Ugrás a tartalomhoz

A magyar nyelv

Kiefer Ferenc, Bakró-Nagy Marianne, Bartha Csilla, Bánréti Zoltán, Borbély Anna, Cser András, Dömötör Adrienne, É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Gyuris Beáta, Haader Lea, Hattyár Helga, Holló Dorottya, Horváth László, Kassai Ilona, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Korompay Klára, Kurtán Zsuzsa, Laczkó Krisztina, Nádasdy Ádám, Németh T. Enikő, Olaszy Gábor, Pléh Csaba, Prószéky Gábor, Sándor Klára, Sipőcz Katalin, Siptár Péter, Szabó Mária Helga, Tolcsvai Nagy Gábor, Váradi Tamás (2006)

Akadémiai Kiadó Zrt.

22. fejezet - Stilisztika

22. fejezet - Stilisztika

Tolcsvai Nagy, Gábor

A nyelvi variancia és a stílus

A nyelvi kommunikáció nem egyszerűen valamely tartalomnak, „mondanivalónak” a közlése, hanem egyúttal mindig valamilyen viselkedés, két vagy több ember interakciója, egymáshoz való folyamatos viszonyulása. Ennek a viszonyulásnak egyik legfontosabb kifejezője, reprezentálója a stílus.

A stílus alapja a nyelvi variancia. A világ nyelveiről és az azokat beszélő közösségekről való ismereteink szerint nincsen homogén beszélőközésség és egystílusú ember. A nyelv változatosságával a beszélő ember sok funkciót képes betölteni. Például a következő két mondat ugyanazt az elemi jelenetet mutatja eltérő nézőpontból (az első a nővér, a második a beteg nézőpontjából, semleges kiindulópontjából fejezi ki ugyanazt a jelenetet):

  1. A nővér behívta a következő beteget a rendelőbe.

  2. A következő beteg bement a rendelőbe a nővér hívására.

  3. A két mondat között azonban nincsen stílusbeli különbség. Más esetekben viszont ugyanannak a megértett jelenségnek többféle kifejezési módja éppen stílusában különbözik, mint az alábbi rövid felszólítások is:

22.1. táblázat -

(3)

a. – Bújj be!

 

b. – Szabad!

 

c. – Legyen szíves befáradni!


A stílusra gyakran figyelünk a mindennapi beszédben, akár tudatosan, akár önkéntelenül. Értékeljük, minősítjük mások vagy saját magunk beszédét, természetesen nem tudományos kategóriákkal, hanem a mindennapi tapasztalat során kialakult elvárások alapján: „de szépen beszél”, „ez az ember modoros”, „hogy mer ez velem így beszélni” – ilyen és efféle megjegyzéseket hangosan és magunkban gyakran teszünk naponta.

Ez az ítélőképességünk teszi lehetővé, hogy meg tudjuk állapítani, stílusbeli különbségek vannak a fenti, azonos témájú szövegek között. (3a–c) ugyanazt a beszédaktust fejezi ki: a beszélő a hallgatót behívja valahová (föltehetőleg a szobájába valamilyen intézményben). A három közlés azonban mégsem teljesen azonos, mert a beszédaktust, a nyelvi cselekvést három különböző módon, három különböző stílusban hajtja végre: az (a) példában bizalmas stílusban, a (b) példában közömbös stílusban, a (c) példában választékos stílusban. Ugyanezt a változatosságot és egyúttal rendszerességet lehet tapasztalni mindjárt a beszélgetések, általában az érintkezés kezdetén, a köszönéskor. A következő üdvözlések mindkét oszlopban (a magázóban és a tegezőben külön) a bizalmastól a választékos felé haladnak (csak néhány példát említünk a lehetséges változatok közül):

22.2. táblázat -

(4)

a. napot

b. szióka

 

kívánok

szia

 

jó napot

szevasz

 

jó napot kívánok

szervusz


Irodalom

[CH22-B01] AndereggJohannes 1995 [1977]. Irodalomtudományi stíluselmélet. Részletek. Helikon 1995/3: 232–251.

[CH22-B02] BenczeLóránt 1996. Mikor, miért, kinek, hogyan: Stílus és értelmezés a nyelvi kommunikációban. Budapest, Corvinus.

