Ugrás a tartalomhoz

Alkotmányjog

Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet (2005)

Eötvös Károly Intézet

2. fejezet - A köztársasági elnök

2. fejezet - A köztársasági elnök

1. A köztársasági elnök jogállása

     Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

     A megbízatás keletkezése. A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja. Államfővé az választható meg, aki rendelkezik magyar állampolgársággal és választójoggal, továbbá a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt öt évre választja, az államfőt a tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. Az Alkotmány a köztársasági elnök megválasztásának folyamatát az alábbiak szerint szabályozza. A választást jelölés előzi meg, amelynek érvényességéhez legalább ötven országgyűlési képviselő írásbeli ajánlása szükséges. A parlament a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A választás során a szükséghez képest többszöri szavazásnak van helye:

  1. forduló: Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazatát elnyeri.

  2. forduló: Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. A második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazata szükséges.

  3. forduló: Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadszori szavazást kell tartani. Ez alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a szavazatok többségét elnyerte.

     A szavazási eljárást legfeljebb három egymásra következő nap alatt be kell fejezni. A megválasztott köztársasági elnök hivatalba lépését megelőzően a parlament előtt esküt tesz. 

     A megbízatás megszűnése. A köztársasági elnöki megbízatás az alábbi esetekben szűnik meg:

  1. a megbízatás idejének lejártával,

  2. az elnök halálával,

  3. a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapottal,

  4. az összeférhetetlenség kimondásával,

  5. lemondással,

  6. az elnöki tisztségtől való megfosztással. 

     A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.   Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok merül fel, bármely képviselő indítványára az Országgyűlés - a képviselők kétharmadának a szavazatával, titkos szavazással - határoz az összeférhetetlenség kimondásáról. 

     A köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges. Az Országgyűlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köztársasági elnök elhatározását fenntartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.

     A köztársasági elnök a tisztségétől megfosztható, ha annak gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsérti.

     A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy ha a köztársasági elnök megbízatása valamely okból idő előtt megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Az ideiglenes köztársasági elnököt azonban az államfői jogkörök csak bizonyos korlátozásokkal illetik meg, így törvényt az Országgyűlésnek megfontolás végett, illetőleg az Alkotmánybíróságnak megvizsgálás céljából nem küldhet meg, az Országgyűlést nem oszlathatja fel, és a kegyelmezési jogával csak a jogerősen elítéltek javára élhet.

     A köztársasági elnök felelőssége. A köztársasági elnök személye sérthetetlen. Az államfőt politikai felelősség nem terheli, jogi felelőssége pedig korlátozott. Az államfőt tisztsége gyakorlása során az Alkotmány vagy valamely más törvény megsértéséért terheli jogi felelősség, felelőssége megállapítása esetén a köztársasági elnök tisztségétől megfosztható. Az Alkotmány sajátos felelősségre vonási eljárást határoz meg, amelyben az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság kap szerepet. A felelősségre vonást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, ezt követően a felelősségre vonási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges, ez utóbbi szavazás titkos. Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a felelősségre vonási eljárás befejezéséig az elnök a hatáskörét nem gyakorolhatja. A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.

     Az Alkotmány további rendelkezéseket tartalmaz az államfő büntetőjogi felelősségével kapcsolatban. Ha a köztársasági elnök ellen a felelősségre vonási eljárás a hivatali ideje alatt a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett, büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt indult, az Alkotmánybíróság eljárásában a büntetőeljárás alapvető rendelkezéseit is alkalmazni kell. A vádat az Országgyűlés által a saját tagjai közül választott vádbiztos képviseli. A köztársasági elnök ellen egyéb cselekménye miatt büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani. Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetésében megállapítja, az elnököt a tisztségétől megfoszthatja, s egyidejűleg a Büntető Törvénykönyvben az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést és intézkedést alkalmazhatja.