Ugrás a tartalomhoz

A magyar nyelv

Kiefer Ferenc, Bakró-Nagy Marianne, Bartha Csilla, Bánréti Zoltán, Borbély Anna, Cser András, Dömötör Adrienne, É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Gyuris Beáta, Haader Lea, Hattyár Helga, Holló Dorottya, Horváth László, Kassai Ilona, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Korompay Klára, Kurtán Zsuzsa, Laczkó Krisztina, Nádasdy Ádám, Németh T. Enikő, Olaszy Gábor, Pléh Csaba, Prószéky Gábor, Sándor Klára, Sipőcz Katalin, Siptár Péter, Szabó Mária Helga, Tolcsvai Nagy Gábor, Váradi Tamás (2006)

Akadémiai Kiadó Zrt.

23. fejezet - Neurolingvisztika

23. fejezet - Neurolingvisztika

Zoltán, Bánréti

Tartalom

23.1. Alapkérdések
23.1.1. Az afázia
23.I.2. A lokalizációs elméletek
23.2. Nyelvtani alapú magyarázatok és kapacitáselméletek
23.2.1. Példák nyelvtani alapú magyarázatokra: a mondatmegértés agrammatikus zavarai
23.2.2. Példák a kapacitáselméleti magyarázatokra: a mondatmegértés agrammatikus zavarai
23.2.3. A mondatprodukció agrammatikus zavarai
23.3. Neurolingvisztikai vizsgálatok magyar nyelvi anyagon
23.3.1. Morfológia
23.3.2. Mondattan
23.4. Magyar nyelvű afáziások grammatikalitási ítéletei: a nyelvtani jegyek és a nyelvi elemző-feldolgozó rendszer műveletei közti viszonyok
23.4.1. Könnyű feladatok
23.4.2. Nehéz feladatok: találgatások
23.4.3. Szisztematikus tévedések
23.5. Az adatok értelmezése, a lehetséges magyarázatok
23.5.1. A zárt szóosztályok szerepe
23.5.2. A nyelvi elemző-feldolgozó mentális programról
23.5.3. Könnyű feladatok. A kezdeti elemző-feldolgozó műveletek
23.5.4. Nehéz feladatok. A szisztematikus tévedések
23.5.5. Nehéz feladatok. A találgatások
23.5.6. Tanulságok
23.6. Neurolingvisztikai vizsgálatok és a nyelvtan modelljének kutatása
23.6.1. Az univerzális nyelvtan alapelveinek korlátozódása agrammatikus afáziában
23.6.2. A gazdaságossági hierarchia megváltozása az agrammatikus afáziában
23.7. Az igei szerkezet ellipszisét tartalmazó mondatismétlési tesztek
23.7.1. A mondatszerkezet összetevőinek ellipszise
23.7.2. A mondatismétlés feldolgozó szakasza: hipotézis a VP-ellipszis valós idejű feldolgozásáról
23.7.3. Megjegyzések a gazdaságossági elvek és az ellipszis viszonyairól. A lexikai kiválasztás gazdaságossági megszorítása
23.7.4. A mondatismétlés produkciós fázisa
23.7.5. Összefoglalás
23.8. A névmások kötéselveinek megítélései agrammatikus afáziában: A lokális és a globális gazdaságosság közti különbségtevés korlátozódásai
23.8.1. A tesztanyag nyelvtani sajátosságai: a kötéselvek
23.8.2. Az A-elv könnyebb?
23.8.3. A B-elv nehezebb?
23.8.4. A vizsgálati személyek és a tesztanyagok
23.8.5. A kísérlet leírása
23.8.6. A mondat-kép párok
23.8.7. Következtetések
23.9. Összefoglalás
Irodalom

Alapkérdések

A neurolingvisztika az emberi agy szerkezete és az emberi nyelv nyelvtanának a szerkezete közti összefüggéseket, valamint az agy működése és a beszédprodukció, beszédértés megszerveződése közti összefüggéseket kutatja.

Alapvető kérdésfeltevései a következők. Milyen szerkezetű a nyelvtan reprezentációja az agyban? Milyen kapcsolat van a nyelvtan moduljai (lexikon, szintaxis, fonológia, jelentés) és az agy szerkezete között? Milyen sajátosságokkal bírnak azok a neuropszichológiai mechanizmusok, mentális programok, amelyek a nyelvtani reprezentációkat aktiválják a beszédprodukció és beszédértés folyamatai számára? Mi teszi lehetővé, hogy az elvileg korlátlan kombinációs lehetőségeket tartalmazó nyelvtant használni tudjuk az emberi munkamemória korlátozott kapacitása mellett?

Mindezt úgy foglalhatjuk össze, hogy a neurolingvisztikai kutatások a nyelvi kompetencia és performancia viszonyán értelmezik a struktúra és a funkció közti oksági viszony általános problémáját.

Az afázia

A francia Paul Broca 1861-es írása fordulópontot jelentő tudományos munka a nyelv és az agy kapcsolatáról (Caplan 1987: 27–49). Broca leglényegesebb megfigyelése az, hogy (jobbkezes személyeknél) a beszéd kifejező, kivitelező apparátusa az agy bal homloklebenyének egy kicsi területével, a harmadik homloki agytekervény hátsó harmadával van kapcsolatban. Ezt a régiót ma Broca-területnek nevezik. Broca rámutatott, amennyiben ez az agyterület károsodik, például agyvérzés következtében, akkor nyelvhasználati zavarok, beszédzavarok keletkeznek. Az agyterületek sérülése következtében előálló nyelvi korlátozottságokat összefoglalóan afáziá nak nevezzük.

