Ugrás a tartalomhoz

Faépítés

Andor Krisztián, Bejó László, Hantos Zoltán, Józsa Béla, Karácsonyi Zsolt, Oszvald Ferenc Nándor, Sági Éva, Szabó Péter, Wehofer Valéria

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

18. fejezet - A rönkház és gerendaház jellegzetességei

18. fejezet - A rönkház és gerendaház jellegzetességei

A rönk- és gerendaházas építés (azaz az ún. boronafalas építés) az egyik legősibb faépítési forma, melynek a tradíciói feltehetőleg még a ma hagyományosnak tekintett építészet előtti korba nyúlnak vissza.

Bár a rönk- és gerendaházak lényegesen nagyobb mennyiségű faanyagot igényelnek, mint a keretszerkezetű faépületek, számos olyan esztétikai és épületfizikai előnnyel rendelkeznek, amelyek ezeket az épületeket sokak számára vonzóvá teszik:

  1. Esztétikus, vonzó megjelenés

  2. Nagy felülettömeg, jó hőtároló képesség

  3. Jó páraszabályozó képesség

  4. A keretszerkezetes házakhoz képest jobb tűzállóság

  5. Stabil, masszív, időtálló szerkezet Fontos az ilyen házaknak a kevésbé előnyös tulajdonságairól is említést tenni:

  6. Nagy mennyiségű és jó minőségű faanyagot igényel

  7. A falvastagságtól és az esetleges extra hőszigetelés alkalmazásától függően gyengébb hőszigetelés

  8. Élőmunka-igényes

  9. Viszonylag költséges

  10. A technológiát komplikálja a házak utólagos magassági méretváltozása.

A fenti hátrányok dacára ez az építésmód és az ilyen épületek közkedveltek esztétikus megjelenésük, természetközeli, rusztikus hatásuk és kedvező épületfizikai jellemzőik miatt.