Ugrás a tartalomhoz

A magyar nyelv

Kiefer Ferenc, Bakró-Nagy Marianne, Bartha Csilla, Bánréti Zoltán, Borbély Anna, Cser András, Dömötör Adrienne, É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Gyuris Beáta, Haader Lea, Hattyár Helga, Holló Dorottya, Horváth László, Kassai Ilona, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Korompay Klára, Kurtán Zsuzsa, Laczkó Krisztina, Nádasdy Ádám, Németh T. Enikő, Olaszy Gábor, Pléh Csaba, Prószéky Gábor, Sándor Klára, Sipőcz Katalin, Siptár Péter, Szabó Mária Helga, Tolcsvai Nagy Gábor, Váradi Tamás (2006)

Akadémiai Kiadó Zrt.

21. fejezet - Kétnyelvűség és többnyelvűség

21. fejezet - Kétnyelvűség és többnyelvűség

Borbély, Anna

Definíciók

A kétnyelvűség és a többnyelvűség egyénekre, közösségekre és társadalmakra vonatkoztatható fogalmak. Arra a jelenségre utalnak, amikor az egyének vagy csoportok mindennapi életükben két vagy több nyelvet használnak. Két- vagy többnyelvűség esetén a személyek által ismert nyelvek egymáshoz viszonyítva mérhetőek a tekintetben, hogy milyen szinten ismerik a nyelveket és milyen mértékben oszlik meg használatuk. Ami két nyelv ismeretére és használatára érvényes, az ugyanúgy érvényes lehet három, négy vagy több nyelv ismeretére és funkcionális megoszlására is. Ennélfogva sokan a kétnyelvűség fogalmát a többnyelvűségre is kiterjesztették. Így a kétnyelvűséget alkalmazzák kettőnél több nyelv használatára, vagyis három, négy vagy több nyelvet beszélő személyekre. A többnyelvűség kifejezést a szakirodalomban megtartják az országok és nagyobb közösségek jelölésére még akkor is, ha ezekben csak két nyelvet használnak. Amikor a személyek vagy a közösségek által ismert és használt nyelvek száma pontosan meghatározható, akkor ennek megfelelően alkalmazhatók a háromnyelvűség, négynyelvűség stb. megjelölések. Fontos megjegyezni, hogy vannak kétdialektusú személyek is. Esetükben egy nyelven belül két változat (általában egy nyelvjárás és a sztenderd) ismerete és használata érvényesül.

A kétnyelvűségnek léteznek szűk és tág értelmezései. A szűk értelmezések hosszú időn keresztül meghatározták a kétnyelvűségről való tudományos gondolkodást, s számtalan tévhit kialakulásában játszottak szerepet. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a kétnyelvű a „két nyelvet egyformán jól használó” személy (vö. Magyar értelmező kéziszótár [Juhász et al.] 1972: 685). Egy másik megfogalmazásban a kétnyelvűség „két nyelv anyanyelvi szintű kontrollját” jelenti (Bloomfield 1933: 56), egy harmadik szerint: kétnyelvű az, aki „kiváló kontrollal bír több mint egy nyelvet” (Francis 1958: 590). E nézet alapján nem lehet kétnyelvűnek nevezni azt a személyt, aki az egyik nyelvet jobban ismeri, mint a másikat, harmadikat stb. A kétnyelvűségi kutatások ezzel szemben azt bizonyították, hogy igen csekély azoknak a beszélőknek a száma, akik mindkét nyelvet azonos szinten ismerik. Halliday ezeket a személyeket ambilingvális kétnyelvűeknek nevezi (1968: 141). Ugyancsak nehéz elfogadni a kétnyelvűség tág értelmezését is, mely szerint kétnyelvű az, aki anyanyelvén kívül egy másik nyelven minimális kompetenciával rendelkezik a nyelvtudás négy szintjének (megértés, beszélés, olvasás, írás) egyikén (Macnamara 1967). Uriel Weinreich a Languages in contact című könyvében, amely kétségtelenül a kétnyelvűségi szakirodalom egyik első és legfontosabb alapművének tekinthető, a következő definíciót fogalmazza meg: „[A] kétnyelvűség két nyelv váltakozó használatát takarja, és az ebben részt vevő személyt pedig kétnyelvűnek nevezzük” (Weinreich 1953: 1). Hasonlóképpen fogalmaz Mackey is: „két vagy több nyelv ismerete és használata” kétnyelvűségnek tekinthető (1987: 699). Skutnabb-Kangas (lásd 1. táblázat. táblázat - A „kétnyelvűség” definíciói (lásd Sku[n]tnabb-Kangas 1997: 17)) négy kritérium alapján a kétnyelvűség négy definícióját fogalmazza meg, úgy, hogy azok az oshonos és a bevándorló gyermekek helyzetének is megfeleljenek. A táblázat rendkívül jól szemlélteti a kétnyelvűség különböző, Skutnabb-Kangas által összegyűjtött definícióit, melyből egyben az is kitűnik, hogy a kétnyelvűség nagyon szerteágazó és bonyolult jelenség, éppen ezért meghatározása is igen problematikus.

