Ugrás a tartalomhoz

A magyar nyelv

Kiefer Ferenc, Bakró-Nagy Marianne, Bartha Csilla, Bánréti Zoltán, Borbély Anna, Cser András, Dömötör Adrienne, É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Gyuris Beáta, Haader Lea, Hattyár Helga, Holló Dorottya, Horváth László, Kassai Ilona, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Korompay Klára, Kurtán Zsuzsa, Laczkó Krisztina, Nádasdy Ádám, Németh T. Enikő, Olaszy Gábor, Pléh Csaba, Prószéky Gábor, Sándor Klára, Sipőcz Katalin, Siptár Péter, Szabó Mária Helga, Tolcsvai Nagy Gábor, Váradi Tamás (2006)

Akadémiai Kiadó Zrt.

Akadémiai Kézikönyvek

Akadémiai Kézikönyvek

Szerkesztette

Bajor, Péter

Szerkesztette

Kiefer, Ferenc

Szerkesztette

Náray-Szabó, Gábor

Szerkesztette

Pál, József


Tartalom

Bevezető
I. ELSŐ RÉSZ
1. A nyelvészet és területei
1.1. Mit vizsgál a nyelvészet?
1.2. Hogyan vizsgálódik a nyelvészet?
1.3. A nyelvi rendszer
1.4. A nyelvtan
1.5. A nyelvészet területei
1.5.1. Nyelv és világ különbözősége
1.5.2. A beszédhangtan (fonetika)
1.5.3. A történeti nyelvészet
Irodalom
2. Hangtan
2.1. A magánhangzók
2.1.1. A magánhangzó-harmónia
2.1.2. A hosszúsági váltakozások
2.1.3. Magánhangzók kiesése és betoldása
2.2. A mássalhangzók
2.2.1. A mássalhangzók csoportosítása
2.2.2. A zöngésségi hasonulás
2.3. A hangsúly
2.3.1. A névszói szerkezetek hangsúlyozása
2.3.2. Az igei szerkezetek hangsúlyozása
2.3.3. Az irtóhangsúly
2.3.4. Összefoglalás
2.4. A hanglejtés
Irodalom
3. Alaktan
3.1. Az alaktan tárgya
3.2. A magyar morfológia szóalapúsága
3.3. Kötőhangzó vagy toldalékkezdő magánhangzó?
3.4. Termékenység és szabályszerűség
3.5. Képző vagy rag?
3.6. A szóképzés
3.6.1. Termékeny főnévképzők
3.6.2. Termékeny melléknévképzők
3.6.3. Termékeny igeképzők
3.6.4. Termékeny határozószó-képzők
3.7. Az igekötős igék alkotása
3.7.1. A tisztán perfektiváló funkció
3.7.2. Az akcióminőségek képzése
3.7.3. A határozói jelentést is megőrző igekötők
3.8. A szóösszetétel
3.9.. A ragozás
3.9.1. A magyar nyelv agglutináló jellege
3.9.2. Jel és rag
3.9.3. Az esetragok
3.9.4. A birtokos személyragok[14]
Irodalom
4. Szófajok
4.1. Mi a szó?
4.2. Mi a szófaj?
4.3. Nyitott és zárt osztályok
4.4. A szófaji kategóriák
4.5. Milyen szófajok vannak a magyar nyelvben?
4.5.1. A mondatszók
4.5.2. A névmások
4.5.3. Az igenevek
4.7. Összegzés
Irodalom
5. Mondattan
5.1. Bevezetés
5.2. A mondat alapszerkezete
5.2.1. Szabad szórendű-e a magyar?
5.2.2. A mondat topik—predikátum tagolódása
5.3. A predikátum belső szerkezete
5.3.1. Az egyszerű predikátum
5.3.2. A fókuszt tartalmazó predikátum
5.3.3. A kvantort tartalmazó predikátum
5.3.4. A tagadás
5.3.5. Módosító határozók a mondatban
5.4. A főnévi kifejezés
5.4.1. A főnévi kifejezések típusai
5.4.2. A birtokos szerkezet
5.5. A névutói kifejezés
5.6. A határozószói kifejezés
5.7. A melléknévi kifejezés
5.8. Az igenévi kifejezések
5.9.. Az alárendelő összetett mondat
Irodalom
6. Szövegtan
6.1. Szöveg és szövegtan
6.2. A szöveg kommunikációs tényezői
6.3. A szövegvilág
6.4. A szöveg fizikai megvalósulása
6.5. A szöveg műveleti szerkezete
6.5.1. A szöveg mikroszintje
6.5.2. A szöveg mezoszintje
6.5.3. A szöveg makroszintje
6.6. A szöveg összevont (konszolidált) szerkezete
6.7. A cím
6.8. A szövegtípusok
Irodalom
7. Szemantika
7.1. A szemantika tárgya[1]
7.2.. Szószemantikai elméletek
7.2.1. A strukturális szemantika
