzött célok megvalósítása érdekében a föntiek figyelembevételével a következő fegyverszüneti föltételek teljesítése kívántatik:

A) A MEGSZÁLLÁS

a) Szükséges Francia- és Olaszországban tartózkodó hadseregünk Cseh-Szlovákiába szállítása, a francia vagy az olasz, vagy mindkét hadsereg egységeivel kibővítve. Az osztrák-magyar csapatok ürítsék ki a cseh-szlovák területeket, és Ausztria-Magyarország volt hadseregének cseh-szlovák katonái térjenek haza. Az osztrák-magyar hadsereg által kiürítendő területeinket fokozatosan nemzeti hadseregünk valamint szövetségeseink veszik majd birtokukba.

b) A megszálló hadseregnek mindenekelőtt a következő stratégiai pontokat kell majd elfoglalnia:

1. a Németországgal határos területek,

2. Pozsony,

3. Komárom,

4. Esztergom,

5. Vác,

6. Rimaszombat,

7. Kassa,

8. Csap,

9. Máramarossziget,

10. Eperjes,

11. Polska Ostrava,

12. Bohumin,

13. Teschen.

c) Szükséges a hadifogolytáborok szigorú őrizete, mindenekelőtt ott, ahol oroszokat tartanak fogva, és ahol igen aktív bolsevik propagandatevékenység folyt. A mezőgazdaságban dolgozó orosz hadifoglyok ne térhessenek haza, hanem szabad munkásként jelenlegi helyükön folytassák tevékenységüket.

d) Románia határainál 200 000 fő erősségű német megszálló hadsereg állomásozik. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket e hadsereg Németországba való hazatérésének megakadályozása, csakúgy mint lefegyverzése érdekében; ám ha a szövetségesek mégis lehetővé teszik hazatérését, úgy az olyan útvonalon történjék, hogy ne zavarja a cseh-szlovákok hadműveleteit és az ország normális életét.

e) Csehszlovák területen jelenleg is nagy mennyiségű hadianyag- és lőszerkészlet található: a fegyverszüneti föltételek között szerepeljen olyan kikötés, amely megtiltja ezen anyagnak cseh-szlovák területről osztrák vagy magyar területre elszállítását, lehetővé téve így annak a cseh-szlovák fegyveres erők részéről történő fölhasználását. Amennyiben e felszerelés egy része mégis ellenségeink és az osztrák-magyar hatóságok kezére jutna, gondoskodni kell a Cseh-Szlovákiát megillető rész biztosításáról. Ugyanez áll az élelmiszerkészletekre is. E kérdések intézése különbizottságra hárulna.

f) Az esetben, ha német részről támadás fenyegetné a cseh-szlovák területeket, a szövetségesek kövessenek el minden tőlük telhetőt az ország megsegítésére. A szövetséges kormányok nyilvánítsák ki, hogy minden katonai és polgári vezetőt minden elkövetett kegyetlenkedésért és minden okozott kárért személy szerint vonnak felelősségre.

B) AZ ELLÁTÁS KÉRDÉSE

Cseh-Szlovákiában sem súlyosabb megrázkódtatásoktól, sem szociális forradalomtól és végső soron a bolsevizmustól sem kell tartani, amennyiben

l. a néptömegek élelmezése,

2. munkalehetősége, valamint

3. ruházata és lábbelije biztosított.

AZ 1. PONTHOZ

a) Az élelmiszerellátás a megszálló hadsereg közreműködésével oldható meg, amely megfelelő mennyiséget hoz majd magával, és egy részt átenged a lakosságnak.

b) Mindenféleképpen meg kell akadályozni, hogy a jövőben a csehek hozzájárulása nélkül bármit kiszállítsanak a cseh-szlovák területekről. Ezért a szövetségesek vegyenek számba minden fellelhető anyagot és felszerelést, amelyek esetleg Bécsbe kerülhetnek. A bécsi szövetséges ellenőrző bizottságnak intézkednie kellene arra nézve, hogy a Bécsben fölhalmozott - és korábban a cseh-szlovák területekről ellopott - anyag és felszerelés, különösen hadifelszerelés egy része visszakerüljön ezen területekre.

c) Az Olaszországban, Svájcban, valamint Hollandiában található, osztrák-magyar állampolgárok, osztrák-magyar vállalatok vagy bizonyos osztrák-magyar állami szervek tulajdonát képező raktárak élelmiszerkészleteit a szövetségeseknek a maguk számára kellene biztosítaniuk, és azokkal belátásuk szerint rendelkezniük.

d) A szövetségesek a Monarchia egész területén azonnal vegyenek birtokba minden vasutat, minden vasúti gördülő anyagot és minden mozdonyt, és egy részüket adják át Cseh-Szlovákiának, hogy az ország ellátása zökkenőmentesen biztosítható legyen. Ezért a lehető legrövidebb időn belül el kell foglalni a Trieszt és Fiume, illetve Linz és Pozsony között fekvő terület egészét, hogy megvalósulhasson a rendszeres közlekedés a szövetségesek és Cseh-Szlovákia között. Ez a sáv, amelyet minden fontosabb, Cseh-Szlovákiát Trieszttel és Fiuméval összekötő vasútvonal (Bécs-Graz, Laibach-Agram- Győr-Pozsony átszel, szlávok és németek lakta területeket foglal magában, melyek a magyarok és osztrákok szétválasztásával nagy mértékben megerősítenék Cseh-Szlovákiát, megkönnyítve az osztrákok és a magyarok által betelepített területek elfoglalását.

A 2. PONTHOZ

A munkások foglalkoztatása könnyűszerrel megoldható, tekintve hogy Cseh-Szlovákiában nagy mennyiségű tőke halmozódott fel, így bizonyos területeken - vagon-, mozdony- és gépgyártás - azonnal beindítható a termelés, a szövetségesek részére is. Ehhez csupán egynéhány nyersanyag, mindenekelőtt réz, acél, olaj stb. Cseh-Szlovákiába történő gyors szállítására lenne szükség.

A 3. PONTHOZ

A lakosság helyzete, ami a ruházkodást illeti, tarthatatlan. Kívánatos lenne, hogy a megszálló hadsereg ruházati tartalékkal rendelkezzen, legjobban a hadseregnek szánt ruhanemű felelne meg. Úgyszintén nagy szükségünk lenne lenvászonra, valamint lábbelire is.

Mindezért Cseh-Szlovákia fizetni szándékozik. Az élelem és a föntebb említett anyagok nagy részének fejében jelenleg az ország cukrot, komlót és alkoholt tudna a szövetségeseknek szállítani.

Ami a szállítóeszközök kérdését illeti, igen jól megfelelne a volt osztrák-magyar kereskedelmi flotta, amelyben a csehek pénzügyi részesedése meghaladja a 30 százalékot. Egyébként ez a hajópark képes a volt monarchia minden országának szállítási igényeit a legteljesebb mértékben kielégíteni.

levéltári jelzet: AG.6N71

FRANCHET D`ESPEREY TÁBORNOK, A SZÖVETSÉGES KELETI HADSEREG FŐPARANCSNOKA CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖKNEK ÉS HADÜGYMINISZTERNEK

iratszám: 5 [4]

irat típusa: 5831/3 és 5838/3 sz. távirat

keltezési hely: Szaloniki,

keltezési idő: 1918. november 8. 19 óra

Akadály a fegyverszünetnek a magyar fronton történő alkalmazásával kapcsolatban.

Franchet d`Esperey tábornok november 7-én megbeszélést folytatott Károlyi gróffal és a budapesti forradalmi kormány küldötteivel.

A magyarok elvben elfogadják a Diaz tábornok által aláírt fegyverszünet pontjait, de a végleges jóváhagyásra csak az esetben hajlandóak, ha a szövetségesek előzőleg legalább a békekonferenciáig kezességet vállalnak Magyarország területi integritásáért a cseh-szlovákokkal, a jugoszlávokkal és a románokkal szemben. Horvátország és Szlavónia függetlenségét azonban elismerik.

Ezen új igényeket Franchet d`Esperey tábornok továbbította a kormánynak. További döntésig folytatja a hadműveleteket Magyarországon, valamint Romániában is az ország fölszabadításáért.

A Mackensen-hadsereg visszavonulása

November 4-én a Mackensen-hadsereg német csapatai megkezdték visszavonulásukat Felső-Szilézia felé.

Helyzetük meglehetősen nehéz, mivel Magyarországon a vasúti szállítás szünetel, így a csapatok mozgása csak közúton történhet

Berthelot tábornok parancsot kapott a Dunán való átkelésre, hogy hadseregének első egységeivel behatolva Romániába meggyorsítsa az ország bevonását a hadműveletekbe.

Válságos helyzet Magyarországon

A Károlyi-kormány sem fegyveres erővel, sem alkotmányos támogatással nem rendelkezik. A helyzetet igen erős bolsevik mozgalmak veszélyeztetik.

A jelenlegi magyar kormány sem Kövess tábornagyra, sem természetesen Mackensen táborszernagyra semmi befolyással nem bír.

Másrészt Magyarország legfeljebb két napra elegendő szénnel rendelkezik. Ezért azt kéri, hogy a szövetségesek érjék el a prágai kormánynál a cseh területen visszatartott szénszerelvények szabad továbbhaladását Magyarországra.

levéltári jelzet: AG.4N58 c/59.d/2.

