Ugrás a tartalomhoz

Faépítés

Andor Krisztián, Bejó László, Hantos Zoltán, Józsa Béla, Karácsonyi Zsolt, Oszvald Ferenc Nándor, Sági Éva, Szabó Péter, Wehofer Valéria

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Különös odafigyelést igénylő épületszerkezeti pontok

Különös odafigyelést igénylő épületszerkezeti pontok

Oszloplábak kialakítása

Az oszlopok lábát el kell emelni a támaszkodó felülettől. Ez szabad térben legalább 10-15 cm legyen, de ha megoldható, akár 25-30 cm-ig is emelhető. Ha nem akarjuk ezt a magasságot pusztán a vasalattal kivitelezni, készíthetjük a betonalap kiemelésével is. Ilyen esetben azonban a betontuskó felső felületét ferdén, vagy kúposan kell kialakítani, hogy a csapóeső a lehető leghamarabb elfolyhasson. A „zsákosan” kialakított oszloppapuccsal ellentétben ajánlatosabb a „sliccelt” megoldást választani. Ebben az esetben ugyanis az oszlop felületén lecsorgó víz nem ül meg a szerelvény aljában, hanem szabadon lecsepeg. A „sliccelt” vasalat alkalmazása esetén a terhelőerőt hengeres fémkapcsolattal, leggyakrabban csavarral vagy fémdübellel kell átadni. A kettő közül a dübel a jobb megoldás, hiszen itt nincs felületen túlnyúló rész, vagyis nem alakít ki vízgyűjtő helyet. Amennyiben mégis csavar kerül alkalmazásra, annak süllyesztésével és ledugózásával kerülhetjük el a problémát.

Oszlopláb 1
Oszlopláb 2
Oszlopláb 3
Oszlopláb 4

Vízszintes tartóelemek védelme

Vízszintes tartóelemek legjellegzetesebb példája az erkély vagy terasz főtartója. Ezeket ajánlatos egy elemből kialakítani, a bütük védelméről zárólamellával, vagy oszlopnak ütköztetéssel gondoskodni. A padozat között becsurgó víz ellen a főtartó felső oldalának bádogfedése nyújt védelmet. A tartóelemek oldalainak védelmét a padozat megfelelő mértékű túlnyújtása biztosíthatja. A padozat rögzítésekor ajánlatos olyan kialakítást tervezni, ami nélkülözi a bádogfedés átlyukasztását.

Vízszintes tartók védelme

Oszlopok és könyökök kapcsolata

A függőlegesen elhelyezkedő elemek elvezetik a csapadékvizet, sőt, a rajtuk kialakuló repedésekből is ki tud csorogni a víz, így a gombakárosodás veszélye alacsony. Az oszlopok legveszélyesebb pontja az alsó végük. Figyelni kell arra, hogy a rozsdamentesített fémkötés alkatrészei ne lógjanak ki a fafelületen, az oszlop alól gyorsan folyjék el a víz, és a fa bütüje a lehető leggyorsabban ki tudjon száradni. A könyökök és dúcok hasonló gyorsan vezetik el a rájuk kerülő csapadékvizet, azonban a felső felületük védelme érdekében ezeket már érdemes egy rárögzített deszkával megvédeni. A deszka szélessége kicsivel legyen nagyobb, mint a könyökfáé. A deszka sapkaszerű jellegét a felső oldal ferdére gyalulásával, illetve az alsó oldalon bevágott feszültségmentesítő hornyokkal hangsúlyoz

hatjuk. A könyökök és az oszlop „ütközési” pontja zsákszerűen gyűjti a nedvességet, a szennyeződéseket. Ennek elkerülése érdekében itt ne a hagyományos beeresztéses kötést alakítsuk ki, hanem használjunk olyan fémkapcsolatot, ami legalább 2 cm hézagot biztosít a könyökfa bütüje és az oszlop között.