1. táblázat. táblázat - A „kétnyelvűség” definíciói (lásd Sku[n]tnabb-Kangas 1997: 17)

Kritérium

Definíció

Az a beszélő kétnyelvű,

1. származás

a. aki kezdettől fogva anyanyelvi beszélőktől két nyelvet tanult a családjában

 

b. aki kommunikációs céllal kezdettől fogva párhuzamosan két nyelvet használt

2. azonosulás

 

belső

a. aki kétnyelvűként azonosítja magát, illetőleg két nyelvvel és/vagy két kultúrával (vagy annak részeivel) azonosul

külső

b. akit mások kétnyelvűként/két nyelv anyanyelvi beszélőjeként azonosítanak

3. a nyelvtudás foka

a. aki két nyelvet ismer tökéletesen

 

b. aki két nyelvet használ anyanyelvi beszélőként

 

c. aki két nyelvet egyformán jól ismer

 

d. aki a másik nyelven is teljes és értelmes megnyilatkozásokat képes tenni

 

e. aki a másik nyelv nyelvtani szerkezeteit legalább részben ismeri és használja

 

f. aki a másik nyelvvel is kapcsolatba került

4. funkció

aki két nyelvet használ (vagy képes használni a legtöbb beszédhelyzetben, saját és közössége igényei szerint)


Közismert becsült adatnak számít, hogy a világ lakosságának fele kétnyelvű (Grosjean 1982: i). Egyes becslések szerint a Földön mintegy ötezer nyelv van (vö. pl. Crystal 1998), de csak kétszáz körülire tehető a világ országainak száma. Ebből az következik, hogy sok ország jellemezhető többnyelvűséggel. Évszázadok alatt a politikai, gazdasági és kulturális egymásra hatások következtében például Európában szinte minden ország többnyelvűvé vált, annak ellenére, hogy politikailag a legtöbb ország egynyelvűnek deklarálja magát. Hoffman (1991: 2) – egyes munkákra utalva – leírja, hogy az az eszménykép, miszerint az a normális, ha egy országnak egy nyelve van, abból a mindent átható politikai szemléletből fakad, amely szerint „egy nemzet egyenlő egy nyelvvel”. Sok országban, számos közösségben élnek kétnyelvűek, akik egyaránt beszélik saját maguk és az ország nyelvét, miközben az ország lakosságának többsége egynyelvű, tehát a mindennapi kommunikáció során egy nyelvet használ. Jól illusztrálhatjuk ezt, ha például Magyarországot vizsgáljuk meg a benne élő magyar és nem magyar nemzetiséguek és anyanyelvűek szempontjából. Az 1850–51. évi osztrák népszámlálás szerint a magyar korona országai területén a polgári népesség alig több mint harmada (36,5%) volt magyar nemzetiségű. (Ekkor a népszámlálási adatgyűjtés során az anyanyelvre nem kérdeztek rá.) A 19. és a 20. század fordulóján az ország jelenlegi területén élő népesség 86%-a volt magyar, közel 9%-a német, 3%-a szlovák anyanyelvű és összesen 2%-át tették ki a román, horvát, szerb, szlovén (vend), cigány és egyéb anyanyelvűek. 2001-ben a magyarországi lakosság 1,57%-a, vagyis 152 072 személy nem volt magyar anyanyelvű (Népszámlálás 2001 [2002] : 24). Az adatok arra engednek következtetni, hogy hazánkban is – annak ellenére, hogy a lakosság többsége egynyelvű – a kétnyelvűség számos közösséget és személyt érintő jelenség.