7.2.2. A logikai szemantika
7.2.3. A kognitív szemantika
7.3. Morfoszemantika
7.3.1. A foglalkozásnevek képzése
7.3.2. A fosztóképző
7.3.3. A -gat/-get igeképző
7.4. A mondatszemantika tárgya[25]
7.5. A topik-pozíció és a topik funkció
7.5.1. A topik-pozíció és a logikai alany szerep
7.5.2. A kontrasztív topikok interpretációja
7.6. A fókusz funkció és a fókusz-pozíció
7.6.1. A fókusz-pozícióban lévő összetevők interpretációja
7.6.2. A fókusz szerepű összetevők szintaktikai helye
7.7. A progresszív aspektus
7.8. Egy probléma a modalitás köréből
7.8.1. A modalitás fogalma
7.8.2. A szubjektív és az objektív episztemikus modalitás
Irodalom
8. Pragmatika[0]
8.1. Bevezetés
8.2. A pragmatika értelmezései és helye a nyelvtudományban
8.2.1. A pragmatika mint a nyelvre irányuló funkcionális nézőpont
8.2.2. A pragmatika mint komponens
8.2.3. A pragmatikai kompetencia neurolingvisztikai alátámasztottsága
8.2.4. A nyelvhasználati jelenségek többféle pragmatikai szempontú elemzése
8.3. A magyar nyelvhasználat pragmatikai szempontú vizsgálatának néhány eredménye
8.3.1. Az informatív nyelvhasználat
8.3.2. Implicit argumentumok a magyar nyelvhasználatban[25]
8.4. Összegzés
Irodalom
II. MÁSODIK RÉSZ
9. Az uráli nyelvek tipológiai jellemzése
9.1. Bevezetés
9.2. Hangtan
9.3. Alaktan
9.4. Mondattan
Irodalom
10. A magyar mint uráli nyelv
10.1. Nyelvcsaládunkról
10.1.1. Az uráli népek lélekszáma és anyanyelvük használata
10.1.2. Oroszországi nyelvrokonaink lélekszáma és anyanyelvhasználata
10.2. Ha nyelvrokonok vagyunk, miért nem értjük egymást?
10.3. Hol és hogyan keressük nyelvünk uráli vonásait?
10.4. A magyar nyelv uráli vonásai
10.4.1. A hangrendszer ősi vonásai
10.4.2. Az alaktani rendszer ősi vonásai
10.4.3. A mondattani rendszer ősi vonásai
10.4.4. Szókészletünk uráli öröksége
Irodalom
11. Az ősmagyar kor
11.1. Bevezetés
11.2. A hangrendszer
11.3. A szóelemek
11.4. A szófajok
11.5. A szószerkezetek
11.6. A mondatok
Irodalom
12. Az ómagyar kor
12.1. Szóbeliség és írásbeliség; a latin nyelv szerepe
12.2. A nyelvemlékek
12.3. A helyesírás
12.4. Hangrendszer, hangváltozások
12.5. A szóelemek
12.6. A szófajok
12.7. A szófajok
12.8. Az egyszerű mondatok
s12.9. Az összetett mondatok
Irodalom
13. A középmagyar kor
13.1. Bevezetés
13.2. A nyelvi változásokat befolyásoló tényezők és hatásaik
13.3. Nyelvi változások a középmagyarban
13.3.1. Szókincs
13.3.2. Szófajtörténet
13.3.3. A nyelvi rendszer változásai
Irodalom
14. A nyelvújítás
14.1. Bevezetés
14.2. A nyelvújítás története
14.2.1. Előzmények
14.2.2. A nyelv dolga: közügy
14.2.3. Ortológus és neológus
14.2.4. Művek és ellenművek
14.2.5. Kazinczy Ferenc, az első nagy hatású nyelvművelő
14.2.6. A nyelvújítás győzelme után
14.2.7. Eredmények
14.3. A nyelvújítás módszerei
14.3.1. Az új szavak
14.3.2. Szóképzés
14.3.3. Szóelvonás
14.3.4. Szóösszetétel
14.3.5. Elavult szavak felújítása
14.3.6. Nyelvjárási szavak közkinccsé tétele
14.3.7. Idegen szavak, szószerkezetek fordítása
14.3.8. Idegen szavak magyarosítása
Irodalom
15. Az újmagyar és az újabb magyar kor
15.1. A korszakolás nehézségei
15.2. A nyelvi norma kérdése, a sztenderdizáció
15.3. Helyesírás-történet
15.3.1. Az első szabályzatot megelőző időszak
15.3.2. Az első helyesírási szabályzat
15.3.3. Helyesírási reformtörekvések az első szabályzat után
15.3.4. Az egységes helyesírási szabályozás előtti időszak