Könyökfa védelme

Pergolák és autóbeállók

A pergolák a kert hangulatát javítják, kapcsolatot teremtenek az egyes épületek, építmények között. Kerítéselemekkel és kerti bútorokkal kombinálhatóak. Gyakran futónövényekkel futtatják be őket. Az autóbeállók (Carport) sokféle formájúak lehetnek, a kereskedelemben készen is kaphatóak. Természetesen egyedileg is készíthetőek. Ilyenkor figyelembe kell venni, hogy ez egy tartószerkezet, tehát a statikai megfelelőségét biztosítani kell. Emellett tűzvédelmi előírások és egyéb építési szabályzatok hatálya alá esik. Építésük előtt érdemes szakemberrel, építésszel konzultálni. Egy nyitott, vagy csak részben zárt autóbeálló az alatta parkoló járművet hivatott megvédeni az időjárás viszontagságaitól, növelve annak élettartamát, és megtartva értékét. Ezen építmény faanyagvédelmét elsődlegesen maga a tető adja. A tetőkinyúlással a vízszintes elemek mellett az oszlopok nagy része, esetenként még az oszlop alsó vége is megvédhető. Ha ezt a védelmet kihasználjuk, akkor különösebb vegyszeres kezelést nem is kell alkalmaznunk, csupán a felületek bevonását kell elvégeznünk. Mivel a szerkezeti elemek látható helyen vannak, az esetleges károsodás könnyen észlelhető, és a megfelelő óvintézkedések azonnal elvégezhetőek. A lapostetős autóbeálló egyben teraszként, erkélyként is használható, akár zöldtetős kialakítással is.

Járható szerkezetek

Ha a szabadtéri burkolatokkal, teraszokkal a természetközeliséget akarjuk hangsúlyozni, akkor szinte kizárólag faburkolatokban gondolkodunk. Ezek elhelyezkedhetnek közvetlenül terepszinten, de megfelelően magas tartószerkezettel lejtős terepen, vagy víz felett is. Bármelyiket is nézzük, a padozat kitettsége kétségtelen. A falevelek, a szennyeződések, esetleg föld, sár felhordása a faelemek nedvesen tartásával elősegítik a kórokozók megtelepedését. A kitettség 3-as, esetenként 4-es fokozatú. Ilyen célokra csak szijácsmentes, magas ellenálló-képességű fafajok alkalmazhatóak. A hazai fenyőfajták csak telített kivitelben használhatóak.

A kereskedelemben kapható rácsok (tartókeretre rögzített padlóelemek) 50/50 cm-es mérettől egészen nagy (kb. 2,5 m2) méretig kaphatóak. A méreteknek a kézi mozgathatóság szab csak határt. A terepszinten elhelyezett rácsokat nem szokás rögzíteni, csupán szintezni. Itt az egyenletesen sűrű alátámasztás biztosítja azt, hogy az egyes elemek ne süllyedjenek meg, ne mozduljanak el. A tartószerkezettel rendelkező teraszok esetén már más a helyzet, ott a padlóelemeket egyenként szerelik, és rögzítik. Általános szabály, hogy a padlóelemek legalább 2,5 cm vastagok, így teherhordásuk megfelelő, de legfeljebb 12 cm szélesek, így hézagos elhelyezéssel a felületen nem gyűlik össze a csapadékvíz. Ez faanyagvédelmi és biztonsági szempontból (csúszásveszély) egyaránt fontos. A felület bordázásának biztonságnövelő hatásáról megoszlanak a vélemények. Esztétikai hatása kétségtelen, hiszen jól kompenzálja a használatból eredő sérüléseket, kopást. Hasonló a helyzet arról, hogy a padlóelemek jobb, avagy bal oldalukkal nézzenek felfelé. Mérlegelni kell, hogy mire van szükségünk: a bél felöli oldalt lefelé fektetve a padlók széle esőben felhajlik, akadályozva a csúszásveszélyt, a kialakuló árokban összegyűjtve a csapadékvizet. Fordított esetben a csapadékvíz gyorsan elfolyik, a csúszós felpúposodó padlók, és a kifutó, flóderes évgyűrűk azonban balesetveszélyesek. Átfogó megoldás, ha a padlók alsó felületén feszültségmentesítő hornyokat képzünk, csökkentve az alakváltozásokat. A padlók közti hézag (a fa dagadó-zsugorodó jellegéből adódóan) éven át változik. Általánosan elmondható, hogy a beépítéskori (nedves) hézag 3-5 mm-nél kisebb ne legyen, és akkor a nyári (kiszáradt) hézagok sem lesznek zavaróak.

