Ugrás a tartalomhoz

Alkotmányjog

Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet (2005)

Eötvös Károly Intézet

2.3. A gyülekezési törvény

2.3. A gyülekezési törvény

Az alkotmány 62. § (2) bekezdésében említett törvény a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény, amelyet – mint láttuk –még 1989 januárjában fogadtak el, de amelynek szövege, néhány kisebb módosítástól eltekintve azóta is változatlan. Az általános rendelkezések szerint a törvény tárgyi hatálya békés összejövetelekre, felvonulásokra és tüntetésekre terjed ki, viszont nem vonatkozik a különböző választási gyűlésekre, vallási szertartásokra, rendezvényekre, körmenetekre, kulturális és sportrendezvényekre, valamint a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre. A jog gyakorlása korlátjaként a törvény bűncselekmény elkövetését vagy arra való felhívást, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmét határozza meg.Mind az alkotmány, mind pedig a törvény szövege mindenkit megillető alapvető szabadságként szól a gyülekezési jogról, ugyanakkor a törvény értelmében a rendezvények szervezője kizárólag magyar, illetve magyarországi tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet. A szervező kötelezettsége, hogy legalább három nappal a tervezett időpontot megelőzően írásban jelentse be a kezdés és a befejezés várható időpontját, a gyűlés helyszínét, útvonalát, célját, illetve napirendjét, a résztvevők várható létszámát, a rendezők számát és a szervezők képviselőjének nevét a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnál.A rendőrség kizárólag a törvényben felsorolt esetekben és csak a bejelentéstől számított negyvennyolc órán belül tilthatja meg a rendezvény megtartását a bejelentésben megjelölt helyszínen vagy időpontban. A törvényben szereplő esetek a következők: - népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működésének veszélyeztetése;- a közlekedés más útvonalon nem biztosítható.A tiltó határozatot a rendőrségnek huszonnégy órán belül közölnie kell a szervezővel, aki három napon belül kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. A bíróság ugyancsak három napon belül nem peres eljárásban dönt, és e döntés ellen nincs helye további jogorvoslatnak.A rendőrség képviselője a jogszerűen bejelentett rendezvényen – a törvényesség ellenőrzése érdekében – jelen lehet. A szervező kérésére közreműködhet a rendezvény rendjének biztosításában, intézkedhet az azt megzavaró személyek eltávolításáról. A rendezvény rendjének biztosításáról azonban a szervezőnek kell gondoskodnia. Ha a rendezvény résztvevőinek magatartása veszélyezteti a törvényességet, és a rend másként nem állítható helyre, a szervező kötelessége a rendezvény feloszlatása.A törvényben meghatározott esetekben a rendőrségnek – figyelmeztetést követően - fel kell oszlatnia a rendezvényt. Ezek az esetek a következők:a) a gyűlés a törvény általános rendelkezéseiben foglalt tilalmak egyikébe ütközik;b) a résztvevők fegyveresen vagy felfegyverkezve jelennek meg;c) a bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés nélkül vagy tiltó határozat ellenére tartják meg.A feloszlatás jogellenességének megállapítására a rendezvény résztvevője 15 napon belül pert indíthat. A bejelentés nélkül vagy a rendőrség tiltó határozata ellenére tartott rendezvény szankciója a feloszlatáson kívűl százezer forintig terjedő szabálysértési bírság is lehet.Ugyanakkor a büntető törvénykönyv szigorúan védi a szervezők gyülekezési szabadságát. Az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése elnevezésű bűntett elkövetéséért három évig terjedhető szabadságvesztéssel fenyegeti azt, aki mást egyesülési jogának gyakorlásában jogtalanul akadályoz, annak pedig, aki a rendezőnek a rend fenntartása érdekében tett intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, vétségért egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés lehet a büntetése.A büntető törvénykönyv 2000 decemberében végrehajtott módosításával született új büntetőjogi tényállás, a rendbontás a sport-, a kulturális és politikai rendezvények rendezőinek büntetőjogi védelmét törekedett erősíteni azzal, hogy e speciális tényállással is büntetni rendelte a rendfenntartók elleni erőszakot vagy fenyegetést, amit a garázdaság addig is szankcionált.

Speciális korlátozások vonatkoznak a fegyveres szervek tagjainak gyülekezési jogára. A honvédelmi törvény értelmében közterületen tartandó rendezvényt, nyilvános gyűlést csak az illetékes rendőrkapitány előzetes engedélye alapján lehet tartani. A rendőrkapitány a kérelmet a védelmi érdekek sérelme esetén indokolás nélkül elutasíthatja. A fegyveres erők hivatásos állományú tagjai és hadköteles katonái szolgálati helyükön csak a parancsnok engedélyével tarthatnak nyilvános rendezvényt. A parancsnok nem engedélyezheti a rendezvényt, ha az a) pártpolitikai célt szolgál; b) a szolgálati feladat, rend és a fegyelem ellen irányul, vagy azt bírálja; c) alkalmas a fegyveres erők iránti közbizalom megingatására; d) a fegyveres erők törvényben meghatározott feladataival ellentétes célra irányul.

1989. évi III. törvény a gyülekezési jogról (hatályos szöveg): 2. § (1) bekezdés; 3. §. 2. § (3) bekezdés. 5. § 6-7. §. 8. § (1) bekezdés. Az utóbbi feltételt az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény iktatta a törvénybe. Azt megelőzően a „közlekedés rendjének aránytalan sérelme” szerepelt tiltási feltételként, amelynek értelmezése sok nehézséget okozott 8. § (2) bekezdés; 9. §. 12. §. 14. §. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 152. §-a. 228/A. §. 271/A. §. A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 215. §-a. A fegyveres erők hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 19. §-a; a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény 18. §-a.