FELJEGYZÉS AZ AUSZTRIA-MAGYARORSZÁGON KÖVETENDŐ FRANCIA POLITIKÁRÓL

irat FDD száma: 30

iratszám:6[5]

irat típusa: Szám nélkül.

keltezési idő: (Keltezés nélkül)

I.

Ausztria-Magyarország területének szövetséges megszállása kiváló alkalmat teremt arra, hogy a francia befolyást megalapozzuk és végérvényesen meggyökereztessük ezen országokban. Valamennyiben - még azokban is, melyek irántunk mindig a legellenségesebben viselkedtek - az összes szövetséges hatalom közül mi vagyunk a legkedvezőbb helyzetben. Rajtunk áll tehát, és azon a módon, ahogy a megszállást megszervezzük, hogy e helyzet minden előnyét kiaknázzuk a jelen és a jövő számára.

Az olaszok mindenütt megvetésre, ellenszenvre számíthatnak, és mostani magatartásukkal végleg gyűlöletessé válnak. Az angolokat tudatlannak és felfuvalkodottnak tartják, és az itteni legyőzött népek - ugyanúgy, mint Németország - dühösek rájuk, amiért hadba lépésükkel meghiúsították a központi hatalmak háborús terveit. Az amerikaiak messze vannak, elzárkózóak és közönyösek. Mellettünk szólnak forradalmi hagyományaink, Napóleon emléke, ragaszkodásunk a nemzetiségi elvhez, az elnyomott népeknek nyújtott támogatásunk a háború alatt, végül és legfőképpen a győzelem - amely számukra mindenekelőtt a mi győzelmünket jelenti - által kivívott tekintélyünk.

II.

Más és más lesz a megszállás politikai tartalma, aszerint, hogy a volt osztrák-magyar rendszer kiváltságos avagy elnyomott népeinek területéről van szó.

1. Magától értetődő, hogy az utóbbiakkal jóindulatú gyámként fogunk viselkedni, azon fáradozva, hogy védenceink mielőbb visszanyerjék teljes függetlenségüket. Egyébként magatartásunkat minden egyes vizsgált ország esetében az ottani viszonyoknak megfelelően kell kialakítanunk, és ezek igen különbözőek.

A) A kezdetektől fogva szövetséges cseh-szlovákok háborúban játszott szerepüknél fogva joggal tartanak igényt arra, hogy teljes jogú szövetségesként cselekedhessenek. A bizalom, mellyel irántunk viseltetnek, a legszélesebb körű együttműködést teszi lehetővé. Óvakodnunk kell azonban attól, hogy jogos önérzetükben megsértsük őket, ezért a katonai lépéseket illetően egyeztetés szükséges. Például fedezhetjük őket az amerikaiakkal szemben, ha magunkra vállaljuk a felelősséget azon intézkedésekért, melyek esetleg szükségessé válnak Német-Csehországban a rend fönntartásához; és Németországra is nagy hatással lenne az a tény, hogy Csehország e részében, amely az agresszív nacionalizmus fészkének számít, éppen Franciaország jelenik meg győztesként. A sziléziai Teschenben viszont, ahol fennáll a nézeteltérések kirobbanásának veszélye a lengyelek és a csehek között, eredményesen járhatnánk közben a kapcsolatok javítása érdekében. Mindenképpen kívánatos, hogy Csehországban a megszálló parancsnokság francia legyen, amely mellett politikai iroda is működik, az ország viszonyait jól ismerő katonatiszt vagy hivatalnok irányításával.

B) Sokkal nehezebb a helyzet Jugo-szláviában, ahol a lakosság nincs megfelelően fölkészülve az új viszonyokra, és Olaszország magatartása bármely pillanatban véres összeütközéseket robbanthat ki. A szerb hadsereget minduntalan jobb belátásra bírni sem ígérkezik hálás feladatnak. Az angol titkosszolgálatnak - amely már hosszú ideje megkülönböztetett figyelmével tünteti ki Jugo-szláviát - már megvannak a kiszemelt politikai összekötői, akik diplomáciai érzék dolgában - a rendelkezésre álló értesülések szerint - nem igazán jeleskednek. Elképzelhető, hogy francia főparancsnokság fölállítása egyidejűleg Jugo-szláviában és Csehországban nem lesz könnyű feladat, ugyanakkor annak is megvan a maga előnye, hogy az olasz részről várható nézeteltérések gondja az angolokra hárul majd. Ám az angol hatóságok mellé mindenképpen szükséges egy vagy több francia tiszt vezénylése, akik ismerik a helyzetet, vagy ha nem, akkor megfelelő eligazítást kapnak. Ezek kapcsolata a jugoszláv hatóságokkal minden nehézség nélkül, a teljes bizalom talaján alakulhat, ami hozzájárul Franciaország erkölcsi tekintélyének megszilárdításához ebben az államban.

C) Romániát illetően a két legfontosabb kérdés Bánság és Erdély kérdése. Ezenkívül Bukovinában is lehet összeütközésre számítani ruténok (ukránok) és románok között, de ezek aligha lesznek súlyosak, mivel ez a vidék félreeső, és különben is az itteni helyzet az ukrán kérdés egészéhez kapcsolódik.

A Bánságban a szerbek kész helyzet elé állítják a románokat olyan területek elfoglalásával, melyeket ezek nemzetközi szerződések alapján maguknak követelnek. Mivel a döntés nyilvánvalóan döntőbíróságra tartozik, a szövetséges megszálló hatóságok szerepe a kapcsolatok javításában való közreműködésre fog korlátozódni az átmeneti időszak során.

Erdélyben az a legfontosabb, hogy elkerüljük a nem román, mindenekelőtt a mintegy milliónyi magyar lakosság zaklatását. E tekintetben rendkívül hasznos szerepet játszhatnak majd a terület megszállását végrehajtó román csapatok mellett fölállított francia missziók.

D) Nem tárgyaljuk itt a lengyel és rutén területeket; a kérdés ez idő szerint kívül esik Ausztria-Magyarország tárgykörén.

2. Eddigi ellenségeinkkel, a német-osztrákokkal és a magyarokkal szemben szilárdnak és igazságosnak kell mutatkoznunk, egy árnyalattal több szigort tanúsítva az osztrákok, egy árnyalattal több megbocsátást a magyarok irányában. Politikai célunk az ausztriai németek esetében legyen negatív - elszakításuk Németországtól, meggyőzésük az önálló állam létrehozásának előnyeiről, pusztán az új szláv szomszédokkal kialakítandó gazdasági kapcsolatok előnyeit tekintve -, a magyarokéban pozitív - a francia befolyás uralkodóvá tétele az új magyar köztársaságban, és azon kedvező megkülönböztetés kiaknázása, amelyről a magyarok francia megszállást kérve tettek bizonyságot.

Szükségesnek mutatkozik tehát mind Német-Ausztriában, mind Magyarországon a megszálló seregek parancsnoksága mellé rendelt, egy vagy több, ezen országok politikai, gazdasági kérdéseiben, hasonlóképpen a személyi kérdések területén is járatos tiszt, illetve polgári megbízott jelenléte. Helyénvaló lenne ezek alapos eligazítása a föntebb leírtak értelmében a lakossággal szembeni magatartásukat illetően, valamint egyértelmű tájékoztatásuk a francia politika e kérdésben követett irányvonaláról. Amennyiben a megszállás bizonyos számú, nagyobb vidéki városra is kiterjed, úgy azokban hasonló intézkedéseket kell foganatosítani.

Magyarországon különösen fontos lenne, és nagymértékben megkönnyítené a francia egységek feladatának végrehajtását a háború befejezését megelőzően itt működő francia nyelvoktatók egy részének mielőbbi visszatérése. Még a nevelőnőket is sikerrel lehetne fölhasználni tolmácsolási feladatok ellátására ugyanúgy, mint informátorként a parancsnokság számára.

Amennyiben sor kerül a megszállt területek fölosztására, célszerűnek látszik Német-Ausztriáról az angolok vagy az amerikaiak javára lemondani, Magyarországot pedig francia parancsnokság alá helyezni. Magyarországon igénybe vehetnénk az amerikaiak közreműködését, hiszen az Egyesült Államok hadseregében és közigazgatásában nem kevés a magyar származásúak száma, akik kitűnően megfelelnének e feladatra.

III.

Felvetődik a kérdés, hogy vajon a megszállást mint egyetlen állam területének, vagy mint több állam területének a megszállását kell majd értelmezni; tehát - más megfogalmazásban -, hogy egyetlen, egységes parancsnokság alatt álló, avagy több, egymástól független hadsereg hajtja majd végre. Tekintettel a fölmerülő kérdések összefüggéseire, politikai szempontból az első megoldás kívánatos. Ha nyomós okok következtében mégis a másodikra kerül sor, fontos lenne legalább arról gondoskodni, hogy a megszállásban részt vevő francia egységek közös vezérkar alá tartozzanak, illetve hogy a volt Ausztria-Magyarország területén osztozkodó államok mindegyikében folytatandó politikai-katonai tevékenységünket közösen felállított különbizottság irányítsa.

levéltári jelzet: AD.Europe 1918-40. Autriche vol. 61, ff. 107-111.

