Ugrás a tartalomhoz

A magyar nyelv

Kiefer Ferenc, Bakró-Nagy Marianne, Bartha Csilla, Bánréti Zoltán, Borbély Anna, Cser András, Dömötör Adrienne, É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Gyuris Beáta, Haader Lea, Hattyár Helga, Holló Dorottya, Horváth László, Kassai Ilona, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Korompay Klára, Kurtán Zsuzsa, Laczkó Krisztina, Nádasdy Ádám, Németh T. Enikő, Olaszy Gábor, Pléh Csaba, Prószéky Gábor, Sándor Klára, Sipőcz Katalin, Siptár Péter, Szabó Mária Helga, Tolcsvai Nagy Gábor, Váradi Tamás (2006)

Akadémiai Kiadó Zrt.

24. fejezet - Pszicholingvisztika

24. fejezet - Pszicholingvisztika

Pléh, Csaba

A pszicholingvisztika meglehetősen új kifejezés. A hatvanas évektől vált népszerűvé a nyelvészet határterületein, de intellektuális múltja igen tekintélyes, a magyar nyelvészetben is, ahol például Gombocz Zoltán és Klemm Antal kezdtek először elméleti pszicholingvisztikával foglalkozni (l. Pléh 1980, 1994). A pszicholingvisztika alapvető kérdése meglehetősen klasszikus: hogyan képeződik le a nyelvi rendszer az egyéni nyelvhasználók fejében, beleértve ennek kialakulását is, illetve milyen lelki jelenségek (észlelés, figyelem, emlékezet) játszanak szerepet a nyelv használatában.

Legfontosabb kutatási témái a megértés, a beszédprodukció és a nyelvelsajátítás vizsgálata (az utóbbiról lásd a 25. fejezet - A gyermeknyelv. fejezetet). Ebben a fejezetben elsősorban a megértés folyamatain keresztül mutatjuk be a nyelv mentális leképezésének és használatának alapelveit. Elsősorban magyar anyagokra összpontosítunk. Ugyanakkor a magyar nyelvet használó kutatások eredményei a pszicholingvisztika egyetemes kérdéseit is illusztrálják.

A magyar pszicholingvisztika több kérdésben mondhat érdekeset a nemzetközi kutatás számára is.

A. Nyelvtípusfüggőek-e a megértési eljárások?

Ahogyan Gergely György (1991, 1995) és Pléh Csaba (1998) is rámutatott, a magyar nyelv kitüntetett érdekességű. A nyelvtípus és feldolgozási módszer kapcsolatát illetően az agglutinatív szerkesztésmódnak (lásd a „A magyar nyelv agglutináló jellege”. pontot) inkább megfelel egy lokalisztikusabb megértési eljárás, amiben az emlékezeti terhelés is inkább a szó, mintsem a mondatszerkezet szintjén jelenik meg (Hunt–Agnoti 1991).

B. A nyelvelsajátítás szakaszai és meghatározói

A nemzetközi irodalomban triviálisan visszatérő kérdés, hogy mennyire lehet általánosítani a nyelvek között az elsajátítás mechanizmusait tekintve. A magyar pszicholingvisztika élen jár ezen a területen. Érvényes ez a nyelvtani mozzanatokra, ahol MacWhinney (1978, 1985) munkáitól fogva előtérben áll a magyar mint a szabályintegráció, az alternatív szabályok kérdését igen sajátosan felvető nyelv. Igaz azonban ez a nyelvelsajátítás társas kereteire is, ahol Réger Zita (1985, 1986, 1989) mind a mechanizmusok tekintetében – az utánzás funkcióira nézve – mind a nyelvek közti általánosíthatóságot illetően – elsősorban a cigány nyelvi szocializáció megfigyelésére alapozva – előtérbe helyezte a magyar kutatásokat.

C. A nyelvpatológia sajátosságai

Az agglutinatív szerveződés sajátosságai, illetve a tematikus szerepek jelöltsége kitüntetett érdekességűvé teszik a grammatikai összehasonlítás tekintetében a magyar afáziás adatokat. Brian MacWhinney és Osman-Sági Judit munkái (1991; MacWhinney–Osman-Sági–Slobin 1991) az előbbi témában, Bánréti Zoltán (1997) az utóbbiban jól mutatják a magyar kutatás relevanciáját az afáziás zavarok egyetemes megértése tekintetében (erről lásd a 23. fejezet - Neurolingvisztika. fejezetet). Ide tartoznak a kóros gyermeki nyelvfejlődés adatai is, lásd a 27. fejezet - A beszéd zavarai. fejezetet.

