Ugrás a tartalomhoz

A magyar nyelv

Kiefer Ferenc, Bakró-Nagy Marianne, Bartha Csilla, Bánréti Zoltán, Borbély Anna, Cser András, Dömötör Adrienne, É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Gyuris Beáta, Haader Lea, Hattyár Helga, Holló Dorottya, Horváth László, Kassai Ilona, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Korompay Klára, Kurtán Zsuzsa, Laczkó Krisztina, Nádasdy Ádám, Németh T. Enikő, Olaszy Gábor, Pléh Csaba, Prószéky Gábor, Sándor Klára, Sipőcz Katalin, Siptár Péter, Szabó Mária Helga, Tolcsvai Nagy Gábor, Váradi Tamás (2006)

Akadémiai Kiadó Zrt.

Magyar nyelvű afáziások grammatikalitási ítéletei: a nyelvtani jegyek és a nyelvi elemző-feldolgozó rendszer műveletei közti viszonyok

Magyar nyelvű afáziások grammatikalitási ítéletei: a nyelvtani jegyek és a nyelvi elemző-feldolgozó rendszer műveletei közti viszonyok

Az agrammatikus Broca-afáziások képesek bizonyos mondatok nyelvtani helyességét, grammatikusságát jól megítélni, olyan mondatokét is, amelyeket nem tudnak helyesen létrehozni sem spontán beszédben, sem a mondatismétlési feladatban. A jelenség magyarázata a szintaktikai és lexikális elemző műveleteknek a Broca-afázia esetében feltételezhető aszinkronitásában rejlik.

A grammatikalitás megítélése olyan tesztfeladat, amelynek során az afáziás beteget arra kérjük, hogy ítélje meg a hallott mondatok nyelvtani helyességét: jól formált vagy rosszul formált a prezentált mondat. (Előzőleg természetesen tisztázni kell, hogy nem stilisztikai vagy nyelvhelyességi ítéleteket kérünk, hanem a grammatikai forma helyességének megítélése a feladat. Általában semleges stílusértékű nyelvi anyagot használunk.) Tesztjeinkben megpróbáltuk a magyar nyelv néhány jelentős tulajdonságát lefedni. A tesztanyag a következő szabályokra, területekre vonatkozott: az ige által megkövetelt főnévi esetragok, az ige toldalékainak egyeztetése az alannyal és tárggyal személyben, számban és a tárgy határozottságában, szórend, a referenciális függőségek, V-anafora, VP-anafora, a lexikális jegyek egyeztetése és mások.

Összesen hat magyar agrammatikus afáziást teszteltünk, köztük azt a beteget, akit már a mondatismétléses feladat kapcsán bemutattunk. A betegek a klinikai tesztek szerint az agrammatikus tünetegyüttes kategóriájába estek. Dominánsan agrammatikus afázia volt a diagnózisuk a Western Aphasia Battery (Kertesz 1982, Osman-Sági 1991) tesztben elért teljesítményük alapján, és a klinikai beszédspecialisták értékelése szerint is. A vizsgált személyek adatai:

Életkor: 47, nem: nő, a lézió helye: bal fronto-temporális.
Életkor: 37, nem: férfi, a lézió helye: bal fronto-parietális.
Életkor: 59, nem: férfi, a lézió helye: bal oldali insula és középső temporális gyrus.
Életkor: 54, nem: férfi, a lézió helye: bal középső cerebrális artéria disztribúció.
Életkor: 47, nem: férfi, a lézió helye: bal fronto-temporális.
Életkor: 52, nem: férfi, a lézió helye: a bal parietális, amely az insula-ra is kiterjed.

Mindegyik személy jobbkezes volt.

Illusztrációképpen bemutatunk egy részletet a 2. beteg lejegyezett spontán beszédéből:

Vizsgáló:

Mi történt magával?