SAINT-AULAIRE ROMÁNIAI FRANCIA KÖVET PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTERNEK

irat FDD száma: 31

iratszám:7[6]

irat típusa: 767. sz. távirat

keltezési hely: Iaşsi,

keltezési idő: 1918. november 11. 16 óra (Érkezett 1919. január 25-én, postán.)

Romániának erkölcsileg és politikailag jogában áll követeléseinek érvényesítése. Tisztában van azzal, hogy e jogát a szövetségesek az általuk képviselt elvek alapján elismerik. Ezen elveket Wilson elnök fogalmazta meg 1918. szeptember 27-én, kijelentve, hogy a háborús rendezés módjai magából a háború körülményeiből fakadnak; az államférfiak és az érintett országok nemzetgyűlései nem tehetnek egyebet, mint hogy megvalósítják, vagy elárulják azokat. A magyarországi románok kérdése valójában magából a kérdés természetéből fakadóan vált időszerűvé azon a napon, midőn a népek függetlenségének és szabadságának igazságos elvét kinyilvánították. Úgyszintén következett a háború körülményeiből, nevezetesen amikor az 1916. augusztus 17-i szerződés 4. cikkelye értelmében a szövetségesek kötelezettséget vállaltak a román nemzeti egység megvalósítása mellett; Románia eleget tett az egyezmény reá háruló részének. Az igazságosság szelleme által vezérelt szövetségesek elismerték, hogy a nagyok és kicsinyek együttes vállalkozásából - úgy az áldozatokat, valamint az eredményeket tekintve - Románia vitézül és becsülettel kivette részét, mert az ellenség számára sorsdöntőnek ígérkező pillanatban intézett támadásával annak erőit más frontszakaszokról elvonva olyan csapásnak tette ki magát, amellyel saját csapatainak harcértéke semmiképpen sem állt arányban, és így természetesen a hadművelet eredményei is a jogosan elvárhatónál sokkal jelentősebbek voltak. A bukaresti béke,[7] amelyet a király[8] soha nem szentesített és amelynek ratifikálására sem került sor, semmiképpen sem érvénytelenítheti ezen szerződést, hiszen a békekötésre Románia csak a breszt-litovszki békét és Ukrajnának a központi hatalmak által végrehajtott megszállását követően kényszerült, tehát de facto olyan helyzetben, amely minden katonai erőfeszítést eleve reménytelenné tett, és de jure olyan helyzetben, amelyben a szövetséges hatalmak Romániával határos tagja, az e hatalmak ígérete szerint Romániával közvetlen együttműködésre készülő Oroszország, alkut kötött az ellenséggel. Amíg a legkevesebb remény volt az orosz front legalább részbeni visszaállítására, Románia minden fenyegetéssel szembeszállt, hasonlóképpen az utolsó percig visszautasított minden olyan javaslatot, amely a végleges orosz békekötést megelőzően könnyíthetett volna helyzetén. A szövetségesek Iaşiban székelő hivatalos képviselői elismerték, hogy a román hadsereg bolsevikok ellen indított támadási kísérlete a legutolsó katonai erőfeszítés volt, amelyet jog szerint el lehetett várni. Ezen erőfeszítést követően a közös érdekek azt követelték, hogy a román hadsereget meg kell óvni minden olyan körülménytől, amely lehetetlenné tenné, hogy a világháború későbbi szakaszában újabb hadműveleteket indítson. Nos, e szakasz megkezdődött. Természetes, mivel így igazságos, hogy mindaz, ami a breszt-litovszki béke és Ukrajna ellenséges megszállása után következett, lényegében és eredményében semmisnek tekintendő: ennek megfelelően Románia a szövetségesekkel katonai téren is az első adódó alkalommal, percnyi késlekedés nélkül folytatta együttműködését, hiszen a kapcsolatok, melyek ezt diktálják, az ország és a király szemében soha nem szakadtak meg.[9]

levéltári jelzet: AD. Europe 1918-40. Roumanie vol. 31, ff. 208-209.

KÁROLYI, A MAGYAR NÉPKORMÁNY MINISZTERELNÖKE LANSING AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTERHEZ

irat FDD száma: 32

iratszám:8

irat típusa: Szám nélkül.

keltezési hely: Budapest,

keltezési idő: 1918. november 12. 7 óra 47 (Továbbítva: november 14, 7 óra 03, angolul)[10]

Uram!

Az osztrák és német igától megszabadult Magyarország és Magyarország népkormánya mély fájdalmának ad kifejezést az ön által Románia kormányához intézett jegyzék miatt. E jegyzék, amennyiben hatályba lép, Magyarország halálos ítéletét jelenti! Mivel a magyar népet a háború 52 borzalmas hónapja alatt hallgatásra kényszeríttették az osztrák és német hatóságok, valódi érzéseinek nem tudott hangot adni. És most, amikor a forradalom ereje ennek az elnyomott népnek minden elkeseredettségét a felszínre vetette, most, amikor szabadon védekezhet a vádak ellen, melyeket rá szórtak, a legmélyebb fájdalommal kell látnia, hogy ítélet nélkül bűnösnek kiáltják ki. A magyar nép bűne nem súlyosabb a többi nép bűnénél, kiknek fiait arra kényszeríttették, hogy Ausztria és Németország hadseregében önök ellen harcoljanak. Vajon miért kellene olyasmi miatt bűnhődnünk, amit kényszerből cselekedtünk, és amit más népeknek nem rónak föl; és még ha bűnösek volnánk is, ez okul szolgálhat arra, hogy ítélet nélkül büntettessünk? Ennél még az apagyilkosokkal is különbül bánnak!

A civilizált világ színe előtt kinyilatkoztatjuk és határozottan állítjuk, hogy igazságtalan lenne ezt az ősi, ezeréves Magyarországot darabokra szaggatni. Az erre irányuló szándék csak félreértésből, a tények nem ismeretéből fakadhat. Bizonyára nincs arról tudomása, Uram, hogy...[11] területe egy ideig Romániához tartozott; föltehetőleg arról sem tájékoztatták, hogy e területen másfél millió magyar él, akiket megfosztanának önrendelkezési joguktól, (amennyiben) Wilson elnök nemes elveit semmibe véve, erőszakkal és akaratuk ellenére Romániához csatolnák őket. Minden bizonnyal arról a tényről sem értesült, hogy a románok és szlovének (sic)[12] nagy többsége, akik hosszú évszázadokon át békés, testvéri egyetértésben éltek együtt a magyar lakossággal a magyar földön, és minden akadály nélkül megtarthatták saját nyelvüket, saját vallásukat valamint saját szokásaikat, jelenleg sem kíván ettől a Magyarországtól elszakadni, amelyhez nemcsak legalapvetőbb gazdasági érdekeik fűzik őket ...[13] és hogy semmilyen más nemzethez nem kívánnak tartozni. Mi több, egy másik országhoz történő csatolásuk, anélkül hogy véleményt nyilváníthatnának, szöges ellentétben állna Wilson elnök humánus elveivel. Ön valószínűleg nincs tisztában azzal, hogy ebben az ősi, ezeresztendős országban nem a magyar nép nyomta el a román, a szlovén és a többi népet, hiszen maguk a magyarok is, hasonlóan az összes többi néphez, Ausztria, valamint az Ausztriával szövetséges oligarchia elnyomása alatt nyögtek, és az önkényuralom alól fölszabadult magyar nép első dolga az volt, hogy testvéri jobbot nyújtson az összes többi nemzetnek, amelyek ebben az országban a legteljesebb egyéni és nemzeti egyenlőség elve alapján éltek. Bizonyára arról sincs tudomása, hogy ezer éve, amikor a magyarok elfoglalták e területet, a románoknak és a szlovéneknek (sic)[14] csak egy töredékét találták itt, és a többi nem magyar nemzetiség jóval később vándorolt be, ugyanúgy, ahogy a különböző európai népek bevándoroltak az Egyesült Államokba. (A következő mondat hiányos:) ...[15] ezen a földön és ezen népek nevében ...[16] (akiknek az elszakítása) attól az országtól, amely oltalmat nyújtott nekik, ugyanolyan igazságtalan lenne, mint az Egyesült Államok szétszabdalása azért, mert különböző nemzetiségű bevándorlóknak adott menedéket.

Bizonyára arról sincs tudomása, hogy a történelmi Csehország területének egyharmadát németek lakják, és hogy a csehek nem hajlandóak - okkal! - területüket átadni a németeknek, hiszen az ezer éven át az ő történelmi nemzetükhöz tartozott. Ugyanakkor ők azt követelik, hogy a mi ősi, ezeréves nemzetünk egy darabját, amelyet részben szlávok laknak ... (hiány)[17].

Uram, csak egy igazság lehetséges. Ha a csehek megtehetik, hogy történelmi jogaikat fönntartsák, és ne engedjék, hogy területüknek egy németek lakta részét elszakítsák az országtól, mi is jogosan törekszünk arra, hogy megőrizzük területünknek szlovákok lakta részét. A fölszabadult Csehországgal testvéri és jószomszédi kapcsolatokat kívánunk fönntartani, elismerjük jogait, ám nekünk is jogunkban áll azt kérni, hogy hasonlóképpen cselekedjék, hiszen a mi jogaink ugyanolyan legitimek.

