Ugrás a tartalomhoz

Faépítés

Andor Krisztián, Bejó László, Hantos Zoltán, Józsa Béla, Karácsonyi Zsolt, Oszvald Ferenc Nándor, Sági Éva, Szabó Péter, Wehofer Valéria

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Templomok

Templomok

Magyarország területén egykor igen elterjedtek voltak a népi fatemplomok, melyek közül mára alig maradt hímondó. Az alapszerkezet többnyire torony nélküli, boronafalas vagy talpas sövényfalas épület volt, középkorban és kora újkorban hangsúlyos jelenlétükről árulkodnak az Ágasegyháza, Botegyháza, Gerendásegyház falunevek. Sok fatemplom állt Erdélyben és a Máramarosban, melyekre példákat az általános rész Kárpátokra vonatkozó fejezetében hoztunk. Hazánk jelenlegi területén csupán néhány, fából épült szakrális emléket találhatunk, de az egykori fatemplomokról és haranglábakról bővebb képet kaphatunk Balogh Ilona, Kovács József, Sisa Béla és Szőnyi Ottó munkáiból. Jelen fejezetben a hazánkban most is látható fatemplomokról esik szó.

Az egyetlen, ma még meglévő, eredeti fatemplom a Felső-Tiszavidéken, Mándokon épült, melyet azonban az 1970-es években lebontottak, és elszállítottak a szentendrei skanzenba (27. KÉP).

27. kép

A görög katolikus fa templom eredetileg a község Bukóc nevű dombja szélén állt. A Szent Miklós tiszteletére emelt templom építési ideje vitatott – 1550 vagy 1640 körüli, más források szerint 1740 táján emelhették. A keletelt templom egyhajós, négyszögszentélyű, tapasztott boronafalas faépület, nyugati homlokzatán a zsindelyes sátortető előrenyúló részét négy faoszlop támasztja meg. Az előcsarnok mögött emelkedik a kétszintű zárt négyszögű fatorony, melyet zsindelytető zár le.

Szintén Szentendrén áll a Szatmár megyei Mánd református fatemploma (28. KÉP), melyet 1580 táján építettek, de a ma látható formája a 18. század végéről származik. A viszonylag kicsi, talpas-vázas szerkezetű sövénytemplom „vázát talpgerendákba csapolt oszlopok, az azokat felül összefogó koszorúgerendák, valamint a szerkezetet merevítő, lapolással és faszegekkel hozzájuk erősített vízszintes gerendák, ferdetámaszok, andráskötések alkotják. A falmezőket sövényfonással töltötték ki, majd betapasztották és … meszelték.” Meredek, kontyos tetőszerkezetét fenyőzsindely fedi, torony nem koronázza. Födéme kazettás mennyezetű, díszesen festett (29. KÉP).

28. kép
29. kép

Az ország keleti részén, Tákoson található az 1760 körül épült favázas templom, különálló fatornyának pontos mása 1986-ban készült el (30. KÉP). Hasonlóan favázas a tiszacsécsei református templom, harangtornya ugyanúgy elkülönül. A közöket mindkét épületnél vályoggal töltötték ki.

30. kép

Híres Miskolc fatemploma (31. KÉP): a tetemvári protestáns deszkatemplom szervesen hozzátartozik a „hely szelleméhez”, nem népi, hanem sokkal inkább népi jellegű. A 18. század elején épült eredeti épület sajnos 1997-ban leégett, azóta régi fényében újjáépítették. A templomot elődje helyére emelték 1724-ben. „Építésére és költségeinek fedezésére az avasi templomban toborzott híveket Tarczali Sámuel prédikátor. Miskolci molnárok és ácsok a nyárádi erdőből vágták ki az építkezéshez szükséges fát, s onnan szekerezték a helyszínre. Közben a kőművesek elkészítették azt a kő alapzatot, amelyre rárakták az alapgerendákat, majd összerovásolták a deszkafalat. Az építkezést májusban kezdték el, s szeptemberben már itt volt az istentisztelet. A deszkatemplom tetejére mesterremek bádoggombok kerültek, s az avatásra elkészültek a „halotti koporsó mellé való székek” is.” Az idők során a templom gerendázata elöregedett, azonban a helyiek nem akarták lebontani. Végül 1937-ben, hasonló deszkákból teljesen újjáépítették. Az új épület betonalapzatot kapott, melytől „elfelé szélesedő oldalfalak barnára pácolt, fényes fekvő gerendákból épültek. A sarokrészeket faragott motívumok díszítik. A templom tetőzetét a felszenteléskor zöldre festett zsindely fedte, amelyből karcsú zöld torony emelkedett ki, s mellette még négy kisebb szellőzőtornyot helyeztek el az építők.” A bejövőket székelykapu fogadja. Az újjáépített templomot Szeghalmi Bálint tervezte, erdélyi motívumok felhasználásával. 1997-es leégése után a templomot ebben az állapotában állították helyre.

31. kép

Zalacséb egykori fatemplomát régi leírások és képek alapján a zalaegerszegi falumúzeumban. Ez az egyetlen göcseji fatemplom, amelyről fennmaradtak ábrázolások, így a közelmúltban lelkes lokálpatrióták, társadalmi munkában újjáélesztették. (32. KÉP)

32. kép