Vizsgálati személy:

Volt egy ágy, amin fek..vagy nem hanem.. állt.. hanem fek.. feküdt és egyszercsak ujjamban nézem, így mi fordult meg?.. nem ttudo, hogy mi van? És akko így néz.. nézem jo..jo.. nem bírom mozdítani. Nem bírtam egysz ..akkor megmozdulok a kézzel.. azt vá.. vártam, a nem mozdulni a kezem meg a testem. Es nem tud, hogy mi van! Egy olyan fél perc.. vegy nem.. egy órára,.. hogy hát mondom, várni nem kellni kellni,.. kell egy orvos. És meg…beszéltük, hogy…..hát ugye az is, meg a másik is…mer ..mintha máskor szóval mindig a fár.. háztól lejjebb, ott van a kórház… Vittig úgy van ismerek pár or.. vo …, hogy mindig, mindig, oda jártál,…….megisment, elismertem de mondom várjunk. De nem mehet így, és akkor rihtig másnap,.. Vagy nem! Hanem más, nem jól mondom, hanem ….szóval átmentünk az izébe,….tehát így konkrétan..a.. olyan kényelemre már megmondani..na. Egy bizonyos réteg, egy olyan….fél-háromnegyed tíz, tíz óra fele amikor már éreztem..na. És aztán el is vertek el is vertek (a szándékolt szó: el is vittek)

Vizsgáló:

Mi a szakmája?

Vizsgálati személy:

Autószerelőt…, ezt mondtam. De nem izéltem mert nem tudtam hova. Nem tudtam elhelyezkedni. Hol… -hol… indulni.. .indulok.

(Mészáros Éva lejegyzése – Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet)

A grammatikussági döntési tesztben arra kértük a vizsgálati személyeket, hogy ítéljenek meg mondatokat: jól formáltak vagy rosszul formáltak? Adtunk előzetesen példákat: A gyerek látja őt jól formált mondat, míg a *A ggyerek látja én rosszul formált mondat.

A tesztanyagot hangkazettáról játszottuk le vagy élőbeszédben prezentáltuk. Az instrukció ez volt: „Kérem, mondja meg, hogy a következő mondat helyes vagy helytelen!” Arra kértük a betegeket, hogy gyors válaszokat adjanak, „ahogy érzik”, és nem kértünk semmilyen magyarázatot. Az intonációs minta tekintetében minden feladatbeli mondatot neutrális intonációban adtunk meg, kettőt kivéve: ezek a Mondatátszövődés és a Fókuszálhatatlan mondathatározó a fókuszban feladatok voltak, melyek a fókuszált mondatok hangsúly- és intonációs mintáját mutatták. Minden teszt 14 elfogadható és 14 nem elfogadható mondatból állt (összesen tehát 28 mondatból). Az elfogadható és a nem elfogadható mondatok egymással minimálpárokat alkottak a tesztben. Minden minimálpár egy bizonyos szintaktikai konstrukciós kategóriát képviselt. Az ítéletek kifejezték, hogy a páciensek képesek-e érzékelni a minimálpár tagjai közötti szembenállást. Mivel a minimálpár egyik tagjáról hozott grammatikalitási ítélet maga után vonja a másik tagra vonatkozó döntést is, ezért a minimálpár tagjait távol helyeztük egymástól. Tehát más minimálpárok elemei választották el az összetartozó tagokat (pl. az első, jólformált mondatnak az elfogadhatatlan párja a hetedik volt a listán). Így a minimálpárok összetartozó tagjait más típusú mondatok választották szét. A minimálpárok összetartozó tagjai közötti közbülső mondatok átlagos száma hat volt. A legnagyobb távolság nyolc egység, a legkisebb négy egység volt. Minden vizsgált személyt ötször teszteltünk. Minden tesztben különböző (bár egyforma gyakoriságú) szavakkal töltöttük ki a mondatszerkezeteket, de magát a mondatstruktúrát nem változattuk. Az 5 tesztben a 6 beteg minden egyes mondattípusra 30 grammatikalitási ítéletet produkált. A hezitálásokat nem vettük figyelembe. Az ítéletek megoszlását az 1. táblázat mutatja.

