Ugrás a tartalomhoz

A magyar nyelv

Kiefer Ferenc, Bakró-Nagy Marianne, Bartha Csilla, Bánréti Zoltán, Borbély Anna, Cser András, Dömötör Adrienne, É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Gyuris Beáta, Haader Lea, Hattyár Helga, Holló Dorottya, Horváth László, Kassai Ilona, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Korompay Klára, Kurtán Zsuzsa, Laczkó Krisztina, Nádasdy Ádám, Németh T. Enikő, Olaszy Gábor, Pléh Csaba, Prószéky Gábor, Sándor Klára, Sipőcz Katalin, Siptár Péter, Szabó Mária Helga, Tolcsvai Nagy Gábor, Váradi Tamás (2006)

Akadémiai Kiadó Zrt.

IV. rész - NEGYEDIK RÉSZ

IV. rész - NEGYEDIK RÉSZ

Tartalom

26. Fonetika
26.1. Bevezetés
26.2. A beszéd képzése, akusztikai alkata és észlelése
26.2.1. A beszéd képzése
26.2.2. A beszéd mint fizikai jelenség
26.2.3. A beszéd észlelése
26.3. A magyar beszédhangok állománya
26.3.1. A magánhangzók
26.3.2. A mássalhangzók
26.3.3. A magyar beszédhangok erősségi és hangzóssági rendje
26.4. A beszédlánc szerveződése és alkalmazkodási jelenségei
26.4.1. Hangsorszerveződés
26.4.2. Alkalmazkodási folyamatok
26.5. Szupraszegmentális hangjelenségek: a beszéd „zenei” elemei
26.5.1. Rezgésszám, hangmagasság, hanglejtés
26.5.2. Hangerő, hangosság, hangsúly
26.5.3. Fizikai idő, szubjektív tartam, beszédsebesség
26.5.4. A szünet és a szünethordozók
Irodalom
27. A beszéd zavarai
27.1. Beszédzavar – nyelvi zavar
27.2. Tünetmegjelenések
27.3. A zöngeképzés és a hangszínezet zavarai
27.4. A beszédhangképzés és a beszédfolyamat zavarai
27.5. A beszédészlelés zavarai
27.6. A hallás, észlelés, artikuláció komplex zavara
27.7. A beszédzavar mint szindróma
Irodalom
28. A magyarországi siketek közössége és a magyarországi jelnyelv[*]
28.1. A jelnyelvekről
28.1.1. A jelnyelvek mint természetes emberi nyelvek
28.1.2. A jelnyelvekről általában
28.2. A siketség fogalmáról
28.2.1. A siketség orvosi értelmezéséről
28.2.2. A siketség kulturális, antropológiai értelmezése
28.2.3. Prelingvális, posztlingvális siketek és nagyothallók
28.2.4. A siket gyermek és a nyelvelsajátítás
28.2.5. A jelnyelv neurolingvisztikai vonatkozásai
28.3. A jelnyelvek grammatikájának néhány jellegzetes vonása
28.3.1. Lehet-e egyenértékű egy vizuális és egy vokális nyelv?
28.3.2. Ami ikonikus, az nem szükségszerűen primitív is
28.3.3. Sajátos szófaji kategóriák és néhány morfológiai jellegzetesség
28.3.4. Hogyan építhetünk a jelekből mondatokat?
28.3.5. Hangzó nyelvi hatások a jelnyelvben
28.4. A siket gyermekek oktatásának hagyományos útja
28.4.1. Oralista módszerek
28.4.2. Előnyök és hátrányok
28.5. A siket gyermek és a kétnyelvű oktatás
28.5.1. A siketek kétnyelvűségéről
28.5.2. A jelnyelvi–hangzó nyelvi kétnyelvű oktatás elvei és formái
28.5.3. A hatékony kétnyelvű oktatás alapelvei
28.5.4. A siket gyermekek oktatása Magyarországon
28.6. Kitekintés
Irodalom
29. Nyelv és írás
29.1. Betűk, grafémák, ábécék
29.1.1. A betűírás
29.1.2. Betű és graféma
29.1.3. A graféma változatai
29.1.4. Az I-féle és U-féle betűk
29.1.5. Az ábécé
29.1.6. A görög írás
29.1.7. A székely rovásírás
29.2. Nyelv és írás viszonya
29.2.1. A grammatika és a nyelvészet
29.2.2. „Az írás csapdája”
29.2.3. A beszéd elsődlegessége
29.2.4. Az írás mint önálló közeg
29.2.5. Az írás idealizál
29.2.6. Hang és fonéma
29.2.7. Írás és helyesírás
29.3. A magyar helyesírás
29.3.1. A helyesírás szabályozása
29.3.2. A magyar fonéma-graféma megfelelések
29.3.3. Fonetikus és nemfonetikus írás
29.3.4. Az egyszerűsítés
29.3.5. A morfémaőrzés
29.3.6. A hagyományőrzés
29.3.7. Az idegenesség
Irodalom
30. Szaknyelv