Mivel a két- és többnyelvűség egyszerre kontaktusnyelvészeti, szocio-, pszichovagy neurolingvisztikai, szociológiai, szociálpszichológiai, oktatási, politikai stb. kérdés, nem elérhető cél, hogy e különböző aspektusok egyetlen tanulmányban jelenjenek meg. A tanulmány éppen ezért a kétnyelvűséget három fontos perspektíva szerint mutatja be: az egyéni kétnyelvűség, a közösségi és társadalmi kétnyelvűség, valamint a kétnyelvű beszéd szempontjából. Fejezetünk a magyar nyelv kétnyelvű helyzeteiről szóló alfejezettel zárul.

Irodalom

[CH21-B001] AdlerMax K. 1977. Collective and individual bilingualism. Hamburg, Helmut Buske Verlag.

[CH21-B002] A nyelvi másság dimenziói Archívum Kézirattára, Statisztikai adatok 2003,MTA Nyelvtudományi Intézet Élőnyelvi osztály.

[CH21-B003] Arany A.László 1939/1940; 1998. A kétnyelvűség jelenségeinek pszichológiai alapjai. Linguistica Slovaka I.–II. 39–52. és In: LanstyákIstvánSimonSzabolcs (szerk.) Tanulmányok a magyar–szlovák kétnyelvűségről. Pozsony, Kalligram Könyvkiadó, 7–21.

[CH21-B004] Bain,Bruce 1975. Toward an integration of Piaget and Vygotsky: Bilingual considerations. Linguistics160: 5–20.

[CH21-B005] BarthaCsilla 1993. Egy amerikai magyar közösség nyelvhasználatának szociolingvisztikai megközelítése. Kandidátusi értekezés, Budapest.

[CH21-B006] BarthaCsilla 1999. Akétnyelvűség alapkérdései. Beszélők és közösségek. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.

[CH21-B007] BarthaCsilla 2000. A kétnyelvűség fogalma: tudománytörténeti vázlat. In: BorbélyAnna (szerk.) Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében. Budapest, Készült az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztályán, 25–35.

[CH21-B008] BarthaCsilla 2003. A nyelvi másság dimenziói: a kisebbségi nyelvek megőrzésének lehetőségei – egy országos szociolingvisztikai-kétnyelvűségi vizsgálatról. In: HajdúMihályKeszlerBorbála (szerk.) Köszöntő Kiss Jenő 60. születésnapjára. Budapest, ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete – Magyar Nyelvtudományi Társaság, 304–311.

[CH21-B009] BeregszásziAnikóCsernicskóIstván é.n. A kétnyelvűség típusai a kárpátaljai magyar közösségben. In: CsernicskóIstván (szerk.) A mi szavunk járása. Bevezetés a kárpátaljai magyar nyelvhasználatba. Ungvár, PoliPrint Kft, 34–42.

[CH21-B010] BerryJ.W. 1980. Acculturation as varieties of adaptation. In: A.Padilla (szerk.) Acculturation: Theory and models. Washington, AAAS.

[CH21-B011] BialystokEllenFergus I. M.CraikRaymondKleinMythiliViswanathan2004. Bilingualism, aging, and cognitive control: Evidence from the Simon Task. Psychology and Aging19: 290–303.