15.3.5. Az egységes magyar helyesírás
15.4. Hangtörténet
15.5. Morféma- és szófajtörténet
15.5.1. A tövek
15.5.2. A toldalékok
15.5.3. A szóalkotásmódok
15.5.4. Szófajtörténet
15.6. Mondattörténet
15.6.1. Az egyszerű mondat
15.6.2. Az összetett mondat
Irodalom
16. A magyar nyelv szókészlete
16.1. Az ősi örökség
16.2. Az idegen eredetű szókészlet
16.2.1. Az iráni jövevényszavak
16.2.2. A török jövevényszavak
16.2.3. A szláv jövevényszavak
16.2.4. A német jövevényszavak
16.2.5. A latin jövevényszavak
16.2.6. Az újlatin jövevényszavak
16.2.7. Jövevényszavak egyéb nyelvekből
16.2.8. A nemzetközi műveltségszavak
16.2.9. A tükörszavak
16.3. A belső keletkezésű szókészlet
16.3.1. A szóteremtéssel keletkezett szavak
16.3.2. A szóalkotással keletkezett szavak
16.3.3. Ritkább szóalkotási módok
16.3.4. A tudatos szóalkotás
16.4. Az ismeretlen eredetű szavak
16.5. A magyar szókészlet jellegzetességei
Irodalom
17. A magyar nyelvtudomány történetének áttekintése a kezdetektől a 20. század elejéig
17.1. A korai humanisták
17.2. A 17. század
17.3. A 18. század az 1770-es évekig
17.4. A 18–19. század fordulója (1770–1830)
17.5. A 19. század közepe és második fele
17.6. A századforduló és a 20. század eleje
Irodalom
III. HARMADIK RÉSZ
18. Nyelvjárások, regionális nyelvváltozatok
18.1. A nyelvjárások
18.2. A mai magyar nyelvjárási régiók
18.2.1. A nyugat-dunántúli nyelvjárási régió
18.2.2. A közép-dunántúli–kisalföldi nyelvjárási régió
18.2.3. A dél-dunántúli nyelvjárási régió
18.2.4. A dél-alföldi nyelvjárási régió
18.2.5. A palóc nyelvjárási régió
18.2.6. A Tisza–Körös-vidéki nyelvjárási régió
18.2.7. Az északkeleti nyelvjárási régió
18.2.8. A mezőségi nyelvjárási régió
18.2.9. A székely nyelvjárási régió
18.2.10. A moldvai nyelvjárási régió
18.3. Tallózás nyelvjárási jelenségek között
18.3.1. A nyelvjárási szókincsről
18.3.2. A nyelvjárási hangtanból
18.3.3. A nyelvjárási alaktanból
18.3.4. A nyelvjárási mondattanból
18.4. A nyelvjárások beszélői és funkciói
18.5. A nyelvjárások változása
18.6. A regionális köznyelviség
18.7. A nyelvjárás mint hátrány
18.8. A nyelvjárások és az iskola
Irodalom
19. A határon túli magyar nyelvváltozatok
19.1. A változók fajtái
19.2. Azonosságok és különbségek
19.2.1. Egy azonosság
19.2.2. Egy különbség
19.3. Kontaktushatások
19.4. Nyelvjárási (regionális) vonások
19.5. A kontaktus intenzitásának hatása
19.6. A tannyelv hatása
19.7. Szókészlet
19.8. Attitűdök
19.9. Nyelvcsere
19.10. Oktatás
Irodalom
20. A magyarországi magyar nyelvhasználat variabilitásáról
20.1. A beszéd társadalmi és stílus szerinti rétegződéséről
20.2. Néhány változó társadalmi megoszlása
20.3. Néhány független változó hatása
20.4. Következetesség
20.5. További kérdések
20.5.1. Feladatfüggő eredmények: grammatikalitási ítéletek és szóbeli mondatkiegészítések
20.5.2. Differenciált megbélyegzés
Irodalom
21. Kétnyelvűség és többnyelvűség
21.1. Definíciók
21.2. Az egyéni kétnyelvűség
21.3. A közösségi kétnyelvűség
21.4. A kétnyelvű beszéd
21.5. A magyar nyelv kétnyelvű helyzetben
Irodalom
22. Stilisztika
22.1. A nyelvi variancia és a stílus
22.2. A stílus a nyelvi interakcióban
22.3. A stílus összetettsége
22.4. A nyelvi potenciálból eredő stíluslehetőségek
22.5. A szociokulturális tényezők
22.6. A stílusstruktúra
22.7. A stíluselemzés
22.8. A stílus a szépirodalomban
Irodalom
23. Neurolingvisztika
23.1. Alapkérdések
