Ugrás a tartalomhoz

A magyar nyelv

Kiefer Ferenc, Bakró-Nagy Marianne, Bartha Csilla, Bánréti Zoltán, Borbély Anna, Cser András, Dömötör Adrienne, É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Gyuris Beáta, Haader Lea, Hattyár Helga, Holló Dorottya, Horváth László, Kassai Ilona, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Korompay Klára, Kurtán Zsuzsa, Laczkó Krisztina, Nádasdy Ádám, Németh T. Enikő, Olaszy Gábor, Pléh Csaba, Prószéky Gábor, Sándor Klára, Sipőcz Katalin, Siptár Péter, Szabó Mária Helga, Tolcsvai Nagy Gábor, Váradi Tamás (2006)

Akadémiai Kiadó Zrt.

II. rész - MÁSODIK RÉSZ

II. rész - MÁSODIK RÉSZ

Tartalom

9. Az uráli nyelvek tipológiai jellemzése
9.1. Bevezetés
9.2. Hangtan
9.3. Alaktan
9.4. Mondattan
Irodalom
10. A magyar mint uráli nyelv
10.1. Nyelvcsaládunkról
10.1.1. Az uráli népek lélekszáma és anyanyelvük használata
10.1.2. Oroszországi nyelvrokonaink lélekszáma és anyanyelvhasználata
10.2. Ha nyelvrokonok vagyunk, miért nem értjük egymást?
10.3. Hol és hogyan keressük nyelvünk uráli vonásait?
10.4. A magyar nyelv uráli vonásai
10.4.1. A hangrendszer ősi vonásai
10.4.2. Az alaktani rendszer ősi vonásai
10.4.3. A mondattani rendszer ősi vonásai
10.4.4. Szókészletünk uráli öröksége
Irodalom
11. Az ősmagyar kor
11.1. Bevezetés
11.2. A hangrendszer
11.3. A szóelemek
11.4. A szófajok
11.5. A szószerkezetek
11.6. A mondatok
Irodalom
12. Az ómagyar kor
12.1. Szóbeliség és írásbeliség; a latin nyelv szerepe
12.2. A nyelvemlékek
12.3. A helyesírás
12.4. Hangrendszer, hangváltozások
12.5. A szóelemek
12.6. A szófajok
12.7. A szófajok
12.8. Az egyszerű mondatok
s12.9. Az összetett mondatok
Irodalom
13. A középmagyar kor
13.1. Bevezetés
13.2. A nyelvi változásokat befolyásoló tényezők és hatásaik
13.3. Nyelvi változások a középmagyarban
13.3.1. Szókincs
13.3.2. Szófajtörténet
13.3.3. A nyelvi rendszer változásai
Irodalom
14. A nyelvújítás
14.1. Bevezetés
14.2. A nyelvújítás története
14.2.1. Előzmények
14.2.2. A nyelv dolga: közügy
14.2.3. Ortológus és neológus
14.2.4. Művek és ellenművek
14.2.5. Kazinczy Ferenc, az első nagy hatású nyelvművelő
14.2.6. A nyelvújítás győzelme után
14.2.7. Eredmények
14.3. A nyelvújítás módszerei
14.3.1. Az új szavak
14.3.2. Szóképzés
14.3.3. Szóelvonás
14.3.4. Szóösszetétel
14.3.5. Elavult szavak felújítása
14.3.6. Nyelvjárási szavak közkinccsé tétele
14.3.7. Idegen szavak, szószerkezetek fordítása
14.3.8. Idegen szavak magyarosítása
Irodalom
15. Az újmagyar és az újabb magyar kor
15.1. A korszakolás nehézségei
15.2. A nyelvi norma kérdése, a sztenderdizáció
15.3. Helyesírás-történet
15.3.1. Az első szabályzatot megelőző időszak
15.3.2. Az első helyesírási szabályzat
15.3.3. Helyesírási reformtörekvések az első szabályzat után
15.3.4. Az egységes helyesírási szabályozás előtti időszak
15.3.5. Az egységes magyar helyesírás
15.4. Hangtörténet
15.5. Morféma- és szófajtörténet
15.5.1. A tövek
15.5.2. A toldalékok
15.5.3. A szóalkotásmódok
15.5.4. Szófajtörténet
15.6. Mondattörténet
15.6.1. Az egyszerű mondat
15.6.2. Az összetett mondat
Irodalom
16. A magyar nyelv szókészlete
16.1. Az ősi örökség
16.2. Az idegen eredetű szókészlet
16.2.1. Az iráni jövevényszavak
16.2.2. A török jövevényszavak
16.2.3. A szláv jövevényszavak
16.2.4. A német jövevényszavak
16.2.5. A latin jövevényszavak
16.2.6. Az újlatin jövevényszavak
16.2.7. Jövevényszavak egyéb nyelvekből
16.2.8. A nemzetközi műveltségszavak
16.2.9. A tükörszavak
16.3. A belső keletkezésű szókészlet
16.3.1. A szóteremtéssel keletkezett szavak
16.3.2. A szóalkotással keletkezett szavak
16.3.3. Ritkább szóalkotási módok
16.3.4. A tudatos szóalkotás
16.4. Az ismeretlen eredetű szavak
16.5. A magyar szókészlet jellegzetességei
Irodalom
17. A magyar nyelvtudomány történetének áttekintése a kezdetektől a 20. század elejéig
17.1. A korai humanisták
17.2. A 17. század
17.3. A 18. század az 1770-es évekig
17.4. A 18–19. század fordulója (1770–1830)
17.5. A 19. század közepe és második fele
17.6. A századforduló és a 20. század eleje
Irodalom