[CH21-B012] BlomJan-PetterJohn J.Gumperz1972. Social meaning in linguistic structures: code-switching in Norway. In: John J.GumperzDellHymes (szerk.) Directions in sociolinguistics. New York, Holt, Rinehart & Winston, 407–434.

[CH21-B013] BlöömfieldLeonard 1933. Language. New York, Holt, Rinehart & Winston.

[CH21-B014] Bodó,Csanád 2004. A felsőőri magyar–német kétnyelvű beszélő közösség nyelvcseréjének történeti vizsgálata. In: LanstyákIstvánMenyhártJózsef (szerk.) Tanulmányok a kétnyelvűségről II. Pozsony, Kalligram Könyvkiadó, 136–163.

[CH21-B015] Borbély,Anna 2000. A nyelvmegőrzést és a nyelvcserét befolyásoló demográfiai és társadalmi faktorok. Valóság6: 36–47.

[CH21-B016] Borbély,Anna 2001. Nyelvcsere. Szociolingvisztikai kutatások a magyarországi románok közösségében. Budapest, Készült az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztályán.

[CH21-B017] Borbély,Anna 2005. Changes in bilingual language choice influenced by real and apparent time: Panel study in the process of language shift in a Romanian minority community living in Hungary. In: JamesCohenKara T.McAlisterKellieRolstadJeffMacSwan (szerk.) ISB4: Proceedings of the 4th International Symposium on Bilingualism. Somerville, MA, Cascadilla Press, 328–340.

[CH21-B018] CrystalDavid 1998. A nyelv enciklopédiája. Budapest, Osiris Kiadó.

[CH21-B019] CsernicskóIstván 1998. A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján). Budapest, Osiris Kiadó és MTA Kisebbségkutató Műhely.

[CH21-B020] Demeter ZayzonMária 2003. A magyarországi kisebbségek nyelvi jogai. In: NádorOrsolyaSzarkaLászló (szerk.) Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika Kelet-Közép-Európában. Budapest, Akadémiai Kiadó, 220–231.

[CH21-B021] DresslerWolfgangRuthWodak-Leodőlter1977. Introduction. Linguistics191: 5–11.

[CH21-B022] ErbMaria 2004. Nyelvmegtartás és nyelvcsere a tarjáni német közösségben. Budapest, „A nyelvi másság dimenziói” Archívum Kézirattára, MTA Nyelvtudományi Intézet Élőnyelvi osztály, Kézirat.

[CH21-B023] ErvinSüsan M.Charles E.Osgood1954. Second language learning and bilingualism. Journal of Abnormal and Social Psychology, Supplement 49: 139–146.

[CH21-B024] FenyvesiAnna (szerk.) 2005. Hungarian language contact outside Hungary: Studies on Hungarian as a minority language. Amsterdam, John Benjamins.

[CH21-B025] FishmanJoshua A. 1965. Language maintenance and language shift: The American immigrant case within a general theoretical perspective. Sociologus XVI.

[CH21-B026] FishmanJoshua A. 1968. Sociolinguistic perspective on the study of bilingualism. Linguistics39: 21–49.

[CH21-B027] FishmanJoshua A. 1971. The sociology of language: An interdisciplinary social science approach to language in society. In: Joshua A.Fishman (szerk.) Advances in the sociology of language. The Hague, Mouton, 217–404.

[CH21-B028] FishmanJoshua A. 1972. The sociology of language: An interdisciplinary social sciences approach to language in society. Rowley, MA, Newbury House.

[CH21-B029] FrancisW. N. 1958. The structure of American English. New York, Ronald Press.

[CH21-B030] GalSusan 1979. Language shift: Social determinants of linguistic change in bilingual Austria. New York, Academic Press.

[CH21-B031] GalSusan 1991. Kódváltás és öntudat az európai periférián. In: KontraMiklós (szerk.) Tanulmányok a határainkon túli kétnyelvűségről. A Magyarságkutatás könyvtára XI. Budapest, Magyarságkutató Intézet, 123–157.

