Ugrás a tartalomhoz

A magyar nyelv

Kiefer Ferenc, Bakró-Nagy Marianne, Bartha Csilla, Bánréti Zoltán, Borbély Anna, Cser András, Dömötör Adrienne, É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Gyuris Beáta, Haader Lea, Hattyár Helga, Holló Dorottya, Horváth László, Kassai Ilona, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Korompay Klára, Kurtán Zsuzsa, Laczkó Krisztina, Nádasdy Ádám, Németh T. Enikő, Olaszy Gábor, Pléh Csaba, Prószéky Gábor, Sándor Klára, Sipőcz Katalin, Siptár Péter, Szabó Mária Helga, Tolcsvai Nagy Gábor, Váradi Tamás (2006)

Akadémiai Kiadó Zrt.

III. rész - HARMADIK RÉSZ

III. rész - HARMADIK RÉSZ

Tartalom

18. Nyelvjárások, regionális nyelvváltozatok
18.1. A nyelvjárások
18.2. A mai magyar nyelvjárási régiók
18.2.1. A nyugat-dunántúli nyelvjárási régió
18.2.2. A közép-dunántúli–kisalföldi nyelvjárási régió
18.2.3. A dél-dunántúli nyelvjárási régió
18.2.4. A dél-alföldi nyelvjárási régió
18.2.5. A palóc nyelvjárási régió
18.2.6. A Tisza–Körös-vidéki nyelvjárási régió
18.2.7. Az északkeleti nyelvjárási régió
18.2.8. A mezőségi nyelvjárási régió
18.2.9. A székely nyelvjárási régió
18.2.10. A moldvai nyelvjárási régió
18.3. Tallózás nyelvjárási jelenségek között
18.3.1. A nyelvjárási szókincsről
18.3.2. A nyelvjárási hangtanból
18.3.3. A nyelvjárási alaktanból
18.3.4. A nyelvjárási mondattanból
18.4. A nyelvjárások beszélői és funkciói
18.5. A nyelvjárások változása
18.6. A regionális köznyelviség
18.7. A nyelvjárás mint hátrány
18.8. A nyelvjárások és az iskola
Irodalom
19. A határon túli magyar nyelvváltozatok
19.1. A változók fajtái
19.2. Azonosságok és különbségek
19.2.1. Egy azonosság
19.2.2. Egy különbség
19.3. Kontaktushatások
19.4. Nyelvjárási (regionális) vonások
19.5. A kontaktus intenzitásának hatása
19.6. A tannyelv hatása
19.7. Szókészlet
19.8. Attitűdök
19.9. Nyelvcsere
19.10. Oktatás
Irodalom
20. A magyarországi magyar nyelvhasználat variabilitásáról
20.1. A beszéd társadalmi és stílus szerinti rétegződéséről
20.2. Néhány változó társadalmi megoszlása
20.3. Néhány független változó hatása
20.4. Következetesség
20.5. További kérdések
20.5.1. Feladatfüggő eredmények: grammatikalitási ítéletek és szóbeli mondatkiegészítések
20.5.2. Differenciált megbélyegzés
Irodalom
21. Kétnyelvűség és többnyelvűség
21.1. Definíciók
21.2. Az egyéni kétnyelvűség
21.3. A közösségi kétnyelvűség
21.4. A kétnyelvű beszéd
21.5. A magyar nyelv kétnyelvű helyzetben
Irodalom
22. Stilisztika
22.1. A nyelvi variancia és a stílus
22.2. A stílus a nyelvi interakcióban
22.3. A stílus összetettsége
22.4. A nyelvi potenciálból eredő stíluslehetőségek
22.5. A szociokulturális tényezők
22.6. A stílusstruktúra
22.7. A stíluselemzés
22.8. A stílus a szépirodalomban
Irodalom
23. Neurolingvisztika
23.1. Alapkérdések
23.1.1. Az afázia
23.I.2. A lokalizációs elméletek
23.2. Nyelvtani alapú magyarázatok és kapacitáselméletek
23.2.1. Példák nyelvtani alapú magyarázatokra: a mondatmegértés agrammatikus zavarai
23.2.2. Példák a kapacitáselméleti magyarázatokra: a mondatmegértés agrammatikus zavarai
23.2.3. A mondatprodukció agrammatikus zavarai
23.3. Neurolingvisztikai vizsgálatok magyar nyelvi anyagon
23.3.1. Morfológia