[CH22-B03] BirchDavidMichaelO'Toole (szerk.) 1988. Functions of style. London, Pinter.

[CH22-B04] CarterRonaldWalterNash1990. Seeing through language: A guide to styles of English. Oxford, Basil Blackwell.

[CH22-B05] CoulsonSeanaOakleyTodd2000. Blending basics. Cognitive Lingistics11: 175–196.

[CH22-B06] CouplandNikolas 1988. Introduction: Towards a stylistics of discourse. In: NikolasCoupland (szerk.) Styles of discourse. London, Croom Helm.

[CH22-B07] DuboisJacquesFrancisEdelineJean-MarieKlinkenbergPhilippeMinguetFrançoisPireHadelinTrinon1970. Rhétorique générale. Paris, Larousse.

[CH22-B08] EckertPenelőpeJohn R.Rickford (szerk.) 2001. Style and sociolinguistic variation. Cambridge: Cambridge University Press.

[CH22-B09] EnkvistNils Erik 1995 [1985]. Bevezetés: Stilisztika, szövegnyelvészet és kompozíció. Helikon 1995/3:252–265.

[CH22-B10] FauconnierGilles 1994 [1985]. Mental spaces: Aspects of meaning construction in natural language. New York, Cambridge University Press.

[CH22-B11] FauconnierGillesMarkTurner (1998). Conceptual integration networks. Cognitive Science 22/2: 133–187.

[CH22-B12] FónagyIván 1963. A stílus hírértéke. Általános Nyelvészeti TanulmányokI. 91–123.

[CH22-B13] FónagyIván 1966. A beszéd kettős kódolása. Általános Nyelvészeti TanulmányokIV. 69–76.

[CH22-B14] FónagyIván 1970. alakzat. In: KirályIstván (szerk.) Világirodalmi Lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1: 146–147.

[CH22-B15] FónagyIván 1972. eufónia. In: KirályIstván (szerk.) Világirodalmi Lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2: 1286–1295.

[CH22-B16] FónagyIván 1982. metafora. In: KirályIstván (szerk.) Világirodalmi Lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 8: 300–331.

[CH22-B17] FónagyIván 1989 [1959]. A költői nyelv hangtanából. Budapest, Akadémiai Kiadó.

[CH22-B18] FónagyIván 1992. stílus. In: SzerdahelyiIstván (szerk.) Világirodalmi Lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 13: 606–626.

[CH22-B19] GáspáriLászló 2003. A funkcionális alakzatelmélet vázlata. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem.

[CH22-B20] GenetteGérard 1995 [1991]. Stílus és szignifikációHelikon1995/3: 334–363.

[CH22-B21] GibbsRaymond W.GerardSteen (szerk.) 1999. Metaphor in cognitive linguistics. Amsterdam – Philadelphia, John Benjamins.

[CH22-B22] GumbrechtHans Ulrich 1986. Schwindende Stabilität der Wirklichkeit. Eine Geschichte des Stilbegriffs. In: GumbrechtPfeiffer 1986, 726–788.

[CH22-B23] GumbrechtHansUlrichLudwig K.Pfeiffer (szerk.) 1986. Stil: Geschichten und Funktionen eines kulturwissenschaftlichen Diskurselements. Frankfurt, Suhrkamp.

[CH22-B24] HickeyLeo (szerk.) 1989. The pragmatics of style. London, New York, Routledge.

[CH22-B25] KeményGábor (szerk.) 2001. A metafora grammatikája és stilisztikája. Budapest, Tinta Könyvkiadó.

[CH22-B26] KocsányPiroska 1988. Stilisztikai kutatások német nyelvterületen 1970–1985. Helikon 1988/2–3: 454–475.

[CH22-B27] KövecsesZoltán 1990. Emotion concepts. New York, Springer Verlag.

[CH22-B28] KövecsesZoltán 2000. Metaphor and emotion: Language, culture, and body in human feeling. Cambridge, Cambridge University Press.

[CH22-B29] KövecsesZoltán 2002. Metaphor: A practical introduction. Oxford, Oxford University Press.

[CH22-B30] KövecsesZoltán 2005. A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe. Budapest, Typotex.