[CH21-B032] GönczLajos 1999. A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban). Budapest–Újvidék, Osiris Kiadó–Fórum Könyvkiadó–MTA Kisebbségkutató Műhely.

[CH21-B033] GönczLajos 2004. A vajdasági magyarság kétnyelvűsége. Nyelvpszichológiai vonatkozások. MTT Könyvtár 8. Szabadka, Magyarságkutató Tudományos Társaság (Szabadka) – MTA Kisebbségkutató Intézet (Budapest).

[CH21-B034] GrosjeanFrançois 1982. Life with two languages. An introduction to bilingualism. Cambridge, MA – London, Harvard University Press.

[CH21-B035] GrosjeanFrançois 1994. Individual bilingualism. In: The encyclopedia of language and linguistics. Oxford, Pergamon Press, 1656–1660.

[CH21-B036] GrosjeanFrançois 1995. A psycholinguistic approach to code–switching: The recognition of guest words by bilinguals. In: LesleyMilroyPieterMuysken (szerk.) One speaker, two languages: Cross-disciplinary perspectives on code-switching. Cambridge, Cambridge University Press, 259–275.

[CH21-B037] GumperzJohn J. 1970. Verbal strategies in multilingual communication. In: J.Alatis (szerk.) Bilingualism and language contact. Washington, D. C., Georgetown University Press.

[CH21-B038] GumperzJohn J. 1982. Discourse strategies. Cambridge, Cambridge University Press.

[CH21-B039] GyivicsánAnna 1993. Anyanyelv, kultúra, közösség. Budapest, Teleki László Alapítvány.

[CH21-B040] HallidayMichael A. K. 1968. The users and uses of language. In: Joshua A.Fishman (szerk.) Readings in the sociology of language. The Hague – Paris, Mouton, 139–169.

[CH21-B041] HamersJosiane F.Michel H. A.Blanc1989. Bilinguality and bilingualism. Cambridge, Cambridge University Press.

[CH21-B042] HaugenEinar 1950. The analysis of linguistic borrowing. Language26: 210–231.

[CH21-B043] HeathJeffrey 1989. From Code-switching to borrowing: Foreign and diglossic mixing in Moroccan Arabic. London, Kegan Paul.

[CH21-B044] HillJaneKennethHill1977. Language death and relexification in Tlaxcalan Nahuatl. Linguistics191: 55–69.

[CH21-B045] HoffmanCharlotte 1991. An introduction to bilingualism. London – New York, Longman.

[CH21-B046] JarovinszkijAlekszandr 1991. A gyermekkori kétnyelvűség pszichológiai és pszicholingvisztikai kérdései. Kandidátusi értekezés. Pécs.

[CH21-B047] JarovinszkijAlekszandr 1995. A mentális szótár felépítése kétnyelvű gyermekeknél. In: KassaiIlona (szerk.) Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. A 6. élőnyelvi konferencia előadásai. Budapest, az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztálya, 83–97.

[CH21-B048] JarovinszkijAlekszandrFabriciusIldikó1978. Kommunikatív folyamatok stratégiája kétnyelvű gyermekeknél. Magyar Pszichológiai Szemle1: 72–80.

[CH21-B049] JuhászJózsefSzőkeIstvánO. NagyGáborKovalovszkyMiklós (szerk.) 1972. Magyar értelmező kéziszótár. Budapest, Akadémiai Kiadó.

[CH21-B050] KeményIstván 1974. A magyarországi cigány lakosság. Valóság 1974/1: 63–72.

[CH21-B051] KeményIstvánJankyBéla2003. A 2003. évi cigány felmérésről: Népesedési, nyelvhasználati és nemzetiségi adatok. http://beszelő.c3.hu/03/10/07/kemeny.htm

[CH21-B052] KesslerCarolynMary EllenQuinn1980. Positive effects of bilingualism on science problem–solving abilities. In: J. E.Alatis (szerk.) Current issues in bilingual education: Proceedings of the Georgetown Roundtable on Languages and Linguistics. Washington, DC, Georgetown University Press, 295–308.

