Ugrás a tartalomhoz

Faépítés

Andor Krisztián, Bejó László, Hantos Zoltán, Józsa Béla, Karácsonyi Zsolt, Oszvald Ferenc Nándor, Sági Éva, Szabó Péter, Wehofer Valéria

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

7. fejezet - Afrika faépítészete

7. fejezet - Afrika faépítészete

Tartalom

5. táblázat

Afrikára a faépítészet nem igazán jellemző: török és európai hatásra jelentek meg néhol fejlettebb szerkezetű faépületek, illetve fa szerkezeti elemek. A mecseteknél és palotáknál előfordul a fa tetőszerkezet, valamint a nyílászárók, ajtó- és ablakfélfák gyakran fából készülnek. Az észak- és kelet-afrikai országban az iszlám befolyása érvényesül, amely mellett gyakori az arab és perzsa elemeket magában foglaló swahili irányzat, mely szintén főleg kőből és agyagból dolgozik. Nyugat-Afrikában és a Száhel-övezetben az ún. szudano-száheli építészeti stílus terjedt el. A városok építészetére nagy hatást gyakorolt az európai kő- és téglaépítészet, a 19. századtól az eklektika hatása és a mediterrán jelleg jellemző szinte az egész kontinensre.

A hagyományos afrikai kultúrákban a letelepedő népeknél leginkább a földépítészet, illetve az annak vázát adó faszerkezet dominál. A nomád népeknél az egyszerű, hordozható hajlékok, illetve a helyben található anyagokból összeállítható éjjeli menedékek a jellemzőek. A kelet-afrikai maszájok például botokból álló rácsot használnak, melyet marhatrágyával rögzítenek.

A zulu falvakban a kunyhó alapját kör alakban leásott, vékony faágak alkotják, melyeket hálószerűen körbekötöztek, majd vályoggal tapasztottak.

Afrika számos vidékén faágakból összekötözött, sövényfalas kunyhókban élnek. Favázas nádkunyhókat találhatunk napjainkban Észak-Afrikában is. Délebbi vidékekről esett szó az általános részben: a zambiai inszakákról és a nyugat-afrikai gazebokról. A favázakat növényi anyagokkal borítják, például náddal, gyékénnyel. Az oldalfalakat aztán agyaggal vagy vályoggal fedik be. A tetőszerkezet egyszerű ágasfás-szelemenes. Emellett Zambiában jellemzően minden háztartás két épületből áll: az egyik, téglalap alaprajzú, alvásra használatos, a másik, gyakran kör alakú, a napközbeni élet, a főzés helyszíne. Kerítéseket nem emelnek, viszont az épületeket függőlegesen a földbe ásott, régi vasúti sínekkel védik az elefántok ellen. A főzésre szolgáló, európai nyári konyhára emlékeztető szerepkörű épület általában félig zárt, félig nyitott, a közepén ég a tűz. Elegendő hely akad benne a munkához és a hétköznapi élethez. Az oldalfalakat alkotó ágasfák/árbocfák közötti hézagokat nem minden esetben töltik ki agyaggal, néha szellősen hagyják. A tető alátámasztását szintén egy középső ágasfa adja, ez lehet akár egy kiszáradt fa törzse is, mely köré az inszakát építik. Az árbocfákat trópusi faanyagból készítik, arájuk támaszkodó tető régebbi formája magastető, mely lehet kúp vagy sátor formájú is, a ház alakjától függően. Újabban alkalmaznak vaslemezeket is, egyszerű, doboz-hatást keltő, vízszintes lefedésként. Lejtős tetőnél a szarufák vagy az árbocrudakra, vagy a földfalra támaszkodnak – néha konzolosan túlérnek a ház falán, így alkotva további, eresz alatti teret (114. KÉP). A szarufákra lécezés kerül, majd arra zsúpszerű fedél. A téglalap alakú lakóházak a kerek inszakához hasonlóan készülnek. A földbe leásott, ágasfás keretre vízszintes merevítőléceket kötöznek, majd a vázat agyaggal vagy agyaggolyókkal tapasztják. A fal külső felülete nem mindig sima, sokszor meghagyják a golyók domború felületeit. Az elkészült épületet nem festik kívülről.

114. kép

Sokszor használ paticsfalakat az ashanti építészet, mely leginkább Nyugat-Afrikára jellemző. A ghánai sövényfalas építmények közül példaként hozható fel a Bawjwiasi szentélye, mely négy, téglalap alakú szobából áll. (115. KÉP)

115. kép

Zimbabwéban a tégla- és kőházak belső válaszfalai gyakran paticsfalak, vékony favázzal. Nigériában egyszerű vázszerkezetre húznak paticsfalat: a földbe leásott vékony faoszlopok tartják a falakat, a tetőszerkezetet az épület tengelyének két végén ágasfák, illetve az általuk tartott szelemen hordozza. A tetőt leggyakrabban szalmával borítják. (116. KÉP)

116. kép

Afrika egyes, vizekben gazdagabb részein a cölöpépítészet jellemző: favázas, lápakra állított házak állnak például Dahomey-ben. (117. KÉP)

117. kép

A kontinens tekintetében kiemelkedőek Zanzibár (Tanzánia) favillái, melyeket a telepesek építettek, így erősen európai benyomást keltenek. Szerkezetükben vázas épületek, kialakításuk a 19. századi villaépítészetre emlékeztet, az angol és amerikai faházak tradícióira, magában foglalva az indiai növényi ornamentikát, mindezt elegyítve a swahili és arab építészeti tradíciókkal. (118. KÉP)

118. kép