A megértés folyamata

A megértési folyamatot a pszicholingvisztika kísérleti módszerekkel vizsgálja. Legfontosabb kiinduló tézise, hogy a megértés során nem pusztán passzív ingerfelvétel folyik, hanem minden meglévő ismeretünket és a szövegösszefüggést felhasználva jutunk el a szöveg által közvetített értelmi összefüggések feltárásáig és a közlési szándékok azonosításáig. A fejünkben meglévő szótár s a szöveg már megértett részéből folyamatosan kialakított belső képviselet „elébe megy” az újabb elemek feldolgozásának (Gósy 2005).

A feldolgozás aktív jellegét azért állítja előtérbe a mai pszicholingvisztika, hogy számot adjon a megértési folyamat gyorsaságáról, mely valóban lenyűgöző. Egy szó felismeréséhez elég néhány száz ezredmásodperc, de azt is tudjuk, hogy a mondatban lévő nyelvtani információknak, például a főnévi csoport nyelvtani szerepének is szinte azonnal, néhány száz ezredmásodperces latencia után már hatása van. A mai pszicholingvisztikában ennek a gyorsaságnak a kezelésére két felfogástípus alakult ki: az egyik a gyors, de szűk látókörű összetevőkkel, a másik viszont a háttértudás állandó és hatékony alkalmazásával oldja meg a gyorsaságot. Az elsőt mutatja az 1. ábra: a megértés egymástól szigorúan elkülönült alrendszerekben folyik, és a tudásoknak csak az üzenet elemzése után van hatásuk. A másik felfogás szerint (2. ábra) a szótár, az ismeretek és a problémamegoldás egyetlen közös rendszert alkot, mely minden lépésben irányítja a megértést. Ugyanakkor a különböző alrendszerek információs tekintetben nyitottak egymás irányában is, a feldolgozás transzparens. Az első felfogás lényegében két ciklusú folyamatot tételez fel, ahol a formai alapú elemzést követné az értelemmel dúsított szakasz, míg a második szerint nincsen ilyen kettősség. Opportunisták vagyunk, s minden lépésben mindent egyszerre veszünk figyelembe.

A moduláris és az interakcionista felfogás a mai nyelvpszichológia legélénkebb vitáit folytatja. Az interakciósok szerint a gyorsaság oka úgy summázható, hogy minden mindennel összefügg, s ezt állandóan és következetesen fel is használjuk. A gyorsaság a sokféle információ együttes felhasználásának következménye. A modularisták szerint viszont a gyorsaság oka az, hogy ostoba, csak egy dologra figyelő automatizmusaink alakulnak ki. Ezek működése elkerülhetetlen, s tovább lassítják az őket felülbíráló viszonylag lassú okos folyamatokat, ha ellentmondanak azoknak. Konfliktus esetén az értelmes megoldás győz, de a neki ellentmondó formai elemzés lelassít.

A megértés autonóm felfogása (Forster 1979 koncepciójának kiterjesztésével)

A megértés interakciós felfogása

A két megközelítés eltérése a megértési ciklusok és az idő kérdését érinti. Akik amellett érvelnek, hogy kényszerű működésű és Fodor (1983) értelmében moduláris, formális elemzések mennek végbe a nyelvhasználat során, azok szerint ez az elemzés korai és automatikus, néhány száz ezredmásodperces léptékűl;. A lassú folyamatok, azok, amelyek alapján eldöntjük, hogy Petőfi Sándor nem léphetett be a metróba, mert akkor nem volt metró, 800–1200 ezredmásodperc alatt mennek végbe, abban az idősávban, amely egyébként a tudatosodás, a mérlegelt, beszámolóképes folyamatok idejének felel meg. Ennél jóval rövidebb idő alatt végbemennek olyan folyamatok, amelyek automatikusak, ugyanakkor egy gép szempontjából például magas színvonalúnak, „intellektuálisnak” tűnnek, mert például a ragok nyelvtani szerepét veszik tekintetbe. Az 1. táblázat a megértés néhány fontosabb lépését rendezi az idők és a felhasznált információforrások szerint.