Bizonyára nincs tudomása arról, hogy Magyarország területe a legtökéletesebb földrajzi és gazdasági egységet alkotja, olyan egységet, melynek gazdasági szempontból minden része teljes mértékben egymásra van utalva, olyannyira, hogy egyet sem lehet erőszakosan kiszakítani anélkül, hogy ez ne jelentse a gazdaság összeomlását mind az elszakított, mind a megmaradó részen. Uram, igazságot kérünk Wilson elnöktől, öntől, és kettejükön keresztül a civilizált emberiségtől. Azt kérjük, adjanak alkalmat, hogy bizonyíthassuk és megvédhessük ügyünk igazát az önök és a művelt világ színe előtt. Küldjenek ki bíráló bizottságot, amely a helyszínen győződhet meg a tényekről. Az emberiesség legmagasztosabb elveinek nevében kérjük, ne bélyegezzenek bűnösnek bennünket ítélet nélkül! Ne szakítsák ketté ezt az ártatlan országot, amely ezer esztendőn át az európai civilizáció oltalmazója volt a keletről érkező barbár támadások ellen! Ezt a kezet, amely ezer éven keresztül verte vissza a mongol és török hordák Európa ellen indított rohamait, most önök felé nyújtjuk kérve, hogy Jusztícia hallgasson meg bennünket. Amennyiben a könyörtelen ítéletet anélkül hajtják végre, hogy panaszunkat - megalapozottságának megállapítása végett - alaposan kivizsgálták volna, nemcsak igazságtalanságot követnek el, de Kelet-Európa jövőbeni békés fejlődését is veszélyeztetik, mivel a vérző seb, melyet büntetésül Magyarországnak szánnak, soha többé nem gyógyul be, és a régió békéjét örökös lázas állapot fogja felváltani.

levéltári jelzet: AG.6N71

KATONAI EGYEZMÉNY A SZÖVETSÉGES HADSEREGEK ÉS A MAGYAR KORMÁNY KÖZÖTT

irat FDD száma: 33

iratszám:9

irat típusa: Szám nélkül.

keltezési hely: Belgrád,

keltezési idő: 1918. november 13.

I. A magyar kormány csapatait a Nagy-Szamos felső folyása - Beszterce - Maros(falu) - a Maros vonala a Tiszával való összefolyásáig - Szabadka - Baja -Pécs (e városokban nem tartózkodnak magyar egységek) - a Dráva folyása Szlavónia-Horvátország határáig vonaltól északra vonja vissza. A kiürítés nyolc napon belül hajtandó végre.

A kiürített területet a szövetségesek teljes joggal megszállják, a szövetséges hadseregek főparancsnoka[18] által meghatározandó feltételeknek megfelelően. A polgári közigazgatás e területen a jelenlegi kormány kezében marad.

A kiürített területen kizárólag a rend fönntartásához elengedhetetlenül szükséges rendőri és csendőri alakulatok maradhatnak, valamint azok, amelyek a vasútvonalak biztonságára felügyelnek.

II. A magyar hadsereg, a szárazföldi csapatok és a haditengerészet leszerelése, a belső rend fönntartásához szükséges hat gyalogos és két lovas hadosztály, valamint az I. szakaszban említett rendőri erők kivételével.

III. A szövetségesek megszállási joga minden helységre, illetve minden stratégiai pontra, melyeknek folyamatos meghatározása a szövetséges hadseregek főparancsnokának jogkörébe tartozik.

A szövetséges csapatok szabad átvonulásának és állomásozásának joga Magyarország egész területén. A szövetségesek állandó joga az állam, illetve a Magyarországon lakó magánszemélyek tulajdonát képező közúti, vasúti jármű-, illetve hajópark egészének katonai célú igénybevételére. Hasonlóképpen az igás- és málhás állatokra.

IV. A megszállt terület (lásd I. szakasz) vasúti forgalmát rendesen lebonyolító személyzet és vasúti anyag helyben maradnak: ezen fölül tartalékként a szövetséges csapatok szükségleteire, valamint a szerbiai vasúti anyagban a háború következtében keletkezett hiány pótlására egy hónapon belül a főparancsnok részére átadandó 2000 szabványos nyomtávú vasúti kocsi és 100 mozdony, illetve 600 keskeny nyomtávú vasúti kocsi és 50 mozdony. E vasúti anyag részben Ausztriára terhelhető. A számok hozzávetőlegesek.

V. A megszállt terület hajóforgalmát rendesen lebonyolító személyzet és hajózási felszerelés helyben maradnak.

Ezen fölül hat monitor azonnali hatállyal a szövetségesek részére Belgrádban átadandó.

A dunai flottilla fönnmaradó részét lefegyverzés céljából a főparancsnok által a későbbiek folyamán meghatározandó dunai kikötőkben kell összevonni. A szövetséges hadseregek szükségleteire, valamint a szerbiai hajózási fölszerelésben a háború következtében keletkezett hiány pótlására e flottillából a lehető legrövidebb időn belül tíz személyszállító hajó, tíz vontató és hatvan uszály átadandó. A számok hozzávetőlegesek.

VI. Két héten belül a főparancsnok rendelkezésére bocsátandó egy, a szükséges fölszereléssel ellátott, háromezer fős vasúti alakulat a szerbiai vasútvonalak javítására. A számok hozzávetőlegesek.

VII. Két héten belül a főparancsnok rendelkezésére bocsátandók a szükséges fölszereléssel ellátott távírász-alakulatok a szerbiai telefon- és távíróforgalom helyreállítására.

VIII. Egy hónapon belül a főparancsnok rendelkezésére bocsátandó 25 000 ló és az általa meghatározandó, szükség szerinti szállítóeszköz. A számok hozzávetőlegesek.

IX. A fegyverek és a hadianyag összegyűjtése a főparancsnok által meghatározandó pontokon. Ezen anyag egy része a főparancsnok rendelkezésére álló egységek fölállítása céljára lesz igénybe véve.

X. A szövetséges hadifoglyok és polgári internáltak azonnali szabadon bocsátása, majd összegyűjtésük bevagonírozásra alkalmas pontokon, ahonnét hazaszállításuk a főparancsnok által meghatározandó kilépési pontokon és időben történik. A magyar hadifoglyok átmenetileg fogságban maradnak.

XI. A német csapatok magyarországi átvonulására és állomásozására 15 nap áll rendelkezésre a Diaz tábornokkal kötött fegyverszünet aláírásának napjától (november 4. 15 óra) számítva.

Németországgal postai és távíróforgalom csak a szövetségesek katonai ellenőrzése mellett bonyolítható. A magyar kormány kötelezettséget vállal mindennemű katonai távírókapcsolat megakadályozására Németországgal.

XII. Magyarország segíti a szövetséges megszálló csapatok ellátását. A rekvirálások - amennyiben nem önkényesek - engedélyezendők, a térítés folyó áron történik.

XIII. Az összes dunai és fekete-tengeri osztrák-magyar aknatelepítés helyét késedelem nélkül közölni kell a főparancsnokkal.

Ezenfölül a magyar kormány kötelezi magát a magyar határon túl, Ausztria területén a Dunába dobott, valamint a saját vizein jelenleg található összes úszó akna kifogására.

XIV. A magyar posta-, rádiószolgálat, a telefon-, távíró- és vasúti forgalom a szövetségesek felügyelete alá kerül.

XV. Az ellátással megbízott miniszter mellé a szövetséges érdekek érvényesítésére felügyelő szövetséges képviselő lesz kirendelve.

XVI. Magyarország köteles mindennemű kapcsolatot megszakítani Németországgal, valamint köteles megtiltani mindennemű csapat- és hadianyag-szállítást, a főparancsnok külön engedélyével a romániai német csapatok részére történő szállítások kivételével.

XVII. A szövetségesek a belügyeket illetően nem avatkoznak be a magyar államigazgatás munkájába.

XVIII. A szövetségesek és Magyarország között az ellenségeskedés megszűnt.

Készült két példányban, 1918. november 13-án, 23 óra 15 perckor, Belgrádban, a címben, illetve a XI. és XVIII. cikkelyben végrehajtott módosítással.

a szövetségesek részéről a főparancsnok képviselői:

Mišić vajda s. k. Henrys tábornok s. k.

Magyarország részéről a magyar kormány képviselője:

Linder Béla s. k.

levéltári jelzet: AG.20N528 c/106. d/3.

BRĂTIANU ROMÁN MINISZTERELNÖK CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖKNEK, HADÜGYMINISZTERNEK

iratszám:10

irat típusa: 764. sz. távirat

keltezési hely: Iaşi,

keltezési idő: 1918. november 17.19 óra (Érkezett: november 18.4 óra 50)

Románia - azon tanácsoknak köszönhetően, amelyeket az Ön országunk iránt érzett barátsága juttatott el hozzánk a francia követ[19] és Antonescu Úr közvetítésével, továbbá a Berthelot tábornok képviselte francia parancsnokság föllépésének eredményeképpen - újra elfoglalhatta helyét azok oldalán, akikhez legnemesebb érzelmei és legértékesebb törekvései kötik. Ebben a román nép jövőjére nézve döntő órában gondolataink érthető megindultsággal szállnak Önök és dicsőséges Franciaországunk felé, és ez alkalommal...[20]

levéltári jelzet: AD. Europe 1918--40. Roumanie vol. 31, f. 215.