1861-es írása fordulópontot jelentő tudományos munka a nyelv és az agy kapcsolatáról (Caplan 1987: 27–49). Broca leglényegesebb megfigyelése az, hogy (jobbkezes személyeknél) a beszéd kifejező, kivitelező apparátusa az agy bal homloklebenyének egy kicsi területével, a harmadik homloki agytekervény hátsó harmadával van kapcsolatban. Ezt a régiót ma Broca-területnek nevezik. Broca rámutatott, amennyiben ez az agyterület károsodik, például agyvérzés következtében, akkor nyelvhasználati zavarok, beszédzavarok keletkeznek. Az agyterületek sérülése következtében előálló nyelvi korlátozottságokat összefoglalóan afáziá nak nevezzük.n a német Carl Wernicke, neuropszichiátriára szakosodott orvos rámutatott arra, hogy az afáziás tünetcsoportoknak több altípusa van és ezek az agy különböző területeinek a károsodásától függnek (Caplan 1987: 43–55.). A zavartalan nyelvi tevékenység több agyterület együttes működését igényli. A Broca által felfedezett, elülső agyterületi károsodásokban szenvedő betegek gyakran hagynak ki szavakat és toldalékokat, beszédük lassú, töredezett: non-fluens, egyes hangok kiejtése nehézséget okoz számukra. Wernicke első két betege ettől igen különböző nyelvi zavart mutat. A betegek ugyanis folyamatosan beszélnek, viszont ez a fluens beszéd nem értelmes, olykor „halandzsára” emlékeztető. A hibákat nem a hangok produkciójában, hanem ezek kiválasztásában követik el. Egy adott szó helyett egy ezzel rímelőt (vagy hangzásában hasonlót), vagy vele szemantikai kapcsolatban lévot mondanak. Időnként a betegek olyan szavakat mondanak, melyek fonetikai formája csak hasonlít a létező szavakéhoz, de valójában új, nem létező szavakat, „neologizmusokat” produkálnak. Tehát a betegek gyakran teljesen folyamatos beszéde „halandzsaszerű”.

Baloldalt jelölve az agykérgi sérülés hozzávetőleges kiterjedése a nyelvtani viszonyokat jelölő morfémák rendszerének károsodását jelentő, agrammatikus non-fluens afázia esetében. Jobboldalt jelölve az agykérgi sérülés hozzávetőleges kiterjedése a tartalmas szavak produkálásának és megértésének a károsodását jelentő, fluens, anomikus afázia esetében.

Tekintsünk néhány példát afáziás személyek spontán beszédére.

Az első: Broca-afáziás személy, aki 64 éves, jobbkezes nő, a sérülés helye: a bal frontális kérgi területek és a szomszédos halántéklebeny területeinek károsodása. Részlet spontán beszédéből:

Kérdezo: Hogy került a kórházba?

Vizsgálati személy: Igen... hétfőn... öö... apa és Piri (a beteg neve)... és apa... kórházba. Két…. orvos, és ... harminc perc ... és ... igen ... és ... kórház. És ööö szerdán ekkor... kilenc órakor ... és ... harminc perc ... csütörtök ... tíz óra, orvosok. Két orvos …. és fogak. Igen ... Így.

A következő Broca-afáziás vizsgálati személy 37 éves, jobbkezes férfi, a sérülés helye: a bal frontális kérgi területek.

Kérdezo: Hol lakik?

Vizsgálati személy: Arra, arról, ..én azt nem tudom hallod. Ahol.., az messze van, messze, az már ott a környéken ahol dolgoztunk, meg tudom azt, hogy az hol van, de azt nem tudom. Tudom hogy hol van minden….de azt nem tudom.

K: Milyen utcában?

V: Az utcát. Nem emlékszik rá. Ja azt nem tudom a számot, amit eszembejut, hogy....Hát szóval nem voltál éppen....fenn….nem volt másik….nem azt….hogy nem….nem is pedig észnél voltál némán, arra nem tudtam emlékezni rá. Láttam, hogy indulnak, de azért homályosan..láttál…

Részlet egy Wernicke-afáziás vizsgálati személy spontán beszédéből. A Wernicke-afáziás 61 éves, jobbkezes férfi. A sérülés helye: a halántéklebeny kérgi területei.

Kérdezo: És milyen autókat szerelt?

Vizsgálati személy:A Zsigulikat, a legislegelső országokat mikor megvették a magyaroknak a magyaroktól az úgy volt csinálva először, hogy első godás volt. De ez a kis krebekó Trabant az tizen volt vagy tizenegy rágerős, ahová a frajók a rág után jutottak. Eleltem mindent, vároztam országoltam, moszkat, kutást. Mentem hazafelé, azt leesett a lábam. Innen tarboltam le a lábam. De most nem vagyok jól, mert nem tudom észben tartani az eszemb ol az eszemnek, hogy észben tartsam egészen a szemembe, ami köztünk van.