1. táblázat. táblázat - 1. táblázat. Néhány megértési folyamat a felhasznált információforrások szerint

Folyamat

Szófelismerés

 

Mondatmegértés

Szövegértelmezés

automatikusság

automatikus

 

automatikus

szándékos

sebesség

gyors

 

gyors

lassú

intelligencia

buta

 

buta

okos

kontextushatás

független (?)

 

független

függő

rugalmasság

merev

 

merev

hajlékony


Ezeket a folyamatokat a 3. ábra lépéseinek megfelelően tekintjük át. Mindenütt azt fogjuk megnézni, hogy hogyan jelennek meg automatikus formai hatások és tudásbázis-alapú tényezők.

Irodalom

[CH24-B01] BánrétiZoltán 1997. Sentence parsing in aphasia. Acta Linguistica Hungarica44: 3–42.

[CH24-B02] BánrétiZoltán (szerk.) 1999. Nyelvi struktúrák és az agy. Budapest, Corvina Kiadó.

[CH24-B03] CarlsonGregoryN.Michael K.Tanenhaus1988. Thematic roles and language comprehension. Syntax and Semantics. Vol. 21, 263–288.

[CH24-B04] CarlsonGregory N.Michael K.Tanenhaus (szerk.) 1989. Linguistic structure in language processing. Dordrecht, Kluwer.

[CH24-B05] ChangeuxJean-PaulPaulRicoeur2001. A természet és a szabályok. Budapest, Osiris Kiadó.

[CH24-B06] ChomskyNoam 2003. Mondattani szerkezetek. Nyelv és elme. Budapest, Osiris Kiadó.

[CH24-B07] ClarkAndy 1996. A megismerés építőkövei. Budapest, Osiris Kiadó.

[CH24-B08] ClarkHerbert H.Eve V.Clark1977. Psychology and language: An introduction to psycholinguistics. New York, Harcourt.

[CH24-B09] ClarkHerbert H.S. E.Haviland1977. Comprehension and the given-new contract. In: R. O.Freedle (szerk.) Discourse production and comprehension. Norwood, N. J., Ablex, 1–40.

[CH24-B10] CollinsA.M.Quilian1968. How to make a language user? In: E.TulvingW.Donaldson (szerk.) Organization of memory. New York, Academic Press.

[CH24-B11] DankovicsNatáliaPléhCsaba2001. Hangrestaurációs jelenségek és alaktani feldolgozás a magyarban: Azt halljuk-e, amit várunk? In: PléhLukács 2001b, 55–81.

[CH24-B12] DennettDaniel 1996. Micsoda elmék. Budapest, Kulturtrade.

[CH24-B13] EysenckM.M.Keane1996. Kognitív pszichológia. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.

[CH24-B14] FillmoreCharles 1968. The case for case. In: EmmonBachRobert T.Harms (szerk.) Universals in linguistic theory. New York, Holt, Rinehart & Winston.

[CH24-B15] FodorJerry A. 1983. The modularity of mind. Cambridge, MA, MIT Press.

[CH24-B16] FodorJerry A. 1996. Fodor kalauza a mentális reprezentációhoz. Az intelligens nagynéni segédlete. In: PléhCsaba (szerk.) Kognitív tudomány. Budapest, Osiris Kiadó.

[CH24-B17] ForsterKenneth I. 1979. Levels of processing and the structure of the language processor. In W. E.CooperE. C. T.Walker (szerk.) Sentence processing: Psycholinguistic studies presented to Merrill Garrett. Cambridge, MA, MIT Press.

[CH24-B18] ForsterKenneth I.I.Olbrei1973. Semantic heuristics and syntactic analysis. Cognition2: 319–347.

[CH24-B19] GergelyGyörgy 1991. Free word order and discourse interpretation. Budapest, Akadémiai Kiadó.

[CH24-B20] GergelyGyörgy 1995. Az aktuális tagolás szerepe a mondatmegértésben. Általános Nyelvészeti Tanulmányok18: 43–61.

[CH24-B21] GergelyGyörgyPléhCsaba1994. Lexical processing in an agglutinative language and the organization of the lexicon. Folia Linguistica28: 175–204.