HENRYS TÁBORNOK, A FRANCIA KELETI HADSEREG PARANCSNOKA KÁROLYI MAGYAR MINISZTERELNÖKNEK

iratszám:11[21]

irat típusa: 5990/2N sz. irat

keltezési hely: Niš,

keltezési idő: 1918. november 20.

A Szövetséges Hadseregek főparancsnokának[22] utasítása szerint van szerencsém Önhöz küldeni és képviseletemmel megbízni a vezérkari szolgálatra képesített Vix alezredest, vezérkarom tagját, akit egy 12 francia vagy szerb tisztből álló szövetséges katonai bizottság és 45 tagú legénységi állomány kísér.

Vix alezredesnek az a megbízása, hogy a magyar kormánnyal egyetértésben biztosítsa a november 13-án Belgrádban a Szövetséges Hadseregek főparancsnokának képviselői és a magyar kormány hadügyminisztere, Linder Béla[23] által aláírt katonai egyezmény pontjainak végrehajtását.

Ezenfölül feladata, hogy a magyar kormánnyal egyetértésben minden, a francia csapatok Magyarországra szállításával és ott állomásoztatásával kapcsolatos kérdést oldjon meg.

Kérem, vezesse be a magyar kormány minisztereinél és hivatalaiba, hogy tisztjei a különböző minisztériumok hatáskörébe tartozó minden kérdést azokkal egyetértésben oldhassanak meg.

A rábízott feladat végrehajtásával, úgyszintén a fölmerülő nehézségekkel kapcsolatosan Vix alezredes folyamatosan tájékoztatni fogja Önt. Egy tisztjét állandó jelleggel Ön mellé rendeli.

Arra is kérem, tegyen meg minden szükséges intézkedést a misszióbeli tisztek, valamint a kísérő legénység elhelyezése és ellátása érdekében. Kérem Nagyméltóságod, fogadja igaz nagyrabecsülésem kifejezését.

levéltári jelzet: AG.20N528 c/106. d/2.

SAINT-AULAIRE BUKARESTI FRANCIA KÖVET PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTERNEK

iratszám:12

irat típusa: 806. sz. távirat. Sürgős

keltezési hely: Iaşi,

keltezési idő: 1918. november 20.

Az Erdélyi Nemzeti Tanács küldöttei laşiba érkeztek, hogy velünk, valamint a román kormánnyal közöljék határozatukat, miszerint kikiáltják az egyesülést Romániával, mihelyt az alakulóban lévő erdélyi katonai egységek elegendő védelmet jelentenek majd a magyar csapatokkal szemben.[24]

levéltári jelzet: AD. Europe 1918-40. Roumanie vol. 31, f. 230.

FRANCHET D'ESPEREY, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKA HENRYS TÁBORNOKNAK, A KELETI FRANCIA HADSEREG PARANCSNOKÁNAK

iratszám:13

irat típusa: 5977/3. sz. távirat. Nagyon sürgős

keltezési hely: Szaloniki,

keltezési idő: 1918. november 20. 11 óra 30

Magyar kormánnyal aláírt megállapodások[25] példányait megkaptam.

A megállapodás alkalmazásával kapcsolatosan megjegyzendő, hogy az nem hajtható végre a Foch marsall által aláírt fegyverszünet - az egyezmény aláírásakor még nem ismert - kikötései ellenében.

Következésképpen egyezmény 11. pontjának német csapatok kivonására vonatkozó előírásai elfogadhatatlanok.

A Foch marsall által aláírt fegyverszünet 12. pontja értelmében Ausztria-Magyarországon és Romániában tartózkodó német csapatok kötelesek késedelem nélkül Németország határai mögé vonulni.

Visszavonásukra haladékot nem állapítottak meg.

Ennek megfelelően német csapatok lefegyverzéséről vagy kapitulációjáról Magyar országon vagy Romániában csak az esetben lehet szó, ha e csapatok nem igyekeznek visszavonulást végrehajtani, aminek mielőbbi lezajlása érdekünkben áll.

Kérem budapesti fegyverszünet-ellenőrzési bizottságot ez értelemben utasítani. Kérem jelen táviratot sürgősen Misié vajdának továbbítani. Kérem vételt igazolni.

levéltári jelzet: AG.20N528 c/106. d/3.

CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖK ÉS HADÜGYMINISZTER PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTERNEK

iratszám:14[26]

irat típusa: 14.675 BS/3. sz. irat. Titkos

keltezési hely: Párizs,

keltezési idő: 1918. november 26.

November 22-én és 23-án kelt, 4.542. és 4.543. sz. levelében[27] beszámolt a prágai kormány azon kéréséről, hogy minden cseh-szlovák erőt - egy jelentősebb francia egység kíséretében - Csehországba küldjünk, egyben fölhívta a figyelmem, mennyire fontos lenne, hogy lehetőség szerint eleget tegyünk e kérésnek.

Van szerencsém értesíteni, hogy pillanatnyilag nem tudom fontolóra venni francia erőknek cseh-szlovák területre történő vezénylését. Franchet d'Esperey tábornokot csak arra utasítottam: küldjön egy hadosztályt Budapestre, majd később Bécsbe. A parancs végrehajtása a szállítási lehetőségektől függ, és jelenleg a közlekedési utak olyan állapotban vannak, hogy a hadmozdulatot egyelőre nem tudták megkezdeni.

Ami a cseh-szlovák csapatokat illeti, a 3 Franciaországban tartózkodó ezred és az Olaszországban lévő hadosztály Csehországba küldéséről már határoztunk. Ám a szállítás az osztrák vasutakon nehézségekbe ütközik, és a kérdést jelenleg mind Rómában, mind az olasz főhadiszálláson tanulmányozzák.

Másrészről jelezte, tájékoztatni kellene Franchet d'Esperey tábornokot arról, hogy - ellentétben a Belgrádban november 13-án aláírt egyezménynek a magyar kormány által adott értelmezésével - a szlovák területek nem tartozhatnak azok közé, amelyek közigazgatása továbbra is magyar kézben marad.

Tekintve, hogy az új cseh-szlovák állam határai vita tárgyát képezik Prága és Buda-Pesth között, hálás lennék, ha ismertetné a szövetséges kormányok véleményét a kérdésben.

Várom válaszát, hogy utasítást adhassak Franchet d'Esperey tábornoknak.

levéltári jelzet: AG.4N51 c/55. d/1.

CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖK ÉS HADÜGYMINISZTER FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOKNAK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK

iratszám:15

irat típusa: 14.680 BS/3. sz. távirat

keltezési hely: Párizs,

keltezési idő: 1918. november 26.

Először. - Állítson le ideiglenesen minden Budapest felé irányuló hadmozdulatot. Másodszor. - Ki fogom kémi Foch marsall véleményét e hadmozdulat időszerűségét illetően jelen körülmények között; válaszáról haladéktalanul értesítem.

Harmadszor. - Sürgősen közölje Magyarország belső helyzetére vonatkozó esetleges értesüléseit, hasonlóképpen véleményét arról, célszerűnek tartja-e az ország megszállását, továbbá e művelet kiterjedéséről, az elfoglalandó pontokról, a szükséges erőkről stb...

levéltári jelzet: AG.4N51 c/63. d/11.

DE LOBIT TÁBORNOK, A FRANCIA KELETI HADSEREG 2. IRODÁJÁNAK VEZETŐJE FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOKNAK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK

iratszám:16

irat típusa: 8157. sz. távirat

keltezési hely: Belgrád,

keltezési idő: 1918. november 28.

Egy román tábornok[28] érkezett Szépvízre, akinek parancsára lefegyverezték a csendőrséget, a Nemzeti Gárdát és a vámtisztviselőket. Fönti alakulatok személyi állományát illetően egyéb rendelkezéseket nem tett. Érkezés Csíkszeredára 26-án délelőtt.

A csíkszeredai csendőrség jelentéséből kiderül, hogy a tábornok az alábbi kiáltványt bocsátotta ki:

"Románok! Őfelsége 1. Ferdinánd király parancsára és a Román Nemzeti Bizottság felhívására hadseregünk átkelt a Kárpátokon. A testvéri szeretet által vezérelve törünk előre Erdély földjén, a szent nemzeti és emberi jogok nevében, hogy mindenki számára a teljes szabadságot biztosítsuk. Ezen eszméktől vezérelve a román föld minden lakosa életének és javainak biztonságát, egészen a Tiszáig és Dunáig biztosítjuk, nemzetiségi vagy vallási kivétel nélkül. Fölhívjuk az egész lakosságot, folytassa munkáját román védelem alatt, hogy a városok és falvak megszokott életében ne legyen semmiféle fönnakadás.

Minden lakos számára biztosítjuk a polgári jogok szabad gyakorlását, ugyanakkor mindenki figyelmét fölhívjuk arra, hogy bárminemű rendzavarásnak akár csak kísérlete, az erőszakos cselekmények vagy az engedetlenség a törvény legszigorúbb alkalmazását vonja maga után."

levéltári jelzet: AG.20N527 c/105. d/4.

PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER A LONDONI, BERNI, BRÜSSZELI, RÓMAI ÉS WASHINGTONI FRANCIA NAGYKÖVETNEK

iratszám:17

irat típusa: Szám nélkül. Titkos

keltezési hely: Párizs,

keltezési idő: 1918. november 29.