Wernicke szerint az első halántéki agytekervény (amit később Wernicke-területnek neveznek) normális működésekor a szavak auditív formáját (hangformáját) tárolja. Ez a terület a Broca-mezőnél jóval hátrább, a központi hallóidegpálya közvetlen közelében fekszik. A Wernicke-területről a kezdeti afázia kutatásban azt feltételezik, hogy alapvető funkciója a hangzó beszéd megértése. A homloklebenyi Broca-mező pedig a beszédprodukció kivitelező apparátusát irányítja.

Wernicke feltételezi, hogy az egészséges nyelvi produkció folyamán a két agyterület együttműködik úgy, hogy a hátrébb lévőből (a Wernicke-mezőtől) információ áramlik az elülsőbe (a Broca-mezőhöz). Ezért nemcsak a központok sérülése kapcsán alakulhat ki afázia, hanem az összekötő idegpályák sérülése nyomán is. Ez egy harmadik típusú afáziát jósol, amit a Broca- és a Wernicke-területet összekötő idegpálya sérülése okoz: a vezetéses (kondukciós) afáziát. Ebben a Wernicke-mező károsodásakor tapasztalható, kifejezésbeli zavarok figyelhetők meg (mivel a halló területről a motoros területre történő információáramlás megszakad), viszont a beszédmegértő képesség érintetlen, zavartalan (mert az auditív reprezentáció tárolásának a területe érintetlen). Wernicke úgy látja, hogy a modell komponenseit és ezek együttműködését nemcsak afáziás tények támasztják alá, hanem egészséges egyénektől származó fiziológiai és pszichológiai tények is.

Broca és Wernicke eredményei, meglátásai sok tekintetben a mai napig elfogadottak, számos aspektusuk viszont a mai napig viták tárgyát képezi. Broca például rámutatott a bal agyfélteke nyelvi dominanciájára. Ajobbkezes emberek körülbelül 98%-ában a bal agyfélteke felelős a nyelvi és beszédfolyamatok szerveződéséért. Ma már azonban tudjuk azt is, hogy a jobb agyféltekének is lehet szerepe bizonyos nyelvi funkciókban, például a konkrét dolgokat jelentő nevek megértésében, vagy bizonyos intonációs minták felismerésében, melyek, a bal agyféltekével párhuzamosan, a jobb agyféltekében is végbemehetnek. A szigorúan balkezes emberek körülbelül 20%-ánál egyébként világosan jobb agyfélteke dominancia tapasztalható a nyelvhasználat szervezésében.

A lokalizációs elméletek

A nyelv tárolásért és működtetéséért felelős agyi területekre vonatkozó klasszikus elméleteket a Broca és Wernicke eredményeire ráépülő lokalizációs elméletek alkotják. Empirikus alapjaikat az afáziás tünetek klasszikus osztályozása adja. Ennek alapvető ismerete a mai, modern elméletek megértése szempontjából fontos lehet. Terjedelmi okok miatt csak a fent említett néhány afáziatípus nyelvi tüneteire van módunk kitérni. Részletesebb ismertetést talál az olvasó Bánréti (1999)-ben. A hivatkozott agyterületeket az alábbi 2. ábra jelzi.

Az agy főbb területei

Az újabb kutatások erőteljesen kritizálják a lokalizációs elméleteket. Afáziás és egészséges személyekkel végzett kísérletek sora valószínusíti, hogy a nyelvért felelős egyes agyterületeken belül, valamilyen mértékben holisztikus tulajdonságok is tapasztalhatók, és a nyelvi funkciók lokalizációja jelentős individuális eltéréseket mutat. Adott agyterület sérülése egyénenként eltérő nyelvi zavarokat okozhat, illetve hasonló vagy azonos nyelvi zavar különböző agyterületek sérülésekor is előállhat. A klasszikus lokalizációs elméletek részlegesen korrektek.

Néhány példa a legalapvetőbb afáziatípusokra

Broca-afázia:

Alapvető tünetek: a beszédprodukció zavara, mondatrészleteket produkáló, el-elakadó, töredezett, lassú beszéd, szótalálási nehézségek, gyakran elhagyott funkciószavak, hiányzó ragok, elhagyott toldalékok, monoton intonáció, artikulációs hibák, viszonylag ép beszédértő képesség A föltételezett deficit: a beszédtervező és produkáló rendszer zavarai.

A sérült agyterület: a homloklebeny (frontális lebeny) harmadik agytekervényének hátsó területei és a precentrális agytekervény ezzel szomszédos alsó területei.

Anómikus afázia:

Alapvető tünetek: képtelenség bizonyos szavak, főleg köznevek produkálására, különféle értési problémákkal társulva.

A föltételezett deficit: a szavak jelentésreprezentációja és hangalaki reprezentációja szétválik, nem képes a beteg a kettőt összekapcsolni.

A sérült agyterület: a halántéklebeny (temporális lebeny) hátulsó részének sérülései, a halántéklebeny, a parietális (fali) lebeny és az occipitális lebeny érintkező területeinek a sérülései.

Wernicke-afázia:

Alapvető tünetek: a hangzó beszéd megértésének erős zavara, folyamatos (fluens) gyors beszéd, amely gyakran értelmetlen vagy halandzsaszerű szavakból áll, súlyos zavarok a szavak hangalakjának és morfológiai szerkezetének a produkálásában, téves szóhelyettesítések, felcserélések: fonemikus, morfológiai és szemantikai jellegű, hibás cserék, parafáziák.

A föltételezett deficit: zavarok a szavak hangalakja állandó reprezentációjának az elérhetőségében, vagy a szavak hangalaki reprezentációjának részleges törlodése.