23.1.1. Az afázia
23.I.2. A lokalizációs elméletek
23.2. Nyelvtani alapú magyarázatok és kapacitáselméletek
23.2.1. Példák nyelvtani alapú magyarázatokra: a mondatmegértés agrammatikus zavarai
23.2.2. Példák a kapacitáselméleti magyarázatokra: a mondatmegértés agrammatikus zavarai
23.2.3. A mondatprodukció agrammatikus zavarai
23.3. Neurolingvisztikai vizsgálatok magyar nyelvi anyagon
23.3.1. Morfológia
23.3.2. Mondattan
23.4. Magyar nyelvű afáziások grammatikalitási ítéletei: a nyelvtani jegyek és a nyelvi elemző-feldolgozó rendszer műveletei közti viszonyok
23.4.1. Könnyű feladatok
23.4.2. Nehéz feladatok: találgatások
23.4.3. Szisztematikus tévedések
23.5. Az adatok értelmezése, a lehetséges magyarázatok
23.5.1. A zárt szóosztályok szerepe
23.5.2. A nyelvi elemző-feldolgozó mentális programról
23.5.3. Könnyű feladatok. A kezdeti elemző-feldolgozó műveletek
23.5.4. Nehéz feladatok. A szisztematikus tévedések
23.5.5. Nehéz feladatok. A találgatások
23.5.6. Tanulságok
23.6. Neurolingvisztikai vizsgálatok és a nyelvtan modelljének kutatása
23.6.1. Az univerzális nyelvtan alapelveinek korlátozódása agrammatikus afáziában
23.6.2. A gazdaságossági hierarchia megváltozása az agrammatikus afáziában
23.7. Az igei szerkezet ellipszisét tartalmazó mondatismétlési tesztek
23.7.1. A mondatszerkezet összetevőinek ellipszise
23.7.2. A mondatismétlés feldolgozó szakasza: hipotézis a VP-ellipszis valós idejű feldolgozásáról
23.7.3. Megjegyzések a gazdaságossági elvek és az ellipszis viszonyairól. A lexikai kiválasztás gazdaságossági megszorítása
23.7.4. A mondatismétlés produkciós fázisa
23.7.5. Összefoglalás
23.8. A névmások kötéselveinek megítélései agrammatikus afáziában: A lokális és a globális gazdaságosság közti különbségtevés korlátozódásai
23.8.1. A tesztanyag nyelvtani sajátosságai: a kötéselvek
23.8.2. Az A-elv könnyebb?
23.8.3. A B-elv nehezebb?
23.8.4. A vizsgálati személyek és a tesztanyagok
23.8.5. A kísérlet leírása
23.8.6. A mondat-kép párok
23.8.7. Következtetések
23.9. Összefoglalás
Irodalom
24. Pszicholingvisztika
24.1. A megértés folyamata
24.2. A hangfelismerés és -észlelés
24.2.1. Beszédhangfelismerés-elméletek
24.2.2. Grammatikai hatások a beszédhang felismerésében
24.3. A szófelismerés és a mentális szótár szerepe a megértésben
24.3.1. Szófelismerés és a megértés aktív természete
24.4. Morfológia
24.4.1. Alaktanilag komplex szavak értelmezése
24.4.2. A szabálykérdés és az alaktan
24.4.3. Magyar adatok a kettős rendszerről
24.5. A mondatelemzés
24.5.1. A propozicionális elemzés néhány elve
24.5.2. A tudásalapú feldolgozás és a megértés összetevőinek rendje
24.6. Szöveg-összekapcsolás
24.7. Három tényező a nyelvfeldolgozásban
Irodalom
25. A gyermeknyelv
25.1. A gyermeknyelvi kutatás stratégiái
25.1.1. Nyelvelméleti célok
25.1.2. Szelekciós tanuláselméletek, paraméterbeállítás és a kritikus periódusok a nyelvészetben
25.1.3. A kritikus periódus
25.1.4. Tanuláselméleti és szociális felfogások
25.2. Az alaktani és mondattani fejlődés
25.2.1. A morfológia kibontakozása
25.2.2. Szóképzés és összetétel
25.2.3. Az alaktani szabályszerűségek alakulása
25.2.4. A mondatszerkezet kibontakozása
25.2.5. Egy példa a mondattani fejlődésre: Az igekötők a magyar gyermeknyelvben
25.2.6. Kísérleti adatok a mondatmegértés fejlődéséről
25.3. A szókincs elsajátítása
25.3.1. A szókincs alakulásának korai szakaszai