Magyarország, amelyre oly nagy rész hárul a háborús felelősségből, most, amikor látja a veszélyt, hogy az igazság szerint vállalnia kell a következményeket, mindent megtesz, hogy ez alól kivonja magát.

A magyar államférfiak taktikája abból áll, hogy úgy tesznek, mintha minden érdekközösséget megtagadnának az előző kormányzattal, és minden ürügyet fölhasználnak arra, hogy úgy állítsák be magukat, mint akik a szövetségesek jóindulatát élvezik.

Példának okáért miután Franchet d'Esperey tábornok egyezményt kötött gróf Károlyi megbízottaival, egyszerűen azért, hogy kiegészítse az általános fegyverszüneti magállapodást, amelynek egyetlen pontja sem vonatkozott a keleti frontra, gr. Károlyi az egyezményt a magyar kormánnyal megkötött külön fegyverszünetként igyekezett föltüntetni, amely szentesíti annak hatalmát a Habsburgok idején Magyarországhoz tartozó terület egésze fölött. Azon nyomban magyar csapatokat menesztett Szlovákiába, amelyek kifosztották és zaklatták a lakosságot, elkergették a hatóságokat, amelyeket a prágai kormány állított föl azt követően, hogy a magyar hivatalos szervek a cseh-szlovák függetlenség kikiáltásakor önként távoztak.

A francia kormány utasította Franchet d'Esperey tábornokot, szólítsa föl a magyar kormányzatot csapatai haladéktalan visszavonására a cseh-szlovák területről, amelynek kormányát elismertük és szövetségesünknek tekintjük.

A magyar hadügyminisztérium - folytatva taktikáját - a diplomáciai kapcsolatok újrafölvételének engedélyezését kérte Franchet d'Esperey tábornoktói azzal az ürüggyel, hogy védelmet kell nyújtania állampolgárainak; továbbá arra hivatkozott, hogy a szövetségesek és Németország között létrejött fegyverszünet, valamint Németország demokratikus átalakulása lehetővé teszi a kérés teljesítését.

Franchet d'Esperey tábornoknak meghagytuk, hogy minden efféle lépést utasítson vissza, a magyar álkormányt valójában mint egyszerű helyi hatóságot kezelje, és csak olyan mértékben tartson fönn vele kapcsolatot, amilyen mértékben azt a katonai helyzet szükségessé teszi.

Egyébként a berni francia követ azt jelentette, hogy Bédy-Schwimmer Róza asszonyt a magyar népkormány svájci követévé nevezték ki.

Gróf Károlyi részéről némi arcátlanságra vall, hogy ily módon igyekszik a demokratikusnál is demokratikusabb lepel mögé rejteni a magyar kormány valódi törekvését, amely kizárólag a nem magyar nemzetiségek szolgasorsba vetettségének fönntartására irányul. Szükségtelen fölhívni a szövetséges kormányok figyelmét a magyar kormány és Franchet d'Esperey között történt incidensekre. Adott esetben ön a föntebbi információkat fölhasználva kellőképpen meg tudja világítani az ügyet. Ezek az információk, valamint a Bédy-Schwimmer Róza asszonyra vonatkozó értesülések - melyeket azonnal fölhasználhat - alapul szolgálnak azon tárgyalásokhoz, melyeket kívánságom szerint folytat majd a kormánnyal, amelyhez önt akkreditáltuk. Az eszmecserék célja, hogy bizalmatlanságot keltsen az illető kormánynál a magyarok és különösen gróf Károlyi hitszegő és alattomos politikája iránt.

levéltári jelzet: AD.Europe 1918-40. Hongrie vo1. 44, ff. 165-67.

PICHON FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER CLEMENCEAU FRANCIA MINISZTERELNÖKNEK ÉS HADÜGYMINISZTERNEK

iratszám:18

irat típusa: 4674. sz. távirat

keltezési hely: Párizs,

keltezési idő: 1918. november 29.

Volt szíves továbbítani nekem Franchet d'Esperey tábornok november 26-án kelt, 3637. sz. sürgönyét[29], amely az alábbi, a magyar hadügyminisztertől[30] kapott táviratot tartalmazza:

"A diplomáciai kapcsolatok újrafölvétele Németországgal Magyarország szempontjából égetően szükséges lenne, tekintve, hogy Németországban mintegy százezer magyar állampolgár él, akik a jelenlegi bizonytalan körülmények között mindennemű védelem nélkül maradnak. A Magyar Köztársaság kormánya kéri a főparancsnokot, hogy járuljon hozzá a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéhez, és bátorkodik megjegyezni, hogy a Szövetségesek és Németország között létrejött fegyverszüneti egyezmény, valamint Németország teljes demokratizálás a már a diplomáciai kapcsolatok felvételének minden akadályát elhárította." Csak a két minisztérium között a magyar kormány helyzetével kapcsolatosan már lezajlott eszmecserékre tudok hivatkozni. Emlékeztetek arra, hogy ez a kormány nemzetközi szempontból egyáltalán nem létezik, és a vele fönnálló kapcsolatainkat csupán egy helyi hatalommal való ténybeli kapcsolatnak tekinthetjük.

Következésképpen célszerű lenne emlékeztetni Franchet d'Esperey tábornokot, hogy a magyar hatóságok minden közleményét, amelynek tárgya nem kizárólag az általános fegyverszüneti egyezmény és a Franchet d'Esperey által kötött fegyverszünet előírásainak alkalmazása, semmisnek kell tekintenie. Az utóbbi fegyverszünetet pedig a helyi hatóságokkal katonai szempontból létrejött, ténybeli szabályozásként kezelje.

Nem lehetünk eléggé elővigyázatosak a magyar kormány részéről folyamatosan megnyilvánuló kísérletekkel szemben, amelyeknek egyetlen célja, hogy megpróbálja félrevezetni az egyes államokat a Szövetségesekkel fennálló valódi kapcsolatait illetően, azért, hogy elhitesse: ez utóbbiak elismerik a kormányt, és ezt arra használja föl, hogy kihúzza magát a felelősség alól, amely Magyarországot a jelenlegi háborúban terheli, és elnyomja a magyar igában tartott nemzeteket.

levéltári jelzet: AD.Europe 1918--40. Hongrie vo1. 44, ff. 168.

VIX ALEZREDES, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJE HENRYS TÁBORNOKNAK, A FRANCIA KELETI HADSEREG PARANCSNOKÁNAK

iratszám:19

irat típusa: 13/S. sz. távirat

keltezési hely: Budapest,

keltezési idő: 1918. november 29.

A magyar kormány több ízben emelt panaszt Észak-Magyarország cseh-szlovák lerohanása miatt. Amikor a cseh-szlovák köztársaság magyarországi követe, doktor Hodža fölkeresett,[31] megjegyeztem, hogy a cseh-szlovák csapatok támadása katonai egyezmény pontjai alapján nem igazolható.

- Miután Önnél cseh-szlovák küldöttség járt, kérem, ismertesse, valóban ez az álláspontja, hogy azt a követtel hivatalosan közölhessem. Utóbbi állítja, ha a francia parancsnokság elrendeli, a cseh-szlovák csapatokat visszavonják magyar területről. Ilyen eredményt különösképpen értékelnének Buda-Pesthen. Ha el lehetne érni ezt az eredményt, tekintélyem megnőne.

levéltári jelzet: AG.20N529 c/107. d/2.

VIX ALEZREDES, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJE HENRYS TÁBORNOKNAK,A KELETI FRANCIA HADSEREG PARANCSNOKÁNAK

iratszám:20

irat típusa: 59/S sz. irat

keltezési hely: Budapest,

keltezési idő: 1918. november 29.

A minisztériumközi bizottság, amely azért alakult, hogy a misszióval egyetértésre jusson a katonai egyezmény előírásainak alkalmazásáról, nagy hangsúllyal emelte ki a szerb katonai hatóságok követelését, hogy rátehessék a kezüket a meg szállt övezetben található mindennemű erőforrásra, és észak felé való kivitelüket megtiltsák.

A bizottság fölhívja a figyelmet arra, hogy ez a magatartás egyértelműen ellentétben áll a katonai megállapodásban lefektetett alapelvekkel, melyek értelmében:

1. A polgári közigazgatásnak a magyar kormány kezében kell maradnia (1. cikkely), és a bizottság úgy véli, hogy az ország ellátása az összes, igazgatása alatt állóterület erőforrásainak segítségével a közigazgatás és a kormány egyik legfontosabb hatásköre.

2. A magyar kormánynak meg kell könnyítenie (12. cikkely) a megszálló csapatok ellátását, ami lehetetlenné válik, ha megfosztják a legfőbb ellátási forrásoktól.

A bizottság ezért azt kéri, hogy nyissák föl a szerb katonai hatóságok által a demarkációs vonalon emelt gazdasági sorompót, és tegyék lehetővé a termékek kivitelét a megszállási övezetből, mivel e kivitelt ma ugyanúgy a magyar közigazgatás szabályozza, mint korábban.