Esztétikai és élettartami célból is ajánlatos rozsdamentes csavarokkal dolgozni. 6 cm-nél keskenyebb elemekbe 1-1 db, ennél szélesebb elemekbe 2-2 db csavar kerüljön. A csavarok hosszát a padló vastagságának 2,5-szeresében érdemes meghatározni. Keményebb fafajok esetén az előfúrás csökkenti a repedésveszélyt. A csavarfejek süllyesztése balesetvédelmi és esztétikai okból egyaránt kötelező.

Járható szerkezet

Terepszinten fekvő padozat

A korábban említett szabályokon kívül lényeges a talaj előkészítése. A talajra kb. 25 cm vastag durva kavicsterítés kerüljön, erre legyen felhordva egy további 10-15 cm vastag vízáteresztő homokterítés. A homokréteg rendelkezzen legalább 2%-os lejtéssel. A rácsok párnafái erre a homokrétegre közvetlenül fektethetők, de az egyenletes teherosztás végett a távolságuk ne haladja meg az 50 cm-t.

Tartószerkezettel ellátott padozat, terasz

Ezeknél a szerkezeteknél a nagyobb távolság a talajtól, illetve a tartószerkezet kialakítható védelme hosszabb élettartamot biztosít. Más értelmezésben azt is mondhatjuk, hogy bátran csökkenthetjük a vegyszeres előkezelés mértékét. A főtartókat tartó oszlopok azonban továbbra is aktív talajkapcsolattal rendelkeznek, így azokat telített paliszádelemekből vagy felületkezelt (költségvetéstől függően rozsdamentes acél) fémszerelvényekkel kell kialakítani. A tartószerkezet bádog-, vagy bitumeneslemez borítása, a fő és melléktartók fémszerelvényekkel történő kialakítása jelentősen növeli az élettartamot. A padozat rögzítését elegendő úgy kialakítani, hogy ütközőlécekkel az elmozdulást megakadályozzuk, de nem rögzítjük le mereven a tartószerkezethez. Ezzel elérjük, hogy a tartók felső vízvédelmét nem kell átütnünk a csavarokkal, illetve a borítótáblák egyszerű felemelésével a szerkezet időszakos ellenőrzése gyorsan elvégezhető

Erkélyek

Az erkélyek a lakóteret szabadtéri résszel egészítik ki, javítva ezzel a kerttel nem rendelkező lakások életterét. Az erkélyeket magas, vagy többszintes teraszként kell értelmeznünk. Hézagos padozat esetén az esővíz, illetve az egyéb szennyeződések az erkély alatti területre juthatnak, ami többszintes elrendezés esetén nem engedhető meg. Ilyen esetekben már a lapostetőkre vonatkozó szabályokat is alkalmaznunk kell, és a terasz legalább 2°-os lejtését ki kell alakítanunk. A tartószerkezet vízvédelme itt sem kerülhető meg. De a tartók felső borítása, a vasalatok alkalmazása erkélyek esetében is megengedi, hogy a vegyi faanyagvédelem a kézi technikák (mázolás) szintjét ne lépje túl. Az oszlopok esetében viszont szükséges a telítés, főleg a talpcsomópont kitettsége miatt. A korlátokra vonatkozó statikai és geometriai előírások nem akadályozzák meg, hogy a konstrukciós faanyagvédelem érvényesüljön. Ajánlatos az oszlop-könyök kapcsolatnál tárgyalt felső borítás (jelen esetben karfa) illetve a bütü védelmét és szellőzését egyszerre biztosító, sliccelt vasalat alkalmazása. Az oszlopok lábát mindenképpen ki kell emelni a csapóeső magasságából (25-30 cm) rozsdamentesített acél vasalat, illetve betontuskó alkalmazásával.