1. táblázat. táblázat - A grammatikalitási ítéletek megoszlása

Feladatok

Grammatikus mondatok

Agrammatikus mondatok

 

Ítélet:

Ítélet:

 

Helyes

Téves

Helyes

Téves

KÖNNYÜ FELADATOK

Vonzat + rag300300
V-anafora300300
Anafora-egyeztetés személyben és számban300300

NEHÉZ FELADATOK: SZISZTEMATIKUS TÉVEDÉSEK

Mind a három vonzat az ige előtt300228
Kölcsönös névmási anafora egyeztetése300327

NEHÉZ FELADATOK: TALÁLGATÁS

Vonatkozó névmás és a lexikális feje2821812
pro-Alany16141713
VP-anafora20101416
Űrképző ellipszis11191515
Mondatátszövődés1317921
Anafora + eset11191416
Szelekciós megkötések2371218
Aspektus18121416

Az ítéletek megoszlása azt mutatta, hogy a vizsgálati személyek számára voltak könnyű és nehéz feladatok. Azokat a mondatokat, amelyeknek a grammatikus változatát mindig jónak ítélte, a rosszul formált változatát pedig mindig rossznak találta valamennyi vizsgálati személy, a grammatikussági döntések szempontjából könnyű feladatnak tekintettük. Azokat a feladatokat, ahol a vizsgált személyek nem mindig döntöttek helyesen, a grammatikussági ítélet szempontjából nehéz feladatoknak tekintettük. A nehéz feladatok két csoportra oszlanak: a szisztematikus tévedésekre és a találgatásokra. A szisztematikus tévedések során a betegek a grammatikus mondatokat jónak ítélték meg, viszont téves döntéseket hoztak rosszul formált mondatokra, mivel tévesen jónak ítéltek közülük számosat. A találgatás kategóriája pedig azt jelenti, hogy a betegek mind a grammatikus, mind pedig az agrammatikus mondatok esetében egyaránt adtak helyes megítéléseket is és téves megítéléseket is. Vagyis valamilyen arányban jónak ítéltek rosszul formált mondatot, illetve valamilyen arányban jól formált mondatot tartottak rossznak. A részletek az 1. táblázatból kiolvashatók. Az adatokat statisztikai analízis alá vetettük. A statisztikai analízisért és értelmezéséért Pléh Csabának tartozunk köszönettel.

A helyes ítéleteken végzett varianciaanalízis szerint:

  1. A mondattípus hatása a helyes ítéletekre szignifikáns volt (F(13,65) = 48,93, p < 0,05).

  2. A grammatikalitás hatása a helyes ítéletekre szignifikáns volt (F(1,5) = 90,57, p < 0,05).

  3. A mondattípus és a grammatikalitás interakciójának hatása a helyes ítéletekre szignifikáns volt (F(13,65) = 47,42, p < 0,05).

Újraelemeztük az adatokat egy post hoc statisztikai analízisben. A helyes ítéleteken végzett varianciaanalízis szerint a (Könnyű), (Találgatás) és (Szisztematikus tévedés) típusra:

  1. A K/T/Sz típus hatása a helyes ítéletekre szignifikáns volt (F(2,10) = 165,46; p < 0,05).

  2. A grammatikalitás hatása a helyes ítéletekre szignifikáns volt (F(1,5) = 355,01; p < 0,05).

  3. A K/T/Sz típus és a grammatikalitás interakciója szignifikáns volt (F(2,10) = 221,24, p < 0,05).

Könnyű feladatok

A könnyűnek bizonyuló feladatok a következő típusú információk felhasználását igényelték.

Az ige által a vonzataira kirótt kategorizációs megkötéseknek és az ige esetragkeretének előhívhatónak kellett lenniük. Szükséges volt az esetragoknak az igevonzatokhoz való hozzárendelését ellenőrizni. Képesnek kellett lenni ellenőrizni azt is, hogy az ige által megkívánt minden esetrag ki van-e osztva, és hogy minden vonzat kapott-e esetvégződést. Példák a tesztanyagból:

VONZAT + RAG feladat

A vonzatok a tesztanyagban főnévi szerkezetek voltak. Rövidítésük: NP. Afeladat: az ige által az NP-khez kiosztott ragok, illetve az ige és az NP-k közötti személyben, számban és határozottságban való egyeztetés megítélése.

23.5. táblázat -

(5)

(a) A gyerek ül a széken.

 

(b) *A gyerek ül a szék.

(6)

(a) Mari szeret úszni.

 

(b) *Mari szeret úszik.

(7)

(a) Erzsi bízik az orvosban.

 

(b) *Erzsi bízunk az orvos.

(8)

(a) Róbert nézi a könyvet.

 

(b) *Róbert nézi téged.

(9)

(a) A papá-nak kölcsönadott a fiú egy könyv-et.

 

(b) *A papá-ra kölcsönadott a fiú egy könyv-et.


A könnyűnek bizonyult feladatokban képesnek kellett lenni a szintaktikai összetevők személyben és számban való egyeztetésének a lépésenkénti ellenőrizésére. Ha a grammatikalitás sikeres megítélése csakis ezen múlt, és a nyelvtani hiba nem volt kapcsolatban az anaforának az antecedenssel (tartalmas előzménnyel) alkotott viszonyával, akkor az afáziásoknak a más összefüggésekben nehéznek bizonyuló anafora nem okozott nehézségeket a helyes ítéletek alkotásában:

ANAFORA-EGYEZTETÉS SZEMÉLYBEN ÉS SZÁMBAN

Feladat: az anafora (magát) és az antecendense (a tartalmas NP) közötti személybeli és számbeli egyeztetés megítélése.

23.6. táblázat -

(10)

(a) A gyerek látta magát a tükörben

 

(b) *A gyerek látta magadat a tükörben.


A könnyűnek bizonyult feladatokban képesnek kellett lenni a referenciális függőségek kiindulópontjaként venni a mondat predikátumát:

V-ANAFORA

23.7. táblázat -

(11)

(a) János magas volt és Mari is.

 

(b) *János magas volt és ezt csinálta Mari is.


Nehéz feladatok: találgatások

A találgatásokat kiváltó tesztfeladatok három csoportra oszlottak a helyes grammatikalitási döntésekhez szükséges nyelvtani információk tekintetében. Az első csoportban olyan tesztfeladatok voltak, melyeknél a korrekt ítélethez a szerkezetben két különböző szintaktikai pozíciónak a lexikális kitöltését kellett volna előhívni és azokat összevetni. Ez azért volt fontos,

  1. mert el kellett dönteni, hogy a korábban már előfordult összetevő megismételhető-e: a pro-alany, Mondatátszövődés tesztfeladatokban,

  2. mert ez kellett az összetett antecedens (tartalmas előzmény) és az összetett anafora közti viszony helyességének megítéléséhez, mellérendelő mondatok között: VP-anafora tesztfeladata,

  3. vagy annak eldöntéséhez, hogy ha mellérendelt mondatban van egy ige, amely az ismétlődésekor törölhető (ellipszis alá eshet), akkor az ige explicit megjelenésének szintaktikai környezete kontrasztban van-e az ige törölt formájának a szintaktikai környezetével: Űrképző ellipszis. Ennek feltétele, hogy a kifejtett formájú és a törölt ige környezetében maradt összetevők kontrasztálhatóak legyenek egymással. Ha az első tagmondat egy névszói csoportja ismétlődik a második tagmondatban a törölt ige környezetében, akkor a mondat rosszul formált lesz (vö. az Űrképző ellipszis feladat agrammatikus, *-os mondatával). Példák a tesztanyagból:

pro-ALANY

A pro (üres fonetikai formájú) névmás volt az ismételt alany pozíciójában a grammatikus változatban. Feladat: az alany szintaktikai pozíciójában található nyílt lexikális anyag megítélése. Az i index a kategóriák közti koreferencia-viszonyt jelöli (azt, hogy ugyanarra az objektumra vonatkoznak).

23.8. táblázat -

(12)

(a) Anyukámi azt gondolta, hogy [proi] megkapta az állást.

 

(b) *Anyukámi azt gondolta, hogy Anyukámi megkapta az állást.


MONDATÁTSZÖVŐDÉS

Az alárendelt mondatból a főmondatba felmozgatott NP szintaktikai pozíciójában lévő lexikális anyag megítélése. A nagybetűk és a" jel jelzi a hangsúlyos Fókusz pozíciót. Az i és a j index pedig az elmozgatott összetevő, a nyoma, és nyom pozícióját megsértő összetevők jelölésére szolgál.

23.9. táblázat -

(13)

(a) Mari a "KÖNYVETi mondta, hogy megveszi [nyomi] Jánosnak.

 

(b) *Mari a "KÖNYVETi mondta, hogy megveszi a kabátotj Jánosnak.


VP-ANAFORA

Az ezt csinálta és az ilyen volt-hoz hasonló szerkezetek közötti választás helyességének megítélése.

23.10. táblázat -

(14)

(a) Péter festette a kaput és ezt csinálta Erzsi is.

 

(b) *Péter festette a kaput és ilyen volt Erzsi is.


ŰRKÉPZŐ ELLIPSZIS

23.11. táblázat -

(15)

(a) János látott egy kutyát és Péter [] egy macskát.

 

(b) *János látott egy kutyát és Péter [] egy kutyát.


A találgatást kiváltó feladatok második osztálya az volt, amelyben egy szintaktikai kategória nyelvtani jegyeit és egy tartalmas összetevő szemantikai jegyeit kellett volna tudni összevetni. Ilyenek voltak: a vonatkozó névmás nyelvtani jegye és a lexikális feje szemantikai jegye közötti viszony, az igekötő aspektusjegye és a mondatbeli időhatározó szemantikai jegyei közötti reláció, az ige által kiosztott szelekciós megkötések és a vonzatok szemantikai jegyeinek az összeférhetősége. Ezek a feladatok tehát olyan jegyek összehasonlítását kívánták, amelyek egy szintaktikai kategória specifikus jegyei, vagy amelyek egy lexikális kategória specifikus jegyei. Példák a tesztanyagból:

A VONATKOZÓ NÉVMÁS EGYEZTETÉSE A LEXIKÁLIS FEJJEL

Feladat: …az edényt, amely … versus …az edényt, aki … megítélése.

23.12. táblázat -

(16)

(a) Erzsi letette az edényt, amely nehéz volt.

 

(b) *Erzsi letette az edényt, aki nehéz volt.


ASPEKTUS

Az ige folyamatos vagy az igekötő által befejezetté tett aspektusának és az időtartamot jelentő időhatározó összeegyeztethetőségének megítélése.

23.13. táblázat -

(17)

(a) Két napon át készítette az ebédet.

 

(b) *Két napon át elkészítette az ebédet.


SZELEKCIÓS MEGKÖTÉSEK

Az argumentumpozícióban lévő NP lexikális jegyei és a szelekciós megkötések, a thematikus szerepek közötti összeegyeztethetőség megítélése.

23.14. táblázat -

(18)

(a) A mama elküldte a gyereket a boltba.

 

(b) *A mama elküldte az érzést a filozófiába.


A találgatásokat kiváltó tesztfeladatok harmadik csoportját olyan tesztfeladatok adták, melyekben két, nem szomszédos összetevő szintaktikai jegyei közti viszonyt kellett volna értékelni. Így az antecedens és az anafora kategóriák közötti olyan relációt, amely szerint – függetlenül a sorrendjüktől – az antecedensnek alanyesetűnek, az anaforának pedig tárgyesetűnek kellett lennie. Ez csakis a reláció keretén belül igaz. Az antecedens/anafora reláció keretén kívül ugyanis mind az önmaga, mind a vezető bármilyen, az ige által egyébként megkívánt esetragot felvehet. Ha csak ezt vette valaki figyelembe, akkor nem észlelte a (19b) agrammatikalitását.

ANAFORA + ESET

Az anaforához és az antecendeshez történő eset-hozzárendelés megítélése. Az alanyesetű NP és a tárgyesetű magát grammatikus, fordítva nem.

23.15. táblázat -

(19)

(a) A vezető látta önmagát a tükörben.

 

(b) *Önmaga látta a vezetőt a tükörben.


Szisztematikus tévedések

A szisztematikus tévedéseket kiváltó tesztfeladatokban vagy egy szintakikai kategória nyelvtani jegyeit és a szerkezeti pozíciójának a tulajdonságait kellett volna összevetni, vagy pedig két, nem szomszédos szintaktikai összetevő specifikus nyelvtani jegyeinek az összhangját kellett volna tudni analizálni. Az elsőre példa: a fókuszálhatatlanság jegyével rendelkező mondathatározó és a fókusz mondatbeli pozíciója közti viszony téves megítélései. A második eset lényege a következő. A kölcsönös névmásnak kategoriális jegye, hogy vagy mellérendelő szerkezetű antecedenst kíván, vagy ha nem mellérendelő az antecedens, akkor többesszámra jelöltnek kell lennie. Ez a tulajdonság magán a névmáson nincsen felszíni többes jelölővel jelezve. A pluralitás jegye az antecedensén realizálódik, vagy úgy, hogy az antecedens mellérendelő szerkezet, vagy pedig többes számú főnévi szerkezet. A (20) esetében az afáziások számára az is nehezíthette a megítélést, hogy az ilyen tesztmondatban a szomszédos összetevők lépésenkénti ellenőrzése nem eredményezett helyes döntést. Jól formált részlánc például az, hogy A nő beszélgetett… és az is jólformált részlánc, hogy … beszélgetett egymással. Példák a tesztanyagból:

FÓKUSZÁLHATATLAN MONDATHATÁROZÓ A FÓKUSZBAN

Feltehetőleg / talán típusú fókuszálhatatlan kategóriájú mondathatározó a topik pozícióban és a fókuszpozícióban. Utóbbi esetben erősen hangsúlyos és közvetlenül megelőzi az igét. A nagybetű és" jelzi a fókuszpozíciót.

23.16. táblázat -

(20)

(a) János talán elkésett.

 

(b) *János "TALÁN késett el.


KÖLCSÖNÖS NÉVMÁSI ANAFORA EGYEZTETÉSE

Az egymás- típusú kölcsönös névmás és mellérendelő vagy nem-mellérendelő szerkezetű antecendens NP közötti függőség megítélése. A főnévi csoport és a kölcsönös névmás nem szomszédos.

23.17. táblázat -

(21)

(a) A férfi meg a nő beszélgetett egymással.

 

(b) *A nő beszélgetett egymással.


Szisztematikus tévedéseket váltott ki az a feladat is, amelyben három vonzat-NP esetragjainak helyességét kellett volna mérlegelni úgy, hogy mindhárom vonzat megelőzi az igét. Az esetragok kiosztásának esetleges helytelenségét pedig csak az ige alapján lehetett megítélni. Példák a tesztanyagból:

MIND A HÁROM VONZAT AZ IGE ELŐTT

Feladat: az igét megelőző főnévi szerkezetek esetragjainak megítélése. Valamennyi vonzat-NP megelőzte az igét.

23.18. táblázat -

(22)

(a) A gyerek-et a bolt-ba a mama elküld-te.

 

(b) *A gyerek-ről a bolt-ba a mama elküld-te.

(23)

(a) A papá-nak a fiú egy könyv-et kölcsönadott.

 

(b) *A papá-ra a fiú egy könyv-et kölcsönadott.