Ugrás a tartalomhoz

Faépítés

Andor Krisztián, Bejó László, Hantos Zoltán, Józsa Béla, Karácsonyi Zsolt, Oszvald Ferenc Nándor, Sági Éva, Szabó Péter, Wehofer Valéria

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Árnyékolók

Árnyékolók

Ha a nári klímaviszonyokat árnyékolással szeretnénk javítani, akkor elsődlegesen az árnyékolás módját kell meghatároznunk. Egy ablakot kétféle módon tudunk leárnyékolni. Árnyékoló és árnyékvető szerkezet felhasználásával. Az árnyékoló fősíkja az ablak síkjával párhuzamos (zsalugáter, redőny, külső roló), míg az árnyékvető síkja azzal valamilyen szöget zár be (eresz, erkély, párkány). Természetesen ezek kombinációjával is lehet találkozni (reluxa, mozgatható zsalugáter). Az árnyékolószerkezetek inkább az ab- lak „területét“ csökkentik, hiszen védelmet jelentenek a direkt és a diffúz sugárzással szemben, letakarva az üvegezett felület egy részét. A besugárzás mérséklése mellett azonban a természetes világítás mértékét is jelentősen csökkentik. Teljes árnyékolás esetén a szoba mesterséges világítást igényel. Az árnyékvető szerkezetek a helyiség megvilágítását sokkal kisebb mértékben változtatják meg, hiszen a direkt sugárzást csökkentik csak számottevően, a diffúz sugárzást csak mérséklik. Az árnyékvető szerkezetek vizsgálatát ez a különbség nagyon nehézzé teszi. A direkt sugárzásból az árnyékvető a geometriai viszonyok és az adott Naphelyzet függvényében árnyékol. Azonban nem elég meghatározni a leárnyékolt területet, hiszen az a fontos, hogy az adott besugárzásból mennyi energia érkezik az ablak felületére. Ezért a tájolás és az idő függvényén kívül az állandóan változó besugárzási adatokat is számításba kell venni. Az árnyékvetők esetében tehát a direkt sugárzás mennyisége a döntő szempont. Az árnyékolók hatékonyságát leginkább az N naptényezővel lehet leírni.

Árnyékvetők naptényezője

melléklet