25.3.2. A szókincs fejlődésének későbbi szakasza
25.4. Az elsajátítás társas keretei
25.4.1. Utánzás a gyermeknyelvben
25.4.2. A gyermekekhez szóló beszéd jellemzői
25.5. Nyelvpatológia és nyelvi fejlődés
Irodalom
IV. NEGYEDIK RÉSZ
26. Fonetika
26.1. Bevezetés
26.2. A beszéd képzése, akusztikai alkata és észlelése
26.2.1. A beszéd képzése
26.2.2. A beszéd mint fizikai jelenség
26.2.3. A beszéd észlelése
26.3. A magyar beszédhangok állománya
26.3.1. A magánhangzók
26.3.2. A mássalhangzók
26.3.3. A magyar beszédhangok erősségi és hangzóssági rendje
26.4. A beszédlánc szerveződése és alkalmazkodási jelenségei
26.4.1. Hangsorszerveződés
26.4.2. Alkalmazkodási folyamatok
26.5. Szupraszegmentális hangjelenségek: a beszéd „zenei” elemei
26.5.1. Rezgésszám, hangmagasság, hanglejtés
26.5.2. Hangerő, hangosság, hangsúly
26.5.3. Fizikai idő, szubjektív tartam, beszédsebesség
26.5.4. A szünet és a szünethordozók
Irodalom
27. A beszéd zavarai
27.1. Beszédzavar – nyelvi zavar
27.2. Tünetmegjelenések
27.3. A zöngeképzés és a hangszínezet zavarai
27.4. A beszédhangképzés és a beszédfolyamat zavarai
27.5. A beszédészlelés zavarai
27.6. A hallás, észlelés, artikuláció komplex zavara
27.7. A beszédzavar mint szindróma
Irodalom
28. A magyarországi siketek közössége és a magyarországi jelnyelv[*]
28.1. A jelnyelvekről
28.1.1. A jelnyelvek mint természetes emberi nyelvek
28.1.2. A jelnyelvekről általában
28.2. A siketség fogalmáról
28.2.1. A siketség orvosi értelmezéséről
28.2.2. A siketség kulturális, antropológiai értelmezése
28.2.3. Prelingvális, posztlingvális siketek és nagyothallók
28.2.4. A siket gyermek és a nyelvelsajátítás
28.2.5. A jelnyelv neurolingvisztikai vonatkozásai
28.3. A jelnyelvek grammatikájának néhány jellegzetes vonása
28.3.1. Lehet-e egyenértékű egy vizuális és egy vokális nyelv?
28.3.2. Ami ikonikus, az nem szükségszerűen primitív is
28.3.3. Sajátos szófaji kategóriák és néhány morfológiai jellegzetesség
28.3.4. Hogyan építhetünk a jelekből mondatokat?
28.3.5. Hangzó nyelvi hatások a jelnyelvben
28.4. A siket gyermekek oktatásának hagyományos útja
28.4.1. Oralista módszerek
28.4.2. Előnyök és hátrányok
28.5. A siket gyermek és a kétnyelvű oktatás
28.5.1. A siketek kétnyelvűségéről
28.5.2. A jelnyelvi–hangzó nyelvi kétnyelvű oktatás elvei és formái
28.5.3. A hatékony kétnyelvű oktatás alapelvei
28.5.4. A siket gyermekek oktatása Magyarországon
28.6. Kitekintés
Irodalom
29. Nyelv és írás
29.1. Betűk, grafémák, ábécék
29.1.1. A betűírás
29.1.2. Betű és graféma
29.1.3. A graféma változatai
29.1.4. Az I-féle és U-féle betűk
29.1.5. Az ábécé
29.1.6. A görög írás
29.1.7. A székely rovásírás
29.2. Nyelv és írás viszonya
29.2.1. A grammatika és a nyelvészet
29.2.2. „Az írás csapdája”
29.2.3. A beszéd elsődlegessége
29.2.4. Az írás mint önálló közeg
29.2.5. Az írás idealizál
29.2.6. Hang és fonéma
29.2.7. Írás és helyesírás
29.3. A magyar helyesírás
29.3.1. A helyesírás szabályozása
29.3.2. A magyar fonéma-graféma megfelelések
29.3.3. Fonetikus és nemfonetikus írás
29.3.4. Az egyszerűsítés
29.3.5. A morfémaőrzés
29.3.6. A hagyományőrzés
29.3.7. Az idegenesség
Irodalom
30. Szaknyelv
30.1.. A magyar szaknyelv kialakulása
30.2.. A szaknyelv fogalma, értelmezése
30.3.. Szaknyelvkutatás
30.4.. A szaknyelv főbb jellemzői
30.4.1. Szókincs, szakszókincs, terminológia
30.4.2. A szakszavak főbb szintaktikai, szemantikai és pragmatikai jellemzői
