Ugrás a tartalomhoz

A magyar nyelv

Kiefer Ferenc, Bakró-Nagy Marianne, Bartha Csilla, Bánréti Zoltán, Borbély Anna, Cser András, Dömötör Adrienne, É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Gyuris Beáta, Haader Lea, Hattyár Helga, Holló Dorottya, Horváth László, Kassai Ilona, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Korompay Klára, Kurtán Zsuzsa, Laczkó Krisztina, Nádasdy Ádám, Németh T. Enikő, Olaszy Gábor, Pléh Csaba, Prószéky Gábor, Sándor Klára, Sipőcz Katalin, Siptár Péter, Szabó Mária Helga, Tolcsvai Nagy Gábor, Váradi Tamás (2006)

Akadémiai Kiadó Zrt.

I. rész - ELSŐ RÉSZ

I. rész - ELSŐ RÉSZ

Tartalom

1. A nyelvészet és területei
1.1. Mit vizsgál a nyelvészet?
1.2. Hogyan vizsgálódik a nyelvészet?
1.3. A nyelvi rendszer
1.4. A nyelvtan
1.5. A nyelvészet területei
1.5.1. Nyelv és világ különbözősége
1.5.2. A beszédhangtan (fonetika)
1.5.3. A történeti nyelvészet
Irodalom
2. Hangtan
2.1. A magánhangzók
2.1.1. A magánhangzó-harmónia
2.1.2. A hosszúsági váltakozások
2.1.3. Magánhangzók kiesése és betoldása
2.2. A mássalhangzók
2.2.1. A mássalhangzók csoportosítása
2.2.2. A zöngésségi hasonulás
2.3. A hangsúly
2.3.1. A névszói szerkezetek hangsúlyozása
2.3.2. Az igei szerkezetek hangsúlyozása
2.3.3. Az irtóhangsúly
2.3.4. Összefoglalás
2.4. A hanglejtés
Irodalom
3. Alaktan
3.1. Az alaktan tárgya
3.2. A magyar morfológia szóalapúsága
3.3. Kötőhangzó vagy toldalékkezdő magánhangzó?
3.4. Termékenység és szabályszerűség
3.5. Képző vagy rag?
3.6. A szóképzés
3.6.1. Termékeny főnévképzők
3.6.2. Termékeny melléknévképzők
3.6.3. Termékeny igeképzők
3.6.4. Termékeny határozószó-képzők
3.7. Az igekötős igék alkotása
3.7.1. A tisztán perfektiváló funkció
3.7.2. Az akcióminőségek képzése
3.7.3. A határozói jelentést is megőrző igekötők
3.8. A szóösszetétel
3.9.. A ragozás
3.9.1. A magyar nyelv agglutináló jellege
3.9.2. Jel és rag
3.9.3. Az esetragok
3.9.4. A birtokos személyragok[14]
Irodalom
4. Szófajok
4.1. Mi a szó?
4.2. Mi a szófaj?
4.3. Nyitott és zárt osztályok
4.4. A szófaji kategóriák
4.5. Milyen szófajok vannak a magyar nyelvben?
4.5.1. A mondatszók
4.5.2. A névmások
4.5.3. Az igenevek
4.7. Összegzés
Irodalom
5. Mondattan
5.1. Bevezetés
5.2. A mondat alapszerkezete
5.2.1. Szabad szórendű-e a magyar?
5.2.2. A mondat topik—predikátum tagolódása
5.3. A predikátum belső szerkezete
5.3.1. Az egyszerű predikátum
5.3.2. A fókuszt tartalmazó predikátum
5.3.3. A kvantort tartalmazó predikátum
5.3.4. A tagadás
5.3.5. Módosító határozók a mondatban
5.4. A főnévi kifejezés
5.4.1. A főnévi kifejezések típusai
5.4.2. A birtokos szerkezet
5.5. A névutói kifejezés
5.6. A határozószói kifejezés
5.7. A melléknévi kifejezés
5.8. Az igenévi kifejezések
5.9.. Az alárendelő összetett mondat
Irodalom
6. Szövegtan
6.1. Szöveg és szövegtan
6.2. A szöveg kommunikációs tényezői
6.3. A szövegvilág
6.4. A szöveg fizikai megvalósulása
6.5. A szöveg műveleti szerkezete
6.5.1. A szöveg mikroszintje
6.5.2. A szöveg mezoszintje
6.5.3. A szöveg makroszintje
6.6. A szöveg összevont (konszolidált) szerkezete
6.7. A cím
6.8. A szövegtípusok
Irodalom
7. Szemantika
7.1. A szemantika tárgya[1]
7.2.. Szószemantikai elméletek
7.2.1. A strukturális szemantika
7.2.2. A logikai szemantika
7.2.3. A kognitív szemantika
7.3. Morfoszemantika
7.3.1. A foglalkozásnevek képzése
7.3.2. A fosztóképző
7.3.3. A -gat/-get igeképző
7.4. A mondatszemantika tárgya[25]
7.5. A topik-pozíció és a topik funkció
7.5.1. A topik-pozíció és a logikai alany szerep
7.5.2. A kontrasztív topikok interpretációja
7.6. A fókusz funkció és a fókusz-pozíció
7.6.1. A fókusz-pozícióban lévő összetevők interpretációja
7.6.2. A fókusz szerepű összetevők szintaktikai helye
7.7. A progresszív aspektus
7.8. Egy probléma a modalitás köréből
7.8.1. A modalitás fogalma
7.8.2. A szubjektív és az objektív episztemikus modalitás
Irodalom
8. Pragmatika[0]
8.1. Bevezetés
8.2. A pragmatika értelmezései és helye a nyelvtudományban
8.2.1. A pragmatika mint a nyelvre irányuló funkcionális nézőpont
8.2.2. A pragmatika mint komponens
8.2.3. A pragmatikai kompetencia neurolingvisztikai alátámasztottsága
8.2.4. A nyelvhasználati jelenségek többféle pragmatikai szempontú elemzése
8.3. A magyar nyelvhasználat pragmatikai szempontú vizsgálatának néhány eredménye
8.3.1. Az informatív nyelvhasználat
8.3.2. Implicit argumentumok a magyar nyelvhasználatban[25]
8.4. Összegzés
Irodalom