[CH22-B31] LakoffGeorgeMarkJohnson1980. Metaphors we live by. Chicago – London, The University of Chicago Press.

[CH22-B32] LakoffGeorgeMarkTurner1989. More than cool reason: A field guide to poetic metaphor. Chicago – London, The University of Chicago Press.

[CH22-B33] LangackerRonald W. 1987. Foundations of cognitive grammar. Volume I. Stanford, California, Stanford University Press.

[CH22-B34] LangackerRonald W. 1991. Foundations of cognitive grammar. Volume II. Descriptive Application. Stanford, California, Stanford University Press.

[CH22-B35] LangackerRonald W. 1999. Grammar and conceptualization. Berlin – New York, Mouton de Gruyter.

[CH22-B36] LausbergHeinrich 1960. Handbuch der literarischen Rhetorik. München, Hueber.

[CH22-B37] MoliniéGeorgesPierreChané (szerk.) 1994. Qu’est-ce que le style? Actes du colloque international. Paris, Presses Universitaires de France.

[CH22-B38] PeerWillie van 1986. Stylistics and psychology: Investigations of foregrounding. London, Croom Helm.

[CH22-B39] PeerWillievanEvaGraf2002. Between the lines: Spatial language and its develőpmental representation in Stephen King's IT. In: SeminoCulpeper 2002, 123–152.

[CH22-B40] PeerWillievanJanRenkema (szerk.) 1984. Pragmatics and stylistics. Leuven, Acco.

[CH22-B41] PéterMihály 1974. Stilisztikai alapfogalmaink tisztázásához. In: ImreSamuSzathmáriIstvánSzűtsLászló (szerk.) Jelentéstan és stilisztika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 458–463.

[CH22-B42] PéterMihály 1976. Az irodalmi nyelv és stilisztika kérdései a Prágai Nyelvészkör tanításában. Nyelvtudományi Közlemények76: 409–16.

[CH22-B43] PéterMihály 1991. A nyelvi érzelemkifejezés eszközei és módjai. Budapest, Tankönyvkiadó.

[CH22-B44] RobinsonEdward A. 1997. The cognitive foundations of pragmatic principles: Implications for theories of linguistic and cognitive representation. In: J.NuytsE.Pederson (szerk.) Language and conceptualization. Cambridge, Cambridge University Press, 253–271.

[CH22-B45] SandigBarbara 1986. Stilistik der deutschen Sprache. Berlin – New York, Walter de Gruyter.

[CH22-B46] SandigBarbara 1986/1995. A német nyelv stilisztikája. Részletek. Helikon 1995/3: 306–333.

[CH22-B47] SandigBarbara 1989. Stilistische Mustermischung in der Gebrauchssprache. Zeitschriftfür Germanistik10: 133–150.

[CH22-B48] SandigBarbara 1995. Tendenzen der linguistischen Stilforschung. In: Stickel 1995, 27 – 61.

[CH22-B49] SandigBarbaraMargretSelting1997. Discourse styles. In: Teun A.van Dijk (szerk.) Discourse as structure and process. Discourse Studies 1. London, SAGE Publications, 138–156.

[CH22-B50] SebeokThomas A. (szerk.) 1960. Style in language. Cambridge, MA, MIT Press.

[CH22-B51] SeminoElenaJonathanCulpeper (szerk.) 2002. Cognitive stylistics: Language and cognition in text analysis. Amsterdam – Philadelphia, John Benjamins.

[CH22-B52] StickelGerhard (szerk.) 1995. Stilfragen. Institut für deutsche Sprache, Jahrbuch 1994. Berlin – New York, Walter de Gruyter.

[CH22-B53] SzabóZoltán 1982. Kis magyar stílustörténet. Budapest, Tankönyvkiadó.

[CH22-B54] SzabóZoltán 1988. Szövegnyelvészet és stilisztika. Budapest, Tankönyvkiadó.

[CH22-B55] SzabóZoltán 1998. A magyar szépírói stílus történetének fő irányai. Budapest, Corvina.

[CH22-B56] Szabó G.ZoltánSzörényiLászló1988. Kis magyar retorika. Budapest, Tankönyvkiadó.

[CH22-B57] SzathmáriIstván (szerk.) 1996. Hol tart ma a stilisztika?Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.