30.4.3. Szóösszetétel
30.4.4. Képzett szavak
30.4.5. Egyéb szóalkotási módok
30.4.6. Mondatszerkesztési, szövegszerkesztési sajátosságok
30.4.7. Tudományos stílus, retorikai funkciók
30.4.8. Vizuális-verbális kapcsolatok
30.4.9. Szakszöveg, műfaj
30.5.. A szaknyelvek használatának kontextusa
30.6.. A szaknyelvek csoportosítása, elkülönülése
30.7.. Napjaink nyelvhasználati változásai
Irodalom
31. Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés
31.1. Bevezetés
31.2. Nyelvtervezés
31.2.1. Nyelvtervezési folyamatok
31.2.2. A nyelvtervezési folyamatok megvalósítói
31.2.3. Nyelvtervezés és nyelvészet
31.3. Nyelvpolitika
31.3.1. A nyelvpolitika ideológiai háttere – alaptípusok
31.3.2. Nyelvpolitikai kihívások: az Európai Unió és az angol nyelvi globalizáció
31.3.3. „Civil nyelvpolitika”: a nyelvi tudatosság növelése
31.4. Nyelvművelés
31.4.1. Nyelvészet és nyelvművelés
31.4.2. A „nyelvhelyességi hibák” típusai
31.4.3. Nyelvi mítoszok
31.4.4. A nyelvi norma
31.4.5. Nyelvtervezés, nyelvi ismeretterjesztés – feladatok, lehetőségek
Irodalom
32. Idegennyelv-tanulás, idegennyelv-oktatás
32.1.. Bevezetés
32.2.. Mit tanulunk?
32.3.. Hogy tanulunk?
32.4.. Hogy tanítunk? – Történeti módszertani áttekintés
32.5.. A nyelvtanuló és a nyelvtanulás
32.6.. A nyelvtanár és a nyelvtanítás
32.7.. A kommunikatív nyelvoktatás néhány jellemzője
32.8.. Összegzés
Irodalom
33. Nyelv és jog
33.1. Igazságügyi nyelvészet
33.1.1. Nyelvész-szakértők perekben
33.1.2. Nyelvi csapdák
33.1.3. Tévhitek a nyelvről
33.1.4. A nyelvészet fontossága
33.2. Nyelvi jogok
33.2.1. A modern állam nyelvi joga
33.2.2. Jogegyenlőség
33.2.3. Tipológia
33.2.4. Európa
33.2.5. A magyarországi cigányokat sújtó nyelvi diszkrimináció
33.2.6. A magyarországi siketeket sújtó nyelvi diszkrimináció
33.2.7. A nyelvi emberi jogok
Irodalom
34. Nyelvtechnológia
34.1. Mi a nyelvtechnológia?
34.2. A magyar számítógépes morfoszintaxis és alkalmazásai
34.2.1. Számítógépes morfológiai és szintaktikai rendszerek
34.2.2. Helyesek: helyesírás- és nyelvhelyesség-ellenőrzés, elválasztás, szinonimák
34.2.3. Kereséstámogatás
34.3. A magyar nyelvtechnológia eredményei a lexikográfiában
34.3.1. A Magyar Nyelv Történeti Nagyszótára
34.3.2. Az Értelmező Kéziszótár
34.3.3. A Magyar Ragozási Szótár
34.3.4. Vonzatszótár
34.3.5. Magyar ontológiai adatbázis
34.3.6. A MorphoLogic elektronikusszótár-koncepciója
34.4. A magyar nyelvtechnológia eredményei a fordítástámogatásban
34.5. A magyar nyelvtechnológia eredményei a gépi fordításban
34.6. A magyar nyelvtechnológia eredményei a korpusznyelvészetben
34.6.1. A Történeti Korpusz
34.6.2. A Magyar Nemzeti Szövegtár
34.6.3. A Szeged Korpusz
34.6.4. Angol–magyar párhuzamos korpusz
34.6.5. Az INTEX/NooJ nyelvelemző keretrendszer magyar verziója
34.7. A magyar nyelvtechnológia eredményei a beszéd kezelésében
34.7.1. Gépi beszéd-előállítás
34.7.2. Szövegtisztítás
34.7.3. Nyelvazonosítás
34.7.4. Ékezetesítés
34.7.5. A normál szöveg egyértelműsítése
34.7.6. Név- és címfelolvasás
34.7.7. Az írott szöveg elemzése alapvető prozódiai struktúrák meghatározására, jelzésére
34.7.8. A hangzó beszéd megvalósítása
34.7.9. Gépi beszédfelismerés
34.7.10. Adatbázisok tervezése beszédfelismeréshez
34.7.11. Fonetikai ismeretek a beszédfelismerésben
34.7.12. Szövegértelmezési technikák
34.8. Összegzés
Irodalom
szójegyzék