A sérült agyterület: a halántéklebeny (temporális lebeny) első agytekervényének hátsó területe és a szomszédos kérgi területek.

Vezetéses (kondukciós) afázia:

Alapvető tünetek: zavarok a mondatok, szavak megismétlésében és a fluens spontán beszédben, fonemikus parafáziák, fonémacserék.

A föltételezett deficit: a szavak hangalakja reprezentációjának és a beszédprodukáló mechanizmusnak a szétválása.

A sérült agyterület: a parietális (fali) területek vagy a Wernicke-területet és a Broca-területet összekötő asszociatív pályák sérülése.

Transzkortikális motoros afázia:

Alapvető tünetek: zavart, töredezett, el-elakadó spontán beszéd, de a Broca-afáziához képest jobb az artikuláció és viszonylag épen megőrzött a mondatmegismétlési képesség.

A föltételezett deficit: a szavak és mondatok jelentésreprezentációinak és a motoros beszédprodukáló rendszernek a szétválása

A sérült agyterület: a Broca-terület alatti fehér állomány sérülése.

Transzkortikális szenzoros afázia:

Alapvető tünetek: zavarok a szavak megértésében, de viszonylag épen megőrzött mondatismétlési képesség.

A föltételezett deficit: a szavak jelentése nem aktiválható vagy zavarok vannak a szójelentések aktiválásában annak ellenére, hogy az elhangzó szavakat felismerik.

A sérült agyterület: a parietális (fali) lebeny és a halántéklebeny (temporális lebeny) átfedési területeinek, valamint ezen régiók alatti fehér állománynak a sérülése.

Hangsúlyozzuk, a fentiekben vázolt osztályozás csak néhány afáziatípusra szorítkozik és pusztán sémának tekinthető. Az adatok osztályozhatósága és magyarázata tekintetében a helyzet bonyolultabb.

A mentális nyelvtan és az agy szerkezete és működése közötti összefüggések vizsgálatára különféle megközelítések és módszerek alkalmazhatók. Az egyik: olyan agysérült betegek nyelvi viselkedésének tanulmányozása, akik a nyelvtudás alkalmazása szempontjából kritikus agyterületeken szenvedtek el valamilyen sérülést, például agyvérzés, különböző betegségek vagy trauma következtében. Ilyenek mindenekelőtt a különféle afáziás betegek vagy például az Alzheimer-kórban és Parkinson-kórban szenvedok. Ekkor összefüggéseket keresnek a sérült agyterületek elhelyezkedése, neuronális szerkezete, összeköttetése és funkciói, valamint az elveszett vagy erősen korlátozott nyelvi funkciók között. Az agysérülés helye és kiterjedése a számítógépes eszközökkel és programokkal elkészíthető rétegképek, „térképezések” révén, röntgenképre hasonlító felvételek segítségével láthatóvá tehető, például a komputertomográfiás (CT) felvételekkel, a neuroradiológiai vizsgálatokkal (MRI), és a pozitron-emissziós tomográf (PET) vizsgálatokkal (pl. Silveri-Perri-Cappa 2004).

A nyelvi teljesítmény kísérletesen is vizsgálható. A kísérleti helyzetek között jelentősek a reakcióidő mérésén alapuló kutatások. Ilyenek – mások mellett – a lexikális döntési feladatok. Az afáziásoknak el kell dönteniük, hogy képernyon látható sorok közül melyek a valódi szavak, és melyek pusztán betűsorozatok, nem valódi szavak. A betűsoroknak a képernyon való megjelenésével időben pontosan szinkronizáltan, fülhallgatón a vizsgálati személyek olyan mondatokat hallanak, melyeknek adott szintaktikai pozíciójához tartozó lexikális tartalom viszonyban, összefüggésben áll a képernyon éppen látható betűsor, szó lexikális tartalmával. Ekkor a hallott mondat feldolgozásának adott pillanatában aktiválódott és feldolgozott nyelvi információ támogathatja, meggyorsíthatja a képernyon látható betűsorra, szóra vonatkozó döntést. A reakcióidő ilyenkor rövidebb lesz. Azt mondjuk, hogy a hallott mondat egy összetevőjének a feldolgozása priming-hatást (előfeszítő, támogató hatást) tesz a lexikális döntésre, annak reakcióidejére. A priming hatás persze csak akkor működik, ha a hallott mondat kritikus pozíciójában lévő elem feldolgozását az afáziás ténylegesen elvégzi. Ha erre nem képes, akkor a lexikális döntés reakcióideje nem lesz rövidebb. A priming-hatás megléte vagy hiánya tehát következtetési alapot ad egyes nyelvi feldolgozó műveletek aktiválhatóságára vagy korlátozottságára.

