Ugrás a tartalomhoz

A zeneszerzés alapjai

Arnold Schoenberg (2014)

Editio Musica Budapest

16. fejezet - XVI. A SCHERZO

16. fejezet - XVI. A SCHERZO

A scherzo, Webster meghatározása szerint, „játékos, humoros tétel, általában 3/4 ütemben. Beethoven óta rendszerint ez foglalja el a régi menüett helyét a szonátában vagy szimfóniában”. A meghatározás csak részben helyes. Például Beethoven Szeptettjében (első és utolsó tételében szimfonikus mű) Menüett is, Scherzo is van.

Hasonló problémákba ütközünk, ha pontosan meg akarjuk határozni a scherzo szerkezetét. Beethoven ritkán nevez scherzónak moll-tételt (pl. Op. 9/3 vonóstrió Scherzo tétele). Ennyiben igaz, hogy scherzói játékosak, humorosak, vidámak. Brahms nyolc kamarazenei scherzója közül azonban öt mollban van. Beethoven szimfóniáinak gyors középtételei közül csak kettőt nevez scherzónak. Szonátáinak és vonósnégyeseinek sok ilyen karakterű tételére csak az Allegro, Vivace, Presto címkét ragasztja, valószínűleg azért, mert karakterben, formában, hangulatban, ritmusban, tempóban vagy metrumban nem egészen egyeznek meg az általa elképzelt ideális Scherzóval. E tételek egy része moll, más része nem 3/4-es, hanem 3/8, 6/8, 6/4, 2/2, 4/4, 2/4 metrumú stb. Változó a B-szakasz szerkezete is. Schubert legtöbb scherzója hármas ütemű, de gyakran moll-jellegű tétel. Brahmsnál, Schumannál és Mendelssohnnál sokfajta scherzometrum fordul elő.

Webster meghatározását a tények a scherzo karakterére és hangulatára vonatkozóan sem igazolják: a játékosság, humor nem minden scherzo elengedhetetlen kelléke. Nem döntő még a tempó sem. Beethoven a gyors középtételekre . = 100 körüli metronómjelzéseket ad meg, ez átlagos scherzotempója. E középtételekben azonban csak a gyors tempó a közös, a mondanivaló néha homlokegyenest ellenkező.

Beethoven, Schubert, Mendelssohn, Schumann, Chopin, Brahms, Csajkovszkij, Berlioz, Bruckner, Mahler, Reger, Debussy, Ravel stb. scherzóiban és egyéb gyors középtételeiben a legkülönbözőbb karakterek bontakoznak ki: élénk, szikrázó, ragyogó, szellemes, lelkesült, elragadtatott, tüzes, szenvedélyes, energikus, heves, égő, drámai, tragikus, heroikus, gigantikus, ördögi, groteszk.

A scherzo sajátosan hangszeres darab, jellemzője az éles ritmus-hangsúlyozás és a gyors tempó. A tempó következtében a harmónia ritkán változik és nem szerepelnek távoli motívumformák.

Szerkezetüket tekintve a nagy mesterek scherzóinak egyetlen közös vonása: kivétel nélkül háromtagú formák. A kisebb háromtagú formáktól és a menüett-től abban különböznek, hogy középszakaszuk modulatorikus és tematikusabb. Moduláló-kontrasztáló középszakaszuk olykor már a szonáta-Allegro kidolgozási részére (Durchführung)[12] emlékeztet.

Az A-szakasz

A scherzo A-szakasza elméletileg nem különbözik azoktól az A-szakaszoktól, melyeket eddig megvitattunk. A gyors tempó miatt a téma ütemszáma gyakran kétszerese a szokásosnak. Például az op. 2/2, op. 28 és a 2. szimfónia (120 c példa) scherzója periódussal kezdődik. Az op. 30/2 hegedűszonáta (120 a példa), az op. 18/1 vonósnégyes (120 b példa) és az Eroica (121 a példa) scherzója mondattal kezdődik.

Az Eroica Scherzója nagyhatású mintadarabja lett a későbbi scherzóknak. Karaktere iskolát teremtett. Témája szerkezetileg nem más, mint emelkedő tonikai és ereszkedő domináns hangzat körülírása (amint a 121 d példa analízise mutatja). Ezt a csontvázat átmenő és díszítőhangok burkolják be. A scherzotéma szorosan összefügg a szimfónia első és utolsó tételének témájával (lásd 121 d, e példa). Ez a tény erőteljes bizonyíték a ciklikus művek „monotematikussága” mellett.



[12]         A feldolgozás, kidolgozás vagy Durchführung terminust Schoenberg a feldolgozás technikájának és az e technikát alkalmazó szakaszoknak neveként egyaránt alkalmazza. A „fejlesztés” kifejezését elutasította, mert azt tartotta, hogy a feldolgozott anyag kevéssé „fejlődik” (nő, érik). A megmunkálás során a motívumformák alkalmazkodnak, variálódnak, kibővülnek, sűrűsödnek, újrarendeződnek és különféle hangnemeken mennek át, de ritkán nőnek, fejlődnek „érettebb, előrehaladottabb” fokra. (Közreadó.)