A követelések közül néhány ésszerűnek látszik. Valóban nem úgy tűnik, hogy a megszállt területet teljesen el lehetne zárni Magyarország többi részétől. Ugyanakkor azt hiszem, a szerbeket nem lehet arra kényszeríteni, hogy a kivitel a magyar közigazgatás kezébe kerüljön. Egy ilyen intézkedés csak felbosszantaná a szerbeket, akik talán joggal tartanának attól, hogy minden termék északra kerül. Úgy vélem, ahhoz, hogy mindenfajta mesterkedést elkerüljünk, és megmaradjunk a jog korlátai között, a szóban forgó vidék igen bőséges forrásait úgy lehetne fölosztani, hogy:

1. Biztosítva legyen az antantcsapatok ellátása.

2. A felszabadított Szerbia megkapja az ott hiányzó termékeket.

3. Lehetővé kell tenni a megszállt övezet termékei egy részének Magyarországra szállítását.

Ez a hármas cél vélhetőleg elérhető azzal, ha - a szófiai központi bizottság mintájára - Szabadkán szövetségesközi (francia, szerb, román) bizottságot hozunk létre. Ez miközben a megszállt övezet valamennyi eszközét összevonná - megszervezné a szövetséges csapatok ellátását, s egyúttal olyan szabályozó szervvé válna, amely engedélyezné a Szerbiában és Magyarországon szükséges termékek elszállítását, a budapesti misszió utasításainak megfelelően.

A kérdést a lehető legrövidebb időn belül rendezni kellene, tekintettel a súlyos nehézségekre, amelyeket a mostani helyzet a magyar kormánynak okoz.

Jelenleg működik Újvidéken egy ellátási bizottság, amely mostani formájában nem felel meg a fönt vázolt céloknak. Erre - úgy tűnik - csakis a Keleti Francia Hadsereg által létrehozandó bizottság lenne alkalmas.

levéltári jelzet: AG.20N528 c/106. d/3.

HENRYS TÁBORNOK,A FRANCIA KELETI HADSEREG PARANCSNOKA VIX ALEZREDESNEK, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJÉNEK

iratszám:21

irat típusa: 63/2B. sz. irat. Nagyon sürgős

keltezési hely: Belgrád,

keltezési idő: 1918. november 29.

Vettem 13/S-ének első részét.[32]

Magyarok és cseh-szlovákok közötti vita nem tartozik hatáskörünkbe. Legfeljebb a Szövetségesek Tanácsához fordulhatunk. Jelentést teszek főparancsnoknak,[33] úgy kiadja az utasításokat. Addig csakis helyzetet tanulmányozza és lehetséges következményeit a rend szempontjából és ha lehet, értesse meg a két kormánnyal, a kérdés a szövetségesek döntéséig elhalasztandó.

levéltári jelzet: AG.20N529 c/107. d/2.

VIX ALEZREDES, A BUDAPESTI SZÖVETSÉGES KATONAI MISSZIÓ VEZETŐJE HENRYS TÁBORNOKNAK, A FRANCIA KELETI HADSEREG PARANCSNOKÁNAK

iratszám:22

irat típusa: 58/S. sz. irat

keltezési hely: Budapest,

keltezési idő: 1918. november 30.

Amint már arról folyó hó 29-én kelt BIS jelű táviratomban[34] beszámoltam Önnek Hodža úr, a Cseh-Szlovák Köztársaság magyar kormány mellé rendelt követe november 28-án este látogatást tett nálam.

Látogatásának céljaként

1. kifejtette, hogy miután a versailles-i kongresszus elismerte a Cseh-Szlovák Köztársaságot, a cseh-szlovákok jogszerűen foglalták el Szlovákia területét - vagyis megközelítőleg a Pozsony tói, Balassagyarmattól, Miskolctól, Ungvártól délre húzódó vonal által bezárt sávot; egyébként a csapatok beavatkozását a szlovákok kérték védelmül a területet birtokló magyarokkal szemben.

2. kérte, hogy a cseh-szlovák csapatokat - melyeknek különben néhány egysége korábban az olasz fronton harcolt - szövetségesként ismerjék el, Magyarországon folytatott hadműveleteiket pedig a parancsnokság nyilvánítsa jogosnak és a november 13-i katonai egyezménnyel összhangban állónak. Megjegyzendő, hogy az egyezmény előirányozza egy pontosan körülhatárolt sáv szövetséges megszállását Magyarország déli részén, ám Észak-Magyarországra vonatkozólag efféle sávról egyáltalán nincs szó. Következésképpen a cseh-szlovákoknak véleményem szerint nem lett volna szabad Magyarország északi határát átIépniük, és a területre irányuló minden követelésüket csak a békekongresszuson lehet majd megvitatni.

Hodža úrnak ez utóbbi álláspontot fejtettem ki. Úgy véltem, ezzel feladatomnak teszek eleget, hiszen megbízatásom elsősorban arra szól, hogy minden érintett féllel betartassam a szerződés előírásait.

Ám amikor Hodža úr megemlítette, hogy a cseh-szlovák kormányzat külön delegációt menesztett önhöz, azonnal tudomására hoztam, az elhangzottakat egyáltalán nem kell figyelembe vennie, és mivel ön a felettesem, a jövőben arra fogok szorítkozni, hogy Önnek az e tárgyban hozott döntéseit közöljem vele.

Ezt tettem ma reggel is, miután az ön 63/2B számú sürgönyét[35] megkaptam. Megbeszélésünkről azért számolok be részletesen, hogy ön teljesen tisztában legyen a kérdéssel.

Megemlítem még, kértem Hodža urat, járjon közben kormányánál a Magyarországra irányuló szénszállítások megkönnyítése érdekében.

Azt is kértem, adjon tájékoztatást a Szlovákiában állomásozó német csapatokat illetően. Ám információi - hasonlóan azokhoz, amelyeket a magyar kormánytól kaptam nem sokat érnek.'[36]

levéltári jelzet: AG.20N529 c/107. d/2.

HENRYS TÁBORNOK, A KELETI FRANCIA HADSEREG PARANCSNOKA FRANCHET D'ESPEREY TÁBORNOKNAK, A KELETI SZÖVETSÉGES HADSEREGEK FŐPARANCSNOKÁNAK

iratszám:23

irat típusa: 77/2B sz. irat. Nagyon sürgős

keltezési hely: Belgrád,

keltezési idő: 1918. november 30.

Válasz a 61153/3 sz. táviratra.[37]

Első rész

Különféle forrásokból származó értesülések szerint - amelyek mostanáig a tudomásomra jutottak - a magyarországi helyzet a következőképpen foglalható össze.

Először - Belpolitikai helyzet Magyarországon. A helyzet látszólag még nagyjából nyugodt. Ugyanakkor munkáskörökben fölütötte fejét a bolsevizmus. A vidék lényegében nyugodt, a főnemesek kastélyaikban maradtak, nem vesznek részt az eseményekben. Az ellenforradalom ugyanakkor - József főherceg jóvoltából - kiválthat még zavargásokat. Budapesten új emberek, többnyire szociáldemokraták, némelyikük korábban németbarát. Állítólag maradtak még németek Budapesten, akik szövetségesek elleni kémkedést és uszítást igyekeznek folytatni.

Másodszor - Politikai helyzet. Igen nagy a nyugtalanság Magyarország jövőbeli helyzetét illetően. Ezt növeli az idegesség a francia csapatok már bejelentett érkezésére való várakozás miatt. Igen hevesek a tiltakozások a szerbek és a cseh-szlovákok mesterkedései ellen, akiknek szemükre vetik, hogy nem tartják be a fegyverszüneti egyezményeket, és nem engedik át a Magyarországnak szóló élelmiszer-szállítmányokat. A német parancsnokság nyilatkozatai szerint Magyarországon állítólag 170 000 német van, akik a román határtól a német határ felé vonulnak.

Harmadszor - Gazdasági helyzet. Jelenleg súlyos. Szén alig van, nagyon drága. Készletek mintegy három hétre elegendőek. Román, cseh-szlovák és szerb kézen lévő bányavidékek állítólag visszatartják a szenet. Budapesten bármi kor megszűnhet világítás és vízellátás. Magyarország eladhatna haszonállatot, gabonát, cukorrépát és burgonyát, de szén hiányában nem tudja elszállítani. Minden nagyon drága. Svájci valuta 275 korona, a francia 230 korona.

Negyedszer - Kormány helyzete. Nagyon ingatagnak látszik. Károlyi megfelelő támogatás híján lemondását fontolgatja; máris készenlétben áll egy bolsevik minisztérium, hogy elfoglalja a helyét, fegyveresek támogatásával, akiknek száma vagy 80 ezer lehet. Gróf Batthyány belügyminiszter lemondott. A szocialistáknak elegük lett belőle. Annak híre, hogy Mackensen kapitulációra készül, nagy megdöbbenést keltett a két gyenge hadosztállyal cselekvésre képtelen kormányban. Kormány egyik pillanatról a másikra összeomolhat, akkor pedig polgárháború jön a bolsevik szocialisták és a szélsőséges királypártiak között, akik körében ott az összes régi - legnagyobbrészt németbarát - tiszt.

Kormány amerikai támogatásra számít, és szorongva várja francia csapatok érkezését.

Ötödször - Amennyiben délben birtokomban lesz Károlyi gróf levele, este eljuttatom Önhöz, és távirati összefoglalót is küldök.