Különösen fontosak azok a vizsgálatok, melyek modern elektronikai és számítógépes eszközrendszerrel az agykéreg elektromos aktivitásának alakulását vizsgálják, meghatározott nyelvi ingerek esetében. Ezek az ún. kiváltott agypotenciál mérések. Ezeket egészséges személyek és agyi sérültek esetében is alkalmazzák. Fonetikai, fonológiai, morfológiai, lexikális, mondattani nyelvi funkciók működtetését kívánó, kísérleti feladathelyzetekben elemezhetők az agyterületek elektromos potenciáljai és ezek változásai (pozitív/negatív töltés, feszültségváltozások, elektromos aktivitás kiterjedése és ideje stb.). A nyelvhasználatért felelős agyterületek az adott nyelvi feladat jellegétől függően más és más paraméterekkel rendelkező elektromos aktivitást mutatnak. Ilyen jellegű neuropszichológiai technológiák alkalmazását mutatják be például Hahne–Friederici (2002), Kotz–Friederici (2003), Ullmann–Corkin–Coppola–Hickok–Growdon–Koroshetz–Pinker (1997) tanulmányai. A kísérletekben a fejborön mért elektromos aktivitást vizsgálták. A vizsgálati személyek fejborére – ismert, meghatározott beállítási pozíciók szerint – elektródákat tesznek, és mérik a különböző nyelvi ingerek által kiváltott agyi bioelektromos aktivitást, amely a nyelvi inger megjelenésével bizonyos idői kapcsolatban áll. Az idői viszonyok ezredmásodpercekben (millisecundumokban, ms) adhatók meg. A bioelektromosság elektrofiziológiai tulajdonságai a nyelvi feldolgozási folyamat egyes szakaszaira érzékenynek mutatkoznak. A különféle nyelveken beszélő személyeknek a világ különböző laboratóriumaiban elvégzett vizsgálata sok tekintetben egybevágó eredményeket produkált. A vizsgálati személyeknek grammatikus és agrammatikus mondatokat mutattak be. A hibák egyes típusaira az agykéreg valamely területe adott időpontban az elektromos aktivitás növekedésével válaszol. Feltételezik, hogy a hibák által érintett nyelvtani szabályért felelős terület az, ami ilyenkor reagál. Mindig tesztelik a megfelelő grammatikus változatokat is.

A kísérletekben vagy képernyon mutatnak be mondatokat, vagy pedig a vizsgálati személyek – számítógépes szoftver vezérelte sebességgel – fülhallgatón hallják a mondatokat, és rendszerint valamilyen feladatot kapnak az adott mondattal kapcsolatban. A lényeges része a kísérleteknek abban áll, hogy meghatározott típusú nyelvtani hibákat rejtenek el a képernyon bemutatott vagy fülhallgatón közvetített mondatokban. A számítógépes szoftver ellenőrizni és rögzíteni tudja, hogy egy adott nyelvtani hiba mely időpontban hangzott el vagy volt látható a képernyon, és ehhez képest mely időpontban változott az agykéreg egy területének bioelektromos aktivitása, és ez milyen elektrofizikai értékeket mutat. A következőkben összefoglaljuk és magyar példákon illusztráljuk a nemzetközi kutatások legfontosabb eredményeit, elsősorban Friederici (1995), Hahne–Friederici (1999, 2002), Friederici–Kotz (2003), Friederici–Ruschemeyer–Hahne–Fiebach (2003), valamint Hagoort–Wassenaar–Brown (2003) munkái alapján. Hangsúlyozzuk, hogy számos jelenség körül élénk vita folyik, de vannak pontok, melyek körül egyetértés látszik kirajzolódni. Ezekből a megfigyelésekből magyar példákkal illusztrálunk néhányat az alábbiakban. A nyelvtani hibák típusától függően alapvetően négyféle agyi elektromos potenciál adatot találtak, melyek három eltérő idői értékkel jellemezhetők. A 3. ábra szemlélteti ezeket. A koponya-ábrák „felfelé néznek”:

A négyféle agyi elektromos potenciál

Először az inger kezdetétől számított átlagosan 200 millisecundum ( = ms) körül egy kezdeti, negatív töltésű, a bal oldali elülső kérgi területre kiterjedő bioelektromos aktivitást észleltek. Ezt a korai negatív aktivitásnak (early left anterior negativity = ELAN) nevezik, máskor N200-zal jelölik, ami a negatív töltésre és az inger kezdetétől eltelt 200 ms-ra utal. Az N200 az alapvető és durva szószerkezeti hibák esetén jelenik meg, azok feldolgozásával kapcsolatos. A bal oldali elülső kérgi terület ilyesfajta durva szerkezeti hibák miatt mutathatja az N200-at: *Péter asztal a János.

Másodszor kétféle, az inger kezdetétől számítva egyaránt 400 ms körüli, ám eltérő kérgi eloszlású negativitást figyeltek meg, ezt jelölik az N400 kifejezéssel:

  1. Ha egyes szavak jelentése (az alábbi példában: tájkép ) egyáltalán nem illett bele a mondatszerkezetbe, akkor ez kiváltotta azt az N400-at, mely az agykéreg hátulsó területein volt látható széles kiterjedésben, nemcsak a bal oldali, hanem a jobb oldali kérgi területeken is; ilyesfajta mondatok esetén: #A férfi bámulta Péter tájkép fejfájását.

  2. Ugyancsak az inger kezdetétől számított, átlagosan 400ms körül (300–500 ms között), bal oldali elülső kérgi területen maximumot mutató negatív aktivitás volt megfigyelhető, amikor a mondatszerkezet szabályainak „finomabb” megsértéseit tartalmazták a tesztanyagok. Például: *A férfi bámulta Péternek a tájképvázlatának a. *Én egy levelet tegnap megírtuk.