[CH22-B58] SzathmáriIstván (szerk.) 1998. Stilisztika és gyakorlat. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.

[CH22-B59] SzathmáriIstván 2002. A stíluselemzés elmélete és gyakorlata. Székesfehérvár, Kodolányi János Foiskola.

[CH22-B60] SzathmáriIstván (szerk.) 2003. A retorikai-stilisztikai alakzatok világa. Budapest, Tinta Könyvkiadó.

[CH22-B61] SzathmáriIstván 2004. Stilisztikai lexikon. Budapest, Tinta Könyvkiadó.

[CH22-B62] Szegedy-MaszákMihály 1970. Az angolszász és francia stilisztikai kutatások főbb irányai. Helikon 1970/3–4: 420–448.

[CH22-B63] Szegedy-MaszákMihály 1992. Az irodalmi mű alaktani hatáselmélete. In: SziliJózsef (szerk.) A strukturalizmus után. Érték, vers, hatás, történet, nyelv az irodalomelméletben. Budapest, Akadémiai Kiadó, 113–160.

[CH22-B64] TannenDeborah 1984. Conversational style: Analyzing talk among friends. Norwood NJ, Ablex.

[CH22-B65] TannenDeborah 1992. That’s not what I meant! How conversational style makes or breaks your relations with others. London, Virago.

[CH22-B66] ThomkaBeáta 1988. Szempontok a hetvenes/nyolcvanas évek magyar stíluskutatásának áttekintéséhez. Helikon 1988/2–3: 413–29.

[CH22-B67] Tolcsvai NagyGábor 1996. A magyar nyelv stilisztikája. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.

[CH22-B68] Tolcsvai NagyGábor 1999. „Nem találunk szavakat”. Nyelvértelmezések a mai magyarprózában. Pozsony, Kalligram Kiadó.

[CH22-B69] Tolcsvai NagyGábor 2001. Két napihír összehasonlító stílusérték-vizsgálata befogadói válaszok alapján. Magyar Nyelvőr125: 299–319.

[CH22-B70] Tolcsvai NagyGábor 2002. Retorikai cselekvés és valóságleképezés a klasszicizmus és a romantika határán. In: Szikszainé NagyIrma (szerk.) Kossuth Lajos, a szó művésze. Tanulmányok Kossuth stílusművészetéről. Debrecen, DE Magyar Nyelvtudományi Intézet, 19–31.

[CH22-B71] Tolcsvai NagyGábor 2003a. A metafora alakulástörténete a magyar lírai modernségben. Történeti tipológiai vázlat. In: BednanicsG.BengiL.Kulcsár SzabóE.Szegedy-MaszákM. (szerk.) Hang és szöveg. Költészettörténeti kérdések a lírai modernségben. Budapest, Osiris Kiadó, 26–61.

[CH22-B72] Tolcsvai NagyGábor 2003b. „Apa” – „édesapám”. Megértéslehetőségek a Harmonia Caelestisben. In: ZemplényiF.Kulcsár SzabóE.JózanI.JeneyÉ.BónusT. (szerk.): Látókörök metszése. Írások Szegedy-Maszák Mihály születésnapjára. Budapest, Gondolat Kiadói Kör, 492–504.

[CH22-B73] Tolcsvai NagyGábor 2003c. Az alakzatok kognitív nyelvészeti megalapozása. In: SzathmáriIstván (szerk.): A retorikai-stilisztikai alakzatok világa. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 218–227.

[CH22-B74] Tolcsvai NagyGábor 2004. A nyelvi variancia kognitív leírása és a stílus (Egy kognitív stíluselmélet vázlata) In: BükyLászló (szerk.): A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei VI. Szeged, SZTE Általanos Nyelvészeti Tanszék, Magyar Nyelveszeti Tanszék, 143–160.

[CH22-B75] Tolcsvai NagyGábor 2005. A cognitive theory of style. Frankfurt, Peter Lang.

[CH22-B76] ToolanMichael 1990. The stylistics of fiction. London, Routledge.

[CH22-B77] TurnerMark 1987. Death is the mother of beauty. Chicago – London, The University of Chicago Press.

[CH22-B78] TurnerMark 1996. The literary mind. Oxford – New York, Oxford University Press.