Ugrás a tartalomhoz

Faépítés

Andor Krisztián, Bejó László, Hantos Zoltán, Józsa Béla, Karácsonyi Zsolt, Oszvald Ferenc Nándor, Sági Éva, Szabó Péter, Wehofer Valéria

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Épülethatároló-szerkezetek hőátbocsátási tényezőjének (U) meghatározása (EN ISO 6946)

Épülethatároló-szerkezetek hőátbocsátási tényezőjének (U) meghatározása (EN ISO 6946)

Hővezetési ellenállás

A szerkezet hőátbocsátási tényezőjének meghatározásához a legfontosabb ismerni annak hővezetési ellenállását. Azaz mekkora mértékben képes az adott rétegrenddel rendelkező térelhatároló megfékezni a megtermelt hő ’elszökését’. A hővezetési ellenállás fogja döntő mértében meghatározni a szerkezet hőszigetelő képességét, de figyelembe kell venni hőszigetelő anyag beépítéséből adódó veszteségeket.

Első lépésben figyelembe kell venni a szerkezeti hőhidak hatását. Szerkezeti hőhídről akkor beszélünk, ha egy adott réteg homogenitása megszakad (1.ábra). Erre tökéletes példa a könnyűszerkezetes, fa bordavázas épületszerkezet, ahol a hőszigetelő réteget megszakítják a teherviselést képező bordák, oszlopok. A bordaközöket valamilyen szálas hőszigetelő anyaggal töltjük ki a leggyakrabban. Ezen anyagok hővezetési tényezőjének értéke harmada a fa-borda hővezetési tényezőjének. Ezért nem képesek azonos mértékben meggátolni a hőveszteséget. A hővezetési ellenállás értékét ezért súlyozni kell a szabványnak (EN ISO 6946) megfelelően.

A hővezetési ellenállás értéke
Hővezetési ellenállás
1.ábra: Szerkezeti hőhíd

Hővezetési ellenállás felső értékének meghatározása

A hővezetési ellenállás felső értékének meghatározása során kell figyelembe venni az egyes rétegek hővezetési tényezőjét, vastagságát és a hőátadási tényezőket (felületi ellenállásokat).

Hővezetési ellenállás felső értékének meghatározása

A hőszigetelésnél számított teljes hővezetési ellenállás számításánál a hőszigetelésnél kell egy keresztmetszetet felvenni, és abban a keresztmetszetben szereplő valamennyi réteg figyelembevételével lehet meghatározni a teljes hővezetési ellenállást a hőszigetelésre vonatkoztatva (1.ábra). Az eljárás menete megegyezik a (3.4) egyenlet megoldásának a menetével.

A hővezetési ellenállás alsó értékének meghatározása

A hővezetési ellenállás alsó értékének meghatározása esetén hasonló módon kell figyelembe venni az egyes rétegek hővezetési tényezőjét, vastagságát és a hőátadási tényezőket (felületi ellenállásokat).

A hővezetési ellenállás alsó értékének meghatározása

Geometriai hőhidak

Meghatároztuk a térelhatároló szerkezet hőátbocsátási tényezőjét, amiben már a szerkezeti hőhidak hatását is figyelembe vettük. Azonban a geometriai hőhidakról sem szabad elfeledkezni (7/2006.(V.24.)TNM rendelete). A geometriai hőhidakról akkor beszélünk, ha az adott épületszerkezetet, szerkezeti részt nem két párhuzamos síkfelület határolja (2.ábra).

2. ábra: Geometriai hőhidak

Külső falak esetében figyelembe kell venni például a következő geometriai hőhidak hatását: a falak csatlakozását - a pozitív falsarkokat, a homlokzatsíkból kinyúló falakat, a csatlakozó födémeket vagy a nyílászáró- kerületeket. Beépített tetőteret határoló tetők esetében a tetőélek és élszaruk, a felépítményszegélyek, a nyílászáró-kerületek, valamint a térd-és oromfalak és a tető csatlakozási hosszának a hatását szükséges figyelembe venni. A különböző geometriai hőhidak hosszát összegezni kell, és fajlagos mennyiségüket az adott térelhatároló szerkezet felületéhez kell viszonyítani. E viszonyszám alapján az adott szerkezetet gyengén-, közepesen- és erősen hőhidas kategóriába kell sorolni. A besorolás függvényében szükséges növelni a 10-30%-kal a szerkezet hőátbocsátási tényezőjének értékét.

Ellenőrzés- követelményrendszerek

Ha külön-külön meghatároztuk valamennyi külső térelhatároló-szerkezet UR hőátbocsátási tényezőjét, akkor ellenőrizni kell azokat, hogy megfelelnek-e a rendeletben (7/2006.(V.24.)TNM rendelete) foglaltaknak. A hazai követelményértékeket az 1. táblázat tartalmazza. A 2. táblázat pedig összehasonlítja a hazai követelmény értékeket néhány tagállamban bevezetett értékkel.

2. táblázat – A hőátbocsátási tényező követelményértékeinek az összehasonlítása - hazai és külföldi országok