Ugrás a tartalomhoz

Faépítés

Andor Krisztián, Bejó László, Hantos Zoltán, Józsa Béla, Karácsonyi Zsolt, Oszvald Ferenc Nándor, Sági Éva, Szabó Péter, Wehofer Valéria

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Páratechnika

Páratechnika

Az épületek párásodása, az épületszerkezetek vizesedése, a felületi páralecsapódás napjainkban egyre komolyabb problémát okoz. Ez a kijelentés fokozottan igaz a könnyűszerkezetes, fa-bordavázas épületekre. Ezért fontos foglalkoznunk a faépületek páratechnikai kérdéseivel kicsit tüzetesebben! A pára nem más, mint gőz alakú nedvesség, ami folyamatosan képződik egy épületben. Nem vesszük észre, azonban a levegő mindig tartalmaz valamennyi mennyiségű vízgőzt. Nemcsak a konyhában főzés közben vagy a fürdőben képződik. Mi magunk és a növények is „lélegzünk”. A környezetünkben mindig a száraz levegő és a vízgőz keveréke van jelen. Maga a pára nem jelent veszélyt az épületre. A problémák akkor lépnek fel, amikor halmazállapot változás veszi kezdetét, és kialakul a kondenzáció, a páralecsapódás. „Szerencsés esetben” ez a lecsapódás már a felületen megtörténik, így még időben jelzést kapunk arról, hogy baj van. Az igazi vész azonban akkor következik be, ha a páralecsapódás nem a felületen kezdődik meg, hanem az épületszerkezeten belül - ahol nem vesszük észre időben a folyadék alakú nedvesség megjelenését. Ez a faházak esetében komoly veszélyeket hordoz. Ha ugyanis a víz megjelenésével kedvező környezeti adottságok alakulnak ki a farontó gombák számára, akkor nem csupán az épület hőszigetelő képessége van veszélyben. Ebben az esetben már az épület teherhordó váza károsodik!

Fogalmak

Nedves levegő abszolút nedvességtartalma

A vízgőz tömegének (mg) és a száraz levegő tömegének (ma) hányadosa:

Nedves levegő relatív nedvességtartalma

A vízgőz résznyomásának és a gázkeverék (levegő-vízgőz) hőmérsékletének megfelelő ps telítési gőznyomás hányadosa

Páradiffúziós tényező

Azt a páramennyiséget adja meg kg-ban, amely az anyag két, egymással párhuzamos, egymástól egységnyi távolságra lévő sík rétege között, egységnyi nyomáskülönbség hatására, a réteg egységnyi felületén, egységnyi idő alatt áthatol.

Harmatpont

A harmatpont a levegőnek az a hőmérséklete, amelyen az adott hőmérsékletű és nedvességtartalmú levegő a folyékony vízre nézve telítetté válik. A harmatpontnál – a harmatpont-hőmérsékletnél – alacsonyabb környezeti hőmérsékletnél megindul a víztartalom kicsapódása, a kondenzáció. Vagy: a harmatpont az a hőmérséklet, melyre az adott levegőrészecskének le kell hűlnie, hogy a benne lévő vízgőz vízzé csapódjon ki.

Párafizikai jelenségek

Az épületben az emberi, növényi jelenlét és tevékenység miatt pára képződik. Ez annyit jelent, hogy adott légtérfogat levegő-vízgőz gázelegyében nőni fog a gáz halmazállapotú nedvesség mennyisége. A levegőben lévő vízgőz az elegy hőmérsékletének megfelelő telítési pontig, a harmatpontig marad az emberi szem számára láthatatlan. Minél magasabb a hőmérséklet, annál több vízgőzt képes felvenni a levegő. Azaz minél hidegebb a levegő, annál kevesebb nedvességet képes magába fogadni, annál alacsonyabb a harmatpont. Ebből következik, hogy minél több a levegőben a nedvesség, annál nagyobb annak résznyomása. A térelhatároló szerkezetek külső és belső oldalán fennálló hőmérsékletek és relatív nedvességtartalmak meghatározzák a levegő állapotát. Télen a falak két oldala, a fűtött belső és a hideg külső oldalak hőmérséklet-különbsége elérheti a 25-30 C°- t is. Azaz a két oldalon jelentős páranyomás-különbség is fellép. Megindul a nyomáskiegyenlítődés, törekedvén az egyensúly elérésére. A nedvesség gázállapotban történő mozgását nevezzük diffúziónak. A hideg, alacsonyabb parciális nyomású levegő irányában, azaz belülről kifelé történik a nedvességvándorlás (10. ábra).

10. ábra: A pára résznyomás és hőmérséklet menete a falszerkezetben

A veszélyforrás az, ha a szerkezetben történő vándorlás során a hőmérséklet eléri a harmatpontot és megtörténik a kondenzáció. A 10. ábrán egy ideális esetet látunk. Ez lehet például egy gerendaház jellemző hőmérséklet és pára résznyomás esési görbéje is. Nagyon fontos, hogy a páranyomás-esés görbe nem metszheti soha a telítési görbét, akkor ugyanis megtörténik a kondenzáció, a metszéspontot a hőfokesési görbére felvetítve kapjuk meg a harmatpontot. A könnyűszerkezetes, fa-bordavázas épületek esetében ez a veszély fokozottan fennáll. A bordák között, a belső felület közvetlen közelében elhelyezett szálas hőszigetelő-anyag keresztmetszetében rohamosan csökken a hőmérséklet. Így biztos, hogy a szerkezet hőmérséklete hamarabb éri el a harmatpontot, minthogy a párakiegyenlítődés megtörténhetne (11. ábra)! Ennek elkerülése érdekében elengedhetetlen egy párafékező réteg, a párazáró fólia beépítése a könnyűszerkezetes, fa-bordavázas épületek kivitelezése, illetve gyártástechnológiája során. E nagyon vékony réteget mindenképpen a hőszigetelés elé kell beépíteni, és nagy gondot kell fordítani a fóliacsatlakozások megfelelő kapcsolódására. A réteg beépítésének hatását a 12. ábrán láthatjuk. A telítési nyomás görbéje a hőmérsékletek ismeretében adott, a páranyomás-esési görbét pedig a szerkezetet alkotó anyagok páradiffúziós tényezői határozzák meg.