Ugrás a tartalomhoz

A magyar nyelv

Kiefer Ferenc, Bakró-Nagy Marianne, Bartha Csilla, Bánréti Zoltán, Borbély Anna, Cser András, Dömötör Adrienne, É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Gyuris Beáta, Haader Lea, Hattyár Helga, Holló Dorottya, Horváth László, Kassai Ilona, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Korompay Klára, Kurtán Zsuzsa, Laczkó Krisztina, Nádasdy Ádám, Németh T. Enikő, Olaszy Gábor, Pléh Csaba, Prószéky Gábor, Sándor Klára, Sipőcz Katalin, Siptár Péter, Szabó Mária Helga, Tolcsvai Nagy Gábor, Váradi Tamás (2006)

Akadémiai Kiadó Zrt.

A beszédészlelés zavarai

A beszédészlelés zavarai

A beszédészlelés zavarai elsősorban az anyanyelv-elsajátításhoz, tehát a gyermekkorhoz kapcsolódnak, de előfordulhat, hogy a felnőttkorban is tovább élnek, nehezítve ezáltal nemegyszer a mindennapi kommunikációt is. A gyermekek mintegy harminc százaléka olyan nehézségekkel küszködik, amelyeket a mindennapi életben csaknem lehetetlen észrevenni. Ezek a gyermekek jó intellektusúak, ép hallásúak, egynyelvűek, a beszédképzésük rendszerint ép. Percepciós zavaraik hátterében organikus ok nem található. A felnőttkori beszédészlelés tapasztalati úton nemigen detektálható, mivel zavarait mind a beszélő, mind a hallgató a beszédmegértés sikeréhez vagy sikertelenségéhez rendeli. A beszédpercepciós zavarok felnőttkorban lehetnek a gyermekkoriak továbbélései, avagy szerzettek, illetőleg bizonyos kórképek, szindrómák részei.

A beszédészlelés akusztikai, fonetikai és fonológiai folyamatának bármelyike lehet zavart, elmaradott; leggyakrabban mindhárom részfolyamat érintve van, a zavar(ok) helye és mértéke azonban különböző (Keith 1981). A nem ép működés hatással van az artikulációra, a szókincs alakulására, a grammatikai struktúrák felismerésére is. Az akusztikai és a fonetikai szint még percepciós zavar esetén is jobban működik, mint a komplexebb nyelvi feldolgozást igénylő fonológiai szint (vö. pl. diszlexiában vagy afáziában). A beszédészlelési folyamatok zavaraiban az információ sűrűségének is lényeges szerepe van. Az egyes részfolyamatok működhetnek jól, ha a beérkező nyelvi információ nem túlzottan sok. Ugyanezek a részfolyamatok azonban már jelezhetnek zavart akkor, ha az információsűrűség nagyobb, például több szóból álló közlés azonosítása történik. A szeriális észlelés (a beszédhangok sorrendiségének percepciója) zavara nemcsak a verbális beszédfeldolgozás működését, de az írott anyanyelvét is gátolja. A szófelismerés is csak akkor sikeres, ha az elhangzott szavakat alkotó hangokat az elhangzás egymásutániságának megfelelő sorrendben észleli a beszélő/hallgató. A szeriális észlelés zavart működésekor jellegzetes hibatípusok különíthetők el, mint a beszédhang(ok), szótag(ok) hiánya, beszédhang-betoldás, beszédhangok cseréje, szótagok felcserélése. A beszédhangok jellegzetes képzési jegyeinek, illetőleg azok akusztikai következményeinek felismerési zavara vezet a diszkriminációs tévedésekhez. Diszkriminációs zavar ép beszédprodukció esetén is előfordulhat. A leggyakoribb az időtartamok megkülönböztetésének zavara, ezen belül is első helyen jelentkezik a mássalhangzók és legfőképpen a zármássalhangzók kvantitásának észlelési nehézsége. Ezt követi a magánhangzók időtartamának felismerési zavara, illetőleg bizonytalansága. A gyakori megkülönböztetési zavarokhoz tartozik a zöngésség, illetve zöngétlenség jegyének felismerési problémája is. Az 5. ábra beszédészlelési zavart mutató, de ép beszédprodukciójú óvodások (94 gyermek) és iskolások (100 gyermek) helyes beszédhang-differenciálási eredményeit mutatja. Az átlagértékek egyik korcsoportban sem az elvárt teljesítménynek felelnek meg. A grafikon az anyanyelv-elsajátítás normál fejlődésének megfelelő változásokat mutatja ugyan, de több év elmaradással. A vizsgált gyermekek észlelési zavara olvasás-, írástanulási nehézségekhez, helyesírási problémákhoz, ritkábban szótanulási zavarokhoz is vezet.

Helyes hangdifferenciálás eredményei percepciós zavarral küszködő óvodásoknál és iskolásoknál

A beszédritmus észlelési zavarának fennállása esetén a beszélő/hallgató nem képes az anyanyelvén elhangzott szöveg szótagidőtartamainak, illetőleg a szótaghatároknak a pontos feldolgozására. Az ajakartikuláció nyújtotta információ integrálásának készsége a beszédészlelés folyamatába kiegészítő működés, amelynek ép hallásúak esetében főként zajos környezetben van jelentősége. A vizuális észlelés zavaráról akkor beszélünk, ha a beszélő képtelen a jellegzetes ajakmozgásokat a megfelelő beszédhangokkal azonosítani. A vizuális észlelés bizonytalansága, illetőleg zavart működése kihat az egyes beszédhangok kontextusfüggetlen felismerésére; a vizuális megerősítés hiánya az átviteli csatorna zavara esetén a teljes feldolgozási folyamat csökkent működéséhez vezet.