Második és utolsó rész

Először - Magyarország megszállásának célszerűsége. Megerősítem véleményemet, amelyet november l7-i Hughes-távíró-beszélgetésemben[38] és november 19-i, 4811/3 sz. táviratomban[39] már kifejtettem Önnek. Magyarország megszállása nemcsak célszerű, hanem sürgős. Kizárólag így tarthatjuk fenn az egyetlen kormányt, amely biztosíthatja a rendet az ellenforradalommal és a bolsevizmussal szemben, és megállíthatja a polgárháborút és anarchiát, amely megoldhatatlan helyzet elé állítana bennünket, s végül is a későbbiekben jóval nagyobb erőfeszítéseket és kiadásokat követelne tőlünk.

A megszállás elengedhetetlen a magyarok és a cseh-szlovákok közötti konfliktus rendezéséhez, ahhoz, hogy megköveteljük a Mackensen-hadseregtől a fegyverszünet előírásainak végrehajtását, valamint, hogy véget vessünk a német ügynökök mesterkedéseinek.

Másodszor - Minden fél sürget minket, a magyar kormány éppúgy, mint - ahogy arról már beszámoltam - a cseh-szlovákok és a lengyelek. Minden nép Franciaország igazságosságának, rendjének és szabadságának jó hírnevébe veti a bizalmát.

Nem szabad hagynunk, hogy hírnevünk és erkölcsi befolyásunk megkopjon. Franciaország tekintélyének, ennélfogva érdekeinek ártana, ha nem válaszolnánk a hozzánk intézett fölhívásokra.

Tudatom Önnel, hogy a szerb főhadiszálláshoz rendelt összekötő tiszt, Thompson angol tábornok tiszteket küldött Budapestre a helyzet vizsgálatára és egy angol hadosztály esetleges elhelyezésének földerítésére.

Harmadszor - Megerősítem, hogy az élelmezési kérdésnek nem szabad megállítani bennünket. A hadsereg ellátása könnyebb lesz a Duna északi szakaszánál, ahol az ország kevésbé van kimerülve, mint délen. Az élelmezés könnyebben lebonyolítható a Fiume-Budapest útvonalon, mint a jelenlegi, minden nappal nehezebb és gyengébb teljesítményű ellátó vonalon.

Negyedszer - A megszálláshoz legalább négy gyalogoshadosztályra lesz szükség, amely lehet 3 francia és egy angol hadosztály, ha ez utóbbit rendelkezésemre bocsátja, ahogyan azt korábban szóban közölte velem. Ezenfelül a lovasdandár.

a) A 76. gyalogoshadosztályt - Boblet-különítmény nélkül - máris Budapestre lehetne vezényelni.

b) A 17. gyarmati gyalogoshadosztálynak Újvidéken van egy ezrede, utolsó egységei december 14-én érkeznek.

c) A lovasdandárt vasúton lehetne Budapestre szállítani, Temesváron keresztül.

Ha túl sokat késlekedünk a Budapest térségébe vonulással, félő, hogy a megszállási létszámot kénytelenek leszünk megnövelni.

Ötödször - Megszállandó pontok: először Budapest, aztán Pozsony, ami által ellenőrizhetjük a cseh-szlovákok tevékenységét, majd a Ljubljana-Fiume vasútvonal.

A későbbiek során, ahogy követem a helyzet kibontakozását és újabb értesüléseim lesznek - elsősorban az ausztriai helyzetről -, jelzem az újabb megszállandó övezeteket.

levéltári jelzet: AG. 20N497 e/75. d/2.



[1] A Csehszlovák Nemzeti Tanácsot Franciaország és Anglia 1918 júniusában, az Egyesült Államok 1918 szeptemberében ismerte el.

[2] 1918. november 1-jén.

[3] Lásd a Mellékletet.

[4] A tárgyra vonatkozólag lásd még Franchet d`Esperey tábornok 650-655. sz., G. Clemenceau hadügyminiszternek és Foch marsallnak, a szövetséges hadseregek főparancsnokának november 8 -án küldött táviratát, amelyben Franchet d`Esperey tábornok tábornok beszámol arról, hogy november 7-én fogadta gróf Károlyit. Károlyi a magyar kormány tekintélyének megőrzése végett a fegyverszüneti szerződés politikai föltételekkel való kibővítését kérte. Evvel kapcsolatban Franchet d`Esperey Károlyi alábbi táviratát továbbítja Clemenceau és Foch részére: "A magyar kormány küldöttsége gróf Károlyi miniszterelnök elnökletével elvben elfogadta az olasz frontra érvényes föltételekkel megegyező fegyverszüneti föltételeket. Mindazonáltal a magyar kormány képviselői a szerződést csak azzal a föltétellel írták alá, hogy az antant a békekonferenciáig szavatolja Magyarország jelenlegi határait (Horvátországot és Szlavóniát nem tekintik Magyarország részének) minden külföldről induló, akár cseh-szlovák, akár jugoszlovén [sic] vagy román támadás ellen. Az országot a békekonferenciáig egyedül a magyar kormány kormányozza, testvéri egyetértésben a magyar, román, szlovén(?), szerb és német Nemzeti Tanácsokkal. E föltétel visszautasítása esetén a magyar kormány nem érez magában elegendő erkölcsi erőt a szerződés aláírására. Másrészt a magyar kormányküldöttség azt kéri, hogy amennyiben a szövetségesek, illetve Németország között fegyverszünet aláírására kerül sor, Németországot kötelezzék a fegyverszünet révén Magyarországra háruló kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges szénmennyiség - havi 200 000 tonna - szállítására. Magyarországnak csak 2 napra elegendő szene van, ezért különösen azt kéri a szövetségesektől, hogy sürgessék meg a prágai kormánynál a területén visszatartott szénszállítmányok Magyarországra történő továbbengedését. " (AG. 7N1375 d/6.)

[5] Névtelen, feltehetően J. Laroche által 1918. november 7. után készített feljegyzés.

[6] Saint-Aulaire, Sir George Barclay, báró Fasciotti és Vopicka követek kormányaikhoz intézett, azonos szövegű távirata.

[7] A központi hatalmak és Románia között 1918. május 8-án aláírt különbéke.

[8] Hohenzollern Ferdinánd

[9] Megjegyzés az okmányhoz: A külügyminisztérium rejtjelosztályának megjegyzése: Ezt a vaslui román rádióállomásnak leadott táviratot torlódás miatt nem továbbították.

[10] A levéltárban a franciára lefordított változatát találtuk meg.

[11] Megfejtési hiány.

[12] Szlávokról vagy szlovákokról van szó. A hibát feltehetően a fordító követte el.

[13] Megfejtési hiány.

[14] Lásd a 2. sz. jegyzetet.

[15] Megfejtési hiány.

[16] Megfejtési hiány.

[17] Megfejtési hiány.

[18] Franchet d'Esperey tábornok

[19] A. Saint-Aulire.

[20] Desifrírozási hiba.

[21] Henrys tábornok, a francia keleti hadsereg parancsnoka hasonló táviratot küldött Linder Béla hadügyminiszternek Budapestre a következő szöveggel:"Folyó hó 13-i megbeszélésen létrejött megállapodás értelmében egy 12 tisztből és 45 főnyi legénységből álló katonai misszió élén Budapestre küldöm vezérkarom tagját, a vezérkari szolgálatra képesített Vix alezredest. Kérem, tájékoztassa erről a magyar kormány miniszterelnökét. Vix alezredes azt a megbízatást kapta, hogy a magyar kormánnyal egyetértésben biztosítsa a november 13-i katonai egyezmény pontjainak végrehajtását, és minden, a francia csapatok Magyarországra szállításával és ott történő állomásoztatásával kapcsolatban fólmerülő kérdést oldjon meg. Vix alezredes a csoport egy részével folyó hó 23-án Újvidékre utazik. A misszió vezetője onnét táviratozik önnek, hogy vasúti szállítást kérjen Budapestre.Egyébiránt arra kérem önt, intézkedjék a misszióbeli tisztek és a kísérő legénység elhelyezése és ellátása érdekében. "

[22] Foch marsall.

[23] A magyar kormány képviseletében Linder Béla írta alá az 1918. november 13-i katonai egyezményt.

[24] Sir George Barclay, báró Fasciotti és Vopicka azonos szövegű táviratot küldött kormányának.

[25] A szövetségesek és Magyarország által 1918. november 13-án aláírt katonai egyezmény.

[26] A távirat másolatát megkapta a versailles-i Legfelsőbb Haditanács.

[27] A kötetben nem közölt irat.

[29] A kötetben nem közölt irat.

[30] Bartha A.

[31] Vix alezredes Hodžával folytatott megbeszélését egy másik, ugyancsak Henrys tábomoknak címzett,

lentebb, a 22. sz. alatt található iratban foglalta össze.

[32] A föntebb, 19. sz. alatt közölt irat.

[33] Franchet d'Esperey tábornok.

[34] A föntebb, 19. sz. alatt közölt irat.

[35] A fóntebb, 21. sz. alatt közölt irat.

[36] Ugyanilyen értelmü táviratot küldött Vix alezredes december 5-én, N° 121/s számmal (levéltári jelzete AG.17N514 c/1. d/1). Ezt a dokumentumot nem közöljük.

[37] A kötetben nem közölt irat.

[38] A kötetben nem közölt irat.

[39] A kötetben nem közölt irat.