[CH21-B053] KolláthAnna 2003. A szlovéniai kisebbségek nyelvi jogai a törvények és rendeletek tükrében. In: NádorOrsolyaSzarkaLászló (szerk.) Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika Kelet-Közép-Európában. Budapest, Akadémiai Kiadó, 190–203.

[CH21-B054] KontraMiklós 1990. Fejezetek a South Bend-i magyar nyelvhasználatból. Linguistica, Series A, Studia et Dissertationes, 5. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet.

[CH21-B055] KontraMiklós (szerk.) 1991. Tanulmányok a határainkon túli kétnyelvűségről. A Magyarságkutatás könyvtára XI. Budapest, Magyarságkutató Intézet.

[CH21-B056] KontraMiklós 1999a. „Kétnyelvű oktatás” = tücsök és bogár. In: BokorJózsef (szerk.) Az anyanyelv a kétnyelvűségben. A Maribori Magyar Intézet Kiadványai. Maribor – Lendva, Ljubljana Nyomda, 31–34.

[CH21-B057] KontraMiklós 1999b. Sorozatszerkesztői előszó. In: GönczLajos1999. A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban). Budapest – Újvidék, Osiris Kiadó – Fórum Könyvkiadó – MTA Kisebbségkutató Műhely, 15–17.

[CH21-B058] KontraMiklós 2003. Élőnyelvi kutatások határainkon belül és kívül. Magyar Tudomány2003/4: 504–512.

[CH21-B059] KovalcsikKatalinOrsósAnna1994. Fátá ku paru da ar. Az aranyhajú lány. Beás cigány iskolai népmesegyűjtemény. Pécs, Gandhi Középiskola.

[CH21-B060] KovágóLászló 1981. Nemzetiségek a mai Magyarországon. Budapest, Kossuth Könyvkiadó.

[CH21-B061] <collabname>Központi Statisztikai Hivatal</collabname> 2003. A nyelvtudás Magyarországon. In: EU-számúnió,http://portal.ksh.hu/

[CH21-B062] P. LakatosIlonaT. KárolyiMargit (szerk.) 2004. Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 32. Budapest, Tinta Könyvkiadó.

[CH21-B063] LambertWallace E. 1955. Measurement of the linguistic dominance of bilinguals. Journal of Abnormal and Social Psychology50: 197–200.

[CH21-B064] LambertWallace E. 1974. Culture and language as factors in learning and education. In: F.AboudR. D.Mead (szerk.) Culturalfactors in learning. Bellingham, Washington State College.

[CH21-B065] LanstyákIstván 1991. A szlovák nyelv árnyékában (a magyar nyelv helyzete Csehszlovákiában 1918–1991). In: KontraMiklós (szerk.) Tanulmányok a határainkon túli kétnyelvűségről. Budapest, Magyarságkutató Intézet, 11–72.

[CH21-B066] LanstyákIstván 2000. A magyar nyelv Szlovákiában. A magyar nyelv a Kárpát–medencében a XX. század végén, III. Budapest – Pozsony, Osiris Kiadó – Kalligram Könyvkiadó – MTA Kisebbségkutató Műhely.

[CH21-B067] LeopoldWernerF. 1939–49. Speech develőpment of a bilingual child. 4. vols. Evanston, Ill.

[CH21-B068] MackeyWilliam Francis 1970. Interference, integration and the synchronic fallacy. In: J.Alatis (szerk.) Bilingualism and language contact. Washington, D. C., Georgetown University Press.

[CH21-B069] MackeyWilliam Francis 1987. Bilingualism and multilingualism. In: UlrichAmmonNorbertDittmarKlaus J.Mattheier (szerk.) 1987. Sociolinguistics/Soziolinguistik. An international handbook of the science of language and society/Ein internationales Handbuch zur Wissenschaft von Sprache und Gesellschaft. Berlin – New York, Walter de Gruyter, 699–713.

[CH21-B070] MacnamaraJohn 1966. Bilingualism and primary education. Edinburgh, Edinburgh University Press.

