Ugrás a tartalomhoz

Alkotmányjog

Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet (2005)

Eötvös Károly Intézet

4. A Kormány Országgyűlés előtti felelőssége

4. A Kormány Országgyűlés előtti felelőssége

     A parlamentáris kormányzati rendszerben a Kormánynak élveznie kell az Országgyűlés bizalmát. Ennek megfelelően a Kormány felelősséggel tartozik az Országgyűlésnek. A Kormány rendszeresen köteles beszámolni munkájáról a parlamentnek, a Kormány tagjait szintén beszámolási kötelezettség terheli az Országgyűlés felé. A parlament előtti felelősséget megvalósító további jogintézmény az interpelláció és a kérdés: az országgyűlési képviselők a Kormányhoz és a Kormány bármely tagjához interpellációt és kérdést intézhetnek. (E jogintézményekre vonatkozó részletes szabályokat az Országgyűlésről szóló fejezet tárgyalja.)

     Amint már említettük, az Országgyűlés a bizalmatlansági indítvány eszközével megvonhatja a bizalmat a Kormánytól, az eredményes bizalmatlansági indítvány a Kormány megbízatásának megszűnéséhez vezet. A bizalmatlansági indítványt az országgyűlési képviselők legalább egyötöde nyújthatja be írásban a miniszterelnökkel szemben. Az Alkotmány az úgynevezett konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét vezette be, mivel az indítványban egyúttal a miniszterelnöki tisztségre jelölt személyt is meg kell nevezni. Ez utóbbi szabály a Kormány stabilitását biztosítja, hiszen az indítványt támogató erőknek nem csupán a Kormány leváltásában kell egyetértésre jutniuk, hanem az új miniszterelnök személyében is meg kell egyezniük. A bizalmatlansági indítványt az egyes miniszterekkel szemben nem, csak a miniszterelnökkel szemben lehet előterjeszteni. A miniszterelnökkel szemben benyújtott indítványt pedig a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. A bizalmatlansági indítvány tehát nem alkalmas csak a Kormány egyes tagjainak leváltására, az mindig kollektív módon a teljes Kormány megbízatásának megszűnését célozza. Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, de legkésőbb nyolc napon belül kell megtartani. Az indítvány eredményességéhez az szükséges, hogy az összes parlamenti képviselő több mint fele megvonja a bizalmat a miniszterelnöktől és így a Kormánytól. Ez a szavazatarány megegyezik a miniszterelnök megválasztásához előírt aránnyal. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni, ezzel egyidejűleg pedig az addig hivatalban lévő Kormány megbízatása megszűnik.

     A bizalmatlansági indítvány mellett az Alkotmány a bizalmi szavazás két formáját is szabályozza. A Kormány – a miniszterelnök útján – bizalmi szavazást javasolhat akár önállóan, akár azt javasolva, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. Ha ezekben az esetekben az Országgyűlés nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani. A bizalmi szavazás tehát szintén a Kormány megbízatásának megszűnéséhez vezethet.