23.3.2. Mondattan
23.4. Magyar nyelvű afáziások grammatikalitási ítéletei: a nyelvtani jegyek és a nyelvi elemző-feldolgozó rendszer műveletei közti viszonyok
23.4.1. Könnyű feladatok
23.4.2. Nehéz feladatok: találgatások
23.4.3. Szisztematikus tévedések
23.5. Az adatok értelmezése, a lehetséges magyarázatok
23.5.1. A zárt szóosztályok szerepe
23.5.2. A nyelvi elemző-feldolgozó mentális programról
23.5.3. Könnyű feladatok. A kezdeti elemző-feldolgozó műveletek
23.5.4. Nehéz feladatok. A szisztematikus tévedések
23.5.5. Nehéz feladatok. A találgatások
23.5.6. Tanulságok
23.6. Neurolingvisztikai vizsgálatok és a nyelvtan modelljének kutatása
23.6.1. Az univerzális nyelvtan alapelveinek korlátozódása agrammatikus afáziában
23.6.2. A gazdaságossági hierarchia megváltozása az agrammatikus afáziában
23.7. Az igei szerkezet ellipszisét tartalmazó mondatismétlési tesztek
23.7.1. A mondatszerkezet összetevőinek ellipszise
23.7.2. A mondatismétlés feldolgozó szakasza: hipotézis a VP-ellipszis valós idejű feldolgozásáról
23.7.3. Megjegyzések a gazdaságossági elvek és az ellipszis viszonyairól. A lexikai kiválasztás gazdaságossági megszorítása
23.7.4. A mondatismétlés produkciós fázisa
23.7.5. Összefoglalás
23.8. A névmások kötéselveinek megítélései agrammatikus afáziában: A lokális és a globális gazdaságosság közti különbségtevés korlátozódásai
23.8.1. A tesztanyag nyelvtani sajátosságai: a kötéselvek
23.8.2. Az A-elv könnyebb?
23.8.3. A B-elv nehezebb?
23.8.4. A vizsgálati személyek és a tesztanyagok
23.8.5. A kísérlet leírása
23.8.6. A mondat-kép párok
23.8.7. Következtetések
23.9. Összefoglalás
Irodalom
24. Pszicholingvisztika
24.1. A megértés folyamata
24.2. A hangfelismerés és -észlelés
24.2.1. Beszédhangfelismerés-elméletek
24.2.2. Grammatikai hatások a beszédhang felismerésében
24.3. A szófelismerés és a mentális szótár szerepe a megértésben
24.3.1. Szófelismerés és a megértés aktív természete
24.4. Morfológia
24.4.1. Alaktanilag komplex szavak értelmezése
24.4.2. A szabálykérdés és az alaktan
24.4.3. Magyar adatok a kettős rendszerről
24.5. A mondatelemzés
24.5.1. A propozicionális elemzés néhány elve
24.5.2. A tudásalapú feldolgozás és a megértés összetevőinek rendje
24.6. Szöveg-összekapcsolás
24.7. Három tényező a nyelvfeldolgozásban
Irodalom
25. A gyermeknyelv
25.1. A gyermeknyelvi kutatás stratégiái
25.1.1. Nyelvelméleti célok
25.1.2. Szelekciós tanuláselméletek, paraméterbeállítás és a kritikus periódusok a nyelvészetben
25.1.3. A kritikus periódus
25.1.4. Tanuláselméleti és szociális felfogások
25.2. Az alaktani és mondattani fejlődés
25.2.1. A morfológia kibontakozása
25.2.2. Szóképzés és összetétel
25.2.3. Az alaktani szabályszerűségek alakulása
25.2.4. A mondatszerkezet kibontakozása
25.2.5. Egy példa a mondattani fejlődésre: Az igekötők a magyar gyermeknyelvben
25.2.6. Kísérleti adatok a mondatmegértés fejlődéséről
25.3. A szókincs elsajátítása
25.3.1. A szókincs alakulásának korai szakaszai
25.3.2. A szókincs fejlődésének későbbi szakasza
25.4. Az elsajátítás társas keretei
25.4.1. Utánzás a gyermeknyelvben
25.4.2. A gyermekekhez szóló beszéd jellemzői
25.5. Nyelvpatológia és nyelvi fejlődés
Irodalom