A táblázatok listája

2.1.
2.2.
2.3.
2.4.
2.5.
2.6.
2.7.
2.8.
2.9.
2.10.
2.11.
3.1.
4.1.
4.2.
4.3.
4.4.
4.5.
4.6.
4.7.
4.8.
4.9.
4.10.
4.11.
4.12.
4.13.
4.14.
4.15.
4.16.
4.17.
4.18.
4.19.
4.20.
4.21.
4.22.
4.23.
4.24.
4.25.
4.26.
4.27.
4.28.
4.29.
4.30.
5.1.
5.2.
5.3.
5.4.
5.5.
5.6.
5.7.
5.8.
5.9.
5.10.
5.11.
5.12.
5.13.
5.14.
5.15.
5.16.
5.17.
5.18.
5.19.
5.20.
5.21.
5.22.
5.23.
5.24.
5.25.
5.26.
5.27.
5.28.
5.29.
5.30.
5.31.
5.32.
5.33.
5.34.
5.35.
5.36.
5.37.
5.38.
5.39.
5.40.
5.41.
5.42.
5.43.
5.44.
5.45.
5.46.
5.47.
5.48.
5.49.
5.50.
5.51.
5.52.
5.53.
5.54.
5.55.
5.56.
5.57.
5.58.
5.59.
5.60.
5.61.
5.62.
5.63.
5.64.
5.65.
5.66.
5.67.
5.68.
5.69.
5.70.
5.71.
5.72.
5.73.
5.74.
5.75.
5.76.
5.77.
5.78.
5.79.
5.80.
5.81.
5.82.
5.83.
5.84.
5.85.
5.86.
5.87.
5.88.
5.89.
5.90.
5.91.
5.92.
5.93.
5.94.
5.95.
5.96.
5.97.
5.98.
5.99.
5.100.
5.101.
5.102.
5.103.
5.104.
5.105.
5.106.
5.107.
5.108.
5.109.
5.110.
5.111.
6.1.
6.2.
6.3.
6.4.
6.5.
6.6.
6.7.
6.8.
6.9.
6.10.
6.11.
6.12.
6.13.
6.14.
6.15.
6.16.
6.17.
7.1.
7.2.
7.3.
7.4.
7.5.
7.6.
7.7.
7.8.
7.9.
7.10.
7.11.
7.12.
7.13.
7.14.
7.15.
7.16.
7.17.
7.18.
7.19.
7.20.
7.21.
7.22.
7.23.
7.24.
7.25.
7.26.
7.27.
7.28.
7.29.
7.30.
7.31.
7.32.
7.33.
7.34.
7.35.
7.36.
7.37.
7.38.
7.39.
7.40.
7.41.
7.42.
7.43.
7.44.
7.45.
7.46.
7.47.
7.48.
7.49.
7.50.
7.51.
7.52.
7.53.
8.1.
8.2.
8.3.
8.4.
8.5.
8.6.
8.7.
8.8.
8.9.
8.10.
8.11.
9.1.
9.2.
9.3.
9.4.
9.5.
9.6.
9.7.
9.8.
9.9.
9.10.
9.11.
9.12.
9.13.
9.14.
9.15.
9.16.
9.17.
9.18.
9.19.
9.20.
9.21.
9.22.
9.23.
9.24.
9.25.
9.26.
9.27.
9.28.
9.29.
9.30.
9.31.
10.1.
10.2.
10.3.
14.1.
15.1.
15.2.
16.1.
18.1.
18.2.
18.3.
19.1.
1. táblázat. Magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma a Magyarországgal határos államokban a két utolsó népszámlálás szerint
19.3.
2. táblázat. Felsőőri férfiak és nok nyelvválasztása az 1970-es évek közepén (Gal 1992: 51)
20.1.
20.2.
20.3.
20.4.
1. táblázat.. Szukszükölő mondat megítélése és szóbeli produkálása közti különbség. N = 757
1. táblázat. A „kétnyelvűség” definíciói (lásd Sku[n]tnabb-Kangas 1997: 17)
21.2.
21.3.
21.4.
22.1.
22.2.
22.3.
22.4.
22.5.
22.6.
22.7.
22.8.
22.9.
22.10.
22.11.
23.1.
23.2.
23.3.
1. táblázat. A grammatikalitási ítéletek megoszlása
23.5.
23.6.
23.7.
23.8.
23.9.
23.10.
23.11.
23.12.
23.13.
23.14.
23.15.
23.16.
23.17.
23.18.