30.1.. A magyar szaknyelv kialakulása
30.2.. A szaknyelv fogalma, értelmezése
30.3.. Szaknyelvkutatás
30.4.. A szaknyelv főbb jellemzői
30.4.1. Szókincs, szakszókincs, terminológia
30.4.2. A szakszavak főbb szintaktikai, szemantikai és pragmatikai jellemzői
30.4.3. Szóösszetétel
30.4.4. Képzett szavak
30.4.5. Egyéb szóalkotási módok
30.4.6. Mondatszerkesztési, szövegszerkesztési sajátosságok
30.4.7. Tudományos stílus, retorikai funkciók
30.4.8. Vizuális-verbális kapcsolatok
30.4.9. Szakszöveg, műfaj
30.5.. A szaknyelvek használatának kontextusa
30.6.. A szaknyelvek csoportosítása, elkülönülése
30.7.. Napjaink nyelvhasználati változásai
Irodalom
31. Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés
31.1. Bevezetés
31.2. Nyelvtervezés
31.2.1. Nyelvtervezési folyamatok
31.2.2. A nyelvtervezési folyamatok megvalósítói
31.2.3. Nyelvtervezés és nyelvészet
31.3. Nyelvpolitika
31.3.1. A nyelvpolitika ideológiai háttere – alaptípusok
31.3.2. Nyelvpolitikai kihívások: az Európai Unió és az angol nyelvi globalizáció
31.3.3. „Civil nyelvpolitika”: a nyelvi tudatosság növelése
31.4. Nyelvművelés
31.4.1. Nyelvészet és nyelvművelés
31.4.2. A „nyelvhelyességi hibák” típusai
31.4.3. Nyelvi mítoszok
31.4.4. A nyelvi norma
31.4.5. Nyelvtervezés, nyelvi ismeretterjesztés – feladatok, lehetőségek
Irodalom
32. Idegennyelv-tanulás, idegennyelv-oktatás
32.1.. Bevezetés
32.2.. Mit tanulunk?
32.3.. Hogy tanulunk?
32.4.. Hogy tanítunk? – Történeti módszertani áttekintés
32.5.. A nyelvtanuló és a nyelvtanulás
32.6.. A nyelvtanár és a nyelvtanítás
32.7.. A kommunikatív nyelvoktatás néhány jellemzője
32.8.. Összegzés
Irodalom
33. Nyelv és jog
33.1. Igazságügyi nyelvészet
33.1.1. Nyelvész-szakértők perekben
33.1.2. Nyelvi csapdák
33.1.3. Tévhitek a nyelvről
33.1.4. A nyelvészet fontossága
33.2. Nyelvi jogok
33.2.1. A modern állam nyelvi joga
33.2.2. Jogegyenlőség
33.2.3. Tipológia
33.2.4. Európa
33.2.5. A magyarországi cigányokat sújtó nyelvi diszkrimináció
33.2.6. A magyarországi siketeket sújtó nyelvi diszkrimináció
33.2.7. A nyelvi emberi jogok
Irodalom
34. Nyelvtechnológia
34.1. Mi a nyelvtechnológia?
34.2. A magyar számítógépes morfoszintaxis és alkalmazásai
34.2.1. Számítógépes morfológiai és szintaktikai rendszerek
34.2.2. Helyesek: helyesírás- és nyelvhelyesség-ellenőrzés, elválasztás, szinonimák
34.2.3. Kereséstámogatás
34.3. A magyar nyelvtechnológia eredményei a lexikográfiában
34.3.1. A Magyar Nyelv Történeti Nagyszótára
34.3.2. Az Értelmező Kéziszótár
34.3.3. A Magyar Ragozási Szótár
34.3.4. Vonzatszótár
34.3.5. Magyar ontológiai adatbázis
34.3.6. A MorphoLogic elektronikusszótár-koncepciója
34.4. A magyar nyelvtechnológia eredményei a fordítástámogatásban
34.5. A magyar nyelvtechnológia eredményei a gépi fordításban
34.6. A magyar nyelvtechnológia eredményei a korpusznyelvészetben
34.6.1. A Történeti Korpusz
34.6.2. A Magyar Nemzeti Szövegtár
34.6.3. A Szeged Korpusz
34.6.4. Angol–magyar párhuzamos korpusz
34.6.5. Az INTEX/NooJ nyelvelemző keretrendszer magyar verziója
34.7. A magyar nyelvtechnológia eredményei a beszéd kezelésében
34.7.1. Gépi beszéd-előállítás
34.7.2. Szövegtisztítás
34.7.3. Nyelvazonosítás
34.7.4. Ékezetesítés
34.7.5. A normál szöveg egyértelműsítése
34.7.6. Név- és címfelolvasás
34.7.7. Az írott szöveg elemzése alapvető prozódiai struktúrák meghatározására, jelzésére
34.7.8. A hangzó beszéd megvalósítása
34.7.9. Gépi beszédfelismerés
34.7.10. Adatbázisok tervezése beszédfelismeréshez
34.7.11. Fonetikai ismeretek a beszédfelismerésben
34.7.12. Szövegértelmezési technikák
34.8. Összegzés
Irodalom