Ugrás a tartalomhoz

Faépítés

Andor Krisztián, Bejó László, Hantos Zoltán, Józsa Béla, Karácsonyi Zsolt, Oszvald Ferenc Nándor, Sági Éva, Szabó Péter, Wehofer Valéria

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Harangtornyok

Harangtornyok

A templomokhoz szervesen hozzátartozó harangtornyokról írja Balogh Ilona, hogy a magyar tornyok minden más nép hasonló alkotásaitól megkülönböztethetőek tömör, lényegretörő jellegük által, ellentétben például a románok szikár, meredeken gótikus, „transzcendentális” tornyaival. A népi szakrális építményekre leginkább a román és a gótikus stílus hatott: a négyszögletes alaprajzú, stilizált vagy tényleges mellvéddel, tornáccal épített tornyok többnyire gúla alakú tetőszerkezete gyakran kapott a sarkokon fiatornyokat. A reneszánsz és később a barokk szintén nyomot hagyott, ám nem akkora mértékben, mint elődei. A reneszánszból átvették néhol az árkádot, a barokk pedig a hagymakupolát ajándékozta a falusi templomoknak.

Az előbbiekben leírt, négy fiatornyos harangtornyok legszebb példái a Tiszaháton (Felső-Tiszavidék, Bereg, Szamoshát) lelhetőek fel. A harangokat tartó főoszlopok száma négytől tizenkettőig terjed, a leggyakoribb a kilencoszlopos megoldás. A tornácos, fiatornyos toronytest szoknyás, zömökebb alsó részből nyúlik ki. A kilencoszlopos típusnál meghatározó elem a függőleges tengelyben álló, ún. vezér- vagy császárfa, melyet – akár húsz méteres hossza miatt – több részből csapoltak össze. A szerkezet vaskos keményfa talpgerenda-rácsozaton nyugszik, mely elosztja a feszültséget és ellensúlyt képez. A toronytetők, de akár a törzsek is zsindelyezettek, utóbbi lehet deszkázott. A toronysisak formája lehet négyzet vagy nyolcszög alakú gúla. Az építmény magassága miatt mindig építenek belső közlekedőrendszert. Négyszögletes gúla alakú, fiatornyokkal ellátott tornyot találunk Nagyszekeresen, Gemzsén, Tiszacsécsén, Lónyán, Zsurkon, Vámosatyán, Nyírbátorban és ide tartozik a Szentendrére „vándorolt” nemesborzovai harangtorony (33. KÉP). Nyolcszögletű, fiatornyoktól mentes változatot állítottak Uszkán és Kölcsén.

33. kép

Egyszerűbb formájúak a palóc harangtornyok. Szintén négyzetes alaprajzúak, ám az előző típushoz képest lényegesen zömökebbek, puritánabbak, a toronysisak oldalainak lejtése kisebb. A falak vázszerkezete kissé terpesztett. Legszebb példáit megtalálhatjuk az egykori Nádújfalun (ma Mátraterenye) és Cereden (34. KÉP). A nádasfalui építmény tömörebb hatást kelt társánál, oldalai deszkázottak, a toronysisak és a szoknya rombuszpalával borított. A ceredi torony alsó része és a felső törzs deszkázott, felül zsalugáteres, az előbbi példánál lényegesen hosszabb szoknya és a toronysisak zsindelyezett.

34. kép