Ugrás a tartalomhoz

Faépítés

Andor Krisztián, Bejó László, Hantos Zoltán, Józsa Béla, Karácsonyi Zsolt, Oszvald Ferenc Nándor, Sági Éva, Szabó Péter, Wehofer Valéria

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Fachwerk

Fachwerk

A fachwerk egy nagy tradíciókra visszatekintő szerkezet. Alapvető jellemzője, hogy hagyományos ácsszerkezettel készül, szokványos gerenda méretekkel. Az elemek csapolásokkal, lapolásokkal, rendszerint hosszadalmas, sok kézi műveletet során állnak össze egy önállóan is merev szerkezetté. A kötéseket szükség esetén faszegek rögzítik. A függőleges és vízszintes elemek kimerevítését ferde alkatrészekkel érik el. A felület kitöltése történhet kistégla kifalazással, vagy vesszőfonatos és vályogos kitöltéssel egyaránt. Ez tájegységenként, és mesteremberenként változott. A felület teljes vakolására is akad példa, de a szépen kivitelezett, gyakorta faragásokkal díszített faszerkezetet szívesebben hagyták szabadon. Szerkezeti méreteit tekintve a fachwerk nem rendelkezik kötöttségekkel. Ami meghatározza a méreteit, az inkább a fűrészáru hossza, és teherbírása. Az oszlopok, lábak elhelyezése változó. Sarkokon, falnyílások mellett mindenképp áll egy-egy faelem. Az így kialakult mezők pedig a lehetőség szerint azonos oszloposztással vannak kialakítva. Az oszloptávolság 70-110 cm körül alakul. Hagyományos, ácsszerkezete révén „inkább egy fával több kerül bele, mint egyel kevesebb”. Nagyobb nyílások áthidalása esetén előfordulhat, hogy az alátámasztás nélküli falszerkezetbe egy függesztőmű kerül beépítésre.

fachwerk oldalnézet, elemek megnevezése
ácskötések a fachwerk szerkezetben

A fachwerk épület lehet egyszintes, de akár többszintes is. Svájcban nem ritka az 5 szint sem. De ilyen épületben a tetőtér-beépítés is legalább kétszintes. Gyakori megoldás, hogy az épület alsó szintje kőből készül, és csak a felsőbb szintek készülnek fa tartószerkezettel. A födémszerkezet általában borított gerendafödém, vagy járható padlózattal ellátott pórfödém (látszó gerendás fafödém). A födémgerendák felfektetése egy körbefutó koszorún történik. Gyakran látható, hogy egy-egy újabb szint födémgerendái és falai egy falvastagsággal kijjebb kerülnek, mint az alatt lévő szint. Ennek a megoldásnak több oka is adódhat. Egyrészt, ha statikus szemmel nézzük, megállapíthatjuk, hogy a konzolos kialakítás kedvezőbbé teszi a födémgerenda nyomatéki ábráját, hiszen a felső oldalára is kerül nyomaték. Ami csökkenti a mező közepén az alsó oldali nyomatékot, és a lehajlást. Faanyagvédő szemmel nézve a dolgot azt látjuk, hogy az így kialakított vízorr az emeleti homlokzaton lecsurgó vizet elvezeti a faltól, és némi „esőárnyékot” is biztosít a koszorú vonalában. Építtető szemmel nézve a dolgot pedig egész egyszerűen úgy nyerünk többlet alapterületet, hogy a beépíthetőség nem növekszik.

többszintes fachwerk, kőből készült alsó szinttel
Fachwerk kidolgozás
födémgerendák végei túlnyújtva, felső szint kijjebb
Falszerkezet

A szerkezet alapvetően jellemzői, hogy azokon a területeken, ahol tradíciókkal rendelkezik, a mai napig elfogadott, alkalmazott rendszer. Bár jól kombinálja a természetes építőanyagokat, kielégíti az ökológikus szemlélet igényeit is, ahol kevésbé ismert, ott inkább csak a kosztumös filmek romantikus hangulatának megjelenítéséért építik. Szükség esetén egy fachwerkes utcaképbe jól beleilleszthető egy újonnan készült épület. Hátránya, hogy a nagy élőmunka igény jelentős költségeket von maga után. De a 20. század végén megjelent ácsipari megmunkáló gépek jelentősen, vagy akár teljesen gépiesíthetővé tették a korábban nagy kézimunka-igénnyel elkészíthető kötéseket, így a fachwerk épület kivitelezési költségei jelentősen csökkenthetőek. Sokat gyorsíthatna az építési folyamaton, ha a hagyományos szerkezeti kötéseket vasalatokkal, modern kötésekkel helyettesítenék, azonban az már egy teljesen más szerkezetet adna, amit nem lehetne fachwerk-nek nevezni. Itt kell megjegyezni, hogy egyes németországi, nagypaneles technológiát alkalmazó készházgyártó vállalat ajánlatában szerepelnek fachwerk-jelleget imitáló homlokzati burkolattal ellátott házak is. További problémája, a faanyagvédelem. A mai kor életstílusába nehezen fér bele, hogy a szabadtérrel, sőt, az időjárás viszontagságaival érintkező szerkezeti faelemek gondos karbantartására, kezelésére is ügyeljünk. Pedig a homlokzaton megjelenő faelemek az épület tartószerkezetét képzik, és mint ilyen, rendkívüli odafigyelést igényelnek.

