Ugrás a tartalomhoz

ATOMABSZORPCIÓS SPEKTROMETRIA

Dr. Posta József

Hallgatói Információs Központ

6. fejezet - A kémiai analízis folyamata és teljesítőképessége

6. fejezet - A kémiai analízis folyamata és teljesítőképessége

Az IUPAC az 1990-es évek közepén megfogalmazta, összefoglalta, hogy mivel foglalkozik az analitikai kémia. Ez a meghatározás eddig így nem jelent meg az analitikai tankönyvekben.

Az analitikai kémia az a tudományág, amely eljárásokat, módszereket, készülékeket és stratégiákat dolgoz ki annak érdekében, hogy anyagi rendszerek minőségi, mennyiségi összetételéről, szerkezetéről és energiaállapotáról térbeli és időbeli információkat szerezzen.

A kémiai analízis lépései

A kémiai analízis összetett folyamat, amelynek a főbb lépései a 118. ábrán láthatók.

118. ábra A kémiai analízis lépései

A 118. ábrán bemutatott lépésekről általánosan megállapítható, hogy azok szigorúan egymásra épülnek. Ha a sorban előbb álló lépésben valamilyen hibát követünk el, a további lépések értelmüket vesztik, vagy legalábbis pontatlan, félrevezető eredményekhez jutunk. Ezért minden lépés egyenrangúan fontos.

  • Az 1. Célkitűzés, a probléma megfogalmazása lépésben kell a megoldandó konkrét analitikai feladatot egyértelműen és pontosan körülhatárolni.

  • A 2. Stratégiakészítés lépésben a kitűzött feladathoz igazítva kell megtervezni és kiválasztani az analízis legcélravezetőbb további lépéseit a mintavételtől a kiértékelésig.

  • A 3. Mintavétel az első gyakorlati lépés, amelynél a döntő szempont, hogy egy anyagi rendszerből kivett kis tömegű, térfogatú minta, amellyel a kémiai analízist végezzük, ugyanolyan összetételű legyen, mint a vizsgált anyagi rendszer. Az analízis eredményével csak ebben az esetben jellemezhetjük az egész rendszert. A mintavétel technikai megvalósítása a kitűzött analitikai céltól és a vizsgálni kívánt anyag fizikai és kémiai tulajdonágaitól egyaránt függ. Ezért mára igen nagy számú mintavételi eljárás található az irodalomban. Az elkülönített, elemzésre szánt mintának minden esetben az egész rendszer átlagát kell jellemeznie; erre nézve reprezentatívnak kell lennie.

  • A 4. Minta szállítása, tárolása a mintavétel utáni lépés, amely során olyan körülményeket kell biztosítani, hogy a minta összetétele az elemzés elvégzéséig ne változzon meg. Ennek módját elsősorban a minta típusa és az elemezni kívánt komponens természete határozza meg.

  • Az 5. Mintaelőkészítés a kémiai analízisen belül az a művelet, amely segítségével a mintát olyan alakra hozzuk, hogy az előzőleg kiválasztott analitikai módszerrel elemezni lehessen. A mintaelőkészítést úgy kell végrehajtani, hogy a vizsgálni kívánt mintakomponensekből ne legyen veszteség, a minta más (idegen) komponensekkel ne szennyeződjön, azaz a minta minden komponensére megőrízze eredeti összetételét. A mintaelőkészítés módja egyaránt függ a minta típusától, a vizsgálni kívánt komponensek tulajdonságaitól és a kiválasztott elemző módszertől.

  • A 6. Elemzés lépése az a kémiai, fizikai-kémiai műveletek összessége, amelyek segítségével olyan érzékszervi észlelésekhez, illetve számszerű vagy számszerűsíthető adatokhoz jutunk, amelyek egyértelmű összefüggésben vannak a mintában levő komponensek minőségével (mineműségével) és e komponensek egymáshoz vagy a minta egész tömegéhez, térfogatához viszonyított arányával (koncentrációjával) vagy abszolút tömegével.

  • A 7. Kiértékelés a különböző analitikai módszerekkel kapott érzékszervi (főleg vizuális) észlelések rendszerezését, illetve számszerű adatok numerikus, grafikus illetve statisztikai vagy egyéb módon történő feldolgozását jelenti, amelyekből a minta minőségi és mennyiségi összetételét határozzuk meg. Kémiai analízisnek korábban általában az egész műveletnek ezt a szűkebb értelemben vett két lépését nevezték.

  • A 8. Értékelés az előző lépésben kapott analitikai eredmények összevetése a célkitűzésben megfogalmazott tervekkel, amiért az egész analízis történt. Ekkor válik a kémiai információ felhasználói információvá a vizsgált anyagról (pl. a gyógyszer megfelelő mennyiségben tartalmazza-e a hatóanyagot, a vizsgált kút vize alkalmas-e ivásra stb.).