Ugrás a tartalomhoz

Faépítés

Andor Krisztián, Bejó László, Hantos Zoltán, Józsa Béla, Karácsonyi Zsolt, Oszvald Ferenc Nándor, Sági Éva, Szabó Péter, Wehofer Valéria

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Ősi faépítmények

Ősi faépítmények

A Kárpát-medence egyik legkorábbi faépülete lehetett a Balogh Ilona által említett, Attila fapalotája, mely a mai Magyarország területén, a Tisza középső vidékén állhatott, és az V. században egész Közép-Európában egyedülálló jelenség lehetett. A fatornyokkal díszített kerítésen belül több különálló épület alkotta a palotaegyüttest. Szerkezeti kialakításáról nincsen pontosabb információ.

Talán a legősibb magyar faépítmény honfoglaló őseink jurtája (1. KÉP), mely könnyű, hordozható favázával és az egyszerűen rögzíthető nemezborítással volt olyan praktikus, mint napjaink műszálas sátrai.

1. kép

Nagyon valószínű, hogy letelepedett őseink első házai favázas, sövényfalas, paticsfalas építmények lehettek, az igen egyszerű szélfogóktól kezdve a kunyhókon át a kicsit fejlettebb házakig. Elterjedtek voltak a földbe ásott veremházak, melyeknek botokból, gallyakból és más növényi anyagokból készített, egyszerű lefedése volt (2. KÉP). Feltételezhető, hogy védelmi szempontokból néhol építettek fa őrtornyokat, melyek kezdetben szintén könnyen szállíthatóak, áthelyezhetőek voltak, akárcsak a sátrak.

2. kép