[CH24-B22] GergelyGyörgyPléhCsaba1995. Alaktani kétértelműségek és a morfológiai feldolgozás a magyarban. Magyar Pszichológiai Szemle51: 1–27.

[CH24-B23] GósyMária 2005. Pszicholingvisztika. Budapest, Osiris Kiadó.

[CH24-B24] GriceH. Paul 1998. Jelentés; A társalgás logikája. In: PléhCsabaSíklakiIstvánTerestyéniTamás (szerk.) Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Budapest, Osiris Kiadó, 188–195, 213–227.

[CH24-B25] HankamerJorgeIvan A.Sag1976. Deep and surface anaphor. Linguistic Inquiry7: 391–128.

[CH24-B26] HuntE.F.Agnoti1991. The Whorfian hypothesis: A cognitive psychology perspective. Psychological Review98: 377–389.

[CH24-B27] JuhászLeventePléhCsaba2001. Többmorfémás szavak megértése a magyarban. In: PléhLukács 2001b, 11–37.

[CH24-B28] KintschWalter 1974. The representation of meaning in memory. Hillsdale: Erlbaum.

[CH24-B29] KovácsGyula 2003. A perceptuális kategorizáció alapjai. In: PléhCsabaKovácsGyulaGulyásBalázs (szerk.) : Kognitív idegtudomány. Budapest, Osiris Kiadó, 202–216.

[CH24-B30] LukácsÁgnes 1999. Szabályok és kivételek. Szakdolgozat, ELTE Általános Pszichológiai Tanszék.

[CH24-B31] LukácsÁgnes 2001. Szabályok és kivételek: A kettős modell érvényessége a magyarban. In: PléhLukács 2001b, 119–152.

[CH24-B32] LukácsÁgnesPléhCsaba1999. Hungarian cross-modal priming and treament of nonsense words supports the dual-process hypothesis. Behavior and Brain Sciences22: 1030–1031.

[CH24-B33] LukácsÁgnesRacsmányMihályPléhCsaba2001. Vocabulary and morphological patterns in Hungarian children with Williams syndrome: A preliminary report. Acta Linguistica Hungarica48: 243–269.

[CH24-B34] LukatelaGeorgeCarloCarelloM.SavicZ.UrtosevicMichael T.Turvey1998. When nonwords activate semantics better than words. Cognition68: 831–840.

[CH24-B35] MacwhinneyBrian 1978. The acquisition of morphophonology. Monograph of the Society for Research in Child Develőpment, No. 174

[CH24-B36] MacwhinneyBrian 1985. Hungarian language acquisition as an exemplification of general rules of language acqusition. In: DanSlobin (szerk.) The crosslinguistic study of language acquisition. Hillsdale, Erlbaum.

[CH24-B37] MacWhinneyBrianElizabethBates (szerk.) 1989. The crosslinguistic study of sentence processing. Cambridge, Cambridge University Press.

[CH24-B38] MacWhinneyBrianOsman-SágiJudit1991. Inflectional marking in Hungarian aphasics. Brain and Language41: 165–183

[CH24-B39] MacWhinneyBrianOsman-SágiJuditDanSlobin1991. Sentence comprehension in aphasia in two clear case-marking languages. Brain and Language41: 234–249.

[CH24-B40] Marslen-WilsonWilliam D.Lorraine K.Tyler1980. The temporal structure of spoken language understanding. Cognition8: 1–71.

[CH24-B41] Marslen-WilsonWilliam D.Lorraine K.TylerRichardWakslerLeeOlder1994.

[CH24-B42] Morphology and meaning in the English mental lexicon. Psychological Review101: 3–33.

[CH24-B43] MillerGeorge A. 1962. Some psychological studies of grammar. American Psychologist17: 748–762.

[CH24-B44] Magyarul: A nyelvtan pszichológiai vizsgálata. In: Szöveggyűjtemény apszicholingvisztika tanulmányozásához. Budapest, Tankönyvkiadó.

[CH24-B45] MillerGeorge A.StephenIsard1963. Some perceptual consequences of linguistic rules. Journal of Verbal Learning and Verbal Behavior2: 217–228.

[CH24-B46] MortonJ. 1968. Interaction of information in word recognition. Psychological Review 76:165–178.