2. táblázat. Mondatismétlési tesztek. Előreható VP-ellipszist tartalmazó célmondatokra adott válaszok százalékos megoszlása
3. táblázat. Mondatismétlési tesztek. Hátraható VP-ellipszist tartalmazó célmondatokra adott válaszok százalékos megoszlása
23.21.
23.22.
23.23.
23.24.
23.25.
23.26.
23.27.
23.28.
23.29.
23.30.
23.31.
23.32.
23.33.
4. táblázat. A megítélések százalékos megoszlásai. A két tesztben megtett 200 grammatikalitási ítélet százalékos megoszlása (mellettük zárójelben az adott megítélések száma)
23.35.
1. táblázat. 1. táblázat. Néhány megértési folyamat a felhasznált információforrások szerint
24.2.
24.3.
24.4.
24.5.
24.6.
24.7.
24.8.
2. táblázat. A Pinker (1991, 1999) javasolta kettős rendszer viselkedéses oldalai és idegrendszeri megfelelői
24.10.
24.11.
24.12.
24.13.
3. táblázat. Néhány jellegzetes eltérés a cselekvő-hozzárendelésben különböző nyelvekben (Bates – MacWhinney 1989 összefoglalója nyomán)
24.15.
24.16.
24.17.
1. táblázat. Változások a gyermeknyelv iránti érdeklődés alakulásában
2. táblázat. A gyermeknyelvi kutatás megélénkülésének néhány jellemző útja a hatvanas évek végétől
3. táblázat. A viselkedéselvű (behaviorista) és a chomskyánus felfogás a gyermeki nyelvelsajátításról
4. táblázat. 2 hónapos csecsemők odafordulási reakcióideje (ms) a hangforráshoz anyanyelven és nem anyanyelven (Mehler–Christophe 1996). Az anyanyelv amerikai angol, az idegen nyelv francia
5. táblázat. Pragmatikai eltérések az első és második nyelv elsajátításában
6. táblázat. A magyar főnévi és igei végződésrendszer kibontakozása (MacWhinney irodalmi összefoglalója alapján)
7. táblázat. A szóképzés korai „okos hibáinak” formái (MacWhinney 1985 összefoglalója alapján)
8. táblázat. Szóösszetételi neologizmusok (MacWhinney 1985 nyomán)
25.9.
25.10.
25.11.
25.12.
25.13.
25.14.
25.15.
9. táblázat. A gyermekhez szóló beszéd jellegzetességeinek funkciói (Clark és Clark 1977 nyomán)
25.17.
10. táblázat.. A specifikus nyelvi elmaradás jellegzetes elméletei (Pléh 2000b nyomán)
26.1.
26.2.
1. táblázat. A nyelvi és a beszédzavarok áttekintése
28.1.
1. táblázat. Nyelvi eszközök a jelnyelvekben
28.3.
28.4.
28.5.
28.6.
28.7.
29.1.
29.2.
29.3.
29.4.
29.5.
29.6.
29.7.
29.8.
29.9.
29.10.
30.1.
1. táblázat. A nyelvtervezés modellje (Haugen 1983 alapján)
2. táblázat. A nyelvi ideológiák alaptípusai (Cobarrubias 1983a és Daoust 1997 alapján)
1. táblázat. A Magyar Nemzeti Szövegtár összetétele