Ugrás a tartalomhoz

A magyar nyelv

Kiefer Ferenc, Bakró-Nagy Marianne, Bartha Csilla, Bánréti Zoltán, Borbély Anna, Cser András, Dömötör Adrienne, É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Gyuris Beáta, Haader Lea, Hattyár Helga, Holló Dorottya, Horváth László, Kassai Ilona, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Korompay Klára, Kurtán Zsuzsa, Laczkó Krisztina, Nádasdy Ádám, Németh T. Enikő, Olaszy Gábor, Pléh Csaba, Prószéky Gábor, Sándor Klára, Sipőcz Katalin, Siptár Péter, Szabó Mária Helga, Tolcsvai Nagy Gábor, Váradi Tamás (2006)

Akadémiai Kiadó Zrt.

Összegzés

Összegzés

Áttekintést adtunk a magyar nyelvvel kapcsolatos nyelvtechnológiai kutatások eddigi eredményeiről. Viszonylag rövid múltja ellenére sok tekintetben szép eredményeket könyvelhetünk el – annak ellenére, hogy a magyar nyelv sajátosságai nem tették lehetővé a nagyobb nyugat-európai nyelvekre kidolgozott technológiai megoldások egyszerű adaptálását A hátrányos helyzetről szólva meg kell említenünk a szakosított képzés hiányát is, Magyarországon egyelőre nincs akkreditált képzés a számítógépes nyelvészet területén. Biztató tényként említhetjük viszont a nagyon eredményes együttműködést a nyelvi technológiák kifejlesztésén dolgozó akadémiai/egyetemi és ipari partnerek között. A beszédtechnológia területén vezető helyet foglal el a Budapesti Műszaki Egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszéke, valamint az MTA Nyelvtudományi Intézetének Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratóriuma. A nyelvtechnológia területén sajátos helyett foglal el a MorphoLogic (Mikolás 2001), amely egyben kutatási tevékenységet is folytat. Azonban, ahogy Glatz (1999) fogalmaz: „a kis nyelvek korszerűsítési programja sohasem történhet üzleti alapon: nem kifizetődő befektetés”. E szempontból kétségtelenül pozitív és a jövőben is megőrzendő fejlemény, hogy a Széchenyi-terv keretében meghirdetett NKFP-pályázatok „Információs Társadalom” ágában, majd az IKTA- és a GVOP-pályázatok kiírásaiban ma már folyamatosan szerepelnek nyelvtechnológiai pályázatkiírások. Ennek eredményeként jelenleg több sikeres pályázat munkálatai folynak, melyekről feljebb be is számoltunk. A szakma nemzetközi elismerését is mutatja az a tény, hogy a legfontosabb beszédtechnológiai kongresszus, a Eurospeech 1999-ben Budapesten volt, az Európai Számítógépes Nyelvészeti Szövetség, az EACL 2003-ban, az Európai Gépi Fordítási Szövetség, az EAMT pedig 2005-ben Budapesten rendezte esedékes konferenciáit.

Úgy érezzük, hogy a bemutatott munkálatok egyre közelebb visznek annak az állításnak a minél teljesebbé tételéhez, hogy „a nyelvi technológiák kifejlesztése a magyar nyelv modernizációjának legalapvetőbb tényezője és feltétele” (Kiefer 1999).