Tóth Tünde, Földes Zsuzsa
Mezura –- CHER –- Bibliopolisz
Szőtet këodbủlj allégh tißtủlt valla zép Hainal, kis ker-
temben hogi setalek farat sok gondúal, hat bie fedet zép
viragim vyúltanak hoúal, egi zép Madar raitok jarkal
geőnge labaủal &.
Nem lathattam Jool zemÿlit az ködes derbúlÿ, noha valtigh
ighen nizim, hiẅ tißta ziẅbỏl, Feȍlemile de gondolom
tolla zenebỏl
[p. 308]
tolla zénébeöl, kit sokat hit migh vallot kínt zíúem teözibeől
Egÿ keủeſsi ketsıgeſſj tarta elmimbem, de hogj az keöd fel-
tiʒtủla neʒem meliben, megh eſmirim hat vgían eö setal
kertemben, mondek all, el, Semmit se fel vagi zerelmemben
Mert régen vart s éretted Jart Jool tủdod ziủem, en zíúemnek:-
feiedelme vagÿ ſ vÿúlt ßenem, nints kiúőled teőb órómem
vagÿ segedelmem, eltem leőlkem zép zerelmem eggietlen eggiem
Néked ſzolgalt s hozot homalÿt zép zaủat nekj, jnditottak zerel-
medre versed énekj, te eggetted s gerießtetted vagi sʒẅúőltnekj
nints kíúőled es ellened ßerelme senkj
Felellj hozza tehat noßa s ne bants teőb bủíủal, mert zépsígem
érted mirgem, lam sem elÿ sem hall, eÿel nappal tsak
geőtreődik, erreted kint vall, s ha ßerelmed nem jelented ves
ßerniủ kinnal
Orủoſloia giogitoìja bıʒonj tsak te vagÿ, halhatatlan nagi
zerelme hozad kj melj nagj, mar kegelmet, ſ heö zerelmet
nekj melto, adgj ßintein veßnj es silednj nekj hogi ne hagÿ
Responsio. &.
İm hallom ſzod, mond de kinod mj en nem hißem, Alnoksagat
tsalardsagat elmidnek niʒem, lepre tsalnal es elkapnal
Jghen jool érzem, de megh vnnal s megh vtalnal
ighen> eßemben veßem
[p. 309]
Mert ez dolgok kin hatalmok kis Củpidonak, hogi Alnokok
es tsalardok zep zoủal ßolnak, de ẏaj nekik kik elhißik
mitt ßajal mondnak, ziúek taủủl mert van Attủl cʒak latorkodnak
Alnok híja> heÿa taủủl latủan horgot síűoltj, okos Roka
Tört Talalúan farkat peőrdittj,[373] maſok karan jool tanúlủaa
kj magat filtj Magiar mongìa keöz peldaban feit nem sirtj
Megint mondek zerelmemnek ne ßolÿ Jstenérth, Jmmar hallȏ.
mÿ Jủtalmom ennj mủnkamérth, hogi tsak tsúfnak es
Jateknak Tartaß enghemet, enghem gíúlőlß Teöb
kínal eȯlß mas jdegenérér>th[374]
Sziúem allo alnok halo nints beßidemben mert val-
ban ſ bıʒoniaban fűlek zíúedben, Mars, Apollo, vizet
Gaʒlo Nereủủs kebeliben, adom feiem hogi ha ziúem gjőlól fißkiben
Veled égek>[375] élek s érted egek, vagiok veßilben, lancʒon
tartaß kÿnoß foitaß ßép zemiliedben, vagỳ vila-
gos egeö fakliam tẅʒes ziẅemben,[376] en joo kedúem
te vagÿ éltem nagj zerelmemben,
Mindt az Altal mire kint vall errettem[377] zìủed,[378] nemis múttad czi-
ganſagot[379] feir zep ßined, ìm megh latom es megh varom
tȯẇab te ßined, ha igi els feőls es megh nem heőlß
leßek ßerelmed.
[p. 310]
Mondék aldot sok jot adot édes Madarkam ủlj keblemben
en eleőmben en édes Matkam ßiúem Leőlkem, hiẃ zerelmem
leßen kalitkam, kiben holtig éltem fottig tartlak Rosatskam
Az nem lehet mond rủtt Telet mj en nem ßoktam, tsak
zép Niarra vj harmatra ßomot megh hattam, de
kedúemet s ßerelmemet it maraßtottam es edgiedeòl
neked ziẃbeől magamat adtam
Ez ßot mondủan nagj[380] cʒattagủan teölem repeőlle, kék
egi Ala ſúgar ßarnia hegien terőle vtan valo sok neʒ-
temben keőnúem perdeőle, es vtana fohaʒkodúan
ßíẁem elheőle
Eʒ eneket az versekben ßerzik Pragaban Niuʒo foßto
Telben Niarban Nemet haʒaban ßerelminek eö kedúeÿrt
es ßepsigeirth vdeö múlúan holta vtan emlekezeterrth
Eʒztendeönek forgaſaban mikor Jrnãnak eʒer hat ßaz
es haromnak ẃ elmủltaban Jủliủſnak holnapíaban
tıʒedik napian eʒt megh Jrủan fohaʒkodủan elrepeỏlt onnȃ.
Jrtam, Szth.[381] Andras napian Aȏ. 1607.
J.J.D.F.[382]
[372] RMKT 17/3:14, 20-22.
[373] Az ő utólag beszúrva a sor fölé, az első t is pótlólagos.
[374] Dittológia, a második ér két függőleges vonallal át van húzva.
[375] A g-t javította l-re, aztán áthúzta.
[376] A w v-ből javítva.
[377] Az m d-ből javítva.
[378] A d m-ből javítva.
[379] A g d-ből javítva.
[380] A szó vége javítva.
[381] A szó fölött félkör alakú rövidítésjel.
[382] Az utolsó két betű együtt rajzolva.