[CH21-B071] MacnamaraJohn 1967. The bilingual's linguistic performance. Journal of Social Issues23: 58–77.

[CH21-B072] McLaughlinBarry 1984. Second language aquisition in childhood. Preschool children. Hillsdale, NJ., Lawrence Erlbaum.

[CH21-B073] MesterházySzilvia 2003. A moldvai csángók nyelvi jogai, különös tekintettel az oktatási jogok érvényesülésére. In: NádorOrsolyaSzarkaLászló (szerk.) Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika Kelet-Közép-Európában. Budapest, Akadémiai Kiadó, 148–160.

[CH21-B074] Mikeš,Melanie 1967. Acquisition des catégories grammaticales dans le langage de l’enfant. Enfance20: 289–298.

[CH21-B075] NavracsicsJudit 1999. The acquisition of Hungarian by trilinguals. PhD disszertáció. Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem.

[CH21-B076] <collabname>Népszámlálás</collabname> 2001. [2002] 4. Nemzetiségi kötődés – A nemzeti, etnikai kisebbségek adatai. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal.

[CH21-B077] OrsósAnna 1994. Beás nyelvkönyv kezdőknek – Palyimbá bajásilor. Jegyzet – Szkrijitura. Kaposvár – Kápos, Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola.

[CH21-B078] OrsósAnna 1997. Beás – magyar kéziszótár. Vorbé da bajás. Kaposvár – Kápos, Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Társadalomtudományi és Közművelődési Tanszéke.

[CH21-B079] OrsósAnna 1999. Magyar – beás kéziszótár. Vorbé da ungur. Kaposvár – Kápos, Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola.

[CH21-B080] PaulstonCristina Bratt 1994. Linguistic minorities in multilingual settings. Implications for language policies. Amsterdam – Philadelphia, John Benjamins.

[CH21-B081] Péntek,JánosBenőAttila2003. Nyelvi jogok Romániában. In: NádorOrsolyaSzarkaLászló (szerk.) Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika Kelet-Közép-Európában. Budapest, Akadémiai Kiadó, 123–147.

[CH21-B082] PfaffCarolW. 1979. Constraints on language mixing: intrasentential code-switching and borrowing in Spanish/English. Language55: 291–318.

[CH21-B083] PoplackShana 1980. „Sometimes I’ll start a sentence in Spanish y termino en español”. Linguistics18: 581–618.

[CH21-B084] PoplackShanaDavidSankoff1984. Borrowing: the synchrony of integration. Linguistics22: 99–135.

[CH21-B085] QuinnMaryEllenCarolynKessler1987. Language minority children's linguistic and cognitive creativity. Journal of Multilingual and Multicultural Develőpment8: 173–186.

[CH21-B086] RégerZita 1974. A lovári–magyar kétnyelvű cigánygyermekek nyelvi problémái az iskoláskor elején. Nyelvtudományi Közlemények76: 229–255.

[CH21-B087] RégerZita 1978. Cigányosztály, „vegyes” osztály – a tények tükrében. Valóság 1978/8: 77–89.

[CH21-B088] RégerZita 1979. Biligual Gypsy children in Hungary: Explorations in the 'natural' acquisition of a second language. International Journal of the Sociology of Language19: 59–82.

[CH21-B089] RégerZita 1990. Utak a nyelvhez. Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány. Budapest, Akadémiai Kiadó.

[CH21-B090] RomaineSuzanne 1995. Bilingualism. 2. kiadás. Oxford, Blackwell.

[CH21-B091] RonjatJules 1913. Le dévelőppement du langage observé chez un enfant bilingue. Paris, Champion.

[CH21-B092] RosenblumT.StevenPinker1983. Word magic revisited: Monolingual and bilingual children's understanding of the word-object relationship. Child Develőpment54: 773–480.

[CH21-B093] SándorAnna 1995. Megfigyelések Kolon mai nyelvhasználatáról. In: KassaiIlona (szerk.) Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. A 6. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest, az MTA Nyelvtudományi Intézet Élőnyelvi osztálya, 211–216.

[CH21-B094] SándorAnna 2000. Anyanyelvhasználat és kétnyelvűség egy kisebbségi magyar beszélőközösségben, Kolonban. Pozsony, Kalligram Könyvkiadó

[CH21-B095] Sándor,Klára 1998. A nyelvcsere és a vallás összefüggése a csángóknál. In: JankovicsJózsefMonokIstvánNyergesJudit (szerk.) A magyar művelődés és a kereszténység. A IV. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai. Róma – Nápoly, 1996. szeptember 9–14. Budapest-Szeged, Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság – Scriptum Rt. II. 1130–1150.

[CH21-B096] SándorKlára 2003. Magyar nyelvélesztés? Megjegyzések a csángó beiskolázási kísérletrol. In: OsvátAnnaSzarkaLászló (szerk.) Anyanyelv, oktatás – közösségi nyelvhasználat. Újratanítható-e a kisebbségek anyanyelve a magyarországi nemzetiségi iskolákban?Gondolat Kiadói Kör – MTA Kisebbségkutató Intézet, 153–182.

[CH21-B097] ScovelThomas 1998. Psycholinguistics. Oxford, Oxford University Press.

[CH21-B098] Skütnabb-KangasTove 1984. Bilingualism or not: The education of minorities. Clevedon, Multilingual Matters.

[CH21-B099] Skü[n]tnabb-KangasTove 1997. Nyelv, oktatás és a kisebbségek. Budapest, Teleki László Alapítvány, Kisebbségi Adattár VIII.

[CH21-B100] StubbsMichael W. (szerk.) 1985. The other languages of England. Linguistic minorities project. London – Boston – Melbourne – Hanley, Routledge & Kegan Paul.

[CH21-B101] Tabouret-KellerAndrée 1968. Sociological factors of language maintenance and shift: a methodological approach based on European and African examples. In: Joshua A.FishmanCharles A.FergusonJyotirindraDas Gupta (szerk.) Language problems of develőping nations. New York, John Wiley and Sons, 107–118.

[CH21-B102] TarjányiJózsefSikEndreZáveczTiborCsepeliGyörgy1989. Gyorsjelentések 3. Jelentés az erdélyi menekültekről 1989. július,Erdély”-vizsgálat. Budapest, Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés.

[CH21-B103] ThomasonS. 1982. Historical linguistics. Kézirat. (Idézi Paulston 1994)

[CH21-B104] ToddL. 1984. Modern Englishes: Pidgins and creoles. Oxford, Blackwell.

[CH21-B105] TóthSándorTuskaTündeUhrinErzsébetZsilákMária2004. Nyelvcsere és nyelvmegőrzés a magyarországi szlovákok tótkomlósi közösségében. Budapest, „A nyelvi másság dimenziói” Archívum Kézirattára, MTA Nyelvtudományi Intézet Élőnyelvi osztály, Kézirat.

[CH21-B106] UhrinErzsébet / UhrinováAlžbeta2004. A békéscsabai szlovák értelmiség anyanyelvhasználata / Používanie materinského jazyka v kruhu slovenskej inteligencie v Békešskej Cabe. Békéscsaba, Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete.

[CH21-B107] Vancóné KremmerIldikó 1998. Észrevételek a gyermekkori kódválasztás és kódváltás változásairól. In: LanstyákIstvánSimonSzabolcs (szerk.) Tanulmányok a magyar – szlovák kétnyelvűségről. Pozsony, Kalligram Kiadó, 116–134.

[CH21-B108] VeressMárta 2000. Attitudvizsgálat és nyelvhasználat a kolozsvári magyar fiatalok körében. In: BorbélyAnna (szerk.) Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében. A 10. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest, Készült az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztályán, 239–245.

[CH21-B109] WardhaughRonald 1995. Szociolingvisztika. Budapest, Osiris – Századvég.

[CH21-B110] WeinreichUriel 1953. Languages in contact. Findings and problems. New York, Publications of the Linguistic Circle of New York – Number 1.