Ugrás a tartalomhoz

Faépítés

Andor Krisztián, Bejó László, Hantos Zoltán, Józsa Béla, Karácsonyi Zsolt, Oszvald Ferenc Nándor, Sági Éva, Szabó Péter, Wehofer Valéria

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Vázkitöltött keretszerkezetes épületek

Vázkitöltött keretszerkezetes épületek

A keretszerkezetes épületeknek két fő típusa ismert, nevezetesen a borított és a vázkitöltött épületek. A borított épületek esetében a teherhordó keretvázra egyik vagy minkét oldalról borítás kerül, amely általában a teherhordásban (a szerkezet oldalirányú merevítésében) is részt vesz. A keretváz-elemek közét szigetelő anyag tölti ki, ami kitűnő hőszigetelő képességet biztosít az épület számára. A vázkitöltött épületek esetében nem kerül borítás a keretelemekre. Ebben az esetben mindenképpen külön kell gondoskodni a falszerkezet merevítéséről, az oldalirányú igénybevételek (szélterhelés, földrengés, aszimmetrikus hóteher) ellen. Az ilyen szerkezeteknél a falsíkot a keretváz elemek között képezik ki, általában valamilyen hagyományos építőanyag alkalmazásával. A vázkitöltött épületeknek két formája létezik; a tradicionális, un. fachwerk épületek, és a modern oszlop-gerenda keretszerkezetű építmények.

Fachwerk

A fachwerk (8. ábra) az egyik legősibb építési rendszer, amelynek a nyomai már a VI. században is megtalálhatók. A Jellegzetességei:

  1. A vázszerkezeti elemek kívülről is láthatóak.

  2. A méretek tapasztalati úton alakultak ki (általában jelentősen túl vannak méretezve)

  3. A vázszerkezet általában csak nyomásra van igénybe véve

  4. A függőleges oszlopok kiosztása 80-120 cm

  5. A merevítés ferde helyzetű (71–75°) rúdelemekkel történik.

  6. A szerkezeti csomópontok általában hagyományos ácskötésekkel vannak kialakítva.

  7. A vázelemek közötti tér kitöltése régebben kifalazással (tégla-, kő-, vagy vályogfal), a modernebb szerkezetekben lemeztermékekkel, üvegezéssel történik.

8. ábra – Fachwerk épület

A fachwerk épületek alapanyaga általában fenyő, egyes helyeken pedig nagyobb teherbírású bükk vagy tölgy anyagból készül (pl. a talpgerendák esetében). A fachwerk épületek megjelenése nagyon jellegzetes, viszonylag sűrű kiosztású, vastag keretelemekből, és a közöttük kialakuló kisebb, kitöltött terekből („Gefach-okból” – innen az elnevezés) áll. A fachwerk jellegű épületeknek természetes szépségük, robosztusságuk mellett több hátrányuk is van. Mivel ezeket a házakat jelentősen túlméretezték, nem mondhatók takarékosnak a faanyagfelhasználás szempontjából, és nem használják ki a faanyag jó húzó- és hajlítószilárdságát sem, amelyeket e szerkezetek kialakulásakor még nem ismertek fel. A másik nagy hátrány a gyenge hőszigetelő képesség. Emiatt ezeknek az épületeknek inkább történeti jelentőségük van. A fentiek dacára, ugyan viszonylag csekély számban, de ma is épülnek fachwerk-es házak. Sokaknak tetszik a fachwerk megjelenése, ezért költségességük dacára is ezt választják. Ebben az esetben belülről egy előtétfallal egészítik ki a szerkezetet, ami mögött extra hőszigetelést helyeznek el. Így természetesen a szerkezet belülről már nem látható. A fachwerk házak szerkezetét az 9. ábra mutatja. Az alapozáshoz egy talpgerenda van rögzítve, ebbe vannak becsapolva az oszlopok és a ferde merevítő elemek. Az oszlopok között vízszintes merevítők is találhatók, amelyek kisebb mezőkre osztják a falat. Az alsó szintet egy lezárógerenda zárja, erre ülnek rá keresztirányban a gerendafejek. Ezután az építés az előzőekhez hasonlóan kezdődik újra a következő szinten. Itt kétféle megoldás terjedt el; a felső szint külső falai lehetnek az alsó szinttel egy síkban, vagy kissé ki is ugorhatnak. Ez utóbbi megoldás az alsó szint védelmét szolgálja, mely így kevésbé van kitéve az esővíz hatásának. A felső szinten a ferde merevítők hajlásszöge kissé eltér az alsó szinttől, ami még jobban növeli a szerkezet merevségét. Sokszor nem csak egy ferde merevítőt, hanem ún. andrás-keresztet is használnak a merevítéshez.

9. ábra – A fachwerk épületek szerkezete

Modern látszó keretvázas építés

A modern keretvázas épületek (10. ábra) több tekintetben is eltérnek a fachwerk-től. Ez a rendszer nagy keresztmetszetű oszlopokból és gerendákból áll, amelyek viszonylag nagy távolságra vannak egymástól (általában 4x4 – 8x8 m-es raszterben). A fa teherviselő elemek készülhetnek tömör, vagy rétegelt-ragasztott kivitelben; utóbbi esetben nagyobb távolságokra helyezhetők el egymástól. A falak tárcsásítását itt is keresztmerevítőkkel oldják meg, amelyek lehetnek fából, de nem ritka az acél sodronykötelek használata sem, amelyeket szerkezettől függően vagy láthatóvá tesznek, vagy a falakon belül rejtenek el.

10. ábra – Modern látszó keretvázas épület

Többszintes épületek esetében itt az építést nem szokták szintenként újrakezdeni; a vízszintes elemek nem tudják elviselni az egymástól távol elhelyezkedő oszlopok által átadott, rostra merőleges koncentrált terhelést. Ezért a terheket az alsó szint oszlopaira kell átadni. Erre többféle megoldás létezik. A víszintes gerendákat át lehet ereszteni a végigfutó függőleges oszlopokon, vagy be lehet csapolni azokat. Létezik olyan megoldás is, amikor az oszlop két részből áll, a végükön villás kialakítással, a gerenda befogadására. Ha az oszlopok végigfutnak, a vízszintes gerendákat meg lehet osztani, amelyek így az oszlopot közrefogják. Az utóbbi időben leggyakoribb megoldás, hogy a gerendákat különféle kapcsolószerelvényekkel rögzítik az oszlopok közé, így a födémmagasság is viszonylag kisebb lesz. Nagyon fontos, hogy a gerendák terheit mindig központosan kell átadni az oszlopokra, a stabilítás biztosítása érdekében. Ennek a rendszernek több előnye is van. Mivel a teherviselést teljes egészében a gerendaváz végzi, a falak szabadon, rugalmasan variálhatók, és akár nagy üvegfelületek is létrehozhatók. A falak panelrendszerben előregyárthatók, így az építéshelyszíni munka igen felgyorsul. A nagy gerendakeresztmetszetek miatt tűzvédelmi szempontból is jobbak, mint a többi könnyűszerkezetes épület. A jó tűzállóság miatt akár többszintes társasházak, középületek építésére is alkalmas, bár az ilyen építmények Magyarországon nem jellemzőek.