Harmadszor egy kései, az inger kezdetétől számított 600–800 ms közötti, pozitív töltésű aktivitást észleltek a középső és a hátulsó kérgi területeken, ráadásul mindkét agyféltekén nagy kiterjedésben. A töltésre és az eltelt időre tekintettel a neve: P600. Ez valószínűleg a szerkezeti elemzés eredményeinek integrálásával összefüggő aktivitás. Például újraelemzésre van szükség akkor, ha „becsali” mondatokat dolgozunk fel, amelyeknél a mondatok végére érve át kell értékelni az elemzést és újra össze kell rendezni a mondatszerkezet részeit, összetevőit. Ez történik a következő mondatokban a ...-tal jelölt rész után: Péter leszokott a cigarettáról ... vakarni minden márkajelzést. Felmentem a legmagasabb hegyre... vezető úthoz.

Az említetteken kívül még számos más, jellegzetes agyi aktivitás-eloszlást, mintázatot mértek és rögzítettek – és vitatnak. Egyetértés van abban, hogy a kiváltott agypotenciál egyes összetevői eltérő nyelvi feldolgozási funkciókhoz köthetők, eloszlásuk és jellemzőik elemzése a nyílt viselkedésben nem mindig követhető folyamatokra enged következtetni. Friederici (1995), Hahne–Friederici (1999, 2002), Friederici–Kotz (2003), Friederici et al (2003), valamint Hagoort–Wassenaar–Brown (2003) kutatásai alapján a komponensek változásával a mondatfeldolgozási műveleteknek három fázisa határolható el:

  1. A nyelvi inger kezdete után 100 és 300 ms között (N280) a bal oldali agyfélteke elülső részére kiterjedő negatív potenciál észlelhető, amely a lexikai szókategóriákon alapuló frázisszerkezeti információk feldolgozásával korrelál. A szókategóriák tekintetében hibás mondatszerkezetek feldolgozásakor ez a terület maximálisan aktiválódik.

  2. A lexikai/szemantikai és morfológiai feldolgozással két, általában 400 ms körüli csúcslatenciájú, ám eltérő eloszlású negatív potenciálmegjelenése hozható összefüggésbe:

    1. a lexikai-szemantikai hibák által kiváltott negatív potenciál-összetevő, amely az agykéreg hátulsó és középső területei felett vezethető el a bal és jobb oldalon (klasszikus N400);

    2. az igei inflexionális morfológia feldolgozásával összefüggő, a bal oldali elülső területek felett regisztrálható negatív hullámösszetevő (N400-N700).

  3. A szerkezeti és a lexikai-szemantikai információk egymásra való leképezésének sikertelenségét követő újraelemzés vagy javítás korrelátuma a nyelvi inger kezdete után 600–800 ms közötti csúcslatenciával megjelenő pozitív potenciál-összetevő a P600. A középső és a hátulsó kérgi területeken, mindkét agyfélteke felett nagy kiterjedésben mérhető P600 komponens a szintaktikai szabálysértés legmegbízhatóbb indikátora.

A komponensek funkcióérzékenységének jellegzetessége, hogy az N400 komponens többnyire a lexikai-szemantikai szabálysértés mutatója, a P600 viszont szinte kizárólag a szerkezeti, szintaktikai sértéseké. Egyes vizsgálati eredmények (Hahne–Friederici 2002) arra utalnak, hogy a szintaktikai és szemantikai feldolgozás autonómiát mutat a feldolgozás korai fázisában, azaz az N400 független a szintaktikai feldolgozás komponensétől, a LAN független a szemantikai változótól. A feldolgozás késoi szakaszában viszont a szintaxis és szemantika kölcsönhatása nyilvánul meg: a P600 komponens alakulását a két változó interakciója határozza meg. A szintaxis és szemantika interakciójára utal például az az eredmény, amely szerint az egyeztetési szabály megsértésénél, mondatvégi helyzetben a P600 és N400 komponens egyaránt megjelenik.

A szemantika, a szintaxis és a morfológia szabályainak megsértése eltérő komponensek megjelenését eredményezi. Ha az említett aktivitások elmaradnak, hiányoznak, vagy ha idői és topografikus jellemzőik erősen eltérnek, akkor ez a nyelvi feldolgozás zavarára, sérülésére utal. Az agypotenciálvizsgálatok tehát tükrözik az afáziás nyelvi korlátozottságokat.

Irodalom

[CH23-B01] BánrétiZoltán 1994. Coordination. In: Kiefer–É.Kiss 1994, 355–414.

[CH23-B02] BánrétiZoltán 1997. Sentence parsing in aphasia. Acta Linguistica Hungarica44: 3–42.

[CH23-B03] BánrétiZoltán 1999. Nyelvi struktúrák és az agy – Neurolingvisztikai tanulmányok. Budapest, Corvina Kiadó.

[CH23-B04] BánrétiZoltán 2001. Az ellipszis mondattana és a lexikai szelekció. Nyelvtudományi Közlemények,98: 7–70.

[CH23-B05] BánrétiZoltán 2003. Kötőszó és egyeztetés a mellérendelő szerkezetekben, Nyelvtudományi Közlemények100: 64–96.

[CH23-B06] BerndtRitaSloanAlfonsoCaramazzaEdgarZurif1983. Language functions: Syntax and semantics. In: S. J.Segalovitz (szerk.) Language functions and brain organisation. New York, Academic Press, 5–28.

[CH23-B07] BiassouN.L. K.TylerL. J.NespoulousM.DordainK. S.Harris1997. Dual processing of open and closed-class words. Brain and Language57: 360–373.