Az erkélygerendák kialakítása esetenként a födémgerendák konzolos túlnyújtásával történik. Ez a falszerkezet légzáró kialakítását szinte lehetetlenné teszi, azonban gyakori megoldás tradicionális faházak esetén. A szabadtérbe nyúló rész védelme a korábban ismertetett megoldásokkal így is kivitelezhető.

A belső tartószerkezettől független, erkélyszerkezet kedvezőbb az épület légzárásának és hangszigetelési tulajdonságainak kialakítása szempontjából. Viszont elkerülhetetlen az erkély külső élének megtámasztása, esetleg tetőszerkezethez történő felfüggesztése. A gyakrabban alkalmazott oszlopok viszont meghatározó szerepet játszanak az épület megjelenésében. Ez a hatás azonban egy ügyes építész keze nyomán beleilleszthető az épület összképébe. A padozat kialakítható a korábban megismert padlóráccsal, vagy bordázott padlóelemmel. Az átjutó nedvességet egy másodlagos, hajópadlóból, vagy valamilyen tömörfa alapú lemezféleségből kialakított felületen lehet elvezetni. Ez a felület már teljes bádogozást vagy ragasztott vízszigetelést kap. A másodlagos felületet lejtéssel kell kialakítani, ami történhet a fal felé is. A fal mentén kialakított, rejtett ereszcsatorna ugyanis sokkal esztétikusabb, mint az egész erkélyt körülfogó, hagyományos vízelvezető rendszer. A padozatot felhasználható a főtartók védelmére, ha a túlnyúlás biztosítja, hogy „60°-os” eső sem éri a tartók felületét. A padozat kialakítására léteznek olyan kompozitlapok, amik egy rétegben biztosítják az összes elvárást. Ezek alapanyaga cementkötésű forgácslap, és formapréselt gyártástechnológiájuk megengedi, hogy kisebb erkélyek teherhordó burkolatát egy darabból is el lehessen készíteni. Ennek a megoldásnak az előnyei a beépítés, a csapadékvédelem, és az élettartam szempontjából egyaránt egyértelműek.

Erkély 1
Erkély 2
Erkély 3

Külső lépcsők

A külső lépcsők a legtöbbször teljesen ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, lefedésük általában nem oldható meg. Kitettségi besorolásuk 3-as (a talajtól való távolság függvényében a kitettség elérheti a 4-es kategóriát is), tehát csak szijácsmentes, legalább 2-es tartóssági kategóriájú (pl. tölgy, vagy telített fenyő) faanyagból készülhetnek. A szerkezeti faanyagvédelem néhány megjelenési formája:

  1. a legalsó lépcsőfok betonból, illetve kőből készüljön, megakadályozva ezzel a csapóeső károsító hatását

  2. a fa és kőelem közé mindenhová távtartó (neoprén, illetve kemény műanyag, esetleg bitumenes vízszigetelő lemez) kerüljön

  3. fa és fa alkatrészek összerögzítése távtartókkal történjen, hogy az így kialakított fúga mindig lehetővé tegye a faelemek gyors kiszáradását

  4. a talajjal érintkező részekre a terepszinten létesített burkolatoknál tárgyalt szabályok vonatkoznak

  5. a magasabb elemek kialakítása a tartószerkezettel rendelkező teraszokhoz hasonlóan történjen

Külső lépcső
Lépcsőkorlát