Mindezek még áthidalható problémát okoznak, azonban a nagyjából 15 cm vastag fagerenda-kistégla falszerkezet hőtechnikai teljesítménye mára egyik európai országban sem kaphatna építési engedélyt. A szerkezet hőszigetelésének fokozása több módon is történhet, de a hagyományos fachwerk szerkezet megtartása mellett ez nem oldható meg. Az egyik, és legegyszerűbb megoldás, amikor a „vakolt fachwerk” jelleget homlokzati szigetelőrendszerrel egészítjük ki. Polisztirol lemezek alkalmazása esetén számolnunk kell a párafékező tulajdonsággal, így a belső oldalon egy párafékező/párazáró réteg beépítése elengedhetetlenné válik. Vagyis a belső oldalon párazáró fólia, szerelő lécváz, és pl. gipszkarton burkolat felszerelése szükséges. Ásványi alapú homlokzati szigetelés esetén már ki tudunk alakítani szellőző szigetelőréteget, és a páratechnikai ellenőrzés eredményei szerint elhagyható a belső oldali párazárás. Ilyenkor belül megmaradhat a fachwerk jelleg is. De a fachwerk jelleg megtartása inkább a külső oldalon, a homlokzaton lenne látványosabb. Erre úgy adódik lehetőség, hogy a belső oldalon helyezzük el a kiegészítő hőszigetelést. Ilyen elrendezés esetén a megfelelő hőtároló-tömeg kialakítása a nehezebb feladat. Megoldható egyrészt, hogy gipszes alapú, vagy pórusbeton kistéglából előtétfal készül, ami önmagában is rendelkezik hőszigetelő képességgel, és hőtárolótömeget is ad. Ennek az önsúlya még kompenzálható a faszerkezet túlméretezésével. A másik megoldás, hogy a fa vázszerkezetre belülről egy szerelő lécváz kerül, közé helyezett hőszigeteléssel, ami lehet ásványgyapot, üveggyapot, poliuretán-tábla vagy polisztirol tábla, de természetes alapú szigetelőanyag is. A lécváz és a belső burkolat közé elengedhetetlen a párazáró fólia elhelyezése. A hőtárolótömeg növelése céljából semmiképp ne elégedjünk meg egy réteg gipszkarton borítással. Alátét-borításként készüljön egy réteg forgácslap, rétegelt lemez, vagy OSB lap. Utóbbi kettő párazáró szigetelőszalaggal végzett „folytonosításával” a párazáró fólia elhagyható. Jó megoldást nyújthat, ha a belső borítás cementkötésű fagyapot lemezből készül, és ásványi vakolatot kap.

Amennyiben a hagyományos fachwerk jelleget leginkább megközelítő szerkezetet keresünk, akkor a faelemek növelésével, és pórusbeton-tégla kifalazással nagyobb falvastagságot, és jobb hőszigetelést kapunk. Másik megoldás, ha a faelemek közti tereket építőlemez és hőszigetelőanyag kombinációjával töltjük ki. Ilyenkor a külső oldalra egy gipszes, vagy cementes építőlemezt (pl. gipszrost, vagy cementkötésű forgácslap) helyezünk a „hézagokba”, a belső oldalon pedig egy egyszerű lécváz, párazáró fólia, gipszkarton rendszert alakítunk ki. A tartószerkezet keresztmetszeti mérete úgy alakul ki, hogy a falvastagság elegendő legyen a szükséges vastagságú hőszigetelés elhelyezésére. A belső oldali szerelő lécváz közé helyezett hőszigetelés tovább fokozza a falszerkezet szigetelőképességét. Ez a megoldás feltételezi, hogy a bordaközi felületek vakolt kivitelűek. Nem tagadható el, hogy az itt tárgyalt megoldások már jelentős többletköltséggel valósítják meg a fachwerk jelleget. Valójában egy modern könnyűszerkezetes épület fachwerk-et imitáló homlokzatkialakítása sokkal olcsóbb, és jóval kevesebb hibalehetőséget tartalmaz.