[CH23-B08] CaplanDavid 1987. The discoveries of Paul Broca: localization of the „faculty for articulate language”; Classical connectionist models. In: DavidCaplan, Neurolinguistics and linguistic aphasiology. Cambridge, Cambridge University Press, 43–48, 49–55.

[CH23-B09] CaplanDavidG.Waters1999. Working memory and sentence comprehension. Behavioral and Brain Scieneces22.

[CH23-B10] CaramazzaAlfonso (szerk.) 1990. Cognitive neuropsychology and neurolinguistics. New Jersey, Lawrence Erlbum.

[CH23-B11] ChomskyNoam 1995. The Minimalist Program. Cambridge, MA, The MIT Press.

[CH23-B12] ChomskyNoam 1997. Language and mind: Current thoughts on ancient problems. Pesquisa Linguistica3–4. Universidade de Brasilia.

[CH23-B13] ChomskyNoam 1999. Derivation by phase. MIT Occasional Papers in Linguistics18. Cambridge, MA, MITWPL.

[CH23-B14] ChomskyNoam 2001. Beyond explanatory adequacy. MIT Occasional Papers in Linguistics20. Cambridge, MA, MITWPL.

[CH23-B15] CornellThomasL. 1995. On the relation between representational and processing models of asyntactic comprehension. Brain and Language50: 304–324.

[CH23-B16] CzingráberMárta 1999. Anaforikus viszonyok feldolgozása a nyelvelsajátítás egyes szakaszaiban. Kézirat, Szeged.

[CH23-B17] DresslerU. WolfgangJacquelineStarkChristinePonsKieferFerencKissKatalinMészárosÉva1996. Cross language analysis of German and Hungarian speaking Broca aphasics’ processing of selected morphonological and morphological features. Working Papers in the Theory of Grammar 3/1. Budapest, ELTE TLP – Research Institute for Linguistics, HAS.

[CH23-B18] É. KissKatalin 1994. Sentence structure and word order. In: KieferÉ.Kiss1994, 1–90.

[CH23-B19] É. KissKatalinKieferFerencSiptárPéter1998. Új magyar nyelvtan. Budapest, Osiris Kiadó.

[CH23-B20] FrazierLynnG. B. Floresd’ArcaisRobertCoolen1993. Processing discontinous words: On the interface between lexical and semantic processing. Cognition47: 219–249.

[CH23-B21] FriedericiAngelaD. 1995. The time course of syntactic activation during language processing: A model based on neuropsychological and neurophysiological data. Brain and Language50: 259–281.

[CH23-B22] FriedericiAngelaD.S. A.RuschemeyerA.HahneC. J.Fiebach2003. The role of left inferior frontal and superior temporal cortex in sentence comprehension: Localizing syntactic and semantic processes. Cerebral Cortex13: 170–177.

[CH23-B23] FriedmannN.YosefGrodzinsky1997. Tense and agreement in agrammatic production: Pruning the syntactic tree. Brain and Language56: 397–425.

[CH23-B24] GibsonE. 1998. Linguistic complexity: Locality of syntactic dependencies. Cognition68: 1–76.

[CH23-B25] GrodzinskyYosef 1995. A restrictive theory of agrammatic comprehension. Brain and Language50: 27–51.

[CH23-B26] GrodzinskyYosef 2000. The neurology of syntax: Language use without Broca’s area. Behavioral and Brain Sciences23: 3–89.

[CH23-B27] GrodzinskyYosefKennethWexlerYu-ChinChienSusanMarakovitzJulieSolomon1993. The breakdown of binding relations. Brain and Language45: 396–422.

[CH23-B28] HaarmannHenkJ.Herman H. J.Kolk1994. On-line sensitivity to subject-verb agreement violations in Broca’s aphasics: The role of syntactic complexity and time. Brain and Language46: 493–516.

[CH23-B29] HagoortP.M.WassenaarC.Brown2003. Syntax-related ERPeVects in Dutch. Cognitive Brain Research16: 38–50.

[CH23-B30] HahneA.Angela D.Friederici1999. Electrophysiological evidence for two steps in syntactic analysis: early automatic and late controlled processes. Journal of Cognitive Neuroscience11: 193–204.

[CH23-B31] HahneA.Angela D.Friederici2002. Differential task effects on semantic and syntactic processes as revealed by ERPs. Cognitive Brain Research13: 339–356

[CH23-B32] KálmánLászló 1985. Word order in neutral sentences. Word order in non-neutral sentences. In: KeneseiIstván (szerk.) Approaches to Hungarian 1: Data and descriptions. Szeged, JATE Press, 13–39.

[CH23-B33] KeanMarieLouise 1981. Explanation in neurolinguistics. In: NorbertHornsteinDavidLightfoot (szerk.) Explanation in linguistics. London, Longman, 174–208.

[CH23-B34] KerteszAndrew 1982. The Western aphasia battery. New York, Grune & Stratton.

[CH23-B35] Kiefer,FerencÉ. KissKatalin (szerk.) 1994. The syntactic structure of Hungarian. Syntax and semantics27. San Diego – New York, Academic Press.

[CH23-B36] KissKatalin 1997. The effect of verb complexity on agrammatic aphasics sentence production. Acta Linguistica Hungarica44: 43–73.

