Ugrás a tartalomhoz

Faépítés

Andor Krisztián, Bejó László, Hantos Zoltán, Józsa Béla, Karácsonyi Zsolt, Oszvald Ferenc Nándor, Sági Éva, Szabó Péter, Wehofer Valéria

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

A tűzvédelemről általában

A tűzvédelemről általában

A tűzvédelem alapvetően két területre bomlik. Ezek a tűzoltó-mentő tevékenység, és a megelőző tevékenység. E kettő közül a tűzoltó-mentő tevékenység a látványosabb, hiszen az utcákon végigszáguldó szirénázó tűzoltóautó kétségkívül maradandó élményt nyújt. A háttérben működő megelőző tevékenység legalább ilyen fontos, hiszen gondos tervezéssel, az ésszerű biztonság kialakításával még több értéket menthetünk meg. Különösen fontos a megelőzés, ha végiggondoljuk, hogy manapság egyre nagyobb befogadóképességű középületeket és egyre nagyobb raktárakat építünk. Ilyen épületekben az élet és a vagyon védelmét már lehetetlenség pusztán a tűzoltással biztosítani.

Sajnos a megelőző tűzvédelem egy olyan területe az építőiparnak, ahol a (hő- vagy hangszigetelési problémákkal ellentétben) mindennapi használat során nem vesszük észre a hiányosságokat. A tervezés során tekintettel kell lennünk az érvényes tűzvédelmi rendszabályokra. A tervezést nehezíti, hogy jelenleg is folyik a magyar és az európai előírások összehangolása, így az egyes szabványok és rendeletek gyorsan váltogatják (illetve kiegészítik) egymást. Általánosan elmondható, hogy az épületek létesítése előtt tisztázni kell a tervezett épület funkcióját, és ez alapján be kell sorolni a tűzveszélyességét. Ehhez kell olyan épületszerkezetet választani, ami kielégíti a funkcióhoz elvárt követelményeket. Vagyis meg kell határozni az épület anyagainak tűzvédelmi paramétereit, illetve a belőlük felépített szerkezet tűzállósági határértékét. Így biztosíthatjuk az épület állékonyságát, lehetővé téve a mentési műveleteket. Meg kell tervezni az épület kiürítését, és az oltási tevékenységet is. Megfelelő előkészületek nagyságrendekkel csökkentik a tűzeset okozta kár mértékét. A tűzoltók kiérkezése előtt az épület passzív és aktív tűzvédő rendszere nyújt védelmet. Passzív tűzvédelem alatt az épületelemek anyagából és beépítéséből eredő tűzállóságát, a tűzszakaszok megfelelő elhatárolását értjük (pl. tűzvédelmi burkolatok, bevonatok, tűzgátló ajtók és gépészeti csatlakozások). Aktív tűzvédő rendszerek a tűz kitörése után lépnek működésbe. Ide tartoznak a különböző jelző, oltó, füstelvezető berendezések. Mindkét rendszernek megvan a maga szerepe az épület tűzvédelmi koncepciójában.

A jelzőrendszernek a tűz keletkezésének korai szakaszában van fontos szerepe: gyorsítja a beavatkozási folyamatot. Az oltórendszer hűti a levegőt, és a lehetőségekhez mérten fékezi a tűz továbbterjedését, a füstelvezető rendszer pedig az épületben tartózkodók egészségvédelme okán kap jelentőséget. A passzív elemek az épület állékonyságát biztosítják, illetve nagyobb épületek esetén izolált tartózkodási és közlekedési helyiségek kialakítását teszik lehetővé. Az épület tűzvédelmi tervezése során két fő alapelv érvényesülhet: jelző és oltó rendszerekkel minimalizáljuk a tűz keletkezésének lehetőségét, illetve az épület sűrű leszakaszolásával gátoljuk meg a tűz szétterjedését.

Érdekes tény, hogy az angolszász országokban az aktív rendszerekre fektetik a hangsúlyt, míg az európai (német) gyakorlat a passzív megoldásokban bízik. Hazánkban ez utóbbihoz hasonló, az ún. konzervatív filozófia szerint hozzák a tűzvédelmi szabályokat, vagyis olyan mértékben alkalmazzuk a passzív elemeket, hogy az emberélet védelme az aktív elemek meghibásodása esetén is biztosított legyen. Az aktív rendszerek szerepe inkább a tűzoltás hatékonyságának növelése, és emellett a keletkező kár csökkentése marad.

Mindenesetre elmondható, hogy a magyar szabályozás szigorúbb a nyugatinál. A különbség oka gazdasági-biztosítási szemlélet: vagyis a kiforrott kapitalizmusban az élet védelme az épület és a tűzoltók feladata, a vagyoni kár megtérítése pedig a biztosító feladata. A felzárkózási törekvéseink várhatóan ezen a területen is a nyugati gyakorlathoz fognak igazodni. Amellett, hogy az érvényes előírásokat be kell tartani, minden esetben tekintettel kell lenni az adott szituációra is. Ezért kell minden épülethez külön tűzvédelmi tervet készíteni, amit az illetékes tűzoltó hatóság ellenőriz.

A tűzvédelmi terv meghatározza az épület méreteit, funkcióját, a tűz esetén veszélyben forgó személyek létszámát, a tűz várható energiáját. Meghatározza az épület tűzveszélyességét, és ellenőrzi, hogy az épület szerkezete alkalmas-e arra, hogy a bennrekedt személyek biztonsággal elhagyhassák az épületet. Ehhez szükséges a menekülési terv, vagyis a menekülési útvonalak meghatározása és a menekülési idő kiszámítása is. A tűzvédelmi terv rendelkezik arról, hogy milyen jelző, illetve beavatkozó rendszert kell kialakítani az épületben, milyen megközelítési, elszakaszolási lehetőségeket kell biztosítani a tűzoltóknak, milyen teljesítményű oltóvíz-vételi lehetőséget kell kialakítani. Általános tapasztalat, hogy a tűz észlelése, illetve jelzése után 10-12 perc az önálló menekülés ideje (ezalatt a tűz intenzitása fokozatosan növekszik), az első tűzoltócsapatok nagyjából ennyi idő alatt érnek ki a helyszínre, és megkezdik a bennrekedt (és feltételezhetően sérüléseket szenvedett) személyek mentését. A mentés és tűzfékezés közben az oltócsapatok összeszerelik az oltórendszert, (ezalatt a tűz intenzitása tovább növekszik). Az oltást azonban csak a mentés befejeztével kezdik meg. Sajnos azt is mérlegelni kell, hogy a bennrekedt áldozatok újraélesztése bizonyos idő elteltével már nem lenne megoldható, így az oltás (nagyjából fél órával a tűz észlelése után) megkezdhető. Ebből a gondolatmenetből származik az általánosan szükséges fél órás tűzállóság követelménye.

A legfontosabb tény azonban, hogy a legjobb tűzvédelmi terv sem nyújt önmagában megfelelő védelmet. A kivitelezés, a használat, a tervszerű ellenőrzés és karbantartás alapvetően meghatározzák, hogy az épület teljesíti-e szükség esetén a tőle elvártakat. A káresetek utólagos vizsgálatai szerint a tűzesetek többségét a használat során elkövetett elemi gondatlanság okozza, a kivitelezés inkább a következmények súlyosságát befolyásolja. Mindenesetre sosem bízhatunk abban, hogy nem lesz baj.