Ugrás a tartalomhoz

Faépítés

Andor Krisztián, Bejó László, Hantos Zoltán, Józsa Béla, Karácsonyi Zsolt, Oszvald Ferenc Nándor, Sági Éva, Szabó Péter, Wehofer Valéria

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Ragasztott faanyag

Ragasztott faanyag

A természetes faanyag mennyiségének, méreteinek csökkenése, a minőség fokozatos romlása miatt egyre nehezebb nagy méretű, hibamentes anyaghoz hozzájutni. A természetes faanyag méretei sok esetben kisebbek, sok fahibát, előnytelen anatómiai jellegzetességet tartalmaznak, és erősen hajlamosak a vetemedésre. Ezeknek a problémáknak egy jelentős részét ki lehet küszöbölni ragasztott faanyag alkalmazásával.

A ragasztott faanyag előnyei:

  1. Nagyobb méretek – sokszor gyengébb alapanyagból is

  2. Javított méretstabilitás

  3. A fahibák kiejtésének lehetősége

  4. Jobban kontrollálható tulajdonságok (minőségi osztályok, évgyűrűállás, stb.) A ragasztott faanyagok különféle szerkezettel, ragasztóanyaggal és préselési technológiával készülnek, ami meghatározza a felhasználási területüket. Az alkalmazott ragasztótól függ a ragasztott termék vízállósága, a megengedett klíma is, ezért mindig ellenőrizni kell, hogy az adott termék alkalmas-e az általunk megkívánt alkalmazási területhez.

A ragasztott alapanyag-féleségek az alábbi anyagokat foglalják magukba

  1. Hossztoldott fűrészáru

  2. Tömörfa lemezek

  3. Rétegelt-ragasztott tartók

  4. Tömbösített alapanyag

  5. Duo-, Trio- és Kreuz-balken

Hossztoldott fűrészáru

A fa alapanyag hanyatló minőségének az egyik jele, hogy sok esetben nagyon nehéz megfelelő hosszúsűágú pallókhoz, gerendákhoz jutni. 6 m-es hossz felet már csak nehezen, jelentős felárral lehet faanyagot beszerezni. A hossztoldott fűrészáru alkalmazása segít ezen a problémán. A hossztoldott fűrészárut kisebb darabokból, hibakiejtés után, ékcsapos hossztoldással készítik. Ilyen módon hosszú, hibamentes anyagot állítanak elő, amelynek a szilárdsági tulajdonságai az ékcsapos toldásnak köszönhetően elérik a tömör faanyag szilárdságát. A hossztoldott fűrészárut általában szilárdságilag minősített anyagból állítják elő, és a szilárdsági osztály is fel van rajta tüntetve. Magyarországon leginkább az Ausztriában előállított hossztoldott fűrészárut, az un. KVH-t (Konstruktionsvollholz) lehet beszerezni. Ezt általában 13 m-es hosszban, 6x12 cm keresztmetszettel állítják elő, és 6 m3-es rakatokban lehet kapni. Ettől eltérő méreteket vagy kisebb mennyiséget általában csak felárral lehet beszerezni. Mivel a felhasználási területe előre nem ismert, a KVH-t általában nagy szilárdságú, vízálló ragasztóanyaggal (többnyire rezorcin ragasztóval) készítik. A KVH-n minden esetben fel van tüntetve az osztrák szabvány szerinti minőségi kategória (Sortierklasse) is. Újabban egy hazai cég is elkezdett hossztoldott fűrészáru gyártásával foglalkozni. A hossztoldott fűrészáru természetesen drágább, mint a természetes faanyag, azonban a hosszabb méretek, a hibakiejtett, garantált minőség sok esetben indokolhatja ennek az anyagnak a használatát.

Tömörfa lemezek

Sok esetben nem csak a hosszú, de a természetes fánál nagyobb szélességű anyagra is szükségünk van. Ilyen helyzetben – főleg lefedések, héjalások, burkolatok céljára – hasznosak a tömörfából készült, egy- vagy többrétegű lemezek. Az egyrétegű lemezek alkalmazása az építőiparban viszonylag korlátozott. Az egyrétegű lapok méretstabilítása, alaktartóssága gyengébb, mint a többrétegű lemezeké, és a rostra merőleges szilárdságuk igen gyenge, ami sokszor hátrányt jelent. Egyrétegű lemezek gyártásánál az anyagot váltott évgyűrűállással, az anyag jobb és bal oldalát váltogatva sorolják, amivel a vetemedés jelentősen csökkenhető. (Száradáskor az évgyűrűk törekszenek a „kiegyenesedésre“ – ha az elemeket ugyanolyan évgyűrűállással toldják egymáshoz, az ebből származó alakváltozások összeadódnak, és a táblásított anyag jelentősen meggörbül.) A többrétegű lemezek általában páratlan rétegszámmal, mindig szimmetrikus elrendezéssel készülnek (azaz az egymással szemben levő rétegek vastagsága, fafaja, száliránya egyforma), a vetemedés elkerülése érdekében. Az ilyen lemezek általában 3-17 rétegszámmal készülnek. A nagy rétegszámú lemezek jelentős vastagsága miatt igen nagy felületeket, akár egész falakat el lehet belőlük készíteni. Az egymás melletti rétegek száliránya merőleges, ennek köszönhetően stabil, alaktartó lemezek jönnek létre. A tömörfa lemezeket többnyire az északi államokban szokták építészeti célra felhasználni. Általában fenyő, esetleg valamilyen lágylombos fafajból készülnek. Egyes cégek kimondottan a tömör falemezből készült falak gyártására szakosodtak, itt a tömör fatáblákat a megkívánt méretben, a nyílászárók helyének kivágásával és a szükséges szerelési furatok elhelyezésével lehet megrendelni. Kívánságra akár íves elemeket is elkészítenek, amelyeket speciális ipari robotokkal munkálnak készre