[CH24-B47] PléhCsaba 1980a. Szemantikai emlékezet, ismeret, hiedelem. In: FrankTiborHoppálMihály (szerk.) Hiedelemrendszer és társadalmi tudat. 2. Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 105–113.

[CH24-B48] PléhCsaba 1980b. Apszicholingvisztika horizontja. Budapest, Akadémiai Kiadó.

[CH24-B49] PléhCsaba 1994. A magyar elméleti nyelvpszichológia kezdetei. In: KissJenőSzűtsLászló (szerk.) Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. Budapest, Akadémiai Kiadó, 524–530.

[CH24-B50] PléhCsaba (szerk.) 1997. A megismeréskutatás egy új modellje: A párhuzamos feldolgozás. Budapest, Typotex.

[CH24-B51] PléhCsaba 1998. A mondatmegértés a magyar nyelvben. Budapest, Osiris Kiadó.

[CH24-B52] PléhCsaba 2000a. Hogyan vegyük komolyan az idegtudományt a pszicholingvisztikában?Erdélyi Pszichológiai Szemle1: 19–48.

[CH24-B53] PléhCsaba 2000b. A magyar morfológia pszicholingvisztikai aspektusai. In: KieferFerenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan. 3. Morfológia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 951–1020.

[CH24-B54] PléhCsabaGyőriMiklós (szerk.) 1998. A kognitív szemlélet a nyelv kutatásában. Budapest, Pólya.

[CH24-B55] PléhCsabaLukácsÁgnes2001a. A szabályok és a kettős disszociációs elv a nyelv agyi reprezentációjában. Magyar Tudomány46: 1202–1206.

[CH24-B56] PléhCsabaLukácsÁgnes (szerk.) 2001b. A magyar morfológia pszicholingvisztikája. Budapest, Osiris Kiadó.

[CH24-B57] PléhCsabaSzépeGyörgyTelegdiZsigmond (szerk.) 1995.Anyelv pszichológiája. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XVIII. Budapest, Akadémiai Kiadó.

[CH24-B58] PléhCsabaSíklakiIstvánTerestyéniTamás (szerk.) 1998. Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Budapest, Osiris Kiadó.

[CH24-B59] PrószékyGábor 2000. A magyar morfológia számítógépes kezelése. In: KieferFerenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan. 3. Morfológia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1021–1063.

[CH24-B60] PulvermüllerF. 2001. Brain reflections of words and their meaning. Trends in Cognitive Sciences5: 517–524.

[CH24-B61] PutnamHilary 2000. Reprezentáció és valóság. Budapest, Osiris–Gondolat Kiadó.

[CH24-B62] RégerZita 1985. The functions of imitation in child language Applied Psycholinguistics 7: 323–352.

[CH24-B63] RégerZita 1986. A gyermeknyelvi utánzás kutatása a pszicholingvisztikában. Egy új szempont. Pszichológia6: 93–134.

[CH24-B64] RégerZita 1989. Utak a nyelvhez. Budapest, Akadémiai Kiadó.

[CH24-B65] SagIvan A.JorgeHankamer1984. Toward a theory of anaphoric processing. Linguistics and Philosophy7: 325–345.

[CH24-B66] SlobinDan 1966. Grammatical transformations and sentence comprehension in childhood and adulthood. Journal of Verbal Learning and Verbal Behavior5: 219–227.

[CH24-B67] SmolenskyPaul 1996. A konnekcionizmus helyes kezeléséről. In: PléhCsaba (szerk.) Kognitív tudomány. Budapest, Osiris Kiadó, 87–135.

[CH24-B68] TanenhausMichaelK.Gregory N.CarlsonJohn C.Trueswell1989. The role of thematic structures in interpretation and parsing. Language and Cognitive Processes4: 211–234.

[CH24-B69] TerestyéniTamás 1981. Konvencionális jelentés – kommunikációs jelentés. Budapest, MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont.

[CH24-B70] ValianV. 1979. The wherefores and therefores of the Competence-Performance distinction. In: W. E.CooperE. C. T.Walker (szerk.) Sentence processing. Hillsdale, Erlbaum.

[CH24-B71] WarrenRichard M. 1970. Perceptual restoration of missing speech sounds. Science167: 392–393.