[CH23-B37] KitagawaY. 1999. Economy of lexical selection. Előadás a First International Symposium on Linguistics (LICSSOL1) konferencián, 1999. október 12–15. Lyon Institute for Cognitive Sciences, Franciaország.

[CH23-B38] KolkHerman 1995. Atime-based approach to agrammatic production. Brain and Language50: 282–303.

[CH23-B39] KolkHerman 1999. The use of ellipsis in aphasic and child language. Előadás a Language Acquisition & Language Breakdown konferencián, Utrecht, UiL OTS, 1999. május 27–29.

[CH23-B40] KolkHermanD. J.ChwillaM.van HertenP. J. W.Oor2003. Structure and limited capacity in verbal working memory: A study with event-related potentials. Brain and Language85: 1–36.

[CH23-B41] KotzS.Angela D.Friederici2003. Electrophysiology of normal and pathological language processing. Journal of Neurolinguistics16: 43–58.

[CH23-B42] LinebargerMarciaC. 1995. Agrammatism as evidence about grammar. Brain and Language50: 52–91.

[CH23-B43] LinebargerMarciaC.Myrna F.SchwartzEleanor M.Saffran1983. Sensitivity to grammatical structure in so-called agrammatic aphasics. Cognition13: 361–392.

[CH23-B44] MacWhinneyBrianOsman-SágiJudit1991. Inflectional marking in Hungarian aphasics. Brain and Language41: 165–183.

[CH23-B45] MacWhinneyBrianOsman-SágiJudit1997. Agreement processing in Hungarian aphasics. Acta Linguistica Hungarica44: 73–86.

[CH23-B46] MacWhinneyBrianOsman-SágiJuditDanSlobin1991. Sentence comprehension in aphasia in two clear case marking languages. Brain and Language41: 234–249.

[CH23-B47] MarinOscar S. M.Eleanor M.SaffranMyrna F.Schwartz1976. Dissociations of language in aphasia: Implications for normal functions. Annals of the New York Academy of Sciences280: 868–884.

[CH23-B48] MartinNadineG. S.DellEleanor M.SaffranMyrna F.Schwartz1994. Origins of paraphasias in deep dysphasia: Testing the consequences of a decay impairment to an interactive spreading activation model of lexical retrieval. Brain and Language47: 609–660.

[CH23-B49] MartinNadineEleanor M.Saffran1997. Language and auditory-verbal short-term memory impairments. Cognitive Neuropsychology14: 641–682.

[CH23-B50] Osmanné SágiJudit 1991. Az afázia klasszifikációja és diagnosztikája. Ideggyógyászati Szemle44: 339–362.

[CH23-B51] Osmanné SágiJudit 1995. A belső lexikonhoz való hozzáférés módjai és zavarai afáziás betegeknél. Általános Nyelvészeti Tanulmányok18: 147–164.

[CH23-B52] PléhCsaba 1998. A mondatmegértés a magyar nyelvben. Budapest, Osiris Kiadó.

[CH23-B53] PléhCsaba 2000. A magyar morfológia pszicholingvisztikai aspektusai. In: KieferFerenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 951–1063.

[CH23-B54] PléhCsabaJuhászLevente1996. Processing multimorphemic words in Hungarian. Acta Linguistica Hungarica36: 241–267.

[CH23-B55] PléhCsabaRadicsKatalin1976. „Hiányos mondat”, pronominalizáció és a szöveg. Általános Nyelvészeti Tanulmányok11: 261–277.

[CH23-B56] PléhCsabaVinklerZsuzsannaKálmánLászló1997. Early morphology of spatial expressions in Hungarian children: A CHILDES study. Acta Linguistica Hungarica44: 249–260.

[CH23-B57] RomaniChristina 1994. The role of phonological short-term memory in syntactic parsing: A case study. Language and Cognitive Processes9: 29–67.

[CH23-B58] SaffranEleanorM. 1985. STM and language comprehension. Előadás a Cognitive Neuropsychologykonferencián, Velence, Olaszország.

[CH23-B59] SaffranEleanorM. 1990. Short-term memory impairment and language processing. In: Caramazza 1990, 137–168.

[CH23-B60] SaffranEleanorM.NadineMartin1988. Short-term memory impairment and sentence processing: A case study. In: VallarShallice1988.

[CH23-B61] SilveriM.C.R.PerriA.Cappa2004. Grammatical class effects in brain-damaged patients: Functional locus of noun and verb deficit, Brain and Language89: 401–408.

[CH23-B62] SwinneyDavid A.EdgarZurif1995. Syntactic processing in aphasia. Brain and Language50: 225–239.

[CH23-B63] UllmannM.T.S.CorkinM.CoppolaG.HickokJ. H.GrowdonW. J.KoroshetzS.Pinker1997: A neural dissociation within language: Evidence that the mental dictionary is part of declarative memory, and that grammatical rules are processed by the procedural system. Journal of Cognitive Neuroscience9: 266–276.

[CH23-B64] UllmannM.T.R.PanchevaT.LoveE.YeeD.SwinneyG.Hickok2004. Neural correlates of lexicon and grammar: Evidence from the production, reading and judgement of inflection. Brain and Language90.

[CH23-B65] VallarG.T.Shallice (szerk.) 1988. Neuropsychological impairments of short-term memory. Cambridge, University Press.

[CH23-B66] ZurifEdgarDavidSwinneyMerrillGarett1990. Lexical processing and sentence comprehension in aphasia. In: Caramazza 1990, 123–136.