Rétegelt-ragasztott és tömbösített alapanyag

A rétegelt-ragasztott faanyag és tartók gyártásának komoly hagyományai vannak világszerte, Európában és Magyarországon is. A monumentális, nagy fesztávú és teherbírású rétegelt ragasztott tartók a faanyagnak az építőipari célokra való alkalmasságának kiváló példái. A nagyméretű, íves, speciális tartószerkezetek mellett a kisebb-nagyobb ragasztott tartó gyártó üzemekben sokszor állítanak elő kisebb, de a természetes faanyagnál jóval nagyobb keresztmetszeti és hosszméretű, egyenes tengelyű elemeket, amelyek kiválóan alkalmazhatók kis és közepes méretű építkezéseknél. A rétegelt-ragasztott faanyag legalább háromrétegű építőelem, amelyet szigorú előírások szerint gyártanak. Általában a gyártó üzem és a termék is megfelelő minősítéssel rendelkezik. A vonatkozó szabvány háromféle un. igénybevételi kategóriát ír elő, amelyek a beltéri, védett kültéri és nem védett kültéri felhasználásra vonatkoznak. A szabvány rendelkezik az egyes igénybevételi osztályok esetében alkalmazható gyártástechnológiáról és a felhasznált alapanyagokkal kapcsolatban. A rétegelt-ragasztott faanyag gyártásához többnyire ékcsaposan hossztoldott lamellákat használnak fel. Az egyes rétegeket szélességben is toldhatják, ilyenkor tömbösített anyagról beszélünk. A külföldi gyártók általában szilárdságilag minősített anyagból dolgoznak (vagy a szilárdság szerinti osztályozás a technológia része), így az elkészült ragasztott termékből készült szerkezet a megfelelő szilárdsági osztályozási szabványban magadott határfeszültségi értékek alapján méretezhető. Sajnos a hazai gyakorlatban szilárdsági osztályozás ezen a területen sem történik.

Két- és háromrétegű ragasztott alapanyag (duo- és triobalken)

A két- és háromrétegű ragasztott építőelemek a rétegelt-ragasztott anyaghoz hasonló, de annál általában kisebb keresztmetszetű, és nem olyan szigorú előírásoknak megfelelő termékek. A lamellák lehetnek hossztoldottak, vagy hossztoldás nélküliek. Elsősorban családi házak, kisebb építkezések esetén előnyösek, ahol a természetes fánál nagyobb fesztávok érhetők el (födémek, fedélszékek).

Beforgatott szelvényű tartók (kreuzbalken)

A beforgatott szelvnyű tartók a viszonylag kisebb méretű hengeres anyag minél magasabb értékű hasznosításának a céljából jöttek létre. Gyártásuk úgy történik, hogy a hengeres anyagot négyoldalt részlegesen szélezik. Az így keletkezett anyag tompa éleit általában megmunkálják, az anyagot negyedelik, és a kapott darabokat úgy forgatják össze, hogy a tompa élek egymás felé nézzenek, majd az elemeket újra egyesítik. Így egy olyan terméket kapnak, amely kívülről egy négyzetes gerendának felel meg, középen pedig üreges (2. ábra). Az üreg, melynek mérete egy meghatározott méretnél nem lehet nagyobb, hajlító igénybevétel esetén alig csökkenti a gerenda teherbírását, ezért hajlítás szempontjából a beforgatott szelvényű faanyag ideális.

2. ábra – Beforgatott szelvényű faanyag
  1. A beforgatott szelvényű anyagot általában a normál fűrészáruval megegyező hosszban lehet kapni. Az anyagtakarékosság mellett ennek a terméknek további előnyei is vannak:

  2. A beforgatásnak köszönhetően a tartósabb geszt kerül kívülre

  3. A paláston található fahibák (göcsök) eltűnnek, esztétikailag sem okoznak problémát, és az általuk okozott szilárdságcsökkenés is a semleges szál közelében jelentkezik.

  4. Mivel a terméknek mind a négy oldala a közel radiális vágási irányú, kisebb zsugorodás és dagadás várható, mint a tömörfa esetében.

Az anyag közepén elhelyezkedő lyuk lehetőséget biztosít szerelvények elhelyezésére is. Egy nemrégiben kimondottan erre az anyagra kidolgozott szerelvény-rendszer segítségével például beforgatott szelvényű elemekből nagyon gyorsan és egyszerűen lehet különféle szerkezeteket (vázszerkezetű épületek, sík- és térrács szerkezetek, stb.) összeállítani, mivel az építéshelyszíni munka teljesen szerelő jellegű, az elemeket nem szükséges a helyszínen megmunkálni. Amennyiben ilyen szerelvényt nem helyeznek el, a gerenda végén található lyukat sok esetben dugózással lezárják, esztétikai okokból, illetve a rovarok és rágcsálók beköltözését megakadályozandó.