Ugrás a tartalomhoz

A magyar nyelv

Kiefer Ferenc, Bakró-Nagy Marianne, Bartha Csilla, Bánréti Zoltán, Borbély Anna, Cser András, Dömötör Adrienne, É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Gyuris Beáta, Haader Lea, Hattyár Helga, Holló Dorottya, Horváth László, Kassai Ilona, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Korompay Klára, Kurtán Zsuzsa, Laczkó Krisztina, Nádasdy Ádám, Németh T. Enikő, Olaszy Gábor, Pléh Csaba, Prószéky Gábor, Sándor Klára, Sipőcz Katalin, Siptár Péter, Szabó Mária Helga, Tolcsvai Nagy Gábor, Váradi Tamás (2006)

Akadémiai Kiadó Zrt.

27. fejezet - A beszéd zavarai

27. fejezet - A beszéd zavarai

Mária, Gósy

Beszédzavar – nyelvi zavar

A pszicholingvisztika és a fonetika – bár önálló diszciplínák (lásd a 24. fejezet - Pszicholingvisztika. és a 26. fejezet - Fonetika. fejezetet) – egyaránt kutatási területként kezelik a nyelv és a beszéd zavarait. Miért fontos, hogy a nem épen működő folyamatokkal is foglalkozzunk? Az ép beszédfolyamatok pontosabb megismerését segítheti a normálistól eltérő működések tanulmányozása és leírása (lásd a 23. fejezet - Neurolingvisztika. fejezetet is). A patológiás változások törvényszerűségei és tendenciái valamiféle belső kapcsolatot tartanak a normális funkciókkal, az eltérés a normális kognitív struktúra egyfajta felbomlása, amelynek elemzésével következtetések fogalmazhatók meg az ép működésekre vonatkozóan (Brown 1976).

Felmerül a beszédzavar és a nyelvi zavar dichotómiája. Vajon ugyanazon folyamatok hibás működéséről van szó, csak kétféle elnevezéssel, avagy kétféle, egymástól egyértelműen elkülöníthető zavart folyamatot takar a kétféle megnevezés? Jelen tudásunk szerint a beszédzavarok többsége a nyelvi zavarok megjelenési formája; ugyanakkor számos beszédzavar hátterében nem tapasztalunk nyelvi zavart. A részletesebb elemzések alapján a válasz az, hogy a nyelvi zavarok (az implicit grammatika, ill. a fonológia károsodásának) megjelenési formája mindig valamiféle beszédzavar. Ugyanakkor nyelvi zavartól függetlenül is létrejöhet beszédzavar. Ez utóbbi esetben a beszédzavar úgy definiálható, hogy az a kivitelezést közvetlenül megelőző artikulációs tervezés,illetőleg a kivitelezés devianciája. Természetesen mindig az adott nyelv specifikus sajátosságainak függvényében. A nyelvi és nem nyelvi zavarra visszavezethető devianciák látszólag egyszerű elkülönítését bonyolulttá teszi az a tény, hogy bizonyos beszédzavarok – hosszabb fennállás esetén – már érinthetik a nyelvi rendszert, ezért egy idő után átalakulhatnak a hibás nyelvi működések tükreivé. Az anyanyelv-elsajátítás kezdetétől fennálló súlyos nagyothallás miatt létrejövő beszédzavar például ezért válhat nyelvi zavarrá is, természetesen csak akkor, ha az auditoros visszacsatolás biztosítása, avagy egyéb kommunikációs forma elsajátítása nem történik meg időben. Némelykor a kezdetben csak beszédzavarként jelentkező eltérések súlyos kommunikációs nehézségekhez vezethetnek; ez megint azt eredményezi, hogy a nyelvi rendszer is érintetté válik. Szájpadhasadék esetén például sajátos hangszínezetű beszéd jön létre, ezt artikulációs zavarok kísérik, azaz a beteg gyermek elsődlegesen beszédzavart mutat. Jellemző azonban a beszédindulás késése is, s mindezek következtében az anyanyelv más területeit érintő nyelvi zavarok és elmaradások is kialakulhatnak (agrammatizmus, beszédészlelési zavar, szűk szókincs).

1. táblázat. táblázat - A nyelvi és a beszédzavarok áttekintése

 

A zavar megjelenési formája

Nyelvi zavar tünetei

Beszédzavar tünetei

BESZÉD-PRODUKCIÓ

zöngeképzés

Ø

túl magas zöngehang, nem tiszta zöngehang, nyelőcsőhang, afónia

 

beszédhang képzése

diszglosszia, helyettesítés, beszédhang-időtartam torzítása

orrhangzós hangképzés, nyelőcsőhangképzés, diszglosszia, helyettesítés, beszédhang-időtartam torzítása

 

hangsorok képzése

kihagyás, betoldás, hangkapcsolatok ejtészavara, szerialitási zavar, időviszonyok felbomlása

kihagyás, betoldás, hangkapcsolatok ejtészavara, szerialitási zavar, időviszonyok felbomlása

 

szupraszegmentumok képzése

beszédprozódia torzítása

beszédprozódia torzítása

 

szóaktiválás

rendszeres szóaktiválási nehézség, hibás szótalálás

Ø

 

grammatikai megformáltság, pragmatikai szabályszerűségek

morfológiai, szintaktikai, pragmatikai hibák, gyakori megakadásjelenségek

megakadásjelenségek átlagosnál gyakoribb előfordulása

 

spontán beszéd létrehozása

  

BESZÉD-FELDOLGOZÁS

beszédészlelés

beszédhang-azonosítási, fonológiai, szeriális, transzformációs, beszédhang-diszkriminációs zavar

beszédhang-azonosítási, fonológiai, szeriális, ritmusészlelési, beszédhangdiszkriminációs zavar, vizuális észlelés zavara

 

beszédmegértés

szóértés, mondatértés, szövegértés zavara

Ø

Okok

 

mindig organikus (lehet pszichés is)

organikus, pszichés, funkcionális


A tartósan fennálló beszédzavar pszichés következményekkel is jár(hat). A beszéd sérülése, gátoltsága komplex lelki működészavarhoz vezethet. Nem elsődlegesen a tuatállapot, az emóció vagy a gondolkodás zavart, hanem az információk kóros értékeléséből és bizonytalan kifejezéséből és továbbításából fejlődhet ki viselkedési zavar. Az 1. táblázat a beszédzavar és a nyelvi zavar megjelenési formáinak összegzésére, illetőleg azok elkülönítésére tesz kísérletet.

Irodalom

[CH27-B01] Angelocci,Angelo A.George A.KoppAnthonyHolbrook1991. The vowel formants of deaf and normal-hearing eleven- to fourteen-year-old boys. In: BakenDaniloff1991: 510–523.

[CH27-B02] Baken,Ronald J.Raymond G.Daniloff (szerk.) Readings in clinical spectrography of speech. San Diego, Singular Publishing Group Inc. – Kay Elemetrics Group.

[CH27-B03] BalázsBoglárka 1993. Hangképzési zavarok időskorban. In: GósyMáriaSiptárPéter (szerk.) Beszédkutatás ’93. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 156–166.

[CH27-B04] BánrétiZoltán 1999. Nyelvi struktúrák és az agy. Neurolingvisztikai tanulmányok. Budapest, Corvina.

[CH27-B05] BónaJudit 2004. A hadaró beszéd sajátosságai spontán és félspontán megnyilatkozásokban. Beszédgyógyítás15/1: 17–24.

[CH27-B06] BónaJudit 2005. A hadaró és a gyors beszéd temporális sajátosságai. Magyar Nyelvőr129: 235–242.

[CH27-B07] Brown,J. W. 1976. Consciousness and pathology of language. In: R. W.Rieber (szerk.) The neuropsychology of language. New York – London, Plenum Press, 67–95.

[CH27-B08] CsányiYvonne 1990. Hallás-beszéd nevelés. Budapest, Tankönyvkiadó.

[CH27-B09] ElekfiLászlóWachaImre2003. Az értelmes beszéd hangzása. Budapest, Szemimpex.

[CH27-B10] FrintTibor 1982. A hangképzés zavarai. In: SurjánLászlóFrintTibor (szerk.) A hangképzés és zavarai, beszédzavarok. Budapest, Medicina Kiadó, 117–166.

[CH27-B11] Fujimoto,MasakoKikuoMaekawa2003. Variation of phonation types due to paralinguistic information: An analysis of high–speed video images. In: Maria-JosepSoléDanielRecasensJoachimRomerő (szerk.) 2003. Proceedings of the 15th International Congress of Phonetic Sciences. Barcelona 3–9 August 2003. Barcelona, Universitat Autonoma de Barcelona, 2401–2405.

[CH27-B12] GósyMária 2002. Beszédképzés zönge nélkül. In: GósyMária (szerk.) Beszédkutatás 2002. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 21–39.

[CH27-B13] GósyMária 2004. Fonetika, a beszéd tudománya. Budapest, Osiris Kiadó.

[CH27-B14] GósyMária 2005. Pszicholingvisztika. Budapest, Osiris Kiadó.

[CH27-B15] GólleszViktor (szerk.) 1990. Gyógypedagógiai kórtan. Budapest, Tankönyvkiadó.

[CH27-B16] GyőriMiklós 2003. Autizmus. In: PléhCsabaKovácsGyulaGulyásBalázs (szerk.) Kognitív idegtudomány. Budapest, Osiris Kiadó, 457–519.

[CH27-B17] Habermann,Günther 1980. Funktionelle Stimmstörungen und ihre Behandlung. Archiv für Ohren-, Nasen- und Kehlkopfheilkunde227: 171–345.

[CH27-B18] HirschbergJenő 1986. Szájpad-elégtelenség. Budapest, Medicina Kiadó.

[CH27-B19] Hoffman,P. F.G. H.SchuckersR. G.Daniloff1989. Children’s phonetic disorders. Boston – Toronto – London, A College-Hill Publication.

[CH27-B20] Horga,Damir 2002. The influence of bite-blocks on continuous speech production. In: AngelikaBraunHerbertMasthoff (szerk.) Phonetics and its applications. Stuttgart, Franz Steiner Verlag, 143–153.

[CH27-B21] HorváthSzabolcs (szerk.) 2001. A kommunikáció fejlődése és idegi eredetű zavarai. Budapest, Animal-Med Kft.

[CH27-B22] Kaplan,H. I.B. J.SadockJ. A.Grebb (szerk.) 1994. Synopsis of psychiatry. Baltimore, Williams and Wilkins.

[CH27-B23] Keith,Robert W. (szerk.) 1981. Central auditory and language disorders in children. San Diego, College-Hill Press.

[CH27-B24] Kent,Ray D.RonaldNetsellJames H.Abbs1991. Acoustic characteristics of dysarthria associated with cerebellar disease. In: BakenDaniloff1991: 454–475.

[CH27-B25] Kent,Ray D.John C.Rosenbek1991. Acoustic patterns of apraxia of speech. In: BakenDaniloff1991: 435–453.

[CH27-B26] KieferGábor 1995. Rekedtség. Foniátria – a hangképzés és zavarai. Budapest, Golden Book Kiadó.

[CH27-B27] MontághImreMontághné RienerNelliVinczéné BíróEtelka2002. Gyakori beszédhibák a gyermekkorban. Budapest, Holnap Kiadó.

[CH27-B28] PalotásGábor 1972. Hadarás. In: KovácsEmőkeMéreiFerencné (szerk.) Tanulmányok a logopédia köréből. Budapest, Tankönyvkiadó, 82–88.

[CH27-B29] PrinczesMária (szerk.) 1999. Mentális és viselkedészavarok pszichológiája (Szöveggyűjtemény). Benedek Elek Pedagógiai Főiskola. Budapest, Okker Oktatási Iroda.

[CH27-B30] Putten,Steffany M. vanJudy P.Walker2003. The production of emotional prosody in varying degrees of severity of apraxia of speech. Journal of Communication Disorders36: 77–95.

[CH27-B31] SubositsIstván 2001. A beszéd rendellenességei. Egyetemi Fonetikai